Part

 1 Val|          keresztülvezet a határon, és így nem volt teljesen elzárva
 2 1  |           teljesen a föstéket az idő. Így aztán bizonyos tekintélyre
 3 1  |          között. A felvidéki fantázia így festette Riminszkynek a
 4 1  |               a birkák hátulsó lábát. Így olvashatna Riminszky élete
 5 2  |         világot járt kovács beszédére így felelt Ancsurka: ~- Nem
 6 2  |            sietett haza az anyjához. ~Így csurrant, cseppent néha
 7 2  |             volt részeg, mint józan s így történhetett, hogy a szegény
 8 2  |            uram elhozta a lakatot, és így szólt hozzám: ~- No, öreg
 9 2  |            Hová csavarognál, he? ~... Így került Prihoda Anna szolgálócskának
10 3  |                a várurak eltűntek, és így nem tudható teljes bizonysággal,
11 3  |            pörlekedő szomszédokra. ~S így Nizsder váráról nem sokat
12 3  |           jegyez föl a történelem, és így azt kell elfogadni, amit
13 3  |               szóval kijelentette: ~- Így jár mindenki, aki az erkölcsök
14 3  |             körül, egyszer szivarozva így beszélt a kranyokai kocsmában: ~-
15 3  |               többször fölkeresem. ~S így levelezett az élelmes Kohn
16 4  |              neki cipőt Marczinkáné. ~Így szólott Riminszky, és becsapta
17 4  |               amennyit éppen akarsz. ~Így jutott Ancsurka váratlanul
18 4  |       bolondságokat lát az ember -, s így szólt hozzá: ~- Némely tótócskákból
19 4  |           Prihoda kifundált valamit. ~Így szólott éppen a kovács,
20 4  |           hoztam el, és magam szóltam így hozzá: Szép legyen a cipő
21 4  |         komoran néz alá a folyosóról. Így kergették egymást a képek
22 4  |               kötényét. ~A kis macska így fogságba esett, és Ancsurkának
23 4  |              legkedvesebb név előtte, így szólongatta valamikor az
24 4  |    mutatkozott. Negyedik nap hirtelen így szólott az öreg Mikhez,
25 4  |    természetesen nem ivott meg. Tehát így szólott: ~- Valami macskát
26 5  |           forogni kezdtek keze alatt. Így múltak az évek. A fiatal
27 5  |              öreg órás estebéd idején így szólt Lizihez: ~- Mi magunkban
28 5  |               órás habozva, csendesen így folytatta: ~- A szomszédaink
29 5  |              majd szerez lakótársat! ~Így szólott különös nyugalommal.
30 5  |           ugat, ott magyar ember van. Így kapok én lakótársat ehhez
31 5  |                 Ugyan, hogy beszélhet így az édesapjáról? ~Kavaczky
32 5  |              helyes gondolkozását, és így történt, hogy midőn Kavaczky
33 5  |           Kavaczky bicskájára mutatva így szólalt meg: ~- Odafenn
34 5  |              a mesebeli leányok éppen így ülnek mozdulatlanul az elátkozott
35 5  |        botocskát. Apa és lánya között így keletkezett valamely láthatatlan,
36 5  |              kell külön felemlíteni. ~Így múltak el a tavaszi napok
37 5  |           minden megreparált óránál. ~Így múlott el néhány hónap.
38 5  |               ábrándos napjai voltak, így morfondírozott magában: ~-
39 5  |                ő is megindult. ~Midőn így próbálkoztam volna az álommal
40 5  |            hanem erősen megszorítsa. ~Így ültek sokáig egymás mellett.
41 5  |          megkönnyebbülve Wart uram. - Így már szeretem a dolgot. Itt
42 5  |              emelkedve, komoly arccal így szólott: ~- Az öreg úrnak
43 5  |          megindítani tudta volna. ~...Így jutott Kavaczky de Nizsder
44 5  |         voltak az öreg órás bácsival, így a rézóra, amely hajdan félszáz
45 5  |          lábas-óra ólomnehezékeit. ~- Így ni, öreg! - mondta megelégedetten,
46 5  |            gyermekkorában. ~Esténkint így bátran helyettesíthetné
47 5  |         ritkán jutott eszébe valami. ~Így aztán egy este mégiscsak
48 5  |                  Egy-kettő, menjünk. ~Így került vissza Pogrányi a
49 5  |               örökre lehunyta szemét, így az utolsó akadály is elmúlt,
50 5  |          nagyon mentegetőzött előtte, így szólt hozzá: ~- Még mindig
51 5  |         haragos az uraság. Meg azután így faluhelyen nem is igen akad
52 5  |            létére feleségül veszi. ~- Így beszélnek a szolgalelkek -
53 5  |             akár a Poprád kutyájához. Így aztán a Poprád kutyát is
54 5  |             el a lovagias ügyeket, és így a párbajok sokkal véresebb
55 5  |              éppen most megtiltatott, így hozta gazdája tudomására,
56 5  |           vers végére ért. ~- Helyes, így szeretem - felelt Riminszky
57 5  |           szekundánsa, kedves izé... ~Így szólt Riminszky, a következő
58 6  |       kalapácsával a lakatra ütött, s így dohogott: ~- Most már csak
59 6  |               vármegyében sem. A sors így rendelkezett: a macskának
60 6  |             ismered-e még a betűket? ~Így szólt a fráter, és a házba
61 6  |              láb. ~A szőke kisasszony így szólt Ancsurkához: ~- Te
62 6  |       szorítja le a szemhéját, mintha így akarná elkerülni azt, amit
63 7  |               igen ritka idő az, hogy így szól hozzám: "Öregem, vedd
64 7  |                a fejétől a lábáig, és így szólt a leányhoz: ~- Ülj
65 7  |         csapkodta az asztalt. Egyszer így szólt: "Helyes, megölöm
66 8  |              is véreztek, behívott is így szólt hozzám: ~- Te leány,
67 8  |            valami nagyon szép lehet. ~Így találta ki, hogy az én hajam
68 8  |            amikor úrnőm is kijött, és így szólt Riminszky úrhoz: ~-
69 8  |            kezdtem tőle félni, halkan így felelt: ~- Nem lesz neki
70 8  |              nincs asszony-cselédem. ~Így szólt, és megsimogatta az
71 8  |      Megsimogatott és szokása szerint így szólt hozzám: - Aztán jól
72 9  |   gondolatokat ébresztették lelkében. Így például arra gondolt, hogy
73 9  |           Búsulhatunk érte! ~A perjel így szólt ünnepélyes hangon: ~-
74 9  |           Riminszky úr füléig hajolva így talált szólani: ~- Mi ugyan
75 9  |            Csettintett a nyelvével, s így folytatta: ~- A kapu alatt
76 9  |         kisasszonyka. - Mert az úrnőm így szerette. ~- Hát mostan
77 9  |              úgy fütyült, mint ébren. Így nemigen lehetett sohasem
78 10 | fölakasztottak... Riminszky állítólag így szólott volna akkor: ~-
79 10 |        nevettek ki. ~Amíg az ódon ház így megifjodott, Riminszky úr
80 11 |        legelsőnek hagyta el a várat. ~Így aztán a legutolsó borozók
81 11 |             nagyon jó helyen vannak. ~Így beszélt addig Riminszky
82 11 |               volt a mesterségemnek. ~Így jutottam én a toporci csárdába,
83 11 |               öröm szállott volna. ~- Így volt, uram, bizony így volt! -
84 11 |                Így volt, uram, bizony így volt! - dohogta, mintha
85 12 |            kovács már nem élt akkor s így elesett azon nagy megelégedettségtől,