| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] katonák 2 katonaság 1 katonát 1 kavaczky 302 kavaczky-osök 1 kavaczkyak 1 kavaczkyban 1 | Frequency [« »] 465 volt 441 riminszky 434 egy 302 kavaczky 292 volna 283 de 283 már | Krúdy Gyula A podolini kísértet IntraText - Concordances kavaczky |
Part
1 3 | utolsó gazdája, bizonyos Kavaczky. ~Ez a Kavaczky utolsó sarjadéka 2 3 | bizonyos Kavaczky. ~Ez a Kavaczky utolsó sarjadéka volt nemzetségének, 3 3 | jó vége, mert az utolsó Kavaczky nem volt egészen tisztaeszű 4 3 | környékbeli urak, hatóságok. Kavaczky megszólaltatta a rezesbandát, 5 3 | felvidéki püspök, az utolsó Kavaczky egyedül hallgatta a rezesbandát, 6 3 | Reggeltől estig a Rákóczit. Kavaczky keringőzött, csárdást táncolt, 7 3 | elkerülték azt még a varjúk is. Kavaczky napról napra veszített az 8 3 | Rákóczi-induló elől, amelyhez Kavaczky verte a taktust. Igen ám, 9 3 | szegeztek a kántor mellének. Kavaczky töltött pisztolyt vont elő 10 3 | amíg össze nem rogyott. Kavaczky (undorodott a részeg embertől) 11 3 | álmot? ~A banda megszólalt, Kavaczky lehunyta a szemét. Látszott 12 3 | mindig inkább megbomlott a Kavaczky agya. Különösen az bosszantotta, 13 3 | hegyaljai borok helyett. Kavaczky kezdett nagyon egyedül maradni... ~... 14 3 | már nem voltak cselédek. Kavaczky egy zimankós téli este - 15 3 | meg-megpihent, hogy kifújja magát, Kavaczky szóba ereszkedett vele. ~- 16 3 | a szolgabíró mire való? ~Kavaczky lehajtotta a fejét: ~- Igaz, 17 3 | aztán megint más jutott a Kavaczky eszébe: ~- Igen ám, de nem 18 3 | uram - felelt a trombitás. ~Kavaczky beleegyezőleg bólintott: ~- 19 3 | ablakok, ajtók megreccsentek. Kavaczky egy újabb kupa bor felhajtása 20 3 | Nagyokat nyelt és hallgatott. Kavaczky titkolózva hajolt előre. ~- 21 3 | dörmögte rosszkedvűen Kavaczky. - Mi közöm nekem az asszonyokhoz? 22 3 | néhanapság kívánja a mellem... ~Kavaczky dühösen toppantott a sarkantyús 23 3 | A vén ember szokva volt Kavaczky szeszélyeihez, bolondságaihoz. 24 3 | Egyszer újra kitárult az ajtó. Kavaczky alakja jelent meg. Farkasbőr 25 3 | időben? ~- Megyek - felelt Kavaczky. - Addig vissza sem jövök, 26 3 | Arra tért magához, hogy Kavaczky a fülébe kiabál: ~- Hé, 27 3 | a szobában. Fújni kezdte Kavaczky kedves dalát, és Kavaczky 28 3 | Kavaczky kedves dalát, és Kavaczky mély medvehangján dúdolt. 29 3 | talán megcsalja hallása. Kavaczky sohasem énekelt azelőtt. 30 3 | azelőtt. A trombitás fülelt, Kavaczky mindig hangosabb lett. ~ 31 3 | Mintha részeg lett volna Kavaczky. Az ördög bújjon belé, csak 32 3 | dongott a diófa asztalon. Kavaczky kedvet kapott ettől a döngéstől: ~- 33 3 | hallgatott, némán ivott, Kavaczky ráförmedt a hallgatódzó 34 3 | kitartóan, mozdulatlanul. Kavaczky néha elkeseredve kiáltott 35 3 | nevetés volt a felelet, a Kavaczky szavaira. ~A harmadik napon - 36 3 | fújta még álmában is - Kavaczky lebukott a székről. ~- Végem 37 3 | Pohánka János, az udvaros. ~Kavaczky révedezve nézett maga elé. ~- 38 3 | hangzott a havasok között. Kavaczky a medvebőrön hentergett: ~- 39 3 | Most hal meg az utolsó Kavaczky. ~Beletellett két-három 40 3 | Azt szakadatlanul húzták a Kavaczky rendeletére. ~- Ha már nem 41 3 | csengő hirdesse, hogy egy Kavaczky haldoklik, az utolsó Kavaczky. ~ 42 3 | Kavaczky haldoklik, az utolsó Kavaczky. ~A szomszéd szoba ajtaja 43 3 | az egész idő alatt, bár Kavaczky sokszor figyelé az onnan 44 3 | leverték csizmájukról a havat, Kavaczky hörögve emelte fel a fejét. ~- 45 3 | kolerában haldokoljon valaki. Kavaczky is megmoccant, valami torz 46 3 | becsalogatni az udvarról. Kavaczky intett neki. ~- Írjad! ~ 47 3 | ákom-bákomokkal írta, amint Kavaczky meggondolt hangon, ünnepélyesen 48 3 | ünnepélyesen diktálta: ~- Én, Kavaczky György, Nizsder vár örökös 49 3 | sarjadéka a nemes és vitézlő Kavaczky nemzetségnek, tiszta ésszel 50 3 | Pogrányi Sámuelre - ismétli Kavaczky erős hangon. ~Hátradőlt. 51 3 | melegített egy gyertyadarabkánál. Kavaczky odanyomta a pecsétgyűrűjét. 52 3 | állította a nevét: Nizsderi Kavaczky György, m. p. ~- És ki légyen 53 3 | bíró berohantak. Az utolsó Kavaczky lefordult a pamlagról, és 54 3 | szoba keményfa padlózatán. ~Kavaczky mozdulatlanul feküdt. ~A 55 3 | Rákóczi-indulót. ~Az utolsó Kavaczky mozdulatlanul, némán feküdt 56 3 | elvégezte a dolgát, az utolsó Kavaczky végrendelkezése ellen sem 57 3 | fölélesztette), az utolsó Kavaczky halála után éppen olyan 58 3 | réginek. Amíg az utolsó Kavaczky asszonyfélének még csak 59 3 | tulajdonképpen az utolsó Kavaczky jobbágya volt minden nizsderi 60 3 | embereket üldözte. Az utolsó Kavaczky idejében, amikor a bor patakokban 61 3 | ellenségei az alkoholnak, Kavaczky idejében mértéktelenül élvezték 62 3 | mámoros emberek támolyogtak. Kavaczky nevetve nézte őket az ablakból. ~- 63 3 | egyszeriben vége lett, amint Kavaczky György lehunyta a szemét. 64 3 | nyikorogtak ezen a tájon - Kavaczky már meghalt, a nizsderi 65 3 | ajtónak, amely mögött hajdan Kavaczky György mulatott és ivott. 66 5 | névjegyen csak ennyi volt: ~KAVACZKY DE NIZSDER~A látogató ezzel 67 5 | semmi jót sem látott rajtuk. Kavaczky de Nizsder lehetett igen 68 5 | lakótársat szerez önnek? ~Kavaczky furcsán mosolygott. ~- Igen 69 5 | mondta. ~Lizi kíváncsi volt a Kavaczky gyerekkorára. ~- És hol 70 5 | várban - felelt nyugodtan Kavaczky. - Ott várúr az apám, de 71 5 | beszélhet így az édesapjáról? ~Kavaczky furcsán nevetett. Felelet 72 5 | megállapodhatnak a lakás dolgában. ~Kavaczky de Nizsder egykedvűen vállat 73 5 | a juhászkutyát, amelynek Kavaczky füttyentett. ~- Poprád! - 74 5 | így történt, hogy midőn Kavaczky de Nizsder délután megszólaltatta 75 5 | jóravaló rendes lányhoz illik. Kavaczky de Nizsder a sörtebajusza 76 5 | kacskaringós utcácska kövezetére. Kavaczky a díványon heverészett, 77 5 | észrevett barangolásában. ~Kavaczky néhányszor rászólt a kutyára, 78 5 | hangokat csalt ki belőle. ~Kavaczky - természeténél fogva igen 79 5 | Egyszerre azt veszi észre Kavaczky, hogy árnyék vetődik a szobába. 80 5 | ugatott, és kaparta a falat. ~Kavaczky végre fölemelte a fejét 81 5 | hallgatta a kutya ugatását. ~Kavaczky álmosan fordult el. Azt 82 5 | kutyának. ~Az eb vígan csaholt, Kavaczky most hiába figyelmeztette 83 5 | lábszárába kapni az idegennek. ~Kavaczky - végtére ő sem volt fából - 84 5 | kutya szűkölve hátrált. ~Kavaczky elképedve nézte a különös 85 5 | szelíden, csendesen követte. ~Kavaczky mérgesen vágta be az ablakot. 86 5 | lompos farkával ütögette a Kavaczky csizmaszárát. Mintha azt 87 5 | vannak diszkrét dolgaim. ~Kavaczky egyszerre igen jól kezdte 88 5 | legfeljebb csak annyit nézett Kavaczky, amennyire egy fehér, lompos 89 5 | vígan elvakkantotta magát. ~Kavaczky gyanakodva nézett abba az 90 5 | tavaszi reggeli napsugárban és Kavaczky ünnepélyesen emelte le kalapját: ~- 91 5 | a különös hasonlatra. De Kavaczky de Nizsder minden inkább 92 5 | és vékony lábszárával. ~Kavaczky nagyot szívott pipájából: ~- 93 5 | elcsodálkozva hallgatta a Kavaczky előadását az éjszakai kutyalopásról. 94 5 | eltűnt a ház ajtajában. Kavaczky megelégedetten nézett utána 95 5 | odabenn ebédre tálaltak. ~Kavaczky ekkor szobájába vonult, 96 5 | vizsgálódás után vette észre Kavaczky urat, aki szarvas-agancsos 97 5 | közeledett az asztalhoz, és a Kavaczky bicskájára mutatva így szólalt 98 5 | doktor úr. Tiszteljen meg, Kavaczky úr. ~Kavaczky nagyot szívott 99 5 | Tiszteljen meg, Kavaczky úr. ~Kavaczky nagyot szívott a pipájából: ~- 100 5 | kedélyesen veregette meg a Kavaczky széles hátát: ~- Ne búsuljon, 101 5 | három csíz énekel odafönn. ~Kavaczky megrúgta az asztal alatt 102 5 | Poprád morogva húzódott el a Kavaczky hosszúcsizmás lábai közeléből. ~- 103 5 | Azt mondja - dünnyögte Kavaczky -, hogy csak a csontot szereti. ~ 104 5 | tisztelné meg asztalunkat ~Kavaczky tunyán nyújtózott. Előkereste 105 5 | kedélyességgel lökte előre Kavaczky urat a kacskaringós lépcsőkön, 106 5 | álmodozva - az ebédlőben Kavaczky elfoglalta a számára kijelölt 107 5 | befőttes üvegeket felbontotta, Kavaczky megnyugodva szólalt meg: ~- 108 5 | éjjel nyitva ne hagyja... ~Kavaczky, miután már nem hallotta 109 5 | utcán és a kocsmákban? ~Kavaczky álmosan hunyorított: ~- 110 5 | nagy örömet látta a tunya Kavaczky, nem röstelkedett többé 111 5 | hárfázni szokott esténkint. ~Kavaczky, aki nagy figyelemmel kísérte 112 5 | jutnak fiatalkorom emlékei! ~Kavaczky összeráncolta a homlokát. ~- 113 5 | miközben szemét lehunyta. ~Kavaczky beleegyezőleg bólintott: ~- 114 5 | szobából a régi kalapot. ~Kavaczky de Nizsder, amikor végre 115 5 | és várják megmentőjüket. ~Kavaczky ettől a gondolattól annyira 116 5 | estét. Ma zenélni fogunk. ~Kavaczky de Nizsder, aki sohasem 117 5 | házikó ódon ebédlőjében. ~Kavaczky pipája társaságában meghúzódott 118 5 | Csinos alt hangja volt, és Kavaczky lehunyta a szemét a sötét 119 5 | szemüveggel nézett hol Lizire, hol Kavaczky úrra. Meggyőződése szerint 120 5 | abban az időben, amikor Kavaczky de Nizsder hosszú pipája 121 5 | elgondolkozzon. ~Amikor Kavaczky de Nizsder a sarokba került, 122 5 | ábrándoznia a zenén. Ábrándozott Kavaczky mindkettőjük helyett. Olyan 123 5 | Hallott-e valamit a dalból Kavaczky de Nizsder, bajos volna 124 5 | sietve lépkedett lefelé Kavaczky. ~A földszintre érve halkan 125 5 | hevert most is, mint ahogy Kavaczky odadobta. Csak a Poprád 126 5 | a föld nyelte volna el. ~Kavaczky elkeseredve dörmögte: ~- 127 5 | feléje az utca végéről. Kavaczky már megfordította kezében 128 5 | ördögök kutyája? - kiáltotta Kavaczky. - Hol töltötted ismét az 129 5 | felelet helyett körültáncolta Kavaczky uramat, mintha csak azt 130 5 | jutottak volna az eszébe. ~Kavaczky a díványról gyanakodva nézte 131 5 | az éjszakán lesbe állott Kavaczky. Egy jó furkósbotot vett 132 5 | majd néhányat csaholt. Kavaczky már csaknem megbocsátott 133 5 | meggyorsította volna lépteit. És Kavaczky leshelyéről egyszerre fölismerte 134 5 | ugrott az utcára. ~Ezt már Kavaczky se nézhette tovább. Teljes 135 5 | viszem éjjel magammal. ~Kavaczky dühösen nevetett: ~- Azért 136 5 | ide! - ismételte dühösen Kavaczky. ~A kutya az erélyes hangra 137 5 | ugat Poprád éjjelenkint. ~Kavaczky figyelmesen hallgatta a 138 5 | Nem eladó - felelt kurtán Kavaczky. ~Az idegen ekkor közelebb 139 5 | rúgná a csizmasarkával. De Kavaczky méltóságos volt, nem akart 140 5 | lágy hangon beszélt, és Kavaczky maga sem tudta miért, egyszerre 141 5 | vagy pajtás? - kérdezte Kavaczky. ~- Huszonkettő - felelt 142 5 | mindenféle semmiségeken. ~Kavaczky a pipája füstjébe bámult. ~- 143 5 | ábrándozok... ~- Hm - mosolyogta Kavaczky -, tán szerelmes is vagy? ~ 144 5 | sóhajtott, és nem felelt. ~Kavaczky tréfásan csapott az ifjú 145 5 | Azt hittem, a másé... ~Kavaczky vállat vont. ~- Sajnálom, 146 5 | Pogrányi felemelkedve. ~Kavaczky két kezét nyújtotta az ifjúnak: ~- 147 5 | benne. Költözz ide, pajtás. ~Kavaczky, mikor ezt mind elmondta, 148 5 | Min gondolkozol? - dörgött Kavaczky. - Tán nem tetszik a lakás? ~- 149 5 | lesz-e ellene kifogása? ~Kavaczky legyintett: ~- No, azok 150 5 | leányok nem számítanak. ~Kavaczky a kapuig kísérte barátját. 151 5 | lakásáról Kavaczkyhoz. ~Kavaczky igen meg volt elégedve a 152 5 | szemben, amely sarokban Kavaczky de Nizsder pipázott, természetszerűleg 153 5 | szünetekben, amely ugatásról Kavaczky megelégedetten fejbiccentéssel 154 5 | el abban a sarokban, ahol Kavaczky ült. Legfeljebb egy füstpöffenet 155 5 | rajongó hallgatóságot, míg Kavaczky a komoly, csendes elemet 156 5 | kamrában kapott helyet. Kavaczky és Pogrányi néhanapján már 157 5 | olyan szívesen mosolygott a Kavaczky füstkarikáin, mint a Pogrányi 158 5 | Pogrányi ábrándos sóhajtásain. Kavaczky a régibb lakó jogánál fogva 159 5 | is nyomtalanul eltűntek, Kavaczky barátságos naivitással ajánlotta 160 5 | a várúr, bőven ellátta. ~Kavaczky néha, ha ábrándos napjai 161 5 | kedveskedett a legjobb falatokkal, Kavaczky pedig tiszta szívből ragaszkodott 162 5 | kalapom volt a fején, amelyet Kavaczky fiam biztatására felcseréltem 163 5 | pengett szokás szerint, és Kavaczky úgy bámult bele a füstbe, 164 5 | halkan az öreg órás -, hogy Kavaczky úr ébren van-e? Vajon nem 165 5 | nagyon rosszul van. Szeretne Kavaczky úrral beszélni. ~Kavaczky 166 5 | Kavaczky úrral beszélni. ~Kavaczky még ébren volt, és csupán 167 5 | könnyű volt őket felkelteni. Kavaczky fel is költötte őket gondolkozás 168 5 | tisztelt házigazdám? - kérdezte Kavaczky a szobába lépve. ~De csakhamar 169 5 | mondja meg senkinek, kedves Kavaczky úr. ~Kavaczky komolyan bólongatott 170 5 | senkinek, kedves Kavaczky úr. ~Kavaczky komolyan bólongatott a fejével: ~- 171 5 | tanácskozni önnel, kedves fiam. ~Kavaczky értelmetlenül bámult Wart 172 5 | zeneegyesületből kiléptem. ~Kavaczky nagyot lélegzett. ~- No 173 5 | gondol majd az öreg Wartra. ~Kavaczky átvette a rézórát, és zsebébe 174 5 | Percekig hallgatott és Kavaczky aggodalmasan figyelte mellének 175 5 | éleshallásával meghallotta Kavaczky halkan elmondott szavait. 176 5 | arccal közeledett. ~- Ezentúl Kavaczky úrnak tartozol azzal az 177 5 | ereszkedett: ~- Ígérem - zokogta. ~Kavaczky némán állott a karosszék 178 5 | kiáltotta megrendülve Kavaczky. ~A régi szerkezet még egy 179 5 | tudta volna. ~...Így jutott Kavaczky de Nizsder egyszerre egy 180 5 | egy fiókban volt, amelyet Kavaczky mindennap felnyitott, és 181 5 | hasonlított, amilyeneket Kavaczky hajdanában a szülői házban 182 5 | azt is sajnálta magában Kavaczky, hogy nem tanult meg oboázni 183 5 | fájdalom, oboázni nem tudott Kavaczky. ~Hát Lizi körül hogyan 184 5 | kis szobácskájában, hogy Kavaczky nem is értette egészen a 185 5 | alabárdos éjjeli bakterekkel, és Kavaczky gyors közbelépésének volt 186 5 | verekedésre nem került a dolog. ~Kavaczky betuszkolta a házba az elázott 187 5 | ilyenkor mindig sírva borult Kavaczky vállára: ~- Pajtás, nem 188 5 | nekem is jobb lett volna. ~Kavaczky dörmögve szabadkozott, mire 189 5 | szíve itt megszakad... ~Kavaczky megveregette a Pogrányi 190 5 | kihúzzák. Meg akart halni. ~Kavaczky mérgesen, megdöbbenve förmedt 191 5 | Mikor lesz az esküvőd, Kavaczky? ~Kavaczky, mintha csak 192 5 | lesz az esküvőd, Kavaczky? ~Kavaczky, mintha csak most ébredt 193 5 | pedig elunja a várakozást. ~Kavaczky nagyokat nyeldesett. Persze, 194 5 | teszed meg - kiáltott föl Kavaczky. - Ha már eddig együtt voltunk, 195 5 | város túlsó végére lakni, és Kavaczky hiába hívogatta. Nem jött, 196 5 | hordott volna a háztól. ~Kavaczky esténkint együtt ült Lizi 197 5 | mégiscsak oda lyukadt ki Kavaczky, hogy hirtelen felugrott 198 5 | ismételte Lizi kisasszony. ~Kavaczky vállat vont. ~- Tudom biztosan, 199 5 | amelyet összetépett, amidőn Kavaczky belépett. ~- Érted jöttem - 200 5 | Érted jöttem - kezdte Kavaczky. - Gyere vissza hozzánk. ~ 201 5 | kiáltotta türelmetlenül Kavaczky. - Jössz, vagy viszlek! ~ 202 5 | nézvést. ~- Hó - kiáltott föl Kavaczky. - Hát az öreg úr mire való? ~- 203 5 | van az orosz hadsereg. ~Kavaczky fürkészve nézett a Riminszky 204 5 | akarsz talán házasodni? ~Kavaczky komolyan bólintott. ~- Eltaláltad, 205 5 | lenni - szólt ünnepélyesen Kavaczky. - Az uradalomban tovább 206 5 | arcú hölgynek mutatja be Kavaczky, és szerfölött meglepődött, 207 5 | nem jó lesz tréfálni! ~De Kavaczky már benne volt: ~- Lizi 208 5 | Tehát komolyan akarja, Kavaczky? - kérdezte csendesen. ~- 209 5 | legkomolyabban - felelte Kavaczky nagy elhatározással. ~- 210 5 | mellett? ~- Akkor is - felelte Kavaczky szemhunyorítás nélkül. ~ 211 5 | Riminszky! - kiáltotta Kavaczky György. - Lépj elő, és kérd 212 5 | végezd el a rádbízottakat. ~Kavaczky izgatottságát tovább nem 213 5 | mondta fölcsillanó szemmel Kavaczky. - Most pedig lépj érintkezésbe 214 5 | úr. - Nem a lánya után? ~Kavaczky erre már nem is tartotta 215 5 | sötét rézmetszetek alatt. Kavaczky váltig biztatta őket: ~- 216 5 | selymet, sem a csipkét, sem Kavaczky Györgyöt. Isten tudja, hol 217 5 | leány szemébe nézett. ~- A Kavaczky helyében egy percig sem 218 5 | beleavatkozni az ilyen dologba. Kavaczky fülig szerelmes. Sohasem 219 5 | Riminszkynek igaza volt. Kavaczky uramon egyszerre kitört 220 5 | rajongóbb, tüzesebb lett Kavaczky. Naponként virágcsokrokat, 221 5 | kacagányt rendelt a szabónál. Kavaczky úgy örült, mint egy gyerek, 222 5 | te bolond! - kiáltott fel Kavaczky. - Miért vágnám én le a 223 5 | gondot szerzett Riminszkynek. Kavaczky ugyanis a fejébe vette, 224 5 | sietős a dolga - felelt Kavaczky. - A hintóban legyen helye 225 5 | össze az ilyen kuvaszokat. ~Kavaczky ebben a dologban is hajthatatlan 226 5 | vetette ellen Riminszky. ~Kavaczky elgondolkodott: ~- Nincsenek, 227 5 | beszélsz? - villant föl a Kavaczky szeme. - Vasra veretem, 228 5 | hogy a tarackok durrognak? ~Kavaczky elgondolkozott. ~- Hát csak 229 5 | menjenek a zsidóhoz - zörgött Kavaczky. - Annak az a mestersége. 230 5 | napja is elkövetkezett. Kavaczky korán reggel egy szekér 231 5 | én igen tisztelt barátom, Kavaczky György nem egészen normális 232 5 | aminthogy nem is igen volt még Kavaczky a világon, aki tisztaeszű 233 5 | sem állott volna vele, ha Kavaczky György nem ragaszkodik olyan 234 5 | világ még sem dőlt össze. Kavaczky úgy akarja, hogy Lizi kisasszony 235 5 | az ismerős diákok, akiket Kavaczky a lakodalomra meghívott. 236 5 | szaporodott a diákok száma. Ha Kavaczky nem is volt valami népszerű 237 5 | dünnyögte Riminszky), hogy Kavaczky heidelbergi ideálját, a 238 5 | kergették a pohárköszöntők. Kavaczky aggodalmasan nézegette a 239 5 | többnyire magyarok voltak. Kavaczky is tagja volt természetesen 240 5 | körül fekvő erdőségekben. ~Kavaczky nem annyira félelemből, 241 5 | más hivatalt, kinevezték Kavaczky nevelőjének. A nevelőnek 242 5 | pillantva. - Az eskető pap vár. ~Kavaczky felemelkedett. Néhány ünnepélyes 243 5 | torok kiáltott halljukot Kavaczky felé. ~Kavaczky hallott 244 5 | halljukot Kavaczky felé. ~Kavaczky hallott már erről a szokásról. 245 5 | gyakran a trágár tréfa sem. ~Kavaczky megzavarodva nézett körül, 246 5 | tudott verselni - felelt Kavaczky. ~Riminszkynek ekkor eszébe 247 5 | hogy nincs itt - szólt Kavaczky. - Némely versét tudom könyv 248 5 | vele, mert már várnak. ~Kavaczky kezébe vette a poharat és 249 5 | jön a szerelmi vallomás. ~Kavaczky alig mondott néhány verssort, 250 5 | Plágium! Gyalázatos plágium! ~Kavaczky megdöbbenve nézett körül. ~ 251 5 | Megvallom... - hebegte Kavaczky, de Riminszky nem engedte 252 5 | felugrott és megragadta a Kavaczky karját. ~- Jer - kiáltotta -, 253 5 | gonosz sejtelmei voltak. Kavaczky nyomába rohant. ~Odafönn 254 5 | felelt valaki nagy sokára. ~Kavaczky hamuszürke arccal roskadt 255 5 | haragjában, aztán megrázta a Kavaczky vállát: ~- Ébredj, Kavaczky, 256 5 | Kavaczky vállát: ~- Ébredj, Kavaczky, elszöktették a menyasszonyt! - 257 5 | utolérhetjük őket. Jöjj Kavaczky. Állj talpra! Hisz férfi 258 5 | férfi vagy! ~Megragadta a Kavaczky karját, és vitte magával 259 5 | menyasszony szobájából. Az ajtóból Kavaczky visszafordult egy pillanatra. 260 5 | nagy álló velencei tükör, Kavaczky vette az esküvő előtti napon, 261 5 | vitte lefelé a grádicson. Kavaczky nem kérdezett semmit, ment 262 5 | tovább, tovább, tovább... Kavaczky egy pillanatig arra gondol, 263 5 | nagy delizsánc, amelyet Kavaczky megbízatásából bérelt. A 264 5 | hogy parancsát megértette. ~Kavaczky csodálkozva nézi a barátját 265 5 | szökevények után. Hamar lóra, Kavaczky! Ne vesztegessük az időt, 266 5 | drága minden perc. Lóra, Kavaczky! ~Az öreg Mik már el is 267 5 | hiszed - mormogja tétovázva Kavaczky - hogy okos dolog a hűtelen 268 5 | akarod életben hagyni? ~Kavaczky a vállát vonogatta, míg 269 5 | leugrott a lováról, nyomában Kavaczky. Az erdőcske felé indultak, 270 5 | felé indultak, miközben Kavaczky megfogta a barátja karját. 271 5 | Szerelmesen, boldogan. ~Kavaczky hátramaradt, és hátat fordított 272 5 | sötét arccal követte őket. Kavaczky visszamaradt az erdőcskében. ~ 273 5 | mentek az erdőcske felé. Kavaczky hátat fordított ismét, pedig 274 5 | tükröződött a szeméből. ~Kavaczky féloldalt nézett rá. Lassan 275 5 | aztán többet nem mozdult. ~Kavaczky megrázkódott. Ledobta a 276 5 | Menjünk Riminszky - mondta Kavaczky, és reszketett egész testében. ~ 277 5 | volt: gömbölyű ólomgolyó. Kavaczky boldogan forgatta meg tenyerében 278 5 | sem tudhattak meg róla. Kavaczky a nizsderi várban minden 279 6 | ismerned kell őt. A neve Kavaczky György és a vőlegényem volt. 280 6 | Ancsurka, jól! Tűnj el Kavaczky. ~Villámgyorsan tűnt el 281 7 | megjelenik hívásomra, mint Kavaczky vagy a másik. Most pedig 282 7 | cirkuszhoz, ön eljött, és Kavaczky nevében fölkeresett. Jöjjek 283 7 | Kavaczkyval találkoztam. Kavaczky ebben az időben már nem 284 7 | fölsóhajtott: ~- Szegény Kavaczky, sokat szenvedett. ~- Különösen 285 7 | trombitás szünet nélkül fújta, Kavaczky szünet nélkül ivott. Versenyt 286 7 | Elővettem a mérget. És Kavaczky megmérgezte magát. ~Riminszky 287 7 | a zöldkalapos viaszbábu: Kavaczky György. Az asszony odarohant 288 9 | az örömök, se a bánatok. Kavaczky se iszik már bort, és Pogrányi 289 11| sütést-főzést. ~Az utolsó Kavaczky virágkora óta üres volt 290 11| a régiekből, amikor még Kavaczky úr verte a sarkantyús csizmáját 291 11| meg a pádimentumhoz! ~- Kavaczky úr - mormogta az öreg - 292 11| és fújni kezdte. Mintha a Kavaczky nevének az említésére megmozdult 293 11| Igyál, Péter... Mintha Kavaczky úrral innál. ~A vak ember 294 11| egy nagyon keveset. Láttam Kavaczky urat. Nem is bánom, hogy 295 11| szagáról - szólt a vak ember. - Kavaczky úr mellett a szagáról tanultam 296 11| A trombitás egyre fújta Kavaczky nótáját. Péter bátyó ivott, 297 11| rózsaszínű arcát? Barátod, Kavaczky György nem költ fel néha, 298 11| szeretetreméltó, és te megölted őt? ~- Kavaczky ölte meg. ~- Hazudsz, hazudsz, 299 11| kezedben pisztoly volt, amikor Kavaczky Györggyel szembe állítottad 300 12| Előbb, legelőbb elment Kavaczky úr. Semmi baja sem volt, 301 12| de mindig itt lenni, ahol Kavaczky úr lakott valamikor. ~A 302 12| beszélgetni, hogy milyen volt Kavaczky György, milyen volt Riminszky