Part

 1 11| nyugalommal a csárdás. ~- Fizess, Filkó! - szólt a trombitás, és
 2 12|       kutyájával beszélgetett: ~- Filkó, nézz jól körül, nem látod
 3 12|         hónapja jövünk már, ugye, Filkó, amikor hírét hallottuk
 4 12| elindultunk. Jöttünk, jöttünk... ~Filkó letelepedett az út közepére,
 5 12|        Vízzé válik nyomban. Ugye, Filkó, jobb volna odabenn ülni
 6 12|    éjjellel. A borral csókolózni, Filkó, öreg Filkó? ~Megsimogatta
 7 12|           csókolózni, Filkó, öreg Filkó? ~Megsimogatta a kutyát,
 8 12|         vethetünk egymás szemére, Filkó; egyforma korhelyek vagyunk.
 9 12|         azóta alszunk bőven, öreg Filkó. ~A kutya megindult, és
10 12|           a magunk mulattatására, Filkó - sóhajtotta. - Az ivókban
11 12|          és néztek bennünket, vén Filkó, mert senki úgy nem tudott
12 12|         volna egy lépést is, öreg Filkó? Ugye, nem, vén kutya?...
13 12|     magamban. Te meg azt mondtad, Filkó, hogy a nizsderi várúr még
14 12|         látod sehol a kísértetet, Filkó? ~Odafönn jártak a várban,
15 12|         hozzá: - Néha azt hiszem, Filkó, hogy te nem vagy más, mint
16 12|           a legöregebb. Hallod-e, Filkó? Péter bátyó volt a legöregebb,