Part

 1 1 |               kását, valahányszor csak gondolta, hogy Riminszkyt útja a
 2 2 |                 hogy Prihoda Mária sem gondolta azt, hogy örök életű lészen
 3 2 |           tehát a dolgot. Ancsurka azt gondolta magában, hogy bizony ez
 4 5 |                álmosan fordult el. Azt gondolta magában, hogy az éjjeli
 5 5 |       helyzetéből anélkül, hogy meg ne gondolta volna jó előre a dolgot,
 6 5 |              férfiút. ~Itt a zsivány - gondolta magában. ~Az éjjeli férfiú
 7 6 |              pár ez a nő és a férfi? - gondolta magában. - Eddig nem csókolództak,
 8 6 |          bronzparipa szobra mögött azt gondolta, hogy a várkisasszony mégsem
 9 6 |                Riminszkyhez. ~Ancsurka gondolta magában, hogy mily nagyszerű
10 9 |                akkor jól parancsolta - gondolta magában, de azért a szíve
11 9 |          türelemmel várnia az uramra - gondolta sokszor szomorúan az árva
12 10|              nizsderi halottnak szól - gondolta magában Riminszky. ~Megállította
13 10|                   Nem, Wart Erzsébet - gondolta magában -, nem fogsz túljárni
14 10|               csalafintaságod, Erzsi - gondolta tovább. - Kíváncsi voltál
15 11| mestergerendáját. ~Ezután úgyis vége - gondolta magában jóleső szomorúsággal -,