Part

  1 2 | megkérdezni, hogy: mondd csak öreg Mik, ki csöngetett máma? Mit
  2 2 |          Mit feleljen erre az öreg Mik, mikor még a nevedet se
  3 2 |      rongyos a bocskorod. ~Az öreg Mik, a leányka mellett állva,
  4 2 |     férfihang szólalt meg: ~- Öreg Mik. ~A vén szolga ijedten fordította
  5 2 |         hogy Toporc a világon van. Mik se igen jár ki a kapun.
  6 2 | bocskorokat viselt volna. ~Az öreg Mik köhögése hallatszott kívülről.
  7 2 |           mit fog kérdezni. De hát Mik tudja a dolgát, nem jön
  8 2 |          meg mindenki jól magának. Mik nem lop, nem káromkodik
  9 2 |           nagyon sokat jár a szád, Mik. Minek mondasz olyat, ami
 10 2 |     Egyszer - s ekkor felvillant a Mik szeme - egy öles juhászgazdát -
 11 2 |          szólt hozzám: ~- No, öreg Mik, itt az alkalom, most mutasd
 12 2 |        talpadon? Az angyalát, öreg Mik, tedd le a vitézi próbát. ~
 13 2 |             sehogy sem nyílt, öreg Mik, mondom magamban, ha ördögök
 14 2 |              Már megint fecsegtél, Mik - szólt az öreg asszony. -
 15 2 |         hazudni, ő tud mindent... ~Mik elkeseredve vetette falnak
 16 2 |          látszott fogadalmat tenni Mik az imént arra nézve, hogy
 17 2 |          megtelt könnyel. ~Az öreg Mik még mindig harsogó hangon
 18 4 |        folyosó vasrácsára. Az öreg Mik, aki ebben az időben valamely
 19 4 |      teregetem. ~- Az ördögbe! Hát Mik meghalt, eltemettétek már
 20 4 |        öreg Miket? Hol van az öreg Mik? Hol? - kiáltotta. - Mik
 21 4 |           Mik? Hol? - kiáltotta. - Mik már nincs a világon? Hé? ~
 22 4 |     ijedten nézte a mérges törpét. Mik, miután a szín különböző
 23 4 |            tudott felelni. Az öreg Mik diadalmasan rázta meg nagy
 24 4 |          nagy szakállát. ~- No hát Mik ezt felelné: Tekintetes
 25 4 |        lészen. Ezt felelné az öreg Mik, ha az ő gazdájának, nemes
 26 4 |      bundát. ~A csinos szónoklatot Mik egy viharos kiáltással befejezvén,
 27 4 |            úgy kiáltozol? ~Az öreg Mik lekapta vidrabőr kucsmáját
 28 4 |            hóbortos bocskorokból. ~Mik tiszteletteljesen szólt
 29 4 |           ő süket volt. De az öreg Mik elkeseredve vetette hátát
 30 4 |    meggondolta magát. ~- Elmegyek, Mik - dörmögte. ~A törpe a kapukulcshoz
 31 4 |          sem csinálni. Sőt az öreg Mik, aki Riminszky távollétében
 32 4 |         hála? - kiáltozott az öreg Mik. - Felfogadtunk az utcáról,
 33 4 |       Megvarrták a cipőt? ~Az öreg Mik szokásos bőbeszédűségével
 34 4 |           aztán? ~- Aztán? - szólt Mik, és Ancsurka képzeletében
 35 4 |      naphosszat - felelt haragosan Mik. ~Riminszky erre nem felelt
 36 4 |       vonultak fel előtte: az öreg Mik, a lakatos, amint a kapukulcsot
 37 4 |           hogy mit kalapál az öreg Mik örökösen a színben. Ezt
 38 4 |      táplálta, dédelgette. Az öreg Mik, aki nemigen szerette, hogy
 39 4 |          majd - tudniillik az öreg Mik - készít neki egy olyan
 40 4 |       láttam már macskát; hozd el, Mik, hadd ugrándozzon itt körülöttem. ~
 41 4 |            a macskájával. ~Az öreg Mik hamarosan elővezette Ancit
 42 4 |            itt - folytatta az öreg Mik. - Aztán játsszatok itt. ~
 43 4 |         ijedtnek látszott. Az öreg Mik dirigálta a leányt: ~- No,
 44 4 |            én gyerekem... ~Az öreg Mik elégedetlenül sodorta meg
 45 4 |            pedig fogd be a szádat, Mik. Lódulj, nem akarlak látni. ~
 46 4 |        Lódulj, nem akarlak látni. ~Mik erre a váratlan fordulatra
 47 4 |        kötötte szobájához. Az öreg Mik minden tudománya kudarcot
 48 4 |       doktor után, jöjjön vissza. ~Mik karikalábain még a kapu
 49 4 |           kérdezte ijedten az öreg Mik, aki mellette ballagott. -
 50 4 |          különös mosollyal nézte a Mik hosszú deres szakállát. ~-
 51 4 |          még az úr? - kérdezte. ~- Mik, maradj odakünn - szólt
 52 4 |           Riminszky úrral. Az öreg Mik sem volt rest, hamar kihúzta
 53 4 |      minden lehetséges... ~Az öreg Mik úgy kapta el a fejét, mintha
 54 4 |           recepttel. ~- Menj, öreg Mik - mondta Riminszky úr különös
 55 4 |  macskájával. Hadd mulattassanak. ~Mik mérgesen ugrált lefelé a
 56 4 |           oda előre? Talán az öreg Mik? Nem, Mik nem gondol az
 57 4 |            Talán az öreg Mik? Nem, Mik nem gondol az ilyesmire. ~
 58 4 |       gyerekem vagy. ~Mire az öreg Mik visszajött a patikából az
 59 4 |          mindig nevetett. ~Az öreg Mik földhözvágta a sapkáját: ~-
 60 4 |        macska! - üvöltötte az öreg Mik, és már rohant is az orvosságos
 61 4 |            hogy belelásson az öreg Mik vén koponyájába, ott a következőket
 62 4 |         kis lakat, amelyet az öreg Mik nem a furfangosságáért,
 63 4 |        csinos lakatkában. ~Az öreg Mik kezében a kalapács, és a
 64 4 |            vén koponyában, az öreg Mik alakját öltötte magára ezen
 65 5 |           a helyről. Megértetted? ~Mik - mert hisz ő volt a szolga,
 66 5 |           Lóra, Kavaczky! ~Az öreg Mik már el is kapta az egyik
 67 6 |          oda letelepedjen. Az öreg Mik tovább foglalkozott lakatjaival
 68 6 |  bolyongott a nagy házban. Az öreg Mik szívesen mutogatta neki
 69 6 |           furfangos zárak. Az öreg Mik alaposan megmagyarázott
 70 6 |   kisasszonyka - folytatta az öreg Mik -, hajdanában még Riminszky
 71 6 |           mint egy papucs, az öreg Mik is tiszteletteljesen sunyított
 72 6 |            nevén említsék. Az öreg Mik azonban, aki Riminszky úr
 73 6 |           is idehaza van! ~Az öreg Mik ezalatt gyorsan behányta
 74 6 |   alázatosan Marczinkáné. ~Az öreg Mik, aki eddig mozdulatlanul
 75 6 |     kondult a harang a kapu alatt. Mik talpra ugrott. ~- Itthon
 76 6 |        léptekkel ballagott az öreg Mik után. Riminszky útibundában
 77 6 |             Marczinkáné és az öreg Mik sietve öltöztette. Nagy
 78 6 |           Nagy kendőkbe burkolták. Mik a medvebőrt is a nyakába
 79 6 |          házba visszament, habár a Mik vizsgájából semmi sem lett,
 80 6 |     magában. - Ha legalább az öreg Mik, vagy Marczinkáné itt volna.
 81 6 |            a várkisasszony az öreg Mik személyében, akinek legnagyobb
 82 6 |        künn a temetőben és az öreg Mik, akinek lakatja, amellyel
 83 7 |       podolini házba, ahol az öreg Mik olyan vidáman zörget lakatjaival,
 84 7 |         vén házban szokás. Az öreg Mik... ~- Kalapál! - vágott
 85 8 |          valaki? Talán már az öreg Mik is elfelejtette, hogy Ancsurka
 86 8 |            nem fogom látni az öreg Mik fehér szakállát, és a podolini
 87 9 |      amidőn oda benyitott. Az öreg Mik, aki gazdája körül forgolódott,
 88 9 |          Tudod-e, mi történt, öreg Mik? Nyisd ki a füled, öreg!
 89 9 |         Ellopták a kis Ancsurkát. ~Mik eleresztette a csizmát,
 90 9 |         hogy nyoma veszett... Öreg Mik, kedves szolgám, tudnál-e
 91 9 |        szép volt a szeme. ~Az öreg Mik mély felindulással bólongatott
 92 9 |     Ancsurkánkkal is? ~- Ülj lóra, Mik, és járj gyorsan. Köss sarkantyút
 93 9 |     nyargalva jött a fehérszakállú Mik, és mögötte a nyeregben
 94 9 |          tündöklő szemét. ~Az öreg Mik a földre zörrent, és nagy
 95 9 |      hálásan veregette meg az öreg Mik hátát. ~- Derék ember vagy,
 96 9 |        hátát. ~- Derék ember vagy, Mik. Mondd, mivel jutalmazzam
 97 9 |            kérdezte Riminszky úr. ~Mik a csizmája orrára nézett,
 98 9 |     holmikat. ~- Cseréld fel, öreg Mik, annyiszor cseréld, ahányszor
 99 10|           közepette állott az öreg Mik, és a városi bakteroknak
100 10|            uram - kiáltott az öreg Mik lelkendezve. - Csak egy
101 10|     éjjeliőr megerősítette az öreg Mik szavait. ~- Éppen a piacon
102 10|          megnyugtatására. ~Az öreg Mik némán csóválta a fejét,
103 10|        nyomban felköltötte az öreg Mik. ~Lovas ember hozott sürgős
104 11|        podolini házban is. Az öreg Mik fényes új lakatokat tett
105 11|            kapu feltárult. Az öreg Mik kacskaringós lábain sietve
106 11|     Riminszky nem mozdul. ~Az öreg Mik rázza jéghideg kezét, de
107 12|           sírt utána, mint az öreg Mik, akinek utóvégre volt mit
108 12|   Riminszky úr már halott volt, és Mik az ajtókat csupán abból
109 12|          házban ott maradt az öreg Mik és hozzá költözött Marczinkáné,
110 12|    kiáltozása hallatszott, az öreg Mik mindig újabb és újabb Angyalffy-csemetéket