Part

 1 1 |        életre rendezkednek be?~Egy olyan sárgára meszelt, fehér ablakszárnyas,
 2 1 |        magányban. Az én ismerőseim olyan emberek voltak, akik örvendeztek
 3 1 |            őszi esőzések. Nem volt olyan sűrű éjszaka, amelynek ne
 4 2 | megjelenjen a levélhordó, valamely olyan üzenettel, amilyent csak
 5 4 |          szedje.~A padlás, amelyen olyan por és csend volt, hogy
 6 5 |     többször megmutattam, hogy van olyan kemény öklöm, mint bármelyiknek
 7 5 |           Az alispánnéba, aki után olyan sóvárogva néztem (a gömbölydedségére),
 8 6 |      tegezte.~A szemükbe nézett és olyan hangon beszélt velük, mintha
 9 6 |        okos nőnek.~Egyébként Jella olyan volt, mintha lovarnői ruhát,
10 6 |   vásárosoknak, kupeceknek. Valami olyan különös jó szaga volt a "
11 6 |            nedves a fésülködéstől. Olyan hangosan nevetett, mint
12 7 |        falán. Majd tájkép, amelyen olyan messzire lehetett látni,
13 8 |          akar járni az embereknek? Olyan csendes, szelíd volt anyám,
14 8 |          úrfi - szólt komolyan, és olyan szorosan állott mellém,
15 8 |           Az ott kelet felé, amely olyan árván, egymagában ragyog.
16 9 |        kiismerhetetlen utakon nőtt olyan sűrűn, olyan messzire terjedve,
17 9 |           utakon nőtt olyan sűrűn, olyan messzire terjedve, mintha
18 9 |            nekem Juliska egy este, olyan halkan, olyan suttogva,
19 9 |            egy este, olyan halkan, olyan suttogva, mintha a legnagyobb
20 10|            hajnalban való fölkelés olyan különös, megmagyarázhatatlan
21 10|         téli szél hangján, amelyet olyan jó meleg kályha mellől hallgatni:~-
22 10|          halovány, beesett arcodon olyan kísértős látományok nyomai
23 10|           neked valamit, miért?... Olyan lesz a hajad, mint a sirály
24 10|           minket, fiam? - kérdezte olyan halkan közeledve, mint a
25 10|        eddig volt s történt velem. Olyan messzire, amilyen messze
26 10|           van.~A kétkerekű talyiga olyan gyorsan vitt, mintha időt
27 10|           Én a nagyvárosból mindig olyan helyre futottam megpihenni,
28 10|     legcsendesebb fürdőhelye volt. Olyan összetört és szomorú voltam
29 10|   ölelgették, kertek alatt jártak, olyan régi nótákat daloltak, mintha
30 10|           messze, az erdőn túl egy olyan világ, ahol az emberek mindig
31 10|           álmaikban. Hétfőn reggel olyan volt az egész, mint egy
32 10|           a zsebóra, állt a csend. Olyan halkan beszélgettünk, mintha
33 10|         hideg sertéspecsenye. A só olyan fehér volt, mint a tél,
34 10|   esztendőn keresztül vitt sétálni olyan utcákba, amelyekről fogalmam
35 10|            maga nekem a fiamról.~*~Olyan szép, mint általában a szerelemgyerekek.
36 11|     fehérre meszelt tanyaház volt. Olyan volt, mint a legtöbb nyírségi
37 11|          az ablakok felé feküdtek, olyan lezártaknak látszottak,
38 11|       sírdogál ugyan a kemencében, olyan jajgatást végez, mintha
39 11|       arcát, amely ebben a percben olyan volt, mint a szentképecskéken
40 12|            meghajlott hátú paripán olyan emberek nyargalásztak, akik
41 12|            bedudál a szél, a kürtő olyan nótákat énekel, amilyeneket
42 12|        élnek és meghalnak: az élet olyan bölcsességét viszik tarisznyájukban,
43 12|         voltam beteg, pedig jártam olyan vidéken is, ahol két szememmel
44 12|            is jó pénzért, ha éppen olyan faluba vetődöm, ahol szárnyas
45 12|       lettem ötvenesztendős. Nincs olyan asszony, akinek a lakatjához
46 12|          én felfogásom, hogy nincs olyan öreg férfi, aki valahol-valamerre
47 12|           lányok szájáról. Nincsen olyan öregember, akinek csendesebben
48 12|            a felső Tisza medrében. Olyan nótákat énekelt, amilyeneket
49 12|          volna! Van Magyarországon olyan ember, akit én ne ismertem
50 12|           egyszerre. A te apád tán olyan ember volt, hogy felesége
51 12|        kaptak enni a vándorlók, ha olyan nagyot hazudtak, hogy a
52 12|   Megvallom, hogy én az apámat még olyan messziről se láttam, mint
53 12|         gondoltam magamban, nem is olyan bolondok a tücskök.~ ~
54 13|            a fa, kútostor, háztető olyan árnyékot vet a földre, amilyennek
55 13|         hogy az álmait lássa, mert olyan helyen él, ahol az emberek
56 13|    kenyérért egy kalapbillentéssel olyan álmokat hagynak itt a vándorlók,
57 13|           amely jó és nemes volt s olyan egykedvű, mint a madárdal.~
58 14|            szigetre került.~Vannak olyan reggelek, amikor az ember
59 14|  pálinkának, amit ágyamhoz hozott: olyan íze volt, hogy ifjúkori
60 14|       vízben.~- Akkor, midőn éppen olyan leszel, amilyen az apád.
61 14|            és a legjámborabbnak is olyan dolgokat suttog a fülébe,
62 14|      feltettem magamban, hogy csak olyan nőhöz leszek hűséges, akire
63 14|      amikor először láttam őket... olyan legyen a hajuknak az illata,
64 14|         hidegben a vendéglő előtt. Olyan lenne, mint Zathureczky
65 15|          növények nagyon szeretnek olyan helyen tanyát ütni, hol
66 15|        magány búsuló óráit, amikor olyan emberhez kezdtem hasonlítani,
67 15|    neveltet, Saroltának hívják, és olyan hosszú haja van, mint Csillag
68 15|  Körülbelül ötvenesztendős volt, s olyan ruhadarabokat viselt, amelyek
69 15|       kenni.)~- A másik szomszédom olyan sült bolond volt, hogy Mihály
70 15|           a következő télen, mikor olyan nagy lesz a hó, hogy az
71 15|  megismerkedtem Saroltával, akinek olyan hosszú haja volt, mint Csillag
72 15|        sétapálcájával, amely éppen olyan öreg volt, mint az ilyen
73 15|     kérdezte fojtott hangon. - Hát olyan embernek néz engem, aki
74 15|           már világosan emlékszem) olyan volt, mint a flóta hangja,
75 15|       ugyanezért nem öregedett meg olyan gyorsan, mert újholdkor
76 15|            bort nevetve ittunk, és olyan jókedvünk kerekedett, mintha