Part

 1 1 |                és ment évszakokat. Mert még sokáig akartunk élni.~A
 2 3 |                felé.~Ti nem hallottátok még a tücsköt, amint éjfél felé
 3 4 |             Hisz alig egy-két hét előtt még a szőlőket jártuk, préposthangú
 4 4 |               Korán eljött az alkonyat, még napvilágnál kellett gyékényre
 5 5 |              megélhessünk. A Nyírségben még mindig a követválasztást
 6 5 |           szomorúságukat.)~*~A városban még nádasházak voltak, amelyekben
 7 6 |            kemény tekintetű öregúr, aki még nógrádi kiejtéssel beszélt
 8 6 |       öregasszonyokkal, akik így látták még mindig őt a hetvenesztendős,
 9 6 |           kellene kinyújtani. De a gróf még vár a perrel. Nagy Istvánnal
10 6 |               hallhatták. Edényt tört - még hetvenesztendős korában
11 7 |               fotográfiáról hidegedett, még ma is eszembe van, míg Rembrant-tollas,
12 7 |     foglalkozásom, hogy szomorú legyek.~Még mindig jobban kedveltem
13 8 |         petróleumlámpásoddal, amely tán még a bederesedett ablakon át
14 8 |                mindenki napi teendőjét. Még csak messzire sem nyikorgott
15 8 |                  s ugyanezért mindenki, még a kocsmáros is félrecsapta
16 8 |                manapság is divatban van még a vidéki részegeskedés,
17 9 |        iránytűje a sárga őszben, akinek még ismeretlen a hegyvidék.
18 9 |           szokott itt este járni senki, még a bakter se. A szérűkbe,
19 9 |                a mező, és az őszi cinke még hajnal előtt elindul az
20 9 |                 keblébe rejtette.~Aztán még azon az éjszakán, anélkül
21 9 |         beállított a vármegyeházára, és még vagy tíz esztendeig nyugodtan
22 10|               sötétben fölkelni, amikor még a kályhából virrasztva és
23 10|            forogtak a levegőben, mintha még nem merészelnének leereszkedni
24 10|                  Lehet, hogy találkozol még leányokkal, akik szeretnek -
25 10|                 az arcomat. Sohase volt még ilyen jó illata a tenyerének.
26 10|                eltakarodtak az égről. A még félálomban levő pályaház
27 10|              időt sem akarna adni, hogy még egyszer mindent meggondoljak.
28 10|           beszélnek, soha nem búsulnak (még a rossz vásáron sem), soha
29 10|   gyermekkorunkban végtelennek láttunk. Még a tornyok is alacsonyabbak
30 10|              meghalt egy tavaszi napon. Még Sáry úr is elbandukolt a
31 10|       nagyvárosok zörgetegét nyaranta a még lármásabb tengeri fürdőkkel,
32 10|                 csaknem visszaborzadtam még erről a helyről is, amikor
33 10|             egykor csodáltam.~Hajnalban még a nagybőgőt ölelgették,
34 10|        fogadtatik el... A legbölcsebbek még az enni- és innivalókon
35 10|             útszéli vadkörtefa árnyéka, még nem felejtett el a mogyoróbokor,
36 10|             csillagom?~Lássuk, tudnám-e még, hogy hol van az Útonjárók
37 10|              gondolták, hogy nem féltek még éjfélkor sem az erdőn. A
38 10|                 vettem, hogy megtalálom még ma este, mert hallottam,
39 10|                semmi, mióta nem láttam. Még ha történt volna is valami,
40 10|              annyi esztendő alatt, hogy még hírt sem adott?~Elgondolkoztam,
41 10|                meghallja a szavamat.~És még sok történetet mondott el
42 11|               másikig. Ismétlem, vannak még házak Magyarországon, ahol
43 11|                 Anyám nevelését mutatta még egy könyvecske, amely a
44 11|                kereskedők laknak. Egyen még, mert hosszú a nap. És este
45 11|           illetlenség munka nélkül ülni még akkor is, ha férfival beszélget.)~-
46 11|                 Kezdi a padláson, mikor még nem fogyott el a téli dió,
47 11|               seprő, egyiknek se támadt még kedve a vándorláshoz, pedig
48 11|                nem engedjük el. De most még vándorol valamerre. Az örökségét
49 12|            virágjában, mikor Zöld Marci még fiatal legény volt. A hosszú
50 12|             amely az ivóban terjengett, még szökött rabok, disznózsírral
51 12|           utasember. Akinek pénze volt, még kvártélyt is kaphatott.~
52 12|          bennünket tartott szóval.~- Én még sohase voltam beteg, pedig
53 12|                a szalmakazalban. Hát én még a kolerát sem kaptam meg,
54 12|               embereket harapja meg. Én még botot se hordok. Minek az
55 12|                se méhmagzat kisujja, de még csak hamupogácsa se, amit
56 12|                akkor is, amidőn Icignek még híre-hamva se volt. Nadrágban
57 12|                vigye el a bocskorosait. Még a bőröm alatt is pénzt kutattak,
58 12|                    kérdezte a fiú.~- Ha még azt sem tudod: hogyan adhassam
59 12|            Megvallom, hogy én az apámat még olyan messziről se láttam,
60 12|               utakon járhatott kend, ha még az apámmal sem találkozott!~
61 13|          álombéli szél hátán, messziről még ide kanyarodik a bogrács
62 13|              múlott el tíz esztendő, de még talán egy egész nap sem
63 13|               ideje elérkezik.~A hajába még nem vont nyomot a téli szánkó,
64 13|               téli szánkó, szeme fényét még nem törte meg annak a sok
65 14|           voltak ily víg álmai? Álmodik még maga kantárral is, ha megszokja
66 14|            tenyerét a hordólyukon, akit még Csokonai otthagyott. Gondatlanul,
67 14|             fiatalabb, tudatlanabb, aki még nem ismeri az országutat
68 14|              már nem látjuk őt.~De most még itt volt Kozsárka, és szeme
69 14|                mire volna Máriapócs, ha még ezért sem tudna megvigasztalni?
70 14|        tekintély kedvéért hordott, hisz még az ilyen szent embernek
71 14|           gyógyul, mint a cigányoké. Ha még egyszer visszatérne Kunfalvi,
72 14|               hogy három esztendő előtt még ispánt tartottak, és erről
73 14|                   Talán nem is hallotta még életében a Jambónótát? -
74 14|       történeté-t kaptuk kézhez, amiért még ma is pörben vagyunk. Török-Gyolcs
75 14|              hogy jöjjön haza.~A házban még mindenki aludt. A kisasszonyok
76 15|               mint a kárvallott család. Még fűzfa is akadt itt ama szomorú
77 15| utazótársaságokat szervezte és vezette, még Egyiptomba is: indulást
78 15|       Monte-Carló-i bank megdöntéséhez. Még a szegény Juliska is őrizgetett
79 15|              írva mindenféle számokkal. Még a pókhálók alatt is számjegyek
80 15|              nagy fejét a ködben, amely még a magasban repült. Szomjas
81 15|         leányoknak akkor érezzük, mikor még ártatlanok vagyunk. Simogatások
82 15|                 a fiú soha el nem hagy. Még a bolondos Ónodi-kisasszonyokról