Part

 1 Val|   messzi vidéken. Ám a városka mégis útjába esett annak a nagy
 2 Val|     alól felszabadult városnak mégis a legelső gondja volt a
 3 2  |  nyitotta fel a szemét, és íme mégis meghallgatta, és már gondoskodott
 4 3  |   kissé különös lakhely volt. ~Mégis volt lakója e magános, elhagyott
 5 3  |   mennyi borocskámat megittad, mégis hűtlen lettél hozzám. ~Ünnepnap
 6 4  |   leány volt, és lassan-lassan mégis csak megértette a Fintor
 7 4  |        Ennek a szájgörbítésnek mégis megvolt az az eredménye,
 8 4  |       meggondolják a dolgot és mégis csak visszahívják. De nem
 9 4  |    súgta, hogy Riminszky talán mégis megtudja a doktortól, hogyan
10 5  |        öreg órásmester azonban mégis legyőzetett a vitában, és
11 5  |     nemigen kérdezte senki. De mégis szóba került egyszer az
12 5  |   azonban ettől a naptól fogva mégis megérezte valahogyan: igazi
13 5  |       ember volt, de azért már mégis öregember volt. ~Pogrányi
14 5  |        A hűséges kutya azonban mégis elcsavargott mindennap arrafelé,
15 6  |     olyan öreg és csúf vagyok, mégis hamarosan megunnék egy udvarlót.
16 8  |    Ancinak. - De hátha egyszer mégis kíváncsi lesz valaki? ~Anci
17 8  | hajamba szalagot fontam. Hátha mégis meglátna Riminszky úr, s
18 9  |        hozzá bort ivott. ~Most mégis meghatotta a langyos szél,
19 12 |   lakatokat. ~És a várban néha mégis hárfapengés hallik csöndes
20 12 |       úr. Semmi baja sem volt, mégis itt hagyta a hordókat és