Part

1001 12 |            szél dúdolt a falak fölött, és a vén trombitás lehajtotta
1002 12 |             asszonyom. Piros ruhád van és bánatos szemed. Itt állsz
1003 12 |             szemed. Itt állsz előttem, és nagyon szomorú vagy. Mint
1004 12 |               alatt, karja összefonva, és fölötte bánatosan suhan
1005 12 |               a kezét: ~- Itt maradsz, és mindig arról fogunk beszélgetni,
1006 12 |          megfogta az öreg Péter kezét, és bevezette a várba a rejtett
1007 12 |              holtnak vélt férfiú házat és földbirtokot vásárolt. A
1008 12 |               esztendei távollét után, és csinos vagyonkát hozott
1009 12 |          túlról. Föltalálta Ancsurkát, és nagyon boldog volt a vén
1010 12 |                 Fényes csizmát hordott és mindennap borotválkozott.
1011 12 |          házban ott maradt az öreg Mik és hozzá költözött Marczinkáné,
1012 12 |       Riminszky urat, a nizsderi várat és a többi szomorúságot. ~Mister
1013 12 |        előkészületeket az elutazáshoz, és fényes csizmái úgy nyikorogtak
1014 12 |            volt az amerikai gentleman, és még a főszolgabíró is kezet
1015 12 |             arcát, tündöklő kék szemét és szőke fejét, amely fölé
1016 12 |             Utazott messze országokba, és sokáig nem hallatszott felőle
1017 12 |                a jövő kitárult előtte, és kezét nyújtotta azon kedves
1018 12 |             kolostorban tartották meg, és az öreg barátok nagyon örvendeztek,
1019 12 |          toporciak hosszú szekereiken, és eljöttek a lublóiak, még
1020 12 |                névnapokra, temetésekre és esküvőkre el szoktak jönni. ~
1021 12 |             ember trombitával a hátán, és egy kis fekete kutyával
1022 12 |           előre furakodott a tömegben, és a templomajtónál elébe is
1023 12 |                mormogta Péter bátyó. - És ezt a kis ajándékot. ~Ragyogó
1024 12 |             gyűrűt vett elő tüszőjéből és átnyújtotta. ~Ancsurka kissé
1025 12 |               az öreg Mik mindig újabb és újabb Angyalffy-csemetéket
1026 12 |  Angyalffy-csemetéket hordott a hátán, és sötét éjszakákon a piacon
1027 12 |                skarlátpiros ruhájában, és szemét figyelve függesztette
1028 12 |           rátörtek a buzgó éjjeliőrök, és a város kapujáig kergették,
1029 12 |              keringett erről az eltűnő és visszatérő kísértetről.