Part

 1 2 |      nyitja rá senki az ajtót, bár ők ezt napjában százszor elképzelik.
 2 8 | csillagának mondják, mert mifelénk ők a legszegényebb emberek.
 3 10|        rendelt... És mind eljöttek ők a régi hírességek, ifjúkorom
 4 10|        Magyarország bölcsei voltak ők, akik a korhelylevesre mindig
 5 10|       hazamenni és sohasem betegek ők, úgy halnak meg, mint a
 6 11|          ilyenkor a Nyírségben, és ők csinálják a mozgó árnyakat
 7 11|           lépésnyiről felelgettek. Ők megértették egymást. Míg
 8 11|        kedve a vándorláshoz, pedig ők minden éjszaka megszöknek,
 9 12|       lássam én az embereket, mint ők engem. Hát estig itt ülök,
10 13|          figyelmeztető üzeneteket: ők csak mennek, mendegélnek,
11 13|        csak a madarak tudnak, mert ők látják jönni az időváltozást.~
12 14|           a homokon. A napsütésben ők már látták a máriapócsi
13 14|    hangozzék a szájukból, amelyről ők maguk sem tudtak, midőn
14 14|     eltávolodott tartomány alakjai ők, akiknek mintha nem maradtak
15 15|           én tovább. Ott feküsznek ők a nizzai országút mentén
16 15|     megjátszására vállalkoztam én. Ők, szegények, csak a szisztémáknak