Part

 1 1 |                megnyugtató tele. Élet, amely pontosan igazodik a kalendáriumhoz.
 2 1 |              lehetett oly komor a tél, amely végleg elvette volna az
 3 1 |              Az udvarházban élet volt, amely mindig a külső természeti
 4 1 |                 mint a vastag hóbunda, amely reggelre kelve, betakarta
 5 3 |              rendelve. Némelyik virág, amely napközben illatos, bujálkodó,
 6 3 |                Krisztust a keresztfán, amely a falu határában emelkedett.~
 7 3 |          ciripelése kedves zene nekik, amely nem zavarja álmukat. A tücsök
 8 5 |           felettük az a húsz esztendő, amely alatt a régi híres korhelyek
 9 6 |               utcákon kísértük Jellát, amely utcák messzire és sárosan
10 6 |      pléhtáblára volt föstve: pelikán, amely önvérével táplálja fiókjait.
11 6 |               ötágú korona a címerben, amely jelvényeknek megvolt a maguk
12 6 |            orra arra a pompás illatra, amely itt egykor várta. Mintha
13 6 |            nevezetes további életében, amely nemsokára bevégződött.~Jella
14 6 |               édes volt, mint a szőlő, amely a tőkén felejtődött. Arca
15 6 |            mintha az utat védelmeznék, amely a minden titkok megértéséhez
16 7 |              merev szemekkel, a halál: amely e fotográfiáról hidegedett,
17 7 |            elfütyölgették. A sármányt, amely aranyos mellénykéjében sütkérezett
18 7 |                a leguggoló alkonyatot, amely a füzesben letelepedett
19 7 |                 sziszegett a sötétség, amely az ereszről ereszkedett
20 8 |               háznak a tégláit hordja, amely házat akkor nagyanyám a
21 8 |              mint egy eltévedt galamb, amely idegenbe került, s mindenképpen
22 8 |                a fáskamráig, a kapuig, amely gyalogutakon anyám végighaladt
23 8 |                a petróleumlámpásoddal, amely tán még a bederesedett ablakon
24 8 |                temetőből; kéményeddel, amely mindig úgy füstölög, mint
25 8 |          végeszakadatlan keréknyomnak, amely az egész világot végigfutja,
26 8 |                állomása minden kocsma, amely felett nyugodalmasan állong
27 8 |             téli alma; istálló ajtaja, amely mögött az állatok párázatában
28 8 |         gyermekeket. A gyaluforgácsot, amely a padlásablakból lógott,
29 8 |        csillaga is. Az ott kelet felé, amely olyan árván, egymagában
30 9 |            élete volna annak a kéznek, amely a megváltó emlékét megkoszorúzni
31 9 |            Sóvágó ismerte a nádast is, amely az országút egyik oldalán
32 9 |               ezt a magyar rengeteget, amely lápon, ingoványon, zsombékon,
33 9 |               a két rövid lábszárával, amely elszokott a hosszadalmas
34 10|           megérkezni annak a vonatnak, amely engem elvisz. Atyám komolyan,
35 10|             itt most következik a tél, amely telve van örömökkel, szánkó
36 10|           kívül a mély, hallgatag tél, amely a Nyíren ilyenkor szokott
37 10|           hivatása. És a nagy álomból, amely a világot átkarolja, a disznó
38 10|                jó szaga van a füstnek, amely a disznóra szórt szalmából
39 10|            illata maradt a tenyerében, amely befőttekkel egy téli betegségemben
40 10| néptelenségében felnéztem a csillagra, amely a félig alvó állomás kéménye
41 10|         gondolatom, mint az álom után, amely ott rezeg egypár percig
42 10|        duruzsolt volna mesét egy hang, amely hangban benne van az egész
43 10|           sikátorokban fújdogáló szél, amely nagyböjtben csaknem a falhoz
44 10|               a nagyvilágra gondoltak, amely a keringők hajlékonyságából,
45 10|           felejtett el a mogyoróbokor, amely alatt a pázsiton egykor
46 10|             vadrécét várná, a denevér, amely a víz felett elcikázott,
47 10|              szúnyogok muzsikálásától, amely úgy hangzik néha, mintha
48 10|         Szarvas" kocsma felett állott, amely "Szarvas" kocsma körülbelül
49 10|                   kezdetű dalt fújván, amely daltól a másnapi befőzést
50 10|            most csak a szeme látszott, amely a régi alázatossággal nézett
51 10|                fehér volt, mint a tél, amely bizonyosan boldog és hosszú
52 10|           beavassam őt a misztériumba, amely az én életemet éppen úgy
53 10|            vajon jól érzik-e a szelet, amely hirtelen végigfut a síkságon,
54 10|      rágyújtott nótájára a madársereg, amely eddig láthatatlan volt.
55 11|              be Juliska.~Juliska háza, amely a falun kívül feküdt, földszintes,
56 11|               a legtöbb magyar házban, amely a múlt századból jött át
57 11|         sohasem járt volna erre ördög, amely kénszagot ereszt magából.~-
58 11|            mutatta még egy könyvecske, amely a múlt században a vidéki
59 11|                 és fölemelte az arcát, amely ebben a percben olyan volt,
60 11|       sötétzöld nádasok fölött. Az út, amely a tanyaház mellett elvezetett,
61 11|           szorult, mint egy öreg róka, amely a kertek alatt élelem után
62 11|           mesében. A lidérc után megy, amely a kincset őrzi. De majd
63 11|     mátyásmadarat fogok neki az erdőn, amely éppen úgy tud beszélni,
64 12|          legyek dúdolgattak sarkokban, amely legyek fiatalkorukban embervéren
65 12|                híztak. A nehéz szagot, amely az ivóban terjengett, még
66 12|           senki se ismer. A keréknyom, amely a ház előtt elhalad, rövid
67 12|              magától s azon a nyelven, amely fogadók külső szobáiban,
68 12|                viszik tarisznyájukban, amely bölcsességnek a meghallgatására
69 12|          férfiaknak. Egy-két hazugság, amely oly könnyedén hagyja el
70 12|         mondani, gyík van a torkukban, amely mindjárt harap, amint igaz
71 13|     félrecsapott kalaphoz hasonlított, amely alatt valaki valahol hetykén
72 13|        országutat.~A fiú a létrán ült, amely a padláshoz volt támasztva.
73 13|             semmit, csak a kukoricást, amely hajladozott a szélben. A
74 13|             lépünk a mulattató tűzzel, amely nem alszik ki a kemencében:
75 13| utazócsizmákkal, se lengő kútostorral, amely fejbe vágja az éjszakai
76 13|           öregséggel és egy nyárfával, amely alatt majd koporsónk fekszik.~
77 13|             ismeretlennek a tekintete, amely mind ellopott fényességet
78 13|              visszatérne a régi lelke, amely jó és nemes volt s olyan
79 13|                ott jön már a piszkafa, amely az álmokat hozza, és bedugdossa
80 13|              mint egy lokomotív szeme, amely az álmok országába viszi
81 14|               a hamurakást a szívében, amely évről évre nagyobbra növekszik.~
82 14|         bujdosásában. Ilyen az a szem, amely megnyitja a bemohosodott
83 14|               tanyaház kormos kéménye (amely bozontos hajzatú volt az
84 14|            részt a felvidéki akcióban, amely József főherceg védnöksége
85 15|                 mogyoróbokor, vadalma, amely bujdosó növények nagyon
86 15|               szomorú magyar fajtából, amely elfüttyengeti a szélben
87 15|             szörnyeteg a múlt időkből, amely megfogyatkozott, letöredezett
88 15|             között, mint az emlékezet, amely váratlanul valahonnan ide
89 15|        szerelem történt ezen a helyen (amely dolgok legtovább maradnak
90 15|                légytől kértek kölcsön, amely a papirossal beragasztott
91 15|             hosszú földszintes házban, amely régi időkben kasznárok,
92 15|        nagyszerű elégtétel reményében, amely gazdag ember korában éri...
93 15|                ült, és sétapálcájával, amely éppen olyan öreg volt, mint
94 15|             nevek olvashatók fejfákon, amely neveket itthon az ősök a
95 15|                megdöbbentő hasonlóság, amely az udvarló és köztem volt!
96 15|             üres, nagy fejét a ködben, amely még a magasban repült. Szomjas
97 15|              eltalálni ahhoz a réshez, amely a nádkerítésen található.
98 15|              Leányillat lengett körül, amely illatát a leányoknak akkor
99 15|         szájamon. Kis derekat öleltem, amely oly hajlékony volt, mint