Part

 1 1 |    viszonyok: elég az hozzá, hogy a vén házról soha nem mosta le
 2 1 |          mint egy - kutya. Mint egy vén, fogatlan eb, amely már
 3 1 |          nélkül járt az emeleten. A vén ház korhadt padlózata recsegett,
 4 2 |     megtudni. Korinszki, a falubeli vén kovács, aki háromszor is
 5 2 |        szólalt meg: ~- Öreg Mik. ~A vén szolga ijedten fordította
 6 2 |           arca. ~Marczinkáné ráncos vén arca is földerült a bocskorok
 7 2 |         törpe elvörösödött. ~- Csak vén asszony ne volna a világon -
 8 3 |               A sziklafészek fenn a vén hegyen lassan-lassan elnéptelenedett.
 9 3 |   csizmájával. ~- Fogd be a szádat, vén szamár. Utállak, tudd meg,
10 3 |          Takarodj a szemem elől, te vén szoknyakergető. ~Kitárta
11 3 |             és kitaszította rajta a vén trombitást. A vén ember
12 3 |           rajta a vén trombitást. A vén ember szokva volt Kavaczky
13 3 |       fülébe kiabál: ~- Hé, ébredj, vén arkangyal! Fújjad, fújjad,
14 3 |  hallgatódzó muzsikusra: ~- Fújjad, vén gazember, talán utoljára
15 4 |          Menjünk vissza Podolinba a vén Riminszky-házba, ahol Prihoda
16 4 |          harmadiknak. De még mintha vén, összeszáradt szívükbe valami
17 4 |          kezével: ~- Ugyan hadd el, vén bolond... Nem harap az én
18 4 |  kiparancsolta volna őt a szobából. Vén fejében valami bolondos
19 4 |          hogy hallgatódzott: ~- He, vén betyár, tán te is meg akarsz
20 4 |         hogy belelásson az öreg Mik vén koponyájába, ott a következőket
21 4 |            Mert az üllő, ott benn a vén koponyában, az öreg Mik
22 5 |     vasrácsos ablakok, bolthajtásos vén falak különösen megnyerték
23 5 |      ábrándos hangok töltik be ezen vén falakat. És még sohasem
24 5 |            ahonnan előhalászott egy vén botocskát, amely olyan pontosan
25 5 |   kényelmesen elhelyezkedett... S a vén botocska kopogva vitte el
26 5 |        gondolatai mindenféle kocogó vén botocskák körül kalandoztak.
27 5 |         körül kalandoztak. Mintha a vén, rejtett ingájú órát is
28 5 |        ezután felvidulva hallotta a vén botocska kopogását, amint
29 5 |           és tüdejüket kicseréli. A vén kopogó botocskához is jobban
30 5 |   nyugalommal bámultak a falakról a vén rézmetszetek. S az oboa
31 5 |            a kedvemért megtehetnéd. Vén fiú vagyok én már. Az idejét
32 5 |         siető lépésekkel tipegett a vén kalap és régi botocska társaságában
33 5 |          andalították a fiatal és a vén emberek szíveit, és Poprád
34 5 |             rézgombos kabát. Csatos vén cipőben csónakázott harisnyás
35 5 | aggodalmasan közeledett mindennap a vén órához, mintha legalábbis
36 5 |        felől és fecskék nyilaznak a vén háztetők felett, amelyek
37 5 |               Hol volt a szemed, te vén gyámoltalan? - förmed rá
38 6 |          szán után. ~- Hadd lássuk, vén ember, hogy ismered-e még
39 6 |           menj, ne menj - mondták a vén fenyők. ~A szán hirtelen
40 6 |      nyomban meglátta rajta, hogy a vén ember vak. Remegő kézzel
41 6 |           és csendesen sziszegve, a vén eb ügyet sem vetett. ~Riminszky
42 6 |          nyomorult kínlódás. Nagyon vén lehet már a Poprád. ~- Nem
43 6 |            hiába mondták útközben a vén fenyők: ne menj, ne menj... ~
44 7 |    barátkozásoknak a kis leány és a vén trombitás között. A kisasszony
45 7 |            No, majd adok én nektek! Vén ember, az országútra dobatlak.
46 7 |         vagyunk, ahogy már az olyan vén házban szokás. Az öreg Mik... ~-
47 8 |           Azt hiszem, végét járja a vén eb, de úrnőm nem engedi
48 8 |          olyan keservesen nyög ez a vén kutya! ~Ha engem keresne,
49 8 |        meddig szenved még idekünn a vén Poprád és odabenn úrnőm?... ~
50 8 |            alatt megásom a sírját a vén szolgának amely annyi esztendőn
51 9 |            végre levelet hozott egy vén huszár Kállay Jánostól.
52 9 |             az évek is. A tiszaháti vén udvarház jegenyefái háromszor
53 9 |           mondotta egy nagyszakállú vén barát. ~A hangszer még azon
54 9 |              kérdezte Riminszky. ~A vén fráter öreg szemével hamiskásan
55 9 |            A napokban - folytatta a vén barát - az ócska kalitkából
56 9 |          lélegzettel hallgatott. ~A vén barát megnedvesítette öreg
57 9 |          Köszönöm, uram - felelte a vén szolga. ~- Jer, Ancsurka,
58 10|             elnyelte volna a föld a vén portát, ahol hajdanában
59 10|             hirtelen meghőköltek, a vén kocsis káromkodva rántotta
60 10|        intette a kapuban gunnyasztó vén frátert. ~- Nos, mit mondanak?
61 10|      legényt állítottam ide meg egy vén embert, aki a legényekre
62 11|            A szájához illesztette a vén, horpadt hangszert, és fújni
63 11|       Tartsd ide a kezed! - szólt a vén emberre. ~Az üveg száját
64 12|            nyakába volt erősítve. A vén ember elveszítette valahol
65 12|         Ültek, és néztek bennünket, vén Filkó, mert senki úgy nem
66 12|              öreg Filkó? Ugye, nem, vén kutya?... De hát hallottunk
67 12|       azután ők is elmentek. Csak a vén trombitás, Péter bátyó maradt
68 12|         dúdolt a falak fölött, és a vén trombitás lehajtotta a fejét.
69 12|             és nagyon boldog volt a vén tót ember. Mister Prihoda,
70 12|            szerelmet. ~Az esküvőt a vén lipovnicai kolostorban tartották