1900-belep | belet-daraz | darda-emelk | emelt-ferko | fess-hallg | hallh-irtot | irva-kezde | kezdi-ladak | lakat-megdo | megec-mutat | mutog-orias | orizg-rohan | rokak-szilf | szilv-torod | torok-vegez | vegig-zuzma
Part
5519 15| Még a szegény Juliska is őrizgetett egy felhívást, amelyben
5520 11| ház kincseit, az álmokat őrizgetik. Mit álmodhat Juliska ebben
5521 10| mintha az alvók nyugalmát őrizgetnék, csend van, éj van, egy
5522 7 | legnagyobb kincse. Mások őriznek mindenféle okmányokat, amelyek
5523 11| ajtófélfára írott G. M. B. betűk őriztek egyik vízkereszttől a másikig.
5524 14| Terus arcképét asztalunkon őrizzük. Nagyon jól vagyunk értesülve
5525 14| korhelyek, az életük felett őrjöngve zokogók és a nyerítve röhögők,
5526 13| magatartásukat, mint a katonák az őrmesterektől, a civilek a táncmesterektől.
5527 11| körül. Ismeretlen atyjuknak ormótlan nagy kalapjában nevetségesek,
5528 15| száraz napraforgók megannyi őrök az út mentén, akik reám
5529 11| alatt. Ahol szőlők vannak, Oros felé, onnan sárgarigó kiáltott
5530 14| dobált a mindennapi élet. Az oroszlán és az őz szeme egyesült
5531 6 | akkor is emlékezett az orra arra a pompás illatra, amely
5532 15| hordott, amelyet duzzadt orrára illesztett, és az üveg alatt
5533 10| környékbeli kisbirtokosnék, hegyes orrú falusi tanítónék, kendős
5534 12| emberek legtitkosabb bűneit az orruk hegyéről olvasta le? Utazott-e
5535 13| ügyeiket, kihegyesítik az orrukat a sok spekulációban, homályossá
5536 13| lokomotív szeme, amely az álmok országába viszi a lelkeket.~ ~
5537 15| volna észre, hogy ellenséges országba tévedt. Koppant a lehulló
5538 10| felett kísértő vadludak más országbeli hangjától, a messzi akácfák
5539 12| olvasott újságot, és az országjárótól kérdezte meg mindig, hogy
5540 13| pelyhe, és messzi idegen országokban járok álmomban, aranysárga
5541 14| után beutazgatták a fél országot...~A hervadt Ónodi-kisasszonyok
5542 12| létemre már találkoztam ilyen országúti csárdákkal a Jókai regényeiben,
5543 10| fagyok a férfi életének az országútján... időrabló oktalanságok,
5544 14| kisasszonyok felszedték az országútról. Kihízlalták, móresre tanították,
5545 2 | kertbe meredő szeműeknek, az őrület fantomjaival viaskodó dézsafejűeknek.~
5546 14| végignézett, mint egy sorozó orvos.~- Tévedsz, Tini. Sokkal
5547 15| nemsokára a legjelesebb orvosok gondjaira bízhatja magát;
5548 12| rám hallgassanak. Az én orvosságom, az én felfogásom, hogy
5549 15| idegen jár a ház körül. Az orvvadász a kert alatt, aki a ház
5550 11| után megy, amely a kincset őrzi. De majd visszajön, megkötjük
5551 11| pipatórium mutatta, hogy Juliska ősei nemesemberek voltak, mert
5552 15| amely neveket itthon az ősök a történelembe írtak, de
5553 15| őt, aki nem felejtett el ősöket, nőket, érzelmeket tisztelni,
5554 5 | felejtették otthon a kézilámpást, osontak, halkan fecsegtek, vigyázva
5555 10| általában a szerelemgyerekek. Ostora van, amellyel nagyokat durrant
5556 12| és könyvből. Az ajtónál ostorával állongó fuvaros, a tarisznyájából
5557 10| visszhangzott a kiáltás, az ostordurranás, néhány lépéssel be lehetett
5558 12| font valamit a fiú. Egy ostort. Azt suhogatta a kezében,
5559 14| ételhez.~S csendesen ingatta őszbe borult nagy fejét, kerek
5560 9 | lehet iránytűje a sárga őszben, akinek még ismeretlen a
5561 1 | nyara, hosszadalmasan ásító ősze, megnyugtató tele. Élet,
5562 1 | emberélet a maga tavaszával s őszével. Nem egy napra volt feltéve
5563 11| észrevétlenül lehet élni. Az akácfa őszidőben sírdogál ugyan a kemencében,
5564 4 | gőzmalommal, tanyával, mert őszkor a nyírségi országút csak
5565 14| Az akácfák között fénylő oszlopai feküdtek a napsugárnak.
5566 1 | napsugara és nem váratlan az ősznek mogorvasága. Bolond az,
5567 5 | Nyírség, ahol a gyermekkori őszök és az ifjúkori tavaszok
5568 15| szívébe nőtt tájakon, mélázó őszökben, érzelmes kertekben, dalokra
5569 15| vadvizekkel, a sunyin lappangó őszökkel, napraforgó magját rágta,
5570 6 | káromkodó öreg honvéd a nőknek osztogatott, hogy elbűvölve hallgatták?
5571 5 | akik kegyeiket szívesen osztogatták, dalt tudtak, csókot adtak...
5572 1 | hogy örököljenek utánuk, osztozkodjanak maradékaik, s életük történetét
5573 14| felvidéki akció célja volt az ottani magyarság megmentése.~Természetesen
5574 10| amerre a csillag vezeti őket. Otthagynak kedves, behavazott házikókat,
5575 14| hordólyukon, akit még Csokonai otthagyott. Gondatlanul, feladat és
5576 14| házában mindig táncolnak. Akik otthagyták a gazdag nemzetesasszonyt,
5577 4 | hogy megszokjuk kissé az otthonülést. Hisz alig egy-két hét előtt
5578 10| elé minden falunál, és az otthonülő parasztok alkalmat találnak
5579 15| egy légycsapót kapott fel.~Óvatosan kinyitotta a rozoga ajtót,
5580 14| élet. Az oroszlán és az őz szeme egyesült Kozsárka
5581 14| elnyúló, renyhén álmodozó, pacsirta hangjára álmodozva figyeltető
5582 5 | világosság is a csárdásleány pacsuliillatú, rossz kis szobájában.~A
5583 6 | leszakadt vele az ágy s a pádimentum. A földszinten találta magát
5584 4 | a szobák kőportól fehér pádimentumát, a felfogott esővízbe faszenet
5585 12| verdesték a tetőt. A földes pádimentumon lyukak voltak csizmasarkoktól,
5586 9 | letelepedett a ház előtt a padkára, és hosszan elüldögélt.~
5587 1 | gondos asszonynak a kamarája, padlása. A perc eliramlik, mielőtt
5588 8 | gyaluforgácsot, amely a padlásablakból lógott, csak sejteni lehetett
5589 3 | tudja, hogyan jutnak ki a padlásablakokon át a háztetőre. Ámde valóban
5590 14| kísértet lakott a malom padlásán, a lisztes csizmás fuvarosok
5591 8 | cserepeivel, külön pincéjével, padlásával, fehér ajtós nagy szobáival,
5592 13| fiú a létrán ült, amely a padláshoz volt támasztva. Innen látni
5593 4 | télire való almákat, diókat a padláslyuk gyenge világosságánál. A
5594 6 | Jött egy kis szél, befújt a padláslyukon, meglóbálta a régi csizmákat,
5595 11| börtönben a házigazda, a padló alá vérfoltos fejsze van
5596 11| És a kőporral fehérített padlón bizonyosan mezítláb szokás
5597 10| ahol a vendégek kopott padokon üldögélni szoktak, midőn
5598 12| mérgesek, a keservesek. A padon ezen a meghajlott hátú paripán
5599 10| állított kettőnk közé a padra, és a kosárból mindenféle
5600 10| az udvarból, valahová a pajtásaihoz, már láthatólag a helyén
5601 4 | voltam, amikor szomorú kis pajtásomnak a hangját meghallottam.
5602 14| szeret fürdeni, és Szapáry Pál mennyit veszített a kaszinóban.
5603 14| ficánkoztak benne, mint a palackba zárt kígyó; a gonosz hangokat,
5604 13| álmodunk piros hasú dinnyével, palackszínű szőlővel, loncsos szilvával:
5605 15| úr, pontot téve a földre pálcájával. - Életemben annyit imádkoztam
5606 14| Emmát megszöktette az öreg Pálffy gróf, és morganatikus házasságot
5607 14| Az nagy uraságot mutat.~A pálinkának, amit ágyamhoz hozott: olyan
5608 12| hajnali csillag alatt, amit pálinkaszagú révészlegények mondogatnak
5609 14| zsambónak ejtvén.~- És Küry, Pálmai, Hegyi ismerősei önnek,
5610 13| járok álmomban, aranysárga palotákba megyek ki és be, kék hegyek
5611 10| égről. A még félálomban levő pályaház felett, a messziségben,
5612 15| napot, az üstökösöket és pályáján a Földet. Nos, az én központi
5613 15| pályát, a hulló csillagok pályáját.~Szomjas úr megigazította
5614 15| és diadalmasan bejárom a pályát, a hulló csillagok pályáját.~
5615 9 | hallgatagok az ember kétségbeesett panaszára, a szilfa csak akkor tanul
5616 6 | nagyatyám deres bajszát. Nem panaszképpen mondom, hisz magam is próbáltam
5617 11| a hópehely. De azért nem panaszkodhatom a természetre. Kis birtokomon
5618 6 | érzelmes hölggyel, aki nem panaszkodott senkinek szenvedéseiről.
5619 2 | csillagváróknak, a szótlan búsaknak, a panasztalan némáknak, a sötétlő kertbe
5620 9 | felhangzanak a háta mögött a pandurlovak patkói - öreg vásárosok
5621 12| csendbiztosok, penészes pandúrok hagyták itt. Ha a kürtőbe
5622 10| a planétahúzó madárnak, panorámásnak és szappanosnak... Amíg
5623 14| szájukkal. A pincében talán az a pap tartja tenyerét a hordólyukon,
5624 12| jegyzőféle embert, aki mindenféle papírdarabokra bolondságokat irkált. Azt
5625 7 | püspök neve. Ez a darabka papiros varázserővel bírt. Késő
5626 7 | Suszternének csupán darabka papirosa volt. Ráírva ennyi: Elismerem...
5627 10| a huszárlaktanyában - de papiroson való elintézés nem fogadtatik
5628 15| kértek kölcsön, amely a papirossal beragasztott ablakokon dongott.
5629 10| hosszú Bujiban. Pirult a paprika, mint az ünnepnapok neve
5630 10| konyhaművészeteken, de már itt is paprikás lett a hangulat, amint Csapkay
5631 14| levesestállal, nem veszekszik a só a paprikával - ez is igaz. De hát mire
5632 8 | gyalogutakon anyám végighaladt papucsában, és a cselédleányok örvendeztek,
5633 7 | barnán nézett, nagyanyám parancsait örömmel teljesítette, azt
5634 14| méltóságteljes tiszteletet parancsoló. Bő, földig érő szoknyáikban
5635 7 | a füzesben letelepedett parasztasszony módjára. Sistergett, sustorgott
5636 11| alacsony, vézna, idegen parasztember, aki szemére húzott kalappal
5637 12| kis vézna veres szeplős parasztembert várná, akit ezen a vidéken
5638 4 | ötpengős gebéjének vagy parasztfuvaros nyúzott bundás, mit sem
5639 11| kocsiról leszálltunk.~Félig paraszti, félig kopott úri bútorokkal
5640 10| vadkacsatojást szed, földhöz vágja a parasztleányokat, nem engedi, hogy Gyugyilinak
5641 14| Mária leányai, a magyar parasztmenyecskék odaadó jósága csillogott
5642 12| kovácsműhelyre szegezve. A nyavalyás parasztnak gyógyulás már az is, ha
5643 12| sütött. Babonás, bolond parasztoknak a gyík farka, a temetők
5644 8 | amely mögött az állatok párázatában vackán a szolgalegény a
5645 8 | hegyek köddé, szürkéskék párázattá válnak! A végeszakadatlan
5646 12| csak azt hallja, hogy ne paráználkodjál? Hát mit tesz az udvaron
5647 14| fáradoznak, virágokat küldenek, párbajokat vívnak - amint az általában
5648 5 | jártak, hajdút tartottak, párbajoztak, barátkoztak, hangosak voltak
5649 5 | kardokkal, derékig mezítelenül párbajoztam a huszárlaktanyában, s nem
5650 10| nézett körül: kit hívjon ki párbajra, amelyet holnap reggel kell
5651 10| divatszalonok remekei, a parfőmök változatai. Éberlaszting-cipős
5652 8 | szappanszagú arcával, olcsó parfümjével és fess lábszáraival. Ma
5653 7 | visszhangoztak. Megvadult paripák vittek egy fogatot, amelyet
5654 12| padon ezen a meghajlott hátú paripán olyan emberek nyargalásztak,
5655 7 | állott szóba az emberekkel. Párizsból hozatta a ruháit, s majdnem
5656 15| után, eldugta a fejét a párna alá, mint a vadmadár szárnya
5657 5 | mindenkinek reskontó lett volna párnája alatt, amelyet egyszer okvetlenül
5658 7 | ágyakat kellett felvetnie. A párnákat oly szeretettel paskolta,
5659 7 | mozdulatlan arcocska a halotti párnán, a félig lezárt szempillák
5660 12| pedig együtt utaztam vele. Parolát is váltottunk. Na, Isten
5661 15| volt akkor, a nedvességtől párolgó őszi éjjelen, amikor a félhold
5662 11| Lassú tűzön, fokhagymával párolva a rostélyost - szereti így? -
5663 10| előkelő, befolyásos férfiak pártfogásába ajánlottak. Sok életrövidítő
5664 10| nagyokat durrant a konda után. Pártfogója az öreg csősz, akitől nemzeti
5665 4 | folyócskákra, amelyeknek partjairól elszökdöstek a virágok és
5666 15| szép nejét ültette mindig a partnere mellé, mikor kártyázott.
5667 10| éji szállásra, a zuglói Páskál-malomba, Alagra, egy vadszőlővel
5668 7 | párnákat oly szeretettel paskolta, mintha azok is az ő gyermekei
5669 15| nem keresett új, múlékony pásztortüzeket a messziségben, nem futott
5670 11| végigfutott a tájon egy messzi pásztortűznek.~A fiam (aki nem tudta,
5671 7 | hallgatott, megállni látsszék a patak, a füst láthatatlanná válott
5672 14| tavasz első lepkéjét, a patakból a könnyed pisztrángot. S
5673 14| felépítve folydogál az élet patakja: mindenki száz esztendeig
5674 11| beszél, sokat alszik, a házi patikában mindenre tudunk orvosságot;
5675 9 | háta mögött a pandurlovak patkói - öreg vásárosok riadt fecsegései
5676 10| kovácsnak segít szilaj ló patkolásánál, szóba ereszkedik ijesztő
5677 11| csilingelése hangzott.~- Utasok patkoltatnak - mormogta a fiú a csengő
5678 10| üvegek dugaszai nagyokat pattantak, mintha sohase lenne vége
5679 12| Megállj csak, te fiú! - pattantott az ujjával a bőrnadrágos
5680 10| rőzseláng, a kedves iharfa pattogása, a fosztóka, álompor-hintése,
5681 9 | Ment haza, a szülőfalujába, Pazonyba. ~- Megbolondult vénségére -
5682 9 | emberfiától nem látott szigetek pázsitjain, kiismerhetetlen utakon
5683 10| mogyoróbokor, amely alatt a pázsiton egykor szundikáltam, a nádas
5684 7 | valaha a nevüket, s ütötték pecsétnyomójukat. Ismét mások végrendeletek,
5685 13| mint Szent György lovag a pécsi templom oltárképén, amikor
5686 12| szökött rabok, disznózsírral pedert bajszú csendbiztosok, penészes
5687 14| az ismerőse, míg Zsanett példáit Kunfalviról vette. Kár hogy
5688 7 | függőlámpa alatt, hol nagyanyám példátlan komolysággal olvasta újságját,
5689 6 | pléhtáblára volt föstve: pelikán, amely önvérével táplálja
5690 13| udvaromra a vándormadár pelyhe, és messzi idegen országokban
5691 8 | volt, nyolcra járt. Apró pelyhekben havazott, mintha most szabná
5692 15| boldogság karjaimban, mint pelyhes madárka lélegzik. Dombocskák
5693 4 | pincemesterek döngő hangja, penésszagát boroknak kellemetes savanyú
5694 12| pedert bajszú csendbiztosok, penészes pandúrok hagyták itt. Ha
5695 2 | vakoknak.~Szép hangokat pengetett az életuntnak, aki csak
5696 14| tüllruhácskájáig, hárfát pengető szentéletű úrnő erkélye
5697 8 | vénember. A cimbalom vadul pengett. Egymással versenyzett hegedű
5698 15| Szépen hangzó, szaloniasan pengő, hitelképes magyar nevek
5699 12| kalapját az utasember. Akinek pénze volt, még kvártélyt is kaphatott.~
5700 15| sohase tett szert annyi pénzre, hogy Monte-Carlóba mehetett
5701 12| bocskorosait. Még a bőröm alatt is pénzt kutattak, mikor elaludtam.
5702 10| állomások várótermeiben pénzüket olvasgatni, jókedvűen tréfálkozni.
5703 10| hangszerekkel a tündérek, a pepitanadrágos gavallérok, a gyönyörű dalok
5704 5 | egy százesztendős családi per eldőltétől. A fantasztikus
5705 1 | asszonynak a kamarája, padlása. A perc eliramlik, mielőtt megfoghattuk
5706 8 | anya beteg gyermekének. Percekig tartottam átölelve. Ő csendesdeden
5707 1 | nem féltettük az elosonó percet, az elsuhanó napokat, észrevétlenül
5708 10| amely ott rezeg egypár percig a szempillák előtt, az ébrenlétkor.
5709 1 | alakulásától függött. Nem a percnek éltünk, hanem a hosszadalmas
5710 15| mondtam el, mert az első perctől kezdve szokatlan bizalmat
5711 10| vásáron sem), soha sincs egy percük, amikor kételkednének magukban,
5712 12| lusta planétás, a trombitáló pereces és mindazok, akik az országúton
5713 10| hasonlított. Mézeskalácsosnéhoz, perecesnéhez vagy lacikonyhásnéhoz hasonlított,
5714 10| mézeskalács-huszárnak, a perecnek, az álmoskönyvnek, a planétahúzó
5715 6 | csárdásnéval játszadozott, sőt peresfeleket is fogadott, ha nagyon sürgős
5716 10| az erdőszélen. Kocsikerék pergett a távolban. Az öreg Sziszkay
5717 10| szó, nyögések, sóhajtások, perlekedések hangzanak a zsalugáterek
5718 6 | kinyújtani. De a gróf még vár a perrel. Nagy Istvánnal levelez.
5719 10| meghaltam, úgy vágyakoztam Pest után.~Juliska, mielőtt felköltött
5720 10| az órát, amelyben indul a pesti vonat... Pestre! Már majdnem
5721 14| aki órákig tudott beszélni Pestről? Ó, mi mindent tudunk, ami
5722 7 | bújtam. - Néha elővettük Petőfi díszkiadását, és a rövidebb
5723 12| volt. Ádámcsutkája, kis Petőfi-szakálla, bozontos nagy haja volt.
5724 14| fidibuszt szokták gyűjteni. A petróleumlámpa mellett kifogyhatatlanul
5725 4 | őszi köd, hogy kimenjenek a petróleumlámpás-szagú alacsony szobákból a szabadba,
5726 8 | hogy mi vagy te igazában, a petróleumlámpásoddal, amely tán még a bederesedett
5727 15| németre fordította. Kevés a petróleumunk, pedig olvasni csak éjszaka
5728 14| az a nagy művésznőnk, aki pezsgőben szeret fürdeni, és Szapáry
5729 6 | csárdásné, hogy mit beszélnek a piacon... Idővel saját szobája
5730 15| szótárban előfordulnak. Úgy pihegett a boldogság karjaimban,
5731 3 | mert az éj mindenkinek a pihenésére van rendelve. Némelyik virág,
5732 9 | ölelkezni a gazda. A sötétben pihennek jóízűt a kertek, fák, állatok
5733 10| határában előfordultak, igazi pihenői voltak azoknak, akik a nagyvárosok
5734 9 | fecsegései az útszéli kocsma pihenőjénél -, mezőkön őgyelgő falusiak
5735 14| és szeme áldást sugározva pihent rajtunk. És mi nem tudtunk
5736 14| évfolyamon át megtanulták. A pikantériákból gyűjteményük volt, mint
5737 10| férjek és apák, valamint a pikémellényes városi gavallérok, Juhász
5738 12| krétajelekből? Szolgált-e Pilisen Rózsikánál, ahol csak akkor
5739 10| másikba mendegélve: hiába pillant fel az égboltozatra? Ő talán
5740 4 | gyümölcsös-, veteményeskerten egy pillantással végig lehet látni, nincsenek
5741 10| asszonyok vetnek haragvó pillantást a sárból tákolt, náddal
5742 10| egy pipacskalapos asszonyt pillantottam meg a vasúti állomáson.
5743 11| lószerszámokhoz, a kamrába, a pincébe, mikor forrni kezd a bor;
5744 8 | piros cserepeivel, külön pincéjével, padlásával, fehér ajtós
5745 10| és őszi kertek merengése, pincék sustorgó éledezése és mély,
5746 4 | némaságát boros szájízű pincemesterek döngő hangja, penésszagát
5747 10| kopott evőeszközeit, csizmás pincéreit, savanyú borait, dohos szobácskáit,
5748 4 | gyenge világosságánál. A pincét úgy lezárták estére nagy
5749 10| csengő-bongó komédiáskocsi. Egy pinty kezdte félálomban... aztán
5750 13| szája szögletében, mint a pintyőke. Tehát én mindig ifjan,
5751 13| kunyhómban. Visszajött a pipa onnan, ahol volt. Visszajött
5752 10| a helyről is, amikor egy pipacskalapos asszonyt pillantottam meg
5753 10| állomáson. Szerencsére, a pipacsos elutazott a vonattal, s
5754 4 | szakállból bővebben omlik a pipafüst is. A ház mögött elterülő
5755 11| voltak, mert jól kiszítták pipájukat.~Általában a jóság illata
5756 10| kőrisek között. A láthatatlan pipás telefújta szürke füstjével
5757 11| volt megrakva a ház. Egy pipatórium mutatta, hogy Juliska ősei
5758 13| madárijesztők, amelyek rövid pipával, félrecsapott kalapjuk alatt
5759 4 | ködben. Dúsan, füstösebben pipázik a kémény a dércsípte háztetőn,
5760 10| szeretne újra gyermek lenni, pipázó hóembert építeni az udvar
5761 9 | hasonlított. Naphosszat pipázott egy bizonyos rendes helyen
5762 8 | kolbásznak és a hurkának íze, a pirítósnak fokhagymája, a részeg cigányoknak
5763 1 | szívesen sütött a nap. Nyár pirosa, ősz fakója, tavasz lilája,
5764 13| Álmodunk kövérre hizlalt pirosan nevető arculatú, nadrágszíjukon
5765 11| csak az anyám házánál! - pirosba és aranyba kötve fekszik
5766 14| napraforgó, cigányleány piroslik a dűlőúton, görögdinnye
5767 7 | zöldséges vermeket, a meggyfán pirosló cinkefogó tököt, a fénylő,
5768 7 | olasz csendőrök között. Tűz piroslott, cigánylány szoknyája világított,
5769 13| sohasem jönnek el... Álmodunk pirosra csípett tökkel, kopogó makkal,
5770 8 | értelmetlensége, a kocsmárosné arcának pirossága... Ámde a kezemet fogta
5771 10| őszi reggelek ecetfavirág pirosságában, midőn egész éjszaka az
5772 9 | kimerített kút megtelik vízzel, pirossággal a mező, és az őszi cinke
5773 4 | fekszik rá a ligetekre, kopott pirosságú kerítésekre, hirtelen elhagyatottnak
5774 4 | vetett sárga tökök gyorsan pirulni kezdenek, a cinkék a kertre
5775 10| boldog és hosszú Bujiban. Pirult a paprika, mint az ünnepnapok
5776 10| messziségben, egy kis csillag pislogott. Vajon: az Útonjárók csillaga?~
5777 13| Nézze, ott jön már a piszkafa, amely az álmokat hozza,
5778 12| vándorló megelégedetten piszkálta a fogát. Vannak emberek,
5779 2 | megcsalódott férfi bámult a pisztoly csövébe magányos szobájában.
5780 14| lepkéjét, a patakból a könnyed pisztrángot. S a nők úgy tettették magukat,
5781 15| a rozoga ajtót, a sötét pitvaron kibotorkált, és a sárban,
5782 12| hogy nézzen a szemébe. Ha Pityainak hívják: akkor ő az a huncut,
5783 10| perecnek, az álmoskönyvnek, a planétahúzó madárnak, panorámásnak és
5784 12| álmoskönyv-kereskedő, a lusta planétás, a trombitáló pereces és
5785 6 | magával a megunt hajlékból. Ez pléhtáblára volt föstve: pelikán, amely
5786 10| fehérneműt, és szőhettek pletykát barátnőjükkel: egy szív,
5787 14| erről az ispánról sokat pletykáztak a környéken. Valami ágrólszakadt
5788 9 | legénykora óta nem járt.~A pocsolyában most is a nap nézegeti magát.
5789 14| meg a szót. Gyere velem Pócsra, leányom, és többé nem látod
5790 13| öregedő férfiember erősen pödörgeti a bajszát. A lámpások lejönnek
5791 14| kézhez, amiért még ma is pörben vagyunk. Török-Gyolcs Kazimir
5792 15| nézett maga elé, és unottan pörgette a golyót. Összepakolta gépezetét,
5793 14| és a vendégek elmentek pörgő kocsikerekeken.~György sürgetett:~-
5794 6 | Nekünk is volt családi pörünk, mint a legtöbb magyar familiának.
5795 6 | levelezett a szórakozott poétával.~Hogyan szeretett Jella?~
5796 10| illesztve hangszerét, teli pofával fújta a recsegő dalokat,
5797 9 | ködben, midőn a faluházánál pohár bor felhajtása után megtörli
5798 12| kocsmában és csendesen ingatta a pohara felett a fejét, amikor a
5799 14| városvégén meglapuló csárdákban poharat koccintottam, akik oly kedvesek
5800 15| mindenféle számokkal. Még a pókhálók alatt is számjegyek látszottak
5801 8 | Mint a téli almának a kamra polcán.~Leguggolt a lábamhoz, és
5802 14| Magyarország bősége terpeszkedett a polcokon, füstölt kolbászokba ütötte
5803 13| bajszát. A lámpások lejönnek a polcokról, mint barátságos szemek,
5804 11| ereszt magából.~- És egy polcon - akár csak az anyám házánál! -
5805 10| el a rizsporos Jellától, pomádészagú nagyanyámtól, öreg síroktól
5806 6 | emlékezett az orra arra a pompás illatra, amely itt egykor
5807 14| estélyeken és vacsorákon pompáznak, ahol kezükkel lábukkal,
5808 15| amelynek látóhatárán fekete pont a lovas csendbiztos vagy
5809 10| állott a városnak egy messzi pontján. S így tulajdonképpen jótékony
5810 2 | amíg feladatát elvégezte. Pontos időben játszott, nem késett
5811 4 | tiroli, aki a legnagyobb pontossággal megérkezett az esős napokra
5812 15| dolog - felelt Szomjas úr, pontot téve a földre pálcájával. -
5813 7 | ruházata imponált, vándorkocsi ponyvája alól kidugta fejét egy boglyas
5814 7 | amilyent a vásáron is árulnak, ponyván s néhány garasért. Kis fametszetek,
5815 15| aranyat nyert, ám a nagyváradi Popper, aki abban az időben az
5816 15| adóvégrehajtással zaklatták, a vörös Poppert emlegette, aki szerencséjének
5817 12| A csizmájukon két ország pora. A szájában mesemondás,
5818 13| fontos a világon. Az út porába a csillagok vájták szikrázó
5819 12| holdas éjjelen, a lepke az út porában, a cserebogár az almafán,
5820 10| mind elfelejtettem.~Szürke porköpönyegben, fácántollas barna kalapban
5821 9 | törődtek vele. Csak egy öreg porkoláb aggódott, hogy valamely
5822 6 | egy Stuart Mária külsejű pórleánnyal a város másik végébe költözött,
5823 8 | gyermekkorban.~Anyám szegény pórleány volt. De a legszebb nő,
5824 14| gyúródeszkák között, nem porol az ibrik a levesestállal,
5825 14| már kilógatta a nyelvét a poroszkálástól. Vagy talán a vidámság hírnökei,
5826 9 | vagy híradással élt volna, poroszkált vissza Kállóba. Ismerte
5827 11| csillagából hullott egy porszem a szívére, hogy többé nem
5828 15| borházakban, hosszú estéjű falusi portákon, a temetőkben pihenő öregek
5829 10| üldögélt a vörös bajuszú portás, aki hajnalban fokhagymás,
5830 6 | amelyeket ez a dohogó, portorikószagú, káromkodó öreg honvéd a
5831 14| délutánokon, amikor hófúvás porzott, a kertek felett hókísértetek
5832 14| onnan a sok szennyvíz, a poshadt csatornalé, amelybe mindenféle
5833 14| mintha most érkezett volna a posta, csupa nagyszerű hírrel.
5834 15| amellyel a végre megérkezett postagalambot szokás simogatni. Szavakat
5835 7 | újságját, amelyet este hozott a postás, hidegen, esőtől nedvesen,
5836 14| mosolygósan.~- Egy kis budapesti postát hallgattam az öreg kisasszonyoktól -
5837 15| lugasokban, igénytelen életet prédikáló borházakban, hosszú estéjű
5838 4 | előtt még a szőlőket jártuk, préposthangú nagy üres hordókat gurítottunk
5839 4 | kulcsokkal nyitottuk és zártuk a présházat, nagyokat visszhangzott
5840 6 | nevetett, mint egy vidéki primadonna. A szemével sok huncutságot
5841 10| isten tudja, milyen nagy publikum gyönyörködne az ő hajtási
5842 7 | Elismerem... S egy meghalt püspök neve. Ez a darabka papiros
5843 7 | varázserővel bírt. Késő vénségig a püspöki uradalom látta el minden
5844 7 | gyermeke, aki korán meghalt.~A puffadt, mozdulatlan arcocska a
5845 10| te ifjúságod. A szöghajad puhasága az én tenyeremben marad,
5846 11| szeplős volt az arca, mint a pulykatojás. De mire a közelembe ért,
5847 11| esti szél. A hold arany púpja mutatkozott sötétzöld nádasok
5848 12| a kolerát. Egy kis öreg, púpos ember a kolera, aki felkéredzkedik
5849 12| vásárba lopni mennek. Egy puskalövésnyire innen Icig kőből épített
5850 10| idáig hangzik Vencel vadász puskázása, a csillagok alig bátorkodnak
5851 14| hetivásárkor a "Kiskoroná"-ban, puszipajtásaival, a legnagyobb korhelyekkel,
5852 10| Antalnak mutatott az ördög a pusztában. Kisütött hajú, lepkekedvű,
5853 10| leereszkedett az elhagyott pusztai kútba, hogy megnézze az
5854 10| elszállottak a messzi szikes pusztaság felé.~Mindenki földszinten
5855 15| darab idő múltán, egy hosszú rab szomorúságával -, nemigen
5856 11| komor vidékünkön, különben rábeszélném, hogy maradjon itt. Félek,
5857 11| gyógyulás. Nem is merem rábeszélni, hogy megpróbáljon egy falusi
5858 11| tehetnék valamit. A városban rabló kereskedők laknak. Egyen
5859 4 | szökhetnékje van egy értékes rabnak. Az esőzés beláthatatlanul,
5860 12| terjengett, még szökött rabok, disznózsírral pedert bajszú
5861 9 | Unalomból segített a többi raboknak a vízhordásban. Az alispánnénak
5862 9 | valamely baleset érte az öreg rabot. Csak nem esett tán a kútba!~
5863 8 | vesztett lakatokat viselnek: a rabság rendeit, amelyeket tán már
5864 9 | esztendeig nyugodtan viselte a rabságot. Nem ment el, pedig már
5865 14| akasztófa-zsírral megkent asztalokon, rabvallató bor mellett néha hallgattam
5866 10| kalaposbolt a Belvárosban, a ráctemplom a Tabánban, a vasúti töltés
5867 14| az apádnak szüksége lesz rád.~Az öreg búcsús ember felcihelődött.
5868 10| estéit (amikor a fürdővendég ráér a hosszú levelek írására),
5869 13| figyelni. Ámde mi itt mindenre ráérünk, és a valóságban látjuk
5870 6 | Jella volt a nagyvilági rafinéria, a hölgyi kacérság (amelyről
5871 14| szeretünk, vagy legalábbis ráfogjuk valakire, hogy őt szeretjük
5872 10| kéménye felett álmodozott. Ráfüggesztettem a szemem, mert hittem benne -
5873 14| kedvem mégis szomorú, mintha ráfújt volna a csalódás. Való volna
5874 11| egy helyben, űzi hajtja, ragadja a vágy idegen városok idegen
5875 15| szeretni, nedves mezőkhöz ragaszkodni a szülőföld szerelmével,
5876 10| megöregszem. Én valóban ragaszkodtam a házakhoz, amelyek befogadtak,
5877 14| vendégszoba fala tele volt ragasztva újságból kivágott képekkel,
5878 14| keresi... Pedig tudtam, mert rágondoltam, amikor házadat ismét megláttam
5879 15| őszökkel, napraforgó magját rágta, és együtt repdesett lelke
5880 9 | szabadságával. Kistermetű, ragyás vörhenyes férfiúcska volt,
5881 8 | olyan árván, egymagában ragyog. Némely vidéken vontatók
5882 10| akiknek csupa dal, ünnep és ragyogás az életük... A keringők
5883 10| éjszaka az Útonjárók csillaga ragyogott a fejed fölött, és reggelre
5884 6 | nőket, mint nagyatyámra ragyogtak fel Fánika, Sternné és mások,
5885 7 | csupán darabka papirosa volt. Ráírva ennyi: Elismerem... S egy
5886 4 | haragudott a gazda, amikor rájött, hogy a tücsök beköltözött
5887 14| Tini Alba Nevis verseiért rajong, míg magam (persze Kunfalvi
5888 6 | végéig bolond, szerelmes rajongója maradt a férfiúnak, akit
5889 7 | elvált férjén kívül, de azt rajongva, mint egy cseléd vagy egy
5890 10| keresztül-kasul szelik, s rajtuk óraszámra napraforgót és
5891 14| áldást sugározva pihent rajtunk. És mi nem tudtunk néki
5892 7 | könyvecskében: az álmokat rajzolta meg egy művész, akinek bizonyosan
5893 13| látóhatáron, és a hegyeken finom rajzú tornyok, bástyák alkonyati
5894 10| valakinek, mint egy sötét rakéta, hogy itt bujkálok a nádasban,
5895 4 | napvilágnál kellett gyékényre rakni a télire való almákat, diókat
5896 2 | írogatták, vagy a költő munkáját rakosgatta össze cifra betűkből; öregember
5897 12| megértett-e a keresztbe rakott szalmaszálakból, a kerítésre
5898 11| láttam valahol... abban a rámában, az anyám ágya fölött, a
5899 8 | szobáival, fénylő, fehér rámás ablakaival - ahol anyám
5900 10| szőlőpiros vonalacskák, ráncocskák láthatók, mint a bővérű,
5901 8 | mint a szójárása egy tarka, ráncos szoknyás, barátságos nőszemélynek;
5902 10| ivó nők árnyékai vontak ráncot a szemed alatt. Melléd feküdtem,
5903 14| csillagokat, a holdakat rángatták le az égről, a mezőkről,
5904 15| illata érzik a Nyírségen. Rántottat ettünk, piros bort nevetve
5905 11| bor; a ház hasadékaiból rászól a leányokra, akik téli almát
5906 6 | napra, de nem így atyám, aki rátarti, gőgös ember volt, és ezentúl
5907 14| világosan, fénylően nézett reánk, mint a víz néz a napsütésbe.
5908 14| jóságában.~- Nem kételkedem - rebegte Juliska. - Csak néha rám
5909 10| olykor elkérték egymástól a recepteket is, amelyek az általam szeretett
5910 11| valamint számos cukrászsütemény receptjét is. Általában sokat beszélt
5911 8 | Gyula bandája. A nagybőgő recsegett, mint egy táncban kifáradt
5912 6 | bokrot.~Én tanulmányaimról referáltam Jellának. Míg atyám mindig
5913 10| mese, egy régen olvasott rege, amelynek semmi köze sincs
5914 11| végtelenül nyugodt és kedves. (Régebbi években azt hittem, hogy
5915 7 | közelgett a köd, mint egy északi regényben a melankólia. A tarkabarka
5916 7 | esőtől nedvesen, míg én regényeimet bújtam. - Néha elővettük
5917 6 | hölgyi kacérság (amelyről a regényekben olvastunk) a beillatszeresített
5918 4 | álomtalané, aki a leghosszabb regényeket olvasgattam vagy álmodtam
5919 4 | Rocambolenak és más hatvankötetes regényeknek. Az eső fáradhatatlanul
5920 5 | Csak egyetlen éjszakai regényt láthassak, amelyekről a
5921 11| fekszik Kisfaludy Sándor regéskönyve és a lap a Szent Mihály
5922 14| vele. Ezek az újjászületés reggelei, amikor a Bánat elment csavarogni
5923 10| találsz meg, sem a téli reggelekben, amidőn a fák gallyain oly
5924 15| a reggel ama fénylő őszi reggeleknek, midőn a tokaji hegy illata
5925 14| amelyben ifjú nőt s gyermeket rejtegetek...~...Utazásaim közben,
5926 4 | hátrahajtva hallgatóztam a rejtekhelyről hangzó tücsökciripelésre.
5927 3 | énekel a kertben. Valaki, egy rejtelmes idegen, egy kósza, gyönyörű
5928 9 | fiatalkorában a pásztortűzben csupa rejtelmességeket, titokszerűségeket látott
5929 10| tanulta e drága nő ezeket a rejtélyes utakat? Egyik férjétől,
5930 9 | egyik oldalán elterült, rejtélyesen, sugdolózva, visongva, nyiladozva
5931 14| szobából, és fehér kendő alá rejtett hideg hússal tért vissza.
5932 9 | a kalapjával. A keblébe rejtette.~Aztán még azon az éjszakán,
5933 10| helyre futottam megpihenni, rejtőzködni, ahol senki se alkalmatlankodik
5934 8 | amelyek a sövények mögött rejtőzködtek, mintha a maguk meglepetését
5935 10| épületei kék függönyök mögé rejtőznek, mintha az alvók nyugalmát
5936 13| szénásszekerekre, és a széna közé rejtőzve érkeznek meg a sötétség
5937 4 | valahol megszólalt a házban rekedt tücsök. Hej, hogy haragudott
5938 8 | bandája és Huray László rekedtes hangja.~- Ma nem hágy el,
5939 7 | hollandi festők olajfestményei. Rembrandt és mások függtek a vidéki
5940 7 | még ma is eszembe van, míg Rembrant-tollas, fátyolos, lengő asszony
5941 10| tóparton, a bujkáló holdvilág remegő fényénél. Állongott, mint
5942 15| könyököltek, a bokrok úgy remegtek a tájon, mint ázott vándorlók.~-
5943 10| rongyai, a divatszalonok remekei, a parfőmök változatai.
5944 5 | öregek a fiák házasságától remélték sorsuk jobbrafordulását,
5945 15| azon nagyszerű elégtétel reményében, amely gazdag ember korában
5946 5 | légvárak, szépen kicirkalmazott remények, édesded ábrándok jól kifejlődtek
5947 8 | hogy benned bízzanak és reménykedjenek! - Sohasem csodálkoztam,
5948 15| öregségig nem mond le a reményről, hogy valaha gazdag ember
5949 8 | sem holnapban nincs többé reménysége, legfeljebb a halál kopogtat
5950 2 | elkerülhetetlen végzettől, reménységesek vagy reménytelenek. Ő rágyújtott
5951 2 | végzettől, reménységesek vagy reménytelenek. Ő rágyújtott a maga nótájára,
5952 11| lap a Szent Mihály hegyi remetével nyílik. Anyám nevelését
5953 15| dolgokról. A házat tavasszal rendbe kell hozatni egy jó kőművessel.
5954 8 | örvendeztek, ha mindent rendben talált.~Mindig nagyon szerettem
5955 8 | lakatokat viselnek: a rabság rendeit, amelyeket tán már a nagyapjuk
5956 10| egy szív, egy férfi mindig rendelkezésükre állott a városnak egy messzi
5957 15| Képzeletében annyi kinccsel rendelkezett, mint Monte Christo, csak
5958 14| legkönnyebben és legnehezebben rendelkezünk. Vajon hová lehetett ez
5959 5 | odalent nem történhetik semmi rendellenesség. Mindenki ágyában van, a
5960 10| asztalt és új cimborákat rendelt... És mind eljöttek ők a
5961 3 | mindenkinek a pihenésére van rendelve. Némelyik virág, amely napközben
5962 9 | Naphosszat pipázott egy bizonyos rendes helyen a vármegyeház udvarán.
5963 4 | csinálták itt a télire való rendet. Korán eljött az alkonyat,
5964 1 | lakók a végtelen életre rendezkednek be?~Egy olyan sárgára meszelt,
5965 7 | és ott nagy álarcosbált rendeztek este és sötét hajnalban.
5966 1 | mindig a külső természeti rendhez igazodott.~Tavasszal jobb
5967 1 | évszakok nem hoznak magukkal rendkívüliséget. Sohasem történik olyasmi,
5968 10| koccintanának - nappalra pedig ki rendőrkapitány, ki kereskedő lett, és okosan
5969 8 | bevetődő kucséber volt józan. A rendőrök télszagú bundáikban, a kocsisok
5970 8 | szeretkezésről, titkokról, amelyeknek rendszerint tudósai a kisvárosi kertek:
5971 9 | korában járta ő ezt a magyar rengeteget, amely lápon, ingoványon,
5972 14| illata: hosszan elnyúló, renyhén álmodozó, pacsirta hangjára
5973 4 | évre, ajtókat, ablakokat reparálják, kályhákat, kürtőket seprik,
5974 15| magját rágta, és együtt repdesett lelke a gondtalan, vidám
5975 6 | ruhát, rugalmas trikót, repkedő szoknyácskát viselt volna
5976 15| munkáját, amint a veréb repülése a griffmadárét. Ámde e gépecskén
5977 11| vadlúd-gúnárt, mielőtt fiát repülni megtaníthatta volna?...
5978 15| ködben, amely még a magasban repült. Szomjas úr kis háza úgy
5979 15| nappal sem eltalálni ahhoz a réshez, amely a nádkerítésen található.
5980 5 | tájon. Mintha mindenkinek reskontó lett volna párnája alatt,
5981 10| szemügyre vegye lábbelijét, részben a szél erejének kipróbálása
5982 15| akaratuk. A szisztéma hátralevő része terem aranyat annak, aki
5983 10| nézni.~...Az éj hátralevő részében a hold közelebb jött a tölgyfák
5984 8 | divatban van még a vidéki részegeskedés, amelyben a kocsmáros együtt
5985 14| vándorlegények között, akik részegségükben nem engedték tovább a lószemű
5986 10| föl először a levegőbe; részint, hogy szemügyre vegye lábbelijét,
5987 7 | társától, a fotográfia alatt reszketeg vonásokkal egy évszám. Ez
5988 10| fáradhatatlanul égtek, valamerről a reszkető sötétségből kell megérkezni
5989 14| felszólítsanak: vegyünk részt a felvidéki akcióban, amely
5990 13| akiknek az álmokban nem lehet részük. A besötétedett útra nézett,
5991 15| amelyben Szomjas úr a környéken részvénytársaságot óhajtott szervezni.)~Természetesen:
5992 14| felejtünk el, és amelyre részvéttel és meghatottsággal gondolunk
5993 12| messziről se láttam, mint a réti sast a levegőben. Csak az
5994 13| embereknek tartogatja a folyó. Révészeknek, halászoknak, akik ilyenkor
5995 12| éjjel az utasok? A kompnál a révészgazda juhászbundájától tudakolta,
5996 12| alatt, amit pálinkaszagú révészlegények mondogatnak a víz hátán,
5997 10| nyögésed, a mosolyod, a révült nevetésed és a haragos felkiáltásod,
5998 12| kihízott mézeskalácsos, a rézdróttal járó szappanos, a cserszagú
5999 10| az álom után, amely ott rezeg egypár percig a szempillák
6000 11| asztal közepén. A falakon rezes acélmetszetek, mint a legtöbb
6001 8 | lakkcsizmás, kacsafarkhajú és rézgombos fiúcska voltam: mindig megdobbant
6002 11| országutakon, amelyek lomhán, rezignáltan kanyarognak mindig ugyanazon
6003 11| jött ez a fiú, csizmában, rézpitykés kék ruhában, bomlott nyakkendőjével,
6004 10| Nem kétségbeesetten, sem riadtan hangzott ez a kiáltás, csak
6005 12| a verebeknek. Menyecske rikkantására vágta félre kopott kalapját
6006 4 | kakaskukorékolástól vagy jókedvű fehérnép rikkantásától, aki az almafán hintázott
6007 5 | Kálnay László döngő, recsegő, rikkantó hangja nem veri fel a Mátyánszky-féle
6008 10| nagybőgő mormog, klarinét rikolt, és hegedű táncol; farsang
6009 14| elfelejtő első szerelembe ringassák a szívemet, amelynek üdvösségéről
6010 6 | csak táncolt darázsderekú, riszáló, hevült kebelű honleányokkal
6011 15| Nagyot futamodott a nyúl a ritkuló kukoricásban, mintha ebben
6012 4 | levelezésnek, naplóírásnak, Rocambolenak és más hatvankötetes regényeknek.
6013 14| őrjöngve zokogók és a nyerítve röhögők, férfiak, akik elveszítették
6014 10| az álmomat, barátomat és röpke kalandomat, életuntságomat
6015 1 | belekombináltuk a tavaszi napok röpkeségét és az ősz ásítozó hosszadalmasságát.
6016 11| napraforgók táján seregély csapat röppent fel a földekről. Az árkok
6017 14| amikor találkozom vele. Rövidülnek az eszem nappaljai. Lám,
6018 10| tőle a nőcselédek, szánkón rohanni, egészségesnek lenni, hangosakat
6019 15| ember, teljesen mezítelenül rohant a ház körül. A szélmalomnál,
|