Part

 1 1 |               jött és ment évszakokat. Mert még sokáig akartunk élni.~
 2 3 |          növények is alusznak éjszaka, mert az éj mindenkinek a pihenésére
 3 3 |               kibámulni a néma kertbe, mert tán valaki a nyakad közé
 4 4 |              ez azért kellemetlen idő, mert mindnyájan vártuk a hosszadalmas
 5 4 |                 gőzmalommal, tanyával, mert őszkor a nyírségi országút
 6 5 |           vármegyét nyomorították meg, mert hisz az övék volt a megye.
 7 5 |                Itt mindenki aludt, tán mert mindenki boldog volt? Istenem,
 8 5 |                tücsök volt körülöttem, mert mindenki magának élt.~Hosszú,
 9 6 |          nézett a temetők felé, és nem mert köhinteni, krákogni, amit
10 6 |               ez egészen mindegy volt, mert ő "Hársfa"-beli szobácskáját
11 7 |               értékét senki sem tudta, mert nagyanyám hallgatott. A
12 7 |              nem sokat törődtünk vele, mert egyébként nem alkalmatlankodott
13 7 |                volt szabad hozzáfogni, mert úgyis lefekszünk addig,
14 7 |               Nem sokat törődtem vele, mert akkoriban az volt a foglalkozásom,
15 7 |      egészséges illat volt a szobában, mert Juliska mindig hozott valamit
16 8 |            azok közül is az öregebbek, mert atyám féltékeny természetű
17 8 |        nadrággomb, a szem elkomorodik, mert semmi megnyugtatót nem lát
18 8 |              Juráshoz, a kocsmároshoz, mert nagyon félt. Este volt,
19 8 |              kerteken át megyünk haza, mert arra rövidebb az út.~*~Az
20 8 |           Favágók csillagának mondják, mert mifelénk ők a legszegényebb
21 8 |             sötétségben hozzám simult, mert azért mégiscsak nő volt,
22 8 |     Kötelességük volna újra gyilkolni, mert azok réges-régen megcsalták
23 9 |             amúgy is rongyos gúnyáját, mert hiszen az urak kocsin jártak.~
24 9 |                 Falun kell a sötétség, mert csak a sötétben mer forrni
25 9 |         legnagyobb titkot bízná rám.~- Mert kell ám, hogy mindenkinek
26 10|              eszembe a hajnali utazás, mert gyermekkoromban egyszer
27 10|       fokhagymás, füstölt húst evett - mert ilyen szaga volt. S a házak
28 10|          Juliskától. Ő fájt legjobban, mert lábamnál virrasztott egész
29 10|              kalauz külön fülkét nyit, mert egy forintot adok majd kezébe.~
30 10|               az én tenyeremben marad, mert én simogattam, amikor álmodtál.
31 10|      felkiáltásod, amelyről nem tudsz, mert álmodban történt: amikor
32 10|              Csak lehajtottam a fejem, mert komoly voltam.~- Én melegítettem
33 10|            hogy a szívemet vágjam fel, mert látni akarod: nem sokat
34 10|             világ. A zsebórám sietett, mert este előreigazítottam. Nem
35 10|            azért voltam szolgálóleány, mert téged szerettelek. Mostam,
36 10|             kis szoknyámban szaladtam: mert estve a te lábadnál fekhettem
37 10|               soha fel nem találhatsz, mert azt akarom, hogy mindig
38 10|              Ráfüggesztettem a szemem, mert hittem benne - hisz róla
39 10|              idő óta nem lakott senki, mert a vaksi tükör akasztott
40 10|               Későn este érkeztem meg, mert útközben eltört a kocsikerék -
41 10|                megtalálom még ma este, mert hallottam, hogy a Sóstón
42 10|         megírta, hogy maga itt időzik, mert téli estéken sokszor beszélgettünk
43 10|    megelégedetten, hálásan nézett rám, mert ennivalóját velem megoszthatta.~-
44 11|              ősei nemesemberek voltak, mert jól kiszítták pipájukat.~
45 11|          kereskedők laknak. Egyen még, mert hosszú a nap. És este is
46 12|              szabad sohasem hallgatni, mert az mindig hűségre tanít.~
47 12|      gondolataimat akarom összeszedni, mert nehéz a sok ismerős között
48 12|            feljött a hold, útra kelek, mert én csak holdvilágnál szeretek
49 12|              rossz napokat eltöltheti. Mert könnyű ám nyáron, jókedvűen
50 13|           attól, hogy az álmait lássa, mert olyan helyen él, ahol az
51 13|            közelgő éjszakai álmainkat.~Mert az álmok valahol messzire
52 13| Vásároskocsikat látunk a mély sárban - mert hisz azok errefelé sohasem
53 13|         visszatérne elillant ifjúsága, mert én addig szólongatnám, addig
54 13|           csősz tán észrevett valamit, mert felcihelődött a fal mellől.~-
55 13|                 csak a madarak tudnak, mert ők látják jönni az időváltozást.~
56 14|         asszonyok, majd utolérem őket, mert én úgy járok, mint a szél -
57 14|          tudtunk néki semmit sem adni, mert nem fogadott el egyebet
58 14|                keresi... Pedig tudtam, mert rágondoltam, amikor házadat
59 14|     kisasszonyok életében emlékezetes, mert a szobák oly kicsinyek és
60 14|         Változatosság kell a férfinak, mert így teremtette őt a mindenható.
61 14|               a kisasszonyok szavaira, mert annyi eszem volt, hogy lássam:
62 14|               nem járt Magyarországon, mert itt erkölcsös nők laknak.
63 15|                 ispánok háza lehetett, mert címer nem volt a kapun.
64 15|                 az igaz, hogy németül, mert ifjú koromban külföldi iskolába
65 15|                gyümölcs leszakítására, mert nem volt jóravaló lábbelije.
66 15|              könnyedén vette a dolgot, mert nemsokára a legjelesebb
67 15|               Akik öngyilkosok lettek, mert nem volt elég kitartásuk
68 15|         mindezt csak önnek mondtam el, mert az első perctől kezdve szokatlan
69 15|                nem láthattam mindjárt, mert az odabenn volt az ablakban,
70 15|           öregedett meg olyan gyorsan, mert újholdkor nem nézett a háta
71 15|           terítünk a nagy diófa alatt, mert egyike volt a reggel ama