Part

 1 Val|             mindig föltalálható leszen ez a kor. Ők elmaradtak az
 2 1  |             aranyat. De meglehet, hogy ez is csak amolyan legenda
 3 1  |          rozsdás patkókat? Lehet, hogy ez csak amolyan babona volt,
 4 1  |          rosszkedvűen dünnyögi: ~- Eh, ez sem az igazi. ~Még a híres
 5 1  |         meglehet, hogy boszorkány volt ez a Dócziné, aki egyszerre
 6 1  |            egyebet, mint a többire: ~- Ez sem az igazi. Hibázik belőle
 7 1  |            kásáját is meg tudta főzni. Ez az asszony pedig senki más
 8 2  |          gondolta magában, hogy bizony ez lesz a legjobb, amit tehet.
 9 2  |              belőle. A többi elkopott, ez megmaradt. A fiatalságom
10 2  |                gondolnia a jó Istenre? Ez pedig nem szalmakunyhó,
11 3  |        tulajdonképpen hová is tartozik ez a vár, magyar földön van-e,
12 3  |               bizonyos Alapi Salamon - ez a nemzetség is lakta a várat -,
13 3  |           gazdája, bizonyos Kavaczky. ~Ez a Kavaczky utolsó sarjadéka
14 3  |             részek utolsó ingyenélője. Ez a vidám, öreg korhely változatos
15 3  |         megrökönyödve bámult maga elé. Ez a nagy kérdés olyan nagy
16 3  |             egyszer a szabadság? Akkor ez a vár fontos pozíció lehet,
17 3  |             magukat. Fontos hely volna ez, Péter bácsi. ~Ábrándozva
18 3  |                 Szabadsághősöké legyen ez a vár, ha én meghalok...
19 3  |                Tudom - lihegte -, hogy ez a versengés azzal végződik,
20 3  |           ágyúim a bástyákon, legalább ez a csengő hirdesse, hogy
21 3  |          szolgálókkal. Tudniillik - és ez jellemző a legendákra -
22 3  |       szolgabírónál is nagyobb úr volt ez az asszony. A pörlekedők
23 3  |                az urak ellen heccelte. Ez a Krumpli György különben
24 3  | szolgabírójának veszedelmes híre volt. Ez a kemény, tagos asszonyszemély
25 3  |             Miért, miért? Hiszen éppen ez az, amit tudni szeretnék!
26 4  |                 mormogta. - Bizonyosan ez is az apám bocskorai közül
27 4  |            gombos cipellői helyett. ~- Ez a hála? - kiáltozott az
28 4  |                Elnevezte Ancinak, mert ez volt a legkedvesebb név
29 4  |             végleg kihozta flegmájából ez a cinikus beszéd. Összefonta
30 4  |               Miket módfelett meglepte ez a parancsolat. Még nem fordult
31 4  |    beleegyeznek a dologba. Mert, uram, ez sem biztos dolog. ~Riminszky
32 4  |     földhözvágta a sapkáját: ~- Bizony ez egy ördöngös macska! - lódította. -
33 5  |                komondorra mutatott: ~- Ez majd szerez lakótársat! ~
34 5  |          egyszerű a dolog, kisasszony. Ez a kutya magyarországi komondor.
35 5  |        megtudja belőle, hogy ott, ahol ez a kutya ugat, ott magyar
36 5  |             mocskos bundáját nézte. ~- Ez még magyarországi sár! -
37 5  |         megunta a kutya csillapítását, ez pedig nem hagyott fel az
38 5  |             nem hozta ki a flegmájából ez a beszéd. ~- Majd mindjárt
39 5  |                tartott kijelenteni. De ez a kijelentés is elég volt
40 5  |           fújdogálni szokott, és éppen ez volt annak is okozója, hogy
41 5  |                 Sámuel, nem - mondotta ez a hallgatag férfiú, aki
42 5  |             fénye lopódzott a szobába. Ez a holdsugár egyszerre új
43 5  |               az átkozott románcok, és ez az átkozott kutya! ~Nem
44 5  |      Kavaczkynak összevacogott a foga. Ez a zsivány talán még az öreg
45 5  |                jött, csakhogy Poprádot ez a körülmény végtelenül kihozta
46 5  |     elkeseredéssel kiáltott fel: ~- De ez mégsem járja, uram, hogy
47 5  |               nem is tudtam, hogy tied ez a kutya. Azt hittem, a másé... ~
48 5  |           Sámuel nincs többé. Utóvégre ez teljesen mindegy az óráknak,
49 5  |                eleinte nagyon meglepte ez a sok mindenféle változás.
50 5  |            láthatólag nemigen tetszett ez a kíséret. ~Gyakran keveredtek
51 5  |           saját boldogtalanságába visz ez az út, akkor is megmaradna
52 5  |           szállott arcára. ~Riminszky, ez a harcsabajuszú, annál inkább
53 5  |             Sohasem hittem volna, hogy ez a tunya, lusta fráter ennyire
54 5  |      katedráját foglalja el - utóvégre ez mindennapi dolog -, hanem
55 5  |           pillanatig arra gondol, hogy ez a dal neki szól. ~Kilépnek
56 5  |           érzett egész testében. Pedig ez a rándulás csupán egy ujjmozdulat
57 5  |           valami ereklyéket. ~A sors - ez a nagy szemfényvesztő -
58 6  |            egyik-másik fazékra. ~- Hát ez mit rejt magában? - kérdezte
59 6  |              topogott. ~- Öltözzön föl ez a leány - kiáltotta. - Elviszem
60 6  |                    Vajon szerelmes pár ez a nő és a férfi? - gondolta
61 6  |              volna már egy golyó, mint ez a nyomorult kínlódás. Nagyon
62 6  |             hát nem olyan fiatal, mint ez a kis pesztra itt. ~Ancsurka
63 6  |              legyen. Ha egyszer vétesz ez ellen, nyomban visszaküldelek
64 7  |           Rákóczi-indulót. Ancsurkának ez a zene is tetszett, és megveregette
65 7  |           csókolni a kisasszonynak, de ez csak ennyit mondott a fogai
66 7  |        félreértés ne legyen közöttünk. Ez a leány körülbelül egy esztendő
67 7  |              időm. Reggelig van időm!" Ez a gyávasága dühbe hozott.
68 8  |            Pedig olyan keservesen nyög ez a vén kutya! ~Ha engem keresne,
69 8  |          tapintásából azt érezte, hogy ez valami nagyon szép lehet. ~
70 9  |                pincemester szobájába. ~Ez a csengettyűdrót jelezte,
71 9  |              sok száz esztendő óta, és ez állványról még sohasem került
72 9  |                páter Timóteuszhoz, aki ez idő szerint főnöke volt
73 9  |              csettintett nyelvével: ~- Ez a bor az aranykorból való.
74 9  |               maradt nyugodtan, amidőn ez a hangszer megszólalt. A
75 9  |             csapot a hordócskába, hogy ez szinte feljajdult belé. ~
76 9  |               fúvószerszámot kezelte. ~Ez keresztbevetett lábbal a
77 9  |            adnak, amennyit nyom. Vajon ez történt volna a mi Ancsurkánkkal
78 10 |                fel a dolgot. ~- Bolond ez a Riminszky, az Isten elvette
79 10 |        Riminszky - nagyon megszelídült ez a haragos, komor férfiú -,
80 10 |             dörmögött Riminszky. - Hát ez megint miféle babonaság? ~
81 10 |          elhaladt a kolostor előtt. ~- Ez már a nizsderi halottnak
82 10 |               az intézkedésére történt ez, azt a választ kapta, hogy
83 10 |              azt a választ kapta, hogy ez volt utolsó intézkedése
84 10 |            háziorvosomnak. Tudod, hogy ez nagy hivatal, zsíros, irigyelt...
85 11 |            hogyne tudta volna, hogy ki ez az uraság odabenn a kocsiban.
86 11 |               rosszban járó ember lesz ez a te muzsikusod. Majd a
87 11 |             magad - mondta a koldus -, ez csak olyan helyre vezet,
88 11 |               kell zsandártól tartani. Ez a kutya az útszéli árkokat
89 11 |         másikat azért tartom meg, mert ez meg vásárokra, sokadalmakban
90 11 |        sokadalmakban szeret kóborolni. Ez a kutya, amit neked adok,
91 11 |        Riminszkyt módfelett mulattatta ez a dolog. Különben is igen
92 11 |               parancsolta Riminszky. - Ez a csiger nem nekünk való!
93 12 |        letelepedett az út közepére, és ez annyit jelentett, hogy a
94 12 |               csókjai vannak az éjnek! Ez a novemberi hó még nem az
95 12 |               az igazi, becsületes hó. Ez csak olyan, mint az agg
96 12 |              hallottunk az aranyakról. Ez a nizsderi várúrra vall,