Part

  1 Val|           felírások hirdetik, hogy itt valamikor lengyel hercegek
  2 Val|          Rip van Winkle ébredt fel itt a mély völgyben, csakhogy
  3 Val|        zálogba vetette. Nem raktak itt le egyetlen téglát sem azóta -
  4 1  |         ménesekben fekszik. De hát itt nincsenek se földek, se
  5 1  |       magát: ~- Csak addig maradok itt, amíg visszaállítják a lengyel
  6 2  |        hangosan beszélt: ~- Ülj le itt, és melegedj... - Tedd le
  7 2  |           hozzám: ~- No, öreg Mik, itt az alkalom, most mutasd
  8 3  |        oldalát, a lányok, legények itt is úgy daloltak, mint másfelé,
  9 3  |          az öreg emberek meghaltak itt is egyszer. A várban békés
 10 3  |       cselédjeire: ~- Mit tátjátok itt a szátokat. Menjetek íziben
 11 3  |            vagy, aki eljött értem. Itt vagyok, pajtás, elvihetsz. ~
 12 3  |             emberek - kiáltotta. - Itt a kolera... ~A cselédek
 13 3  |            egészen valószínű, hogy itt, tél derekán, fenn a nizsderi
 14 3  |        Jelentsd, Péter bátya, hogy itt van Riminszky úr. ~Riminszkyt
 15 4  |          megérinteni. Azért vagyok itt én, azért vagyok a szolgája
 16 4  | megtapogatta a bocskorokat. ~- Még itt van - suttogta magában,
 17 4  |          el, Mik, hadd ugrándozzon itt körülöttem. ~Nagyot ásított
 18 4  |  elővezette Ancit és Ancsurkát. ~- Itt vannak - mondta keményen,
 19 4  |       tunyán intett. ~- Üljetek le itt - folytatta az öreg Mik. -
 20 4  |            Mik. - Aztán játsszatok itt. ~Ancsurka kebeléhez szorítva
 21 4  |         valamennyi földi halandóé. Itt hiába lármázunk, barátocskám,
 22 4  |            lármázunk, barátocskám, itt hiába jajgatunk, imádkozunk,
 23 4  |          Lássuk csak, miről is van itt szó? Arról, hogy egy beteg
 24 5  |           ebet. ~- Poprád, ezentúl itt lakunk - szólt a kutyához,
 25 5  |           az ablaktól. ~- Mit akar itt, hé? - kérdezte mérgesen
 26 5  |          nem járnak pontosan! Íme, itt a példa... ~Miközben beszélt,
 27 5  |            múlt éjszakai férfiút. ~Itt a zsivány - gondolta magában. ~
 28 5  |            Én egy hónap óta vagyok itt - mondta Pogrányi -, és
 29 5  |        időmet. Nemigen ismerek még itt senkit, és folytonosan otthon
 30 5  |            egy pillanatra látszott itt maradni, mert valami eszébe
 31 5  |            nem fogok többé oboázni itt a csendes házban, és azokat
 32 5  |         Így már szeretem a dolgot. Itt van a rézórám, amelyet ötven
 33 5  |      hogyan töltötte be hivatását? Itt némely akadályok mutatkoztak,
 34 5  |          elköltözik innen. A szíve itt megszakad... ~Kavaczky megveregette
 35 5  |       esküvő után mit keresnék már itt? Mikor lesz az esküvőd,
 36 5  |      csendesen folytatta: ~- Pedig itt volna az ideje. A gyászév
 37 5  |             Vajon miért ne ülhetne itt közöttünk? - dörmögte. ~-
 38 5  |          kedved hazajönni, György, itt is megköthetjük a további
 39 5  |        Lublón már azt hitték, hogy itt van az orosz hadsereg. ~
 40 5  |        döfte Kavaczkyt: ~- Gyurka, itt nem jó lesz tréfálni! ~De
 41 5  |                Kár, hogy nincsenek itt a nizsderi tarackok. Azoknak
 42 5  |          magyar díszruhavarrásban. Itt rendelte meg Kavaczkynak
 43 5  |      Bezzeg, ha az én Marczinkáném itt volna! ~Még valami más is
 44 5  |            leány boldogságára megy itt a játék. Helyesnek tartja
 45 5  |                Nem baj, hogy nincs itt - szólt Kavaczky. - Némely
 46 5  |           egy pillanatra. No, most itt a legfőbb ideje, hogy véget
 47 5  |        elutaztak. A számla azonban itt maradt. ~Riminszky csak
 48 5  |           be a szádat, öreg! Addig itt maradsz, amíg visszajövünk.
 49 5  |             Kutya máját! Ki beszél itt a hűtelenről? Az ördög vigye
 50 5  |           szökött el, mint később. Itt a csábítójáról van szó.
 51 5  |      kigombolta tarka kabátját: ~- Itt vagyok, uram. Eddig úgyis
 52 6  |       Valami Prihoda Annát keresek itt - mondta a tisztelendő úr,
 53 6  |         kényes kisasszonyt találok itt. Nos, tehát Riminszky úr
 54 6  |            vagyunk? ~A vizsgálatot itt megakasztotta az a körülmény,
 55 6  |         ahol jobb helye lesz, mint itt volt. ~- Igen jeles betűvető -
 56 6  |             kérdezte gyöngéden. ~- Itt van a kendőm alatt - felelte
 57 6  |           téged a macskáddal. Most itt vagyunk, és ezentúl jól
 58 6  |        nevetéssel kiáltott föl: ~- Itt van, elhoztam a macskájával
 59 6  |       gyűrűk ragyognak. ~- Ezentúl itt maradsz, Ancsurka... Ugye,
 60 6  |        Kitárta a szoba ajtaját. ~- Itt három szoba van. Ebből a
 61 6  |           gyönyörű holmikat. Igen, itt van a mesebeli tündérpalotában,
 62 6  |         öreg Mik, vagy Marczinkáné itt volna. De nincs itt senki. ~
 63 6  |    Marczinkáné itt volna. De nincs itt senki. ~Anci, a macska is
 64 6  |      fiatal, mint ez a kis pesztra itt. ~Ancsurka felé vágott hamuszínű
 65 6  |       borítani, mintha a tótocskák itt egyébért se imádkoznának
 66 6  |           kezében. ~- Pedig jártak itt, hiába tagadod! - mormogta
 67 6  |          Néha azt hiszem, hogy már itt van a szomszéd szobában,
 68 6  |           milyen ifjú, milyen erős itt a menyegzői ruhájában! Nézd
 69 6  |          amikor akarom, visszajön. Itt áll, és néz engem napestig,
 70 7  |              Az előbb még nem volt itt, de lehet, hogy azóta megjött. ~
 71 8  |       magától. Kikergetett és most itt ülök magamban Ancival s
 72 8  |      mindenki megfeledkezett rólam itt az elátkozott várban? Riminszky
 73 8  |            elzárta az ajtót. ~- Mi itt mindnyájan rabok vagyunk -
 74 8  |           a tétlen életbe. Persze, itt nem lehet egerészni, mint
 75 8  |        szabad a szobát elhagyni. S itt ülünk és szomorkodunk. ~
 76 8  |          csodálkozni látszik, hogy itt mindenfélét összefirkálok. ~-
 77 8  |            a szemét és dorombolt. ~Itt az az újság, hogy Poprád
 78 8  |         Riminszky úrhoz: ~- Hagyja itt nálam Ancsurkát, Riminszky.
 79 8  |        vagyok egyedül, míg a leány itt van. ~Riminszky úr habozva
 80 8  |        pillantott rám. ~- Szívesen itt hagyom, de maga az utóbbi
 81 8  |           vállat vont: ~- Utóvégre itt is maradhat... Nálam úgy
 82 8  |          úrnőm boszorkánykonyhája. Itt bűvöl, itt varázsol, itt
 83 8  |     boszorkánykonyhája. Itt bűvöl, itt varázsol, itt ront, mint
 84 8  |           Itt bűvöl, itt varázsol, itt ront, mint ahogy már a boszorkányok
 85 8  |            egy pásztorleány; pedig itt rajtam kívül senki sem lát.
 86 9  |          pesztra, mert unatkozott. Itt nemigen voltak mulatságok. ~
 87 9  |        tornyaival. A barátok, akik itt laktak, éppen úgy tudták
 88 9  |        Georgius egy Rákóczi-korból itt maradott tárogatót fúvott.
 89 9  |          járt volt, és a hangszert itt felejtette. ~Egy zivataros
 90 9  |           magát. ~- A bujdosó, aki itt előttetek ül, senki más,
 91 9  |           egyszerű szolgái vagyunk itt Lipovnicán, de az országút
 92 9  |         lőcsei gyolcsos, aki éppen itt etetett a kolostor előtt,
 93 9  |        havasi rablót. ~- No, akkor itt maradunk - dörmögte a leánynak -,
 94 9  |               Sok ember megfordult itt. Honnan a manóból tudnám
 95 9  |     megtalált tót leánykák. ~- Ülj itt, Ancsurka, és ha kedved
 96 9  |           szád, szemed kíván. Csak itt kell maradnod mindig. ~Ancsurka
 97 10 |     várakozván az időre, amíg vagy itt e földön, vagy a másik világon
 98 10 |          körül. ~- Vajon mit akart itt? - dünnyögte magában. ~Alighogy
 99 10 |       ujjával a szívére bökött: ~- Itt volt a baj. De hát vajon
100 10 |     Erzsébet! - hörögte - ne hagyj itt. ~Mintha valami derűs napsugár
101 10 |    elkeseredve Riminszky -, maradj itt velem! ~- Dolgom van - felelt
102 10 |      manóba! Az a dolgod van, hogy itt vagyok én, gyógyíts meg.
103 11 |             ha nincs, ami izgassa. Itt pedig megnyugodhatott. A
104 11 |           zsandárt, tolvajt kiált! Itt van egy ember a Jánosik
105 11 |    csárdába, nemes Riminszky uram. Itt nem csap lármát a csárdás,
106 11 |         erre, és egy nagy butykost itt felejtettek. ~- Ide vele! -
107 11 |      szabad foglalkozni. Fájdalom, itt nincs asszony. Mert később
108 11 |           a vak ember. - Kár, hogy itt nincs asszony. ~A csapláros
109 11 |            pedig élő? Igaz-e, hogy itt kísért a környéken?... ~
110 11 |            visszajöhessek. ~- Most itt vagyok. Mit gondolsz, Kázmér,
111 11 |         Kázmér, miért vártalak meg itt? ~Riminszky lassan leereszkedett
112 12 | hallgatózva állott mögötte. ~- Jár itt valaki? - kérdezte és megfordult,
113 12 |         érezte a kegyetlen szelet. Itt leheveredett a földre, és
114 12 |      legalábbis Poprádnak a fia... Itt éltünk sokáig ezek között
115 12 |         Semmi baja sem volt, mégis itt hagyta a hordókat és a régi
116 12 |           máskor pillangós papucs. Itt járt a kisasszony a derék
117 12 |      trombitás, Péter bátyó maradt itt, pedig ő volt mindnyájuk
118 12 |            legöregebb, és ő maradt itt legtovább... ~A szél dúdolt
119 12 |           vagy meghalni, de mindig itt lenni, ahol Kavaczky úr
120 12 |       ruhád van és bánatos szemed. Itt állsz előttem, és nagyon
121 12 |            Riminszky úr most nincs itt. ~- Ő meghalt igazán. Péter
122 12 |     sincsen... Péter bátyó, maradj itt velem, nálam... Úgy sem
123 12 |       intett galambősz fejével. ~- Itt maradok. ~A kéz megszorította
124 12 |          megszorította a kezét: ~- Itt maradsz, és mindig arról
125 12 |      mindig, mindig gondolkodni... Itt maradsz, Péter bátyó, hogy