Part

 1 2 |              jöttél már, Ancsurka? A macska vigye el a dolgod, rongyos
 2 4 |           nagyon a cipőviselet. ~- A macska rúgja meg - dohogta. - Már
 3 4 | Riminszky-ház udvarába került. A kis macska tán a háztetőkön kalandozott,
 4 4 |       reáborítván a kötényét. ~A kis macska így fogságba esett, és Ancsurkának
 5 4 |                 Én is olyan árva kis macska vagyok, mint te - suttogta
 6 4 |              suttogta Prihoda Anna a macska fülébe. ~Értette-e macska
 7 4 |            macska fülébe. ~Értette-e macska azt, amit Ancsurka súgott
 8 4 |             sohase is jön vissza. ~A macska álmosan hunyorított a szemével.
 9 4 |             beteg - dünnyögte. - Egy macska mulattatja! Szörnyű! Érteném,
10 4 |     gyermekem? ~Mindjárt felelt is a macska helyett: ~- Én vagyok a
11 4 |               Bizony ez egy ördöngös macska! - lódította. - Az ördögök
12 4 |        macskát. Becsületemre, kitűnő macska. ~Riminszky még mindig nevetett,
13 4 |     meggyógyított. ~- Az az ördöngös macska! - üvöltötte az öreg Mik,
14 6 |            volt... ~De egy kis fehér macska révén még senki sem lett
15 6 |              megtetszett Ancsurka, a macska megtetszett Riminszkynek,
16 6 |      Illetlenül csupán Anci, a fehér macska viselte magát, aki valamiképpen
17 6 |            nincs itt senki. ~Anci, a macska is hűtlenségbe esett, nyomban
18 7 |           hangszeredet és fújjad!" A macska tudja: ilyenkor azt gondolom,
19 7 |         kígyózó uszályon volt. A kis macska nyomában ugrándozott, és
20 7 |             szobából a másikba a kis macska elől. Amikor a külső szobába
21 9 |            fejét. ~- Ejnye, ejnye, a macska rúgja meg - mormogta magában. -
22 9 |          Cservenkán hallott hírek. A macska tudja, miért, legjobban
23 11|            mélyen elhallgatott. ~- A macska tudja, mi van ma velem? -
24 11|             vagyok sokkal öregebb. A macska tudja, valahogy takarékoskodtam
25 11|           darab sár. Egy kis nőstény macska, amelyet csak véletlenül