Part

 1 1 |         De az élet tovább, soká, messzire ér, ahol az égboltozat a
 2 6 |     kísértük Jellát, amely utcák messzire és sárosan nyúltak el, mint
 3 6 |        szokta). Igaz, hogy ezért messzire hangzó veszekedések és verekedések
 4 7 |       Majd tájkép, amelyen olyan messzire lehetett látni, mint az
 5 8 |         napi teendőjét. Még csak messzire sem nyikorgott valamely
 6 9 |          nőtt olyan sűrűn, olyan messzire terjedve, mintha soha véget
 7 10|    hosszú útra indulnék. Messze, messzire, célját s végét nem látva
 8 10|   ismeretlenségbe? Mit látsz ott messzire, ami elvisz tőlünk, holott
 9 10|      volt s történt velem. Olyan messzire, amilyen messze az a csillag
10 10|     egész, mint egy álom. Milyen messzire van a vasárnap, amikor ismét
11 10|         Erdőkbe jártunk, amelyek messzire terültek el a főváros határában.
12 11|     ablakából a gyenge fénysugár messzire elkíséri a síkságon az utazót.
13 11|        diófa alá ültünk, ahonnan messzire lehet látni a tájon. A piros
14 13| álmainkat.~Mert az álmok valahol messzire laknak egy tartományban,
15 13|  álmainkban arról mesélnek, hogy messzire innen városok, falvak vannak,
16 14|        hogy karmaival elragadjon messzire, Juliska és a fiú menten
17 15|          Annának.~Szomjas úr nem messzire lakott a szélmalomtól egy