Part

 1 3 |             hagyta békén. Amíg a vak trombitás meg-megpihent, hogy kifújja
 2 3 |      Megsiratlak én, uram - felelt a trombitás. ~Kavaczky beleegyezőleg
 3 3 |              uram - sóhajtotta a vak trombitás. - Én bezzeg szerettem őket;
 4 3 |   Elhangzottak a lépései az éjben. A trombitás egy darabig figyelt utána.
 5 3 |        döngése. ~A legenda szerint a trombitás ekkor elaludt az oszlopok
 6 3 |         fújjad, hogy beleszakadj. ~A trombitás álmosan támolygott be a
 7 3 |          mély medvehangján dúdolt. A trombitás először azt hitte, hogy
 8 3 |           sohasem énekelt azelőtt. A trombitás fülelt, Kavaczky mindig
 9 3 |            mindig hangosabb lett. ~A trombitás csakhamar arra a különös
10 3 |             meg sohasem tapasztalt a trombitás. Mintha részeg lett volna
11 3 |                Meghal a gazdátok. ~A trombitás kitárta az ajtót, és néhány
12 3 |     szűrődhetett az éjszakába. A vak trombitás, aki az új birtokos idejében
13 3 |        fizette a bérüket. Az egykori trombitás - a kürtöt régen félretette,
14 7 |            igen kereste senki. A vak trombitás, akivel Ancsurka az első
15 7 |          tetszett, és megveregette a trombitás vállát: ~- Kár, hogy a kisasszony
16 7 | barátkozásoknak a kis leány és a vén trombitás között. A kisasszony éppen
17 7 |             Rémes éjszaka volt az. A trombitás szünet nélkül fújta, Kavaczky
18 8 |         volna egyébhez is...) ~A vak trombitás mély árkot húzott a nagy
19 11|             Fizess, Filkó! - szólt a trombitás, és a kis fekete kutya kimászott
20 11|              közelebb húzva székét a trombitás asztalához. - Ma úgy szeretek
21 11|    kétliteres üvegeket. Az egyiket a trombitás elé állította, a másikból
22 11|             habozás nélkül követte a trombitás példáját. ~- Tartsd ide
23 11|           kiáltott fel Riminszky. ~A trombitás egyre fújta Kavaczky nótáját.
24 11|              vacogott a foga. ~A vak trombitás csöndesen kibotorkált a
25 12|              is elmentek. Csak a vén trombitás, Péter bátyó maradt itt,
26 12|             a falak fölött, és a vén trombitás lehajtotta a fejét. Egyszerre