Part

  1 1 |       történik olyasmi, ami váratlan volna. Az élet egy befejezett,
  2 1 |            éjszaka, amelynek ne lett volna mondanivalója. Nem lehetett
  3 1 |            tél, amely végleg elvette volna az életkedvet. És nem szólalhatott
  4 1 |            hogy megértetlenül maradt volna egyetlen csengőnek is a
  5 1 |      eliramlik, mielőtt megfoghattuk volna szivárványos szitakötő szárnyát.
  6 2 |               mintha fizetést húzott volna egy ismeretlen hatóságtól.
  7 4 |             melyek nélkül nem lettek volna teljesek az élet örömei.
  8 4 |            virradt, mintha elszokott volna a világ a reggeltől, csak
  9 4 | meg-megállott, mintha szünetet adott volna az embereknek, hogy az agyukról,
 10 4 |              Mintha messziről eljött volna valaki hozzám, és azt mondta
 11 4 |         valaki hozzám, és azt mondta volna:~- Ne félj, nem felejtettelek
 12 5 |            mindenkinek reskontó lett volna párnája alatt, amelyet egyszer
 13 5 |         mintha végtelenül megörültek volna, hogy végtére hazaérkeztek.
 14 5 |            érzelmes hangot szerettem volna felfogni a nyíregyházi éjszakákból.
 15 5 |           mintha bizonyosak lehettek volna arról, hogy odalent nem
 16 5 |       csendesek, mintha már elrepült volna felettük az a húsz esztendő,
 17 5 |         Mintha már mind megöregedtek volna a kaszírnők, akik kegyeiket
 18 5 |         eltévedt vándorló. Szerettem volna szerelmessé tenni magamat?
 19 6 |              Mintha egyebet sem tett volna a szabadságharcban: mindig
 20 6 |          legalábbis a szeretője lett volna. Megtapogatta, megsimogatta,
 21 6 |             a legtitkosabb dolgokról volna szó. A nők arca felhevült,
 22 6 |            csodatevő szavakat hagyta volna nekem örökségbe, midőn százesztendős
 23 6 |            tudom, hogy mennyit adott volna a lelki üdvösségéből, ha
 24 6 |          repkedő szoknyácskát viselt volna valódi ruházata alatt.~Huray
 25 6 |  éjjel-nappal lacipecsenyét sütöttek volna a tűzhelyen, fiatal hagymát
 26 7 |         mintha egy óriásnő borította volna a szoknyáját a világra,
 27 7 |       valamely különösséget fedezett volna fel az áthatlan, vastag
 28 7 |             is az ő gyermekei lettek volna, mint a köcsögök és fazekak,
 29 7 |     öklendező öregemberrel szeretett volna álmodni... Miért? Ki tudhatná
 30 8 |           tücsök:~- Ha elfelejtettem volna mondani, most vallom be,
 31 8 |         mintha mindig cselédi sorban volna a háznál. Pihenni sohasem
 32 8 |       leánynál, mintha az anyám lett volna.~Ez pedig így történt:~Már
 33 8 |           Jókai-regényből metszették volna. Ennek a háznak világos,
 34 8 |            mintha teljesen bevégezte volna itt mindenki napi teendőjét.
 35 8 |           világ kezdete óta itt lett volna a helye. A lovak aludtak,
 36 8 |            ez az éjszaka az ő idejük volna. Míg az udvarból, mint a
 37 8 |        mintha az éj mesemondása jött volna száján. S ő maga talán nem
 38 8 |           emberek közé. Kötelességük volna újra gyilkolni, mert azok
 39 9 |            szárad, mintha örök élete volna annak a kéznek, amely a
 40 9 |            hogy bárkit is felköltött volna a házban, hogy egy jellel
 41 9 |           jellel vagy híradással élt volna, poroszkált vissza Kállóba.
 42 9 |             mielőtt álom ereszkedett volna a szempilláira.~*~Ezt mesélte
 43 10|          Juliska, mielőtt felköltött volna, hozzám simult. Aztán az
 44 10|               Máskor tán felkacagtam volna Juliska szavain, de most
 45 10|             mintha ezentúl örökre ez volna a hivatása. És a nagy álomból,
 46 10|        feletted, anélkül hogy tudtad volna. Megfordítottalak, midőn
 47 10|       megmondom, ha eddig nem tudtad volna...~Csak lehajtottam a fejem,
 48 10|              véredbe. Ha azt akartad volna, hogy a szívemet vágjam
 49 10|               nem sokat gondolkoztam volna, szívesen kibontottam volna
 50 10|          volna, szívesen kibontottam volna a szívemet előtted.~Mint
 51 10|               Ha valami mást kezdtem volna álmodni, amelyben te nem
 52 10|               akik nélkül nem tudtál volna élni... akik végül mind
 53 10|         egész éjszaka róla duruzsolt volna mesét egy hang, amely hangban
 54 10|            Mintha emberi alakja lett volna. Mégpedig egy vásáros asszonyhoz
 55 10|          toronnyal. Ha kissé világos volna az éjjel, a vasúti állomás
 56 10|             csillag, mintha elfáradt volna a sok járás-kelésben. (Az
 57 10|         leginkább meghalni szerettek volna a fuvolás éjszakán.~A tó
 58 10|           nem láttam. Még ha történt volna is valami, azt most mind
 59 10|        csúcsához, mintha arról akart volna meggyőződni, hogy valóban
 60 10|            valami kínzó emlék jutott volna eszébe.~Juliska fonott kosarat
 61 10|            hogy ezeregyéjszaka kevés volna meghallgatásukra. Úgy bántak
 62 10|             mintha végre megtaláltam volna azt a helyet, ahol majd
 63 10|          követtem el, sohase hagytam volna el megszokott karosszékemet.
 64 10|      mosolygott, mintha megbántottam volna. Talán észrevette, hogy
 65 11|          velünk, mintha megsértettük volna.~- Lassú tűzön, fokhagymával
 66 11|         órákban.~Mintha sohasem járt volna erre ördög, amely kénszagot
 67 11|           udvart, mintha arról akart volna meggyőződni odabent a tűz,
 68 11|           fiát repülni megtaníthatta volna?... csapdába szorult, mint
 69 12|        legyintett.~- Hogyne ismertem volna! Van Magyarországon olyan
 70 12|           ember, akit én ne ismertem volna? Csak a gondolataimat akarom
 71 12|            apádtól is megtanulhattad volna - szólt némi szemrehányással
 72 13|            nyírségi vadvizekre értek volna. S innen tudom én azt az
 73 13|           esztendeig a tömlöcben ült volna...~Juliska elhallgatott,
 74 14|             amikor az ember hajlandó volna elfelejteni mindent, ami
 75 14|              szemű galambokat hozott volna a vállain. Rozmaring illata
 76 14|              fújt, mintha csak addig volna érvényes minden munka, amíg
 77 14|               mintha mind egyesültek volna a pacsirták, fecskék, verebek,
 78 14|            vízcseppek is ott akarták volna befejezni múlandóságukat,
 79 14|        mintha erre a búcsújáró napra volna feltéve jövendő életüknek
 80 14|              valami tennivalója lett volna.~- Kozsárka meglátogat minket! -
 81 14|       tekintete, mintha sohase ijedt volna meg semmitől, csak jó emberekkel
 82 14|              ez is igaz. De hát mire volna Máriapócs, ha még ezért
 83 14|    szomorkodás, mintha egerek bújtak volna belé... Aztán, mikor hazafelé
 84 14|          mintha csak most emlékezett volna, hogy mi keresnivalója van
 85 14|             lapjai között...~Íme itt volna a hely, Juliska tanyája,
 86 14|         mégis szomorú, mintha ráfújt volna a csalódás. Való volna a
 87 14|        ráfújt volna a csalódás. Való volna a régi mondás, hogy sohasem
 88 14|         mellőlük. Sohase bolondultak volna meg, ha vigyázni tudnak.~
 89 14|              vele, mintha a magáéban volna! Visszaszökött öreg feleségéhez,
 90 14|            igen sértő dolgot mondtam volna.~- Maga nyilván múlt századbeli
 91 14|          akiknek mintha nem maradtak volna gyermekeik. A homlokukról
 92 14|             hanem a holdból érkeztem volna. A Színházi Hírnök és a
 93 14|            meg, mintha most érkezett volna a posta, csupa nagyszerű
 94 14|       kiugráltam, mielőtt megvirradt volna. Most félelem és szégyenkezés
 95 15|               Mintha egy hang futott volna végig a malom tetején és
 96 15|              mintha valaki meglesett volna, mivel töltöm a magány búsuló
 97 15|         mintha ebben a percben vette volna észre, hogy ellenséges országba
 98 15|        fényes, mintha sokat tartotta volna kengyelben a lábát. Ámde
 99 15|     réges-régen a föld alá költözött volna az az uraság, aki először
100 15|         mintha sok csókot megkóstolt volna, amíg ez érdemes volt. Fekete
101 15|       környéken, akivel érdemes lett volna megismerkedni. Az egyik
102 15|          hogy Monte-Carlóba mehetett volna, pedig oly alapossággal
103 15|           darab időre pihenni jöttek volna ki a klub forró levegőjéből.
104 15|           játékot semmire? Csalódtam volna önben?~Sötét haraggal nézett
105 15|             előbbi alakomat öltöttem volna magamra. Én néztem szembe
106 15|     bezáródott, mintha szél hajtotta volna be.~Szomjas úr megfordult,
107 15|              már nagyon régen állott volna mögötte dobogó szívére szorított
108 15|       fuldokolva, mintha kígyó marta volna meg.~A félhold a szélmalom
109 15|              fiú, mintha dárda fúrta volna át a mellét, és nem leli
110 15|        utazás után végre megtaláltuk volna egymást.~Aztán nemsokára