Part

 1 1 | fáradhatatlan tücsök volt a dajkám; aki oly hosszadalmasan énekelgetett
 2 2 |           volt. Jó kis zenész volt, aki hegedűje mellett elfelejtette
 3 2 |            pengetett az életuntnak, aki csak akkor áll töltött vadászfegyverrel
 4 2 |      mindenkinek a szívében lakott, aki nem volt az élet kiválasztottja,
 5 3 |    valósággá a vándorkatona meséje, aki nem találta meg a Krisztust
 6 3 |           valami másvilági karnagy, aki csupán azokra a különös
 7 4 |             fehérnép rikkantásától, aki az almafán hintázott lengő
 8 4 |        gyalul a zergetollas tiroli, aki a legnagyobb pontossággal
 9 4 |             sapkás utazó alakjában, aki Isten tudná milyen okból
10 4 |          enyém volt, az álomtalané, aki a leghosszabb regényeket
11 5 |          találkoztam a Rózsa táján, aki öklendezve szidta a fekete
12 5 |          kantinos kisasszonyba tán, aki rám se nézett? Valamelyik
13 5 |           ismertem? Az alispánnéba, aki után olyan sóvárogva néztem (
14 6 |            kemény tekintetű öregúr, aki még nógrádi kiejtéssel beszélt
15 6 |           kellemetes leányasszonyt, aki három generációt boldogított
16 6 |            napra, de nem így atyám, aki rátarti, gőgös ember volt,
17 6 |          voltak a nőkre. Nagyanyám, aki körülbelül negyvenesztendős
18 6 |      irigyen gondoltam nagyatyámra, aki bizalmaskodva közeledett
19 6 |      köszönését, mint egy királynő, aki jobbágyai hódolatát fogadja.~(
20 6 |        napokig Huray tekintetes úr (aki különben szikár, asszonyszemnek
21 6 |          tréfás, érzelmes hölggyel, aki nem panaszkodott senkinek
22 7 |             nagyanyámnál töltöttem, aki a legnyugodtabb asszony
23 7 |          nagyanyám utolsó gyermeke, aki korán meghalt.~A puffadt,
24 7 |       lábamnál, közel a kemencéhez, aki télen s ősszel ott aludt
25 7 |     Hányszor csodálkoztam Andráson, aki kézilámpásával nyugodtan
26 7 |            mint egy jó kis szellem, aki mindenképpen a háziak kedvében
27 8 |         néha-néha láthassa atyámat, aki a házépítésre felügyelt.~
28 8 |             ment először végig itt, aki az utat megcsinálta? Manapság
29 8 |         szaga volt a zsidóleánynak, aki a borodat az asztalra helyezte!
30 8 |       mintha bolondnak tartaná azt, aki ma este is fizet, miután
31 8 |  útmutatással szolgált mindenkinek, aki szomorú vagy jókedvű volt.
32 8 |            azért mégiscsak nő volt, aki félt az úton álló néma fáktól,
33 9 |              forgolódó öregemberke, aki egyik lábáról a másikra
34 10|             a vörös bajuszú portás, aki hajnalban fokhagymás, füstölt
35 10|              Ne menj el csillagnak, aki jár. Én sokszor néztem éjszaka
36 10|             Szűz lett minden leány, aki a frissen esett hóba belépett.
37 10|   képzeletet. Az öreg doktor bácsi, aki örökéletűnek látszott, meghalt
38 10|         Csapkay Gyula vaskereskedő, aki addig fel sem állott az
39 10|             az a sok szegény lélek, aki a keresztutaknál, ócska
40 10|          egy félkarú zsoldoskatona, aki Európa minden börtönét meglakta,
41 10|        férfiúnak veszélyes lépteit, aki mellőle egykor elment az
42 11|         vézna, idegen parasztember, aki szemére húzott kalappal
43 11|       messzi pásztortűznek.~A fiam (aki nem tudta, hogy a fiam)
44 12|             lehet ez a bőrnadrágos, aki annyit beszél, mint egy
45 12|         öreg, púpos ember a kolera, aki felkéredzkedik az útonjárók
46 12|          beszédjükkel. Csak legyen, aki hallgassa őket.~- Azt kérdezi
47 12|             nincs olyan öreg férfi, aki valahol-valamerre meg ne
48 12|        vagyok és az apámat keresem, aki nyomtalanul eltűnt - felelt
49 12|            ilyen jegyzőféle embert, aki mindenféle papírdarabokra
50 12|        atyafi Miskolcon, az Avason, aki esztendőszámra nem olvasott
51 12|       Volt-e vasgyűrűje Kakucsitól, aki a vándorcigányok vajdája
52 12|    százötven esztendős búcsúvezért, aki az emberek legtitkosabb
53 12|            híres Gogolyák fuvarján, aki csak éjszaka járt a szekerével,
54 12|             azoknak a csavargóknak, aki vacsora fejében mindenféle
55 12|        hívják: akkor ő az a huncut, aki a csőszt bolonddá tette.~
56 13|      kuporgásában az öreg csősz is, aki darab idő óta a ház falának
57 14|   körülnéztem, mint egy hajótörött, aki idegen szigetre került.~
58 14|    kapujánál az öngyilkosjelöltnek, aki azért ment az országútra,
59 14|         malasztos vendég várásában. Aki e napon, mielőtt a nap leszállna,
60 14|            Ámde az öreg búcsúember, aki eddig a csapat élén haladott,
61 14|             fiatalabb, tudatlanabb, aki még nem ismeri az országutat
62 14|      kéményből elszökik a tilinkós, aki azelőtt nem hagyott aludni,
63 14|         Szótlanul mutatott a fiúra, aki az asztalra könyökölve,
64 14|            kénköves szagú gavallér, aki a világot járja, és a legjámborabbnak
65 14|            megcsalhassák azt a nőt, aki őket igazán és önfeláldozással
66 14|              Minden asszony bolond, aki hagyja, hogy lecsapják a
67 14|     Visszaszökött öreg feleségéhez, aki mindennap megverte." ~Erre
68 14|           karját? Igazában csak az, aki a koporsófedelet rájuk szegezte.~
69 14|            önnek, mint Kunfalvinak, aki órákig tudott beszélni Pestről?
70 14|             kaméliás nő történetét, aki mellbe lőtte magát egy íróért.
71 14|            ki az a nagy művésznőnk, aki pezsgőben szeret fürdeni,
72 14|            egy barátja kíséretében, aki állítólag gróf volt, de
73 14|         postamesterné után szökött, aki tíz év előtt tűnt el a faluból.
74 14|           hisz odalent állt György, aki megvédelmez minden gyanútól.
75 15|           mint valamely öreg vitéz, aki várából kirohant, hogy megállítsa
76 15|          mint egy eltévedt szellem, aki a régi szélmalom környékére
77 15|       emberhez kezdtem hasonlítani, aki majd ha megszólal, a saját
78 15|       költözött volna az az uraság, aki először viselte e tetszetős
79 15|         volt, mint maga Szomjas úr, aki hibáját szerette másra kenni.)~-
80 15|             ám a nagyváradi Popper, aki abban az időben az utazótársaságokat
81 15|            vörös Poppert emlegette, aki szerencséjének útjába állott.
82 15|          volt az igazi. Szomjas úr, aki téli időben hosszú leveleket
83 15|            akinek a nevét hallotta, aki nyert, örökölt vagy egyéb
84 15|          része terem aranyat annak, aki megjátssza. Többet nem mondhatok,
85 15|           előkerül az egyházszolga, aki megnyitja a kaput. Ide tértem
86 15|            egy bizonyos szomszédom, aki szép nejét ültette mindig
87 15|         átölelve tartott egy férfit aki az eresz alatt állott. Nyúlánk,
88 15|          légycsapót az idegen után, aki erre nyomban eltűnt, a zsalugáter
89 15|           olyan embernek néz engem, aki elviseli a megszégyenítést?
90 15|             orvvadász a kert alatt, aki a ház leányát akarja elrabolni.~
91 15|         öregek körül... Igen, ő az, aki megmaradt azok mellett,
92 15|             végre viszontláttam őt, aki nem felejtett el ősöket,
93 15|   fiatalember csak egy fantom volt, aki nekem az utat megmutatta
94 15|         utam, mint a boldog utazóé, aki dalra zendül. Hosszú csókot