Part

 1 2 |      Megállj csak. Még azt se tudom, hogy ki vagy, mi vagy,
 2 2 |   beszél is az a vénasszony - tudom, nagyon sokat szokott fecsegni -,
 3 3 |   pajtás, most már bizonyosan tudom, hogy te vagy az ördög.
 4 3 |    szökött katona... Most már tudom, hogy egyik se vagy a kettő
 5 3 |  elkeseredve kiáltott fel: ~- Tudom - lihegte -, hogy ez a versengés
 6 4 |   csak hadd varrjam én neked. Tudom, ha újra cipőre lesz szükséged,
 7 4 |        Ne folytasd Riminszky, tudom előre, mit akarsz mondani...
 8 4 |     hogy nem akarsz meghalni. Tudom, fiam, tudom. Senki sem
 9 4 | akarsz meghalni. Tudom, fiam, tudom. Senki sem akar. De senkit
10 5 |      a papi pályát. Magam sem tudom, hogy tulajdonképpen melyik
11 5 |   vagyok én már. Az idejét se tudom, mikor múltam el huszonkét
12 5 |      Pogrányi. - Csak azt nem tudom, hogy Wart úrnak, esetleg
13 5 |       az órás bácsi -, de nem tudom, hogy lehetséges lesz-e,
14 5 |      Kavaczky vállat vont. ~- Tudom biztosan, az öreg Wart úrnak
15 5 |      feleségem nyakát? ~- Mit tudom én?! - dörmögött Riminszky. ~
16 5 |     Kavaczky. - Némely versét tudom könyv nélkül. ~- Hát mondd
17 6 |       várnak az ura. Biztosan tudom, hogy minden éjjel kijön
18 7 |  pedig megnőttél! Nem is igen tudom, hogy most már mit csináljak
19 7 |   nincs senkije, és csupán én tudom elmulattatni, ha együtt
20 9 |  kinek fájt rá a foga? ~- Mit tudom én - dörmögte Riminszky. -
21 11| skarlátruhás alak kezében. ~- Tudom, hogy nem félsz a haláltól,