Part
1 1 | mindenfélét tud énekelni a tücsök egy régi ház környékén, ahol
2 1 | életre rendezkednek be?~Egy olyan sárgára meszelt, fehér
3 1 | váratlan volna. Az élet egy befejezett, kész feladat,
4 1 | Minden ember körülöttem egy eleven kalendárium. Fontos
5 1 | amit körülbelül jelképez egy emberélet a maga tavaszával
6 1 | tavaszával s őszével. Nem egy napra volt feltéve az életünk,
7 1 | látszottak örökre elmenni. Csak egy kicsit félreálltak, megengedték,
8 1 | élők. Elmentek, lepihenni egy kissé. Bizonyos, hogy húsz-harminc
9 2 | mintha fizetést húzott volna egy ismeretlen hatóságtól. Nem
10 2 | életben. Vagy megálljon egy kocsi, benne utazó, akit
11 2 | megjelenik az őszi éjszakában egy árnyék, amelybe bele lehet
12 3 | holdfénnyel. Ő maga csak egy árnyék, test nélkül, amint
13 3 | andalgó, ringató, mint egy trubadúré. Előbúvik csúnya
14 3 | titokzatosak, érthetetlenek. Egy elvarázsolt tündér énekel
15 3 | énekel a kertben. Valaki, egy rejtelmes idegen, egy kósza,
16 3 | Valaki, egy rejtelmes idegen, egy kósza, gyönyörű szellem
17 4 | gyümölcsös-, veteményeskerten egy pillantással végig lehet
18 4 | nagyon szökhetnékje van egy értékes rabnak. Az esőzés
19 4 | csak néha akadt látnivaló egy óriási köpenyeges, hallgatag,
20 5 | sorsuk jobbrafordulását, vagy egy százesztendős családi per
21 5 | egymagámban bolyongtam. Sehol egy hang, sehol egy panasz,
22 5 | bolyongtam. Sehol egy hang, sehol egy panasz, se sírás, se nevetés...
23 5 | szólnak, költők énekelnek! Egy érzelmes hangot szerettem
24 5 | az őszi éjszakában, mint egy eltévedt vándorló. Szerettem
25 6 | költőnek készülődtem.~Jellának egy felejthetetlen napja volt.
26 6 | felejthetetlen napja volt. Egy vasárnapi dél, mikor is
27 6 | elfáradt lakosokat. Jött egy kis szél, befújt a padláslyukon,
28 6 | és ifjú gazdasszonyával, egy Stuart Mária külsejű pórleánnyal
29 6 | hetvenesztendős korában is; egy csésze törött darabkáival
30 6 | fiskális köszönését, mint egy királynő, aki jobbágyai
31 6 | fogadójában, az őszi eső befolyt egy lyukon a köddel együtt,
32 6 | hangosan nevetett, mint egy vidéki primadonna. A szemével
33 7 | lehetett?~Gyermekkoromnak egy részét nagyanyámnál töltöttem,
34 7 | halálosan szeretett, meghalt egy fia, akiért csaknem mindenét
35 7 | kívül, de azt rajongva, mint egy cseléd vagy egy szent),
36 7 | rajongva, mint egy cseléd vagy egy szent), közömbös volt neki
37 7 | mellett töltöttem gyermekéveim egy részét.~Két szobája volt.~
38 7 | heverésztem, s órákig néztem egy erdei találkozást: cigányok
39 7 | ponyvája alól kidugta fejét egy boglyas gyermek, és ujját
40 7 | virággal. A legfőbb helyen egy halott gyermek fotográfiája,
41 7 | alatt reszketeg vonásokkal egy évszám. Ez volt Ilonka,
42 7 | a falban, valaki mindig egy cigányos, bús románcot fütyült.
43 7 | feküdt az ágyban, míg én egy kis török díványon gyorsan
44 7 | díványon gyorsan elaludtam. Bár egy fiatal cselédleány kuporgott
45 7 | úgy közelgett a köd, mint egy északi regényben a melankólia.
46 7 | valaki a padláson: mintha egy óriásnő borította volna
47 7 | és hallgatag volt, mint egy jó kis szellem, aki mindenképpen
48 7 | iskoláslányos cipőcskén kívül: egy álmoskönyvet hozott magával.
49 7 | Ráírva ennyi: Elismerem... S egy meghalt püspök neve. Ez
50 7 | beszélni!~Juliskának csak egy álmoskönyve volt, amilyent
51 7 | az álmokat rajzolta meg egy művész, akinek bizonyosan
52 7 | tőle. Szomorú voltam, mint egy szentimentális kamasz. A
53 7 | Megvadult paripák vittek egy fogatot, amelyet riadt kísértet
54 7 | vettem észre, hogy lábamnál egy fiatal, egészséges leány
55 8 | egykor az édesanyám, elég egy tévedt lépés, hogy a nyakát
56 8 | Juliskára néztem hirtelen - egy szomorú este, ismét születésemmel
57 8 | Szűz Mária és szelíd, mint egy eltévedt galamb, amely idegenbe
58 8 | ifjúságomat töltöttem.~S e naptól, egy estétől kezdve úgy vonzódtam
59 8 | olyanforma lett, mintha egy Jókai-regényből metszették
60 8 | füstölög, mint a szójárása egy tarka, ráncos szoknyás,
61 8 | mosolygó családi körben, mint egy másik csillag, ahol az emberek
62 8 | az asztal alá gurul, mint egy leszakadt nadrággomb, a
63 8 | egész világot végigfutja, egy kis állomása minden kocsma,
64 8 | út az ismeretlenségbe...~Egy este a Juliskával a kocsmába
65 8 | nagybőgő recsegett, mint egy táncban kifáradt vénember.
66 8 | jövök a borral - súgta, mint egy cinkostárs. - Aztán a kerteken
67 8 | boroskancsót, és így szólt:~- Igyon egy kis bort, mingyárt melegebb
68 9 | hasonlított. Naphosszat pipázott egy bizonyos rendes helyen a
69 9 | semmi baj a börtönben. - Egy egész családot irtott ki,
70 9 | valami bolondot álmodott egy éjszakán, alig várta a reggelt,
71 9 | sokat törődtek vele. Csak egy öreg porkoláb aggódott,
72 9 | fűzfatörzsek között, mintha egy cifrálkodó öregasszony meglátogatná
73 9 | felköltött volna a házban, hogy egy jellel vagy híradással élt
74 9 | Ezt mesélte nekem Juliska egy este, olyan halkan, olyan
75 10| utaztam hajnalban. Miskolcról, egy bágyadt szagú fogadóból,
76 10| csattogtak a miskolci kövezeten, egy kávéházból, mint varjúcsapat,
77 10| Aztán az is elmúlt, mint egy álom.~Hirtelen tettvágy,
78 10| külön fülkét nyit, mert egy forintot adok majd kezébe.~
79 10| A hátamhoz simult, mint egy meleg, puha kendő. A fülembe
80 10| elkezdődik, és mindenki egy gombot kinyit a mellényén!~-
81 10| a szívemet előtted.~Mint egy távoli szép mese, egy régen
82 10| Mint egy távoli szép mese, egy régen olvasott rege, amelynek
83 10| Először a pócsi Szűz Máriáé és egy útszéli fáé... De azért
84 10| fejed fölött, és reggelre egy ismerős tájra értél, ahol
85 10| tenyerében, amely befőttekkel egy téli betegségemben traktált.
86 10| tizenöt esztendős koromban egy betegség folytán mozdulatlanul
87 10| mozdulatlanul feküdtem, mint egy fadarab.~- Hová, merre mégy
88 10| felett, a messziségben, egy kis csillag pislogott. Vajon:
89 10| róla duruzsolt volna mesét egy hang, amely hangban benne
90 10| üveghangú hallgatása... Abba az egy kis csillagba költözött
91 10| alakja lett volna. Mégpedig egy vásáros asszonyhoz hasonlított.
92 10| kocsmákat, üres ládákat: egy egész napot, amilyen napokból
93 10| vásáron sem), soha sincs egy percük, amikor kételkednének
94 10| örökéletűnek látszott, meghalt egy tavaszi napon. Még Sáry
95 10| Szakállam volt, mint akár egy falusi uraságnak. És bolyongásaimban
96 10| elvetődtem a Sóstó-fürdőre, ahol egy nyáron pihenni és megnyugodni
97 10| erről a helyről is, amikor egy pipacskalapos asszonyt pillantottam
98 10| szolyvai-vizes üvegekkel, akkor egy másik asztalt és új cimborákat
99 10| valahol messze, az erdőn túl egy olyan világ, ahol az emberek
100 10| előtt, és életüket kínálják egy csókjukért... élnek valahol
101 10| olyan volt az egész, mint egy álom. Milyen messzire van
102 10| könnyed megfejtései! Jön egy hosszú hét, amikor mindig
103 10| őrizgetnék, csend van, éj van, egy tölgyfa alatt ég az üveges
104 10| jelt adna valakinek, mint egy sötét rakéta, hogy itt bujkálok
105 10| Szarvas" kocsma körülbelül egy vonalba esik a lutheránus
106 10| torony gömbös fejét. Mint egy kék mutatóujj álldogál a
107 10| kukoricát látni. Néha felugrik egy nyúl, miután elunta hosszú
108 10| Jánoshegyi út... Különösen egy asszonyismerősöm vette fejébe,
109 10| pletykát barátnőjükkel: egy szív, egy férfi mindig rendelkezésükre
110 10| barátnőjükkel: egy szív, egy férfi mindig rendelkezésükre
111 10| rendelkezésükre állott a városnak egy messzi pontján. S így tulajdonképpen
112 10| a szerelmi keresztelőn. Egy mélyhangú, bajuszos, negyvenesztendős
113 10| Páskál-malomba, Alagra, egy vadszőlővel benőtt fogadóba,
114 10| amit átéltem és olvastam. Egy változatos élet szenvedélyeit
115 10| úgy beszéltem velük, mint egy félkarú zsoldoskatona, aki
116 10| választékos voltam, mint egy táncmester. Nagy társaság
117 10| életről és halálról, mint egy falusi tücsök, csalódottan
118 10| színjátéknak vége lett, amint egy nő gyermekéről kezdett beszélni.~-
119 10| megérkezett a nyári hajnal, mint egy csengő-bongó komédiáskocsi.
120 10| csengő-bongó komédiáskocsi. Egy pinty kezdte félálomban...
121 10| szürke tó vizén, mintha egy játékos gyermek katonatükrével
122 10| bajuszkája alatt hegyesen fütyült egy kis kocsis, amint csizmáit
123 11| kiáltott ránk éles hangján egy száraz fáról: hová mentek?
124 11| Ónodi-kisasszonyok, akik egy kidőlt-bedőlt vén udvarházban
125 11| bútorokkal volt megrakva a ház. Egy pipatórium mutatta, hogy
126 11| kénszagot ereszt magából.~- És egy polcon - akár csak az anyám
127 11| Anyám nevelését mutatta még egy könyvecske, amely a múlt
128 11| Juliska, midőn az ebédet egy seprőnyél módjára hajladozó
129 11| nem tud aludni.~Ebéd után egy nagy diófa alá ültünk, ahonnan
130 11| maradjon itt. Félek, megszökne egy reggelen, mikor ismét csak
131 11| halál lépked. Pedig a halál egy alacsony, vézna, idegen
132 11| rábeszélni, hogy megpróbáljon egy falusi telet. De ha megtenné,
133 11| almát hoznak kosarukban; s egy észrevétlen órában, amikor
134 11| azt vártam, hogy megáll egy idegen szán a tanyaház előtt,
135 11| szürke és közömbös volt, mint egy idegen fiú, akivel az országúton
136 11| lépésről lépésre közeledett. Egy darabig távoli rokonomnak
137 11| nézett a szemem közé, mint egy vadászkutya. Hallgatagon
138 11| szeme végigfutott a tájon egy messzi pásztortűznek.~A
139 11| hogy a fiam) a lábamnál ült egy malomkövön, és csendesen
140 11| én ifjúkorom, hiszen az egy leélt élet hamuja már; ellenben
141 11| csapdába szorult, mint egy öreg róka, amely a kertek
142 11| felkoncolták?... az erdőbe tévedt egy piros szoknya után, a tölgyek
143 11| Útonjárók csillagából hullott egy porszem a szívére, hogy
144 11| többé nem nyugodhatik meg egy helyben, űzi hajtja, ragadja
145 12| amelyek itt megtámaszkodtak. Egy megsárgult Ébredjünk című
146 12| vagy vásárba lopni mennek. Egy puskalövésnyire innen Icig
147 12| fogvájót kért, holott csak egy üveg sör állott előtte.~-
148 12| emberek. Kálmán bácsi, főzzön egy feketekávét.~A zsidó asszony
149 12| aki annyit beszél, mint egy kupec. Ám a virág megtette
150 12| szememmel láttam a kolerát. Egy kis öreg, púpos ember a
151 12| útonjárók kocsijára. Csak egy kis helyet kér a kasfarban,
152 12| helyet kér a kasfarban, csak egy kis támasztékot a saroglyán.
153 12| mint a vándormadárnak. Egy bánatos úriember üldögélt
154 12| szőlőbogyók alatt? Nem lakott-e egy öreg atyafi Miskolcon, az
155 12| nyírfavesszőből font valamit a fiú. Egy ostort. Azt suhogatta a
156 13| eperfa árnyéka szakasztott egy borzas, bánkódó asszony
157 13| élete miatt.~A kútostor egy eltörött vándorbot alakját
158 13| lehetett a messzi láthatáron egy fénylő országutat, a Tiszát.
159 13| valahol messzire laknak egy tartományban, ahonnan estére
160 13| álomban szürkülnek.~Majd egy régi utcában járok, ahol
161 13| mint a szarka a sövényben. Egy karéj kenyérért egy kalapbillentéssel
162 13| sövényben. Egy karéj kenyérért egy kalapbillentéssel olyan
163 13| az ablakon és tetőn, mint egy örökös figyelmeztetés az
164 13| kocsikkal, hosszú öregséggel és egy nyárfával, amely alatt majd
165 13| tíz esztendő, de még talán egy egész nap sem azóta, mióta
166 13| már elszökött a szél, mint egy hím kutya.~- Nézze, ott
167 13| Akkor elfelejtettem. És egy reggel megtaláltam a kunyhómban.
168 13| állott a látóhatáron, mint egy lokomotív szeme, amely az
169 14| szólaltak, körülnéztem, mint egy hajótörött, aki idegen szigetre
170 14| talált haza. Megrekedt tán egy útszéli kocsmában gajdoló
171 14| megverve tér vissza, mint egy eltévedt házőrző komondor?~
172 14| Juliska: hajlandó voltam egy egész nemzet erényét látni;
173 14| egyebet ez a szem, mint egy kis jóságot, amellyel legkönnyebben
174 14| nem fogadott el egyebet egy ital vízen kívül.~- Nincs
175 14| farkaskalandos téli éjszaka után egy kis szánkó kas-farában agyonhajszolt
176 14| agyonhajszolt lovakon benyargaljak egy ismeretlen kis városkába,
177 14| városkába, kapukulcsot szerezzek egy vasrostélyos házhoz, amelyben
178 14| Valahol, valamerre keresek egy régi házat, ahol kedvemre
179 14| Valahol, valamerre keresek egy zugot, ahol a nők oly megtisztultan
180 14| gazdag nemzetesasszonyt, és egy vándorkomédiásné festékes
181 14| ítélték meg a helyzetet, midőn egy napon kóborlásaimban elvetődtem
182 14| talpig végignézett, mint egy sorozó orvos.~- Tévedsz,
183 14| szereti... Boldogfalván laktak egy régi házban, amelyen nemesi
184 14| azokban csak álmodni lehetett egy szebb jövőről.~Innen mentek
185 14| századbeli gavallérok. Z. egy céda kocsmárosné karjain,
186 14| Könnyű dolga van például egy olasz kocsmárosnénak, ahol
187 14| századból maradtak hölgyeinkről. Egy másik ország, egy messze
188 14| hölgyeinkről. Egy másik ország, egy messze eltávolodott tartomány
189 14| szerelmük jutalmául valóban egy ismeretlen, gyönyörű szigetre
190 14| neveztek? Úgy beszél, mint egy falusi mester. Kunfalvi
191 14| aki mellbe lőtte magát egy íróért. Tudjuk Satanello
192 14| esztendő előtt utazott erre egy barátja kíséretében, aki
193 14| vagyunk. Török-Gyolcs Kazimir egy napig volt vendégünk és
194 14| kérdezte mosolygósan.~- Egy kis budapesti postát hallgattam
195 15| fehérlett az alkonyatban, mint egy eltévedt szellem, aki a
196 15| tetőtlenül állott a középen, mint egy ordításra kész szörnyeteg
197 15| jártam a szélmalomhoz, ahol egy kimustrált malomkövön hosszan
198 15| tört szárnyak felől. Mintha egy hang futott volna végig
199 15| most néha visszajár ide egy borongó öreg emlékezete
200 15| Néha átvándorolt a tájon egy messzi falu harangszava,
201 15| messzi falu harangszava, mint egy eltévedt madár. Majd varjak
202 15| szakállára dolgozó vadászeb. Egy kukoricacsősz a legénykorára
203 15| Hallottam azt is, hogy van egy kisasszonylánya, akit a
204 15| messzire lakott a szélmalomtól egy hosszú földszintes házban,
205 15| mondta darab idő múltán, egy hosszú rab szomorúságával -,
206 15| szegény Juliska is őrizgetett egy felhívást, amelyben Szomjas
207 15| játszottam - kezdte Szomjas úr egy őszi délutánon a szélmalomnál,
208 15| A nizzai országúton áll egy zsidó imaház. Többnyire
209 15| vastag ceruzavonásokkal. Egy élet álma volt felírva a
210 15| Mindnyájan tudjuk, hogy egy központi erő tartja fenn
211 15| megigazította a cvikkert, és egy sarokból kis rulettgépet
212 15| korrektül játszom, nem úgy, mint egy bizonyos szomszédom, aki
213 15| suttogta Szomjas úr, és egy légycsapót kapott fel.~Óvatosan
214 15| cuppogva, megkerülte a házat. Egy zöld zsalugáteres ablak
215 15| ki, és átölelve tartott egy férfit aki az eresz alatt
216 15| utoljára jártam erre? Talán egy másik ember élt a messzi
217 15| másik, a fiatalember csak egy fantom volt, aki nekem az
218 15| bújósdit. A madárijesztő, mint egy helyeslő jó barát állott
219 15| Én szerelmesem - mondta egy holdvilágos hang, és kinyúlott
220 15| mogyorófabokrok mellett megállított egy kéz. A fiú - György kapaszkodott
221 15| kapaszkodott a karomba, mint egy vadmacska.~- Ugye onnan
222 15| tavasszal rendbe kell hozatni egy jó kőművessel. A tavaszi
223 15| átkarolt mindkettőnket, mint egy szegény, hervadt karó áll
|