Part

 1 1 |  szitakötő szárnyát. De az élet tovább, soká, messzire ér, ahol
 2 7 |         fekvést változtatott, s tovább aludt. Juliskának hívták,
 3 7 |   Elvörösödött, mint a láng.~És tovább foltozott a függőlámpa alatt,
 4 8 |       feloldozója. Aztán megint tovább fut az út az ismeretlenségbe...~
 5 10|      vándorlók szokták, mielőtt tovább vennék útjukat: nyújtózkodtak,
 6 11|  nyomban fölkeltek ágyukból, és tovább folytatták a mulatságot.
 7 11|    délután, mintha sohase menne tovább.~- Kár, hogy az ősz esős
 8 11|     indul.~Juliska sóhajtott és tovább foltozott. (Ő anyám iskolájában
 9 11|       megtenné, tíz esztendővel tovább élne. Nem gondolna a nőkre.
10 12| madaraktól hallottak. A madarak tovább szálltak, és a napraforgók
11 13|      elballagott a sötétben. Mi tovább hallgattuk a tücsök ciripelését.~-
12 14|     részegségükben nem engedték tovább a lószemű idegent. Vagy
13 14|  érthetetlen eseten. Tini tehát tovább folytatta a sopánkodást,
14 15|      Azok helyett játszottam én tovább. Ott feküsznek ők a nizzai