Part

 1 1 |        többi juhászgazdák felesége. Fehér bocskorban, tarka szoknyában,
 2 1 |       bocskorban, tarka szoknyában, fehér ingvállban járt-kelt a nyáj
 3 1 |           ajándékozott neki. Mindig fehér volt a bocskora, új volt
 4 2 |     nagybundás úr, akinek a bajusza fehér volt a zúzmarától, vagy
 5 2 |           úton megyünk - kiáltott a fehér bajuszú úriember. - No ülj
 6 2 |              Isten áldjon - szólt a fehér bajuszú úr, egy pillanatra
 7 2 |          húzhattak a lábukra. Finom fehér szattyán volt a bőr, piros
 8 2 |            a bocskort. ~- Ejnye, be fehér lábad van, mint egy kisasszonykának -
 9 2 |      harisnya alatt. ~- A vállam is fehér - mondta Ancsurka és elpirosodott. ~
10 2 |       Riminszky-házba, mint egy kis fehér galambka a zordon, mogorva
11 3 |             No hát Borocskay Gyurka fehér kötényt kötött maga elé,
12 3 |            Csak az arca lett nagyon fehér hosszadalmas ivások után,
13 3 |             ablakában megjelent egy fehér kendőcske. Az lobogott a
14 4 |             lett, mint a bíbor. Még fehér nyaka is elpirosodott. Két
15 4 |         tavaszi virágok nyíltak, és fehér báránykák szaladgáltak a
16 4 |            végre eszébe jutott az a fehér macskácska, amely valami
17 4 |         Ancsurka kebeléhez szorítva fehér macskáját, szorongva nézett
18 5 |             amikor Poprád, a lompos fehér kutya, jelt adott magáról.
19 5 |             Kavaczky, amennyire egy fehér, lompos juhászkutya gazdája
20 5 |         utca végén kék ruhában, kis fehér kosárkával kezében, nyúlánk,
21 5 | elgondolkozott és midőn Lizi - nagy fehér kötény volt rajta ezen alkalommal -,
22 5 |          más, mint a Poprád lompos, fehér bundája, amely sietve, nagy
23 5 |          megsimogassa Poprád lompos fehér bundáját. ~De nem felejtette
24 5 |            varrónő dolgozott a Lizi fehér selyemruháján a sötét rézmetszetek
25 5 |        levágni a karddal a felesége fehér nyakát. ~- Menj, te bolond! -
26 5 |      Suhogtak a selymek, a csipkék. Fehér topánkák kopogtak, és a
27 5 |          tisztultak előle. ~Egy kis fehér női cipő akadt elébe, azt
28 5 |            még korántsem volt olyan fehér - összeráncolt homlokával
29 5 |            vitézi tornákon. ~A diák fehér szalmakalapja megjelent
30 5 |           Lizi kisasszony ugrott ki fehér ruhában. ~Krétafehérré vált
31 6 |     szerencséje volt... ~De egy kis fehér macska révén még senki sem
32 6 |           Illetlenül csupán Anci, a fehér macska viselte magát, aki
33 6 |            Riminszky. ~A kis bolond fehér cica még mindig ott ült
34 6 |          már hozta nagy diadallal a fehér cicát. ~- Megfogtam, mint
35 6 |     haladtak. Olyan volt a Poprád a fehér téli szemfedő alatt, mintha
36 6 |             magához a kendő alatt a fehér cicát. ~Repült a szán...
37 6 |           egy nagyon öreg, fogatlan fehér kutya feküdt a szőrtakarón.
38 6 |        ajtóban sugártermetű, nagyon fehér arcú, szőke hölgy jelent
39 6 |         észrevette, hogy igen finom fehér kezén gyönyörű gyűrűk ragyognak. ~-
40 6 |          odakívülről bevilágított a fehér éjszaka. Miután Anci nyugodtan
41 7 |       valamiképpen másnak látta, és fehér homlokát megcsodálta. A
42 8 |             fogom látni az öreg Mik fehér szakállát, és a podolini
43 8 |        Megint az ágyán ült, az arca fehér és a tekintete zavarosan
44 8 |             zöld mezőn jártam, ahol fehér tojásokból pici libácskák,
45 9 |            türelmetlenül intett: ~- Fehér, lisztes paróka a fején,
46 9 |        mindjárt. Csak nézte a leány fehér arcát, tündöklő szemét. ~
47 10|        elhozhassa feleségének, négy fehér lovat fogatott a kocsijába,
48 10|            podolini határba. A négy fehér ló vígan szántotta az országutat;
49 10|        mezőn - a Poprád irányában - fehér árnyék imbolygott tova. ~-
50 10|          Ekkor Riminszky is látta a fehér, imbolygó árnyékot a folyó
51 10|         kapu csendesen felnyílt, és fehér árnyék suhant ki a házból.
52 11|        mellett a lócán egy bolyhos, fehér ember ült, a lábánál fényes
53 11|     robogott a podolini úton a négy fehér lóval. Benne Riminszky úr
54 11|       Repült a fogat, előtte a négy fehér lóval. És benn mozdulatlanul