| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Krúdy Gyula A podolini kísértet IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
2509 10 | sarkantyúpendülésre mintha valami halk fuvallat meglobogtatta volna a gyertyákat, 2510 12 | se ülnek olyan sokáig a fuvarosok, mint amikor Péter bátyó 2511 9 | diófaszekrényből karhosszúságú fúvó hangszert vett elő, amelybe 2512 9 | Valami véletlen folytán a fúvóhangszer ott maradott a kolostorban, 2513 9 | egy olyan is, amelyik a fúvószerszámot kezelte. ~Ez keresztbevetett 2514 9 | Rákóczi-korból itt maradott tárogatót fúvott. És a falak visszhangozták 2515 3 | pálinkát, amelyet kis fonott fűzfavesszőből való takarókban szállítanak, 2516 5 | pohárköszöntőket lehetett fűzni. ~Különösen a "Pannónia 2517 12 | szárnyaival, bizonyos Angyalffy Gábor nevű lublói úriember volt 2518 12 | boldogított. Ennek az Angyalffy Gábornak az édesatyja volt az, aki 2519 10 | megfeketedett, a bajusza gácsérformájú lett, és az arca piros, 2520 11 | híresek -, Lestyenszky Kázmér Gácsországból, Lukai, az eperjesi legátus 2521 2 | Második fejezet~GALAMB A VARJÚFÉSZEKBEN~Ebben az 2522 2 | Riminszky-házba, mint egy kis fehér galambka a zordon, mogorva varjúfészekbe. ~ ~ 2523 9 | neki: húshagyó messze van, galambom. ~Riminszky türelmetlenül 2524 12 | a helyed. ~Péter intett galambősz fejével. ~- Itt maradok. ~ 2525 12 | dideregve csapkodtak kopasz gallyaikkal, azon a mély hegyi úton, 2526 5 | botocska a kacskaringós garádicson, és az oboa hangtalanul, 2527 1 | tartani, a gyapjú olyan garmadává nőne, hogy magasabb volna 2528 5 | elmúlt, amely boldogságunkat gátolhatná. A nizsderi vár úrnőjét 2529 10 | ki a házból. Társammal, Gavra Pállal, az árnyék után siettünk, 2530 11 | dörögje: te csalfa, hűtlen, gaz barát? Sohasem látod, hogy 2531 2 | feleségét meg Ancsurkáját gazdaggá tenni. De az is lehet, hogy 2532 10 | még zöld mentét, arannyal gazdagon kihányva, kócsagtollas föveget 2533 2 | nyomorúság, csak örökös gazdagság. S ha visszanézett a magasságból 2534 1 | festette Riminszkynek a gazdagságát: állítanának valahol egy 2535 11 | hallgatva ült vissza vak gazdájához. ~Riminszkyt módfelett mulattatta 2536 12 | utóvégre volt mit siratni régi gazdáján. ~Riminszky úrral nem sokat 2537 5 | hízelkedéssel vette körül gazdáját, aki végre is nem tudott 2538 5 | Az uradalomban tovább is gazdálkodhatsz. A gazdasághoz nem értek. 2539 2 | véletlenül eszébe jut a gazdámnak megkérdezni, hogy: mondd 2540 5 | tovább is gazdálkodhatsz. A gazdasághoz nem értek. Azonban a várban 2541 3 | képzeletemben, hanem mozgalmas gazdasági udvar, ahol a malacok és 2542 1 | ócska vasdarabokat. Öreg gazdasszonyának, bizonyos özvegy Marczinkánénak, 2543 1 | Rossz kedvében még saját gazdasszonyára, özvegy Marczinkánéra is 2544 5 | Riminszky. - Van otthon egy öreg gazdasszonyom, akit még az apámtól örököltem, 2545 9 | szekérről. ~- Eluntam várni a gazdát - felelt egyszerűen Ancsurka -, 2546 3 | emberek, cselédek!... Meghal a gazdátok. ~A trombitás kitárta az 2547 3 | muzsikusra: ~- Fújjad, vén gazember, talán utoljára fújod. Elviszi 2548 3 | maga elől az asztalt: ~- Gazemberek vagytok - kiáltott a bandára. - 2549 11 | a sarkantyús csizmáját a gerendához meg a pádimentumhoz! ~- 2550 3 | eledelüket habzsoló hízók gerincét. ~A várak elpusztultak, 2551 5 | hogy Pogrányi egy rossz gitár mellett mindenféle költeményeket 2552 8 | Poprád hulláját óvatosan a gödörbe helyezte, és hóval bekaparta. ~ 2553 5 | Lángoló nagy szeme volt és göndör kis bajusza. Olyan férfiú, 2554 10 | rézkilincs ragyogott, amelyet egy görbelábú öreg ember sűrűn fényesített. 2555 10 | Riminszky hintaja döngve gördült be az udvarra. ~Az udvar 2556 5 | búcsúzott a napsugár, mint akár Goethénél, ahol a bús szerelmet énekli - 2557 6 | Ennek is jobb volna már egy golyó, mint ez a nyomorult kínlódás. 2558 6 | hadiállapotba helyezkedett: gombóccá összehúzódva és csendesen 2559 5 | órásmester egy lekváros gombócot tolt a szájába. ~- Utóvégre 2560 4 | titkon felhúzta a Fintor uram gombos cipellői helyett. ~- Ez 2561 5 | Sámuelné belefáradt a háztartás gondjaiba, és egy ábrándos alkonyaton, 2562 5 | szobából. S mikor már túlesett gondolataiban az öreg órásmester fején 2563 5 | folytonosan otthon járnak a gondolataim. ~Majd a hazai dolgokról 2564 8 | majd megbolondulok néha a gondolataimtól; legalább nem vagyok egyedül, 2565 5 | egyszerre új irányt adott gondolatainak: ~- Nem hallom a kutyámat - 2566 3 | Látszott az arcán, hogy gondolatban igen nagyon keresgéli az 2567 4 | esett, és Ancsurkának egyéb gondolatja se volt ezentúl, mint megédesíteni 2568 9 | rügyeikkel a legkülönösebb gondolatokat ébresztették lelkében. Így 2569 4 | alakját öltötte magára ezen a gondolatteljes délutánon. ~ ~ 2570 5 | megmentőjüket. ~Kavaczky ettől a gondolattól annyira meglepődött, hogy 2571 5 | utca kései járókelői azt gondolhatnák magukban: ~- Az öreg Wart 2572 4 | elmegyek, ebben nyugodt vagyok. Gondolhatod, nem szívesen. Magamfajta 2573 12 | pedig hát macskát valódi, gondolják a tótok. ~A Kárpátok földet 2574 7 | öngyilkosságra. Valahogyan azt gondoljam, hogy ezzel szolgálatot 2575 12 | urakról fogunk mindig, mindig gondolkodni... Itt maradsz, Péter bátyó, 2576 5 | Lizi belátta apjának helyes gondolkozását, és így történt, hogy midőn 2577 5 | helyében egy percig sem gondolkoznék - szólt erős hangon. ~Lizi 2578 9 | ezt az árva gyereket... Gondolkozz, Susákné, nem bánod meg, 2579 5 | hogy lehajtsa fejét és gondolkozzon, elgondolkozzon. ~Amikor 2580 9 | Riminszky, ha magában mást gondolna, mint amit hangosan mond. ~ 2581 5 | Akkor is mindig csak arra gondolnék, akit szeretek, s aki engem 2582 2 | hálatelt szívvel kellene-e gondolnia a jó Istenre? Ez pedig nem 2583 Val| teljesen, és fájó szívvel gondoltak a messzi hazára, mint a 2584 9 | oda-odafigyeltem, mert más gondom nemigen volt akkor. ~- Honnan 2585 6 | pillanatig arra figyelt, hogy gondosan betakargatták-e Ancsurkát 2586 5 | volna, Lizike, ha valahogyan gondoskodhatnék rólad, mielőtt valami történnék... 2587 4 | sírjál, majd csak valahogy gondoskodom rólatok... Az az ördöngös 2588 7 | mindenkinek. Gyávának neveztem és gonosznak. Erre ő mindig vidámabb 2589 4 | amelybe keveredtünk. A gonosztevők közül is mindig az a szimpatikus, 2590 5 | Riminszky vitte lefelé a grádicson. Kavaczky nem kérdezett 2591 12 | fogadta az urak üdvözlését, gratulálását: ~- Tudtam én mindig - szólt 2592 2 | konyhaajtót. A törpe csúnya grimaszt vágott. Dohogott valamit 2593 12 | podolini kövezeten, mint egy grófé. Általában igen büszke volt 2594 9 | valami háborút a szepesi gróffal vagy valamelyik lengyel 2595 2 | széles mosolygás jelent meg groteszk arcán. A nagyujjával az 2596 5 | elkeseredett madárka ugrándozott és gubbasztott, a napfényről álmodozva - 2597 5 | üldögélt, mint a török a Günsberger-féle dohánykereskedés cégérében, 2598 5 | kapuban, a kutya mellette guggolt, hegyező füllel. A jövő-menőkre 2599 1 | nincsenek se földek, se gulyák, se ménesek. (Habár némelyek 2600 1 | a gazdagsága földekben, gulyákban, ménesekben fekszik. De 2601 5 | nézett körül. ~A sarokban egy gumilabda gyorsaságával ugrott talpra 2602 10 | hintóhoz intette a kapuban gunnyasztó vén frátert. ~- Nos, mit 2603 9 | pincemester egy kis hordót gurított a bolthajtásos szobába, 2604 6 | elfogytak, és János fráter hiába gurította a szemét a tűzhely irányába, 2605 11 | pincemesterek fáradhatatlanul gurították fel a hordókat. Új máglyákat 2606 5 | Az öreg urat egy biztos gutaütés elszólította a nizsderi 2607 5 | magvát hordta magában az oboa gyakori megfeledkezése, míg elkövetkezett 2608 12 | Prihoda a világlátott ember gyakorlottságával tette meg az előkészületeket 2609 5 | ellenkezőleg, a zeneestélyek gyakrabban következtek egymás után, 2610 5 | közbekiáltott: ~- Plágium! Gyalázatos plágium! ~Kavaczky megdöbbenve 2611 1 | valami útja volt, legtöbbször gyalogszerrel tette meg. A nyájait a hegyek 2612 5 | Hol volt a szemed, te vén gyámoltalan? - förmed rá Riminszky. ~ 2613 Val| mentes idők jártak, az idegen gyámság alól felszabadult városnak 2614 10 | vasrudat - no, mert zsiványokra gyanakodtam -, s a lépcsőn megtántorodtam, 2615 5 | Az özvegy Wart Sámuel fia gyanánt kezdte szeretni a csendes 2616 3 | Krumpli György különben is gyanús ember volt. Megjárta Amerikát, 2617 10 | nem minden báránynak van gyapja. ~Ami bizony igaz lehet, 2618 1 | tudnák már számon tartani, a gyapjú olyan garmadává nőne, hogy 2619 5 | Pedig itt volna az ideje. A gyászév nemsokára letelik. Lizi 2620 5 | kapom Magyarországból a gyászhírt Riminszky barátom útján, 2621 10 | aki odabenn rekedt. ~A gyászoló gyülekezet lassan elhagyta 2622 5 | hagyatékában. Lizi talpig gyászruhában napközben a templomokat 2623 10 | összekötve. ~A várudvaron gyászruhás vitézek sürögtek-forogtak. 2624 10 | jobbkarján sötétlett egy gyászszalag. ~Úgy állott, hogy pillantása 2625 7 | magamnak és mindenkinek. Gyávának neveztem és gonosznak. Erre 2626 7 | Reggelig van időm!" Ez a gyávasága dühbe hozott. Már csaknem 2627 4 | halállal vívódónak se szabad gyávaságot mutatni. Az egész néhány 2628 5 | hogy orosz nagyhercegek gyémánt-küldeményeit gondolkozás nélkül visszaadta. 2629 11 | te kemény kezednél is. A gyémánttal nem bírtál... ~- A föld 2630 4 | felelte Ancsurka. ~- Hát te ki gyereke vagy? - folytatta Riminszky. ~ 2631 3 | baromfiak között a várúr gyerekei szaladoznak együtt a parasztfiúkkal; 2632 9 | egy kísértetre. A falusi gyerekek utánam szaladtak, a kutyák 2633 6 | egymásra. Riminszky úr se gyerekember már, de a szőke kisasszony 2634 2 | kifejlett, erős leányzó, aki gyerekkora óta szakadatlan munkában 2635 5 | kíváncsi volt a Kavaczky gyerekkorára. ~- És hol lakott eddig 2636 6 | megelégedetten bólintott: ~- Jeles gyermek! Úgy ismeri a betűket, mint 2637 4 | emberek tudják körülvenni a gyermekeket. Ancsurkát egyenesen olybá 2638 7 | féltékeny? Arra a senki gyermekére? ~Erzsébet fölnyitotta a 2639 7 | magamban, hogy ezt az árva gyermeket fölnevelem, és magam mellett 2640 12 | megjelenik, és megnézi a gyermekfej nagyságú lakatokat. ~És 2641 2 | Vasrácsos ablakok a falakon, gyermekfejnagyságú lakatok lógtak mindenfelé. 2642 5 | hogy nem tanult meg oboázni gyermekkorában. ~Esténkint így bátran helyettesíthetné 2643 5 | fel a lelkében. Bizonyos gyermekkori mesék jutottak hirtelen 2644 5 | nem kell másnak a kutyája. Gyermekkorom óta egy magyar tanyán laktam, 2645 5 | megnyerték tetszését. ~- A gyermekkoromat is éppen ilyen falak között 2646 5 | vannak a vár tarackjai? Az én gyermekkoromban volt vagy száz... ~- Tévedsz - 2647 5 | hallgassam jóízű ugatását, amely gyermekkoromra emlékeztet. ~Kavaczkynak 2648 5 | órásnék! Lizike is kinőtt gyermekruháiból, Sámuel úr a rugókat mindig 2649 3 | de hát annak a ragyavert, gyérszakállú, feldúlt vonású arcnak mindegy 2650 3 | pap viaszt melegített egy gyertyadarabkánál. Kavaczky odanyomta a pecsétgyűrűjét. 2651 10 | fuvallat meglobogtatta volna a gyertyákat, és meglebbentette volna 2652 12 | csusszantak helyükből, és ha a gyík kidugta zöld fejecskéjét 2653 11 | téged szerettelek... ~- Gyilkoltál, csaltál, raboltál értem. 2654 11 | Schiller, aki tanúja volt a gyilkosságnak... ~Riminszky megtörten 2655 5 | pillanat alatt lejátszódó gyilkosságot. Aztán futva, rémületes 2656 4 | valami napsugár útján különös gyöngédség lopódzott volna, amely gyöngédséggel 2657 2 | még azokat a dollárokat, gyöngyöm. Addig is vigyázz magadra, 2658 6 | gyorsan megjárta a pincét, és gyöngyöző palackkal tért vissza. Az 2659 5 | a hárfát ugyancsak nagy gyönyörűséggel hallgatta Pogrányi, azt 2660 3 | parancsát. ~- Verjetek Krumpli Györgyre huszonötöt, mert vétett 2661 1 | látogatja meg a gonosz szellem. Gyötri, kínozza, marcangolja: Isten 2662 10 | van, hogy itt vagyok én, gyógyíts meg. Kinevezlek háziorvosomnak. 2663 9 | nagyon megörültek. ~A lőcsei gyolcsosnak mindig volt valami vidám 2664 9 | elmondani. A lengyel és szepesi gyolcsosok nagyon megörültek egymásnak, 2665 6 | véletlenül volt valami a gyomornak kellemetes. ~A fazekak is 2666 10 | zsíros pecsenyétől és egyéb gyomorrontó csemegéktől. ~Riminszky 2667 10 | érdeklődtek azok, akiknek gyomruk történetesen üres volt, 2668 3 | padlóján egy szál havasi gyopár feküdt. A pap felvette, 2669 5 | A sarokban egy gumilabda gyorsaságával ugrott talpra egy ragyásképű 2670 5 | tehát csendben, de lehető gyorsasággal intézte Riminszky úr. A 2671 10 | folytatjuk a háborút. Odaát talán győzedelmeskedik az igazság. ~Megnyugodtak-e 2672 6 | úr úgy rendelkezett, hogy győződjem meg arról, vajon ismered-e 2673 4 | Úgy látszik, még sem győztem meg egészen, hogy meg kell 2674 10 | odabenn rekedt. ~A gyászoló gyülekezet lassan elhagyta a kápolnát: 2675 5 | a botfülű zenei bolondok gyülekezetében. ~Raffaidesz Péter szomorúan 2676 9 | szótalan és komoly férfiú gyülekezett össze az ebédlőteremben - 2677 5 | kocsma felé. Emberek kezdtek gyülekezni mindenfelől. Sebesen lovaikra 2678 4 | arra, hogy házasságának gyümölcse legyen? ~A doktor krákogott: ~- 2679 4 | harminc esztendős, azokra a gyümölcsökre csak akkor számíthat, ha 2680 7 | akkoráknak látszottak, mint a gyufaskatulyák. Titokban valami csodálatos 2681 1 | Az ördög tudja, miért gyűjtötte a rozsdás patkókat? Lehet, 2682 5 | utcákat, szelíd világosságot gyújtva az öreg baktereknek az utcákon 2683 5 | Áldatlan viszálykodások, gyűlölködések és torzsalkodások magvát 2684 10 | vágott. Kiáltásomra ide gyűltek ezek a jó emberek. ~Klein 2685 6 | finom fehér kezén gyönyörű gyűrűk ragyognak. ~- Ezentúl itt 2686 3 | felhúzott sárkányú pisztollyal a gyuvodai kántort az ivásra. A szegény 2687 3 | tisztelendő úr. ~Kavaczkynak hab jött ki a száján, vonagló 2688 6 | hozzám. Addig nem szabad háborgatni. ~A kisasszony elsuhogott, 2689 3 | is kifújta mérgét, és a háborúból semmi sem lett... ~A mi 2690 3 | beszéltek: szerelemről és háborúról. Pedig én azt hiszem, hogy 2691 11 | Riminszky nevetett ezen, és habozás nélkül követte a trombitás 2692 8 | Riminszky úr még mindig habozni látszott. Ó, be szerettem 2693 5 | azelőtt. A dugóhúzó sohasem habozott, ha arról volt szó, hogy 2694 Val| Csodálkozva hallgatták, hogy a habsburgi ház uralkodik a birodalomban - 2695 3 | vakargatja meg az eledelüket habzsoló hízók gerincét. ~A várak 2696 3 | a földesúrnak nem voltak hadai, Alapi Salamonnak pedig 2697 9 | kétszáz esztendő előtt is hadaikkal támadtak a barátokra, ha 2698 5 | Riminszky, milyen jó volna, ha hadaim volnának. Most szétveretném 2699 3 | hadüzenet után összegyűjthesse a hadait. De a földesúrnak nem voltak 2700 3 | földesúrra, és haragjában hadat üzent neki. Engedett neki 2701 6 | és Ancira, bár az nyomban hadiállapotba helyezkedett: gombóccá összehúzódva 2702 5 | le ugyan a hír - mindig hadilábon állott az apjával -, de 2703 3 | lovagias ember volt -, hogy a hadüzenet után összegyűjthesse a hadait. 2704 5 | nem talált a Wart Sámuel hagyatékában. Lizi talpig gyászruhában 2705 3 | találok, akinek a váramat hagyhassam, mert én nemsokára meghalok. ~ 2706 3 | egy macskám sincsen? Kire hagyjam a várat? ~Péter zenész erre 2707 3 | de még az országhoz sem, hagyjanak tehát neki békét. ~A komisszió 2708 11 | aranyak kergetnek engem, nem hagynak nyugodni békességesen. Mert 2709 7 | megdermedt madárkát sem hagynák elveszni, és az árva gyereket 2710 3 | csinálnék a várral? Kire hagynám azt, amikor még egy macskám 2711 5 | falban, amely ajtócskán a hagyomány szerint valamikor az elhalt 2712 9 | volt állandóan, és csupán a hagyományok iránt való kegyeletes szokásból 2713 1 | Riminszkyekre, a családi hagyományokat mindig egyforma gonddal 2714 5 | szakítva az összes heidelbergi hagyományokkal, a menzúrákból kiküszöbölte 2715 5 | pontatlan órán kívül nemigen hagyományozhatnék neked egyebet. ~Lizi ellágyulva 2716 12 | végrendeletében egész vagyonát hagyományozta, a Szepesség leggazdagabb 2717 5 | nem érdemlem én ezt tőled. Hagytad volna, hogy összekaszaboljanak 2718 3 | kiáltott a bandára. - Miért nem hagytátok, hogy legalább álmomban 2719 12 | öregember kifújta magát, és a hajába kapaszkodott. ~- Jaj, be 2720 8 | elcsavarásához. ~- Szalagot kötsz a hajadba, mint egy pásztorleány; 2721 8 | Így találta ki, hogy az én hajam szőke és nagyon dús, arcom 2722 8 | fölvettem sárga bársonyruhámat, hajamba szalagot fontam. Hátha mégis 2723 2 | őse volt vajda, mint nekem hajamszála van. Megnézem a lakatot, 2724 9 | hordócska dupla hegyaljai aszú. ~Hajdani jó Rákóczi Ferenc idejében 2725 11 | vagyunk. A kocsis meg a hajdú részeg. Talán ellopják a 2726 11 | csiger nem nekünk való! Add a hajdúmnak, kocsisomnak. ~A csapláros 2727 1 | napon jelentkezik városi hajdúnak. De Riminszky nem jelentkezett. 2728 5 | Négylovas hintón akar utazni, hajdúval. ~Hadd lássa a fiatalasszony, 2729 4 | szín különböző sarkaiba hajigálta szerszámait, földhöz csapta 2730 5 | kisasszony kedvéért mindenre hajlandó vagyok - dörmögte -, habár 2731 5 | rendes magaviseletű diák urat hajlandók volnának házukhoz fogadni. 2732 3 | nyugodtan beköltözhetett hajlékába. Beköltözött, és többé hír 2733 2 | volna jó, hogy velük kifelé hajló lábszárait összetartsa. 2734 5 | Az udvaron csak a fogadós hajlongott. ~- Merre ment a hintó? - 2735 6 | gondolkozva nézett ki a homályos hajnalba. Nyugtalansága percről percre 2736 9 | alszik az élelmes kalmár. ~Hajnalban már útra keltek. A nagy 2737 9 | amikor az éji vendégek hajnalhasadáskor tovább mentek. ~Rákóczi 2738 6 | és néz engem napestig, hajnalig. Én beszélek hozzá, és felelek 2739 6 | a hajnali harangszó. ~- Hajnalodik! - kiáltott fel. ~Talpra 2740 9 | ismételni a parancsot... ~~Hajnalodott, amikor lódobogás hallatszott 2741 11 | a völgyi falucskában már hajnalt kukorikoltak a kakasok, 2742 2 | mindig nem jött a várva várt hajójegy, a kovács is többet volt 2743 9 | egyszer Riminszky úr füléig hajolva így talált szólani: ~- Mi 2744 2 | Csettintett a nyelvével, aztán hajrá, megindultak a remek lovak 2745 3 | lovászlegények ilyenkor nagy hajrázásokat rendeztek a falusi tótok 2746 9 | tanyámról tizenkét juhot hajt be a juhászgazdám a kolostor 2747 5 | Kavaczky ebben a dologban is hajthatatlan maradt. Általában nem érezte 2748 3 | is olyan, hogy csak akkor hajtják végre, amikor lehet. A bűnösre 2749 5 | időben már igen tömör szőke hajzata volt, és csak a rugók és 2750 4 | cipellői helyett. ~- Ez a hála? - kiáltozott az öreg Mik. - 2751 9 | mentek. ~Rákóczi Ferenc hálából évek múlva egy szekér bort 2752 5 | palack, mintha időközben haladékot nyert volna Wart uramtól, 2753 10 | imbolygó árnyékot a folyó felé haladni, mintha hosszú köntösű szellemalak 2754 12 | a Riminszky úr váratlan halálának. ~Hisz a legnagyobb úr utazott 2755 8 | talán a bánat siettette halálát. ~Reggelre kelve ott feküdt 2756 10 | kitelik, hogy tréfát űz a halálból. ~Dél elmúlt, és a hegyoldalon 2757 2 | talán nem is annyira a haláleset miatt, csupán azért, mert 2758 4 | reá váró büntetéssel. A halállal vívódónak se szabad gyávaságot 2759 7 | hogy a pisztoly helyett más halálnemet választhasson. Abban az 2760 12 | elmenni, se életemben, se halálomban. Tudod-e, hogy ki vagyok 2761 7 | nézett az asszonyra, aki halálravált arccal mondta ezt a történetet. ~- 2762 5 | pisztolyt. Schiller Siegfried halálsápadtan, üveges tekintettel bámulta 2763 11 | Tudom, hogy nem félsz a haláltól, Riminszky Kázmér. Mitől 2764 4 | pecsételve, mint valamennyi földi halandóé. Itt hiába lármázunk, barátocskám, 2765 9 | érkezését jelentette, aki hálás köszönettel öblítette le 2766 2 | szállással Prihoda Annát, nem hálatelt szívvel kellene-e gondolnia 2767 7 | nézett ki az ablakon. ~- Hálátlan ember. Eddig azt hittem, 2768 5 | bokrétát köthessen egy szőke, halavány és kékszemű leány... ~Ha 2769 3 | hirdesse, hogy egy Kavaczky haldoklik, az utolsó Kavaczky. ~A 2770 5 | szomszédból. ~Az öreg Wart a haldoklók csodálatos éleshallásával 2771 3 | sziklafészekben kolerában haldokoljon valaki. Kavaczky is megmoccant, 2772 3 | vitézi köntöst levetették és halinás, bocskoros tótok lettek 2773 3 | hitte, hogy talán megcsalja hallása. Kavaczky sohasem énekelt 2774 5 | faragott emlékére, amely vers hallásakor Lizi kisasszony könnyezett; 2775 11 | tragikomikus történetnek a hallatára. ~- Hát aztán hol tartod 2776 5 | földszinti szobákba még mindig hallatszik a diákok éneke. Fújják végtelenül: 2777 5 | felé bökött, és szüntelenül hallatta a különös hangot. A kutya 2778 5 | csak engedd meg, hogy néha hallgassam jóízű ugatását, amely gyermekkoromra 2779 5 | csupán a szonáta hangjaira hallgat, hanem valamely más hangokra 2780 5 | Sámuel, nem - mondotta ez a hallgatag férfiú, aki foglalkozására 2781 12 | éjszakákon, pásztorok, kóborlók hallgatják a vár körül a különös zenét, 2782 2 | fecsegnél, ha akadna, aki hallgatna rád. Pedig tudhatnád, hogy 2783 6 | ujját ajkára tapasztva, hallgatódzva figyelt ki a havas éjszakába. 2784 8 | ülök magamban Ancival s hallgatom a lépéseit, amelyek onnan 2785 5 | következtek egymás után, mert a hallgatóság száma megnövekedett. Azzal 2786 5 | képviselte a lelkes, rajongó hallgatóságot, míg Kavaczky a komoly, 2787 5 | hallott volna a földszintről. Hallgatózott, elgondolkozott és midőn 2788 8 | fölnyitottam, és figyelve hallgatóztam. ~A mély hegyi úton haladt 2789 12 | vonított, és a vak ember hallgatózva állott mögötte. ~- Jár itt 2790 5 | kisasszonnyal, és nagyokat hallgattak. A leány csendesen ült hímzése 2791 Val| magas trónuson. Csodálkozva hallgatták, hogy a habsburgi ház uralkodik 2792 6 | ablakon, hogy minél tovább hallhassa a völgyben elhaló száncsörgést... ~ 2793 5 | ötven erős torok kiáltott halljukot Kavaczky felé. ~Kavaczky 2794 6 | Mikor ezt a csengőt hallod, akkor bejöhetsz hozzám. 2795 12 | mindnyájuk között a legöregebb. Hallod-e, Filkó? Péter bátyó volt 2796 6 | látszik. ~- Most semmit sem hallok. Elmentek mind a folyosó 2797 5 | és elfújta a szonátát. ~Hallott-e valamit a dalból Kavaczky 2798 3 | Bátyikó - kiáltott rá -, hallottad-e már azt, hogy valaki minden 2799 3 | mécsest elfújja a szél? Hallottál-e már olyant? ~- Hallottam, 2800 12 | ugye, Filkó, amikor hírét hallottuk a nizsderi kísértetnek. 2801 7 | megholt fiúnak az alakját. Hallucinált és rémlátásában az én alakom 2802 4 | meg egészen, hogy meg kell halnia. ~- Nekem is, doktor úr? - 2803 7 | rám: "Hát igazán meg kell halnom?" - kérdezte. "Igen - feleltem -, 2804 5 | amelynek társaságában már éppen hálószobája felé volt menendő, s csupán 2805 6 | utána egy másikat, és úrnője hálószobájába ért. Erzsébet az ágya szélén 2806 12 | Tiszteltetem a nizsderi halottakat. ~Péter bátyó eltűnt a tömegben. 2807 10 | ideállítani, ahogy az dukál. A halottakra vigyázni szokás. Nem azért, 2808 12 | Nizsderről jövök. A nizsderi halottaktól hozok üdvözletet - mormogta 2809 8 | lényében reszketett, és halotthalványan nézte a kezét, amelyet jéghideg 2810 11 | alatt még mindig tartott a halotti tor. ~A vár pincéi kifogyhatatlannak 2811 4 | valamitől, mintha kedves halottja volna... Tudja Isten, miért 2812 10 | középkori öltözetben fekvő halottját. Finoman sodrott aranypáncél 2813 10 | okát? Kérdje önmagától, és hamarabb kap feleletet. ~Riminszky 2814 3 | borkereskedő zsidók mindenféle hamis és olcsó borokat hoztak 2815 9 | vén fráter öreg szemével hamiskásan hunyorított. ~- No, a nizsderi 2816 4 | Marczinkáné egykedvűen hámozott almát a konyha sarkában, 2817 6 | itt. ~Ancsurka felé vágott hamuszínű szemével, aztán hirtelen 2818 5 | olyan színe van, mint a hamvas őszibaracknak - Lizi, mondom, 2819 5 | büszkesége nem engedte, hogy egy hanggal is visszacsalogassa hűtelen 2820 5 | hogy nem csupán a szonáta hangjaira hallgat, hanem valamely 2821 5 | és a hárfa mellé kellemes hangján bús ó-német románcokat énekelt, 2822 3 | gonosz ördögök dúdoltak búgó hangokon, az ablakok, ajtók megreccsentek. 2823 11 | kiáltott fel. - Megismered-e a hangom?! Mi szél vetett ide? ~A 2824 5 | lépcsőkön, aki nem győzte egyre hangoztatni, hogy neki tulajdonképpen 2825 7 | szól hozzám: "Öregem, vedd hangszeredet és fújjad!" A macska tudja: 2826 5 | hódol az oboán, míg a többi hangszerek valamely más zeneszerző 2827 7 | végén, és a szomorú hangú hangszeren bánatosan és csendesen fújta 2828 3 | kérdésre leeresztette a hangszerszámát. Világtalan arcával megrökönyödve 2829 7 | folyosó végén, és a szomorú hangú hangszeren bánatosan és 2830 5 | románcok után az oboa komoly hangulatai töltötték el a csendes ebédlőszobát, 2831 5 | felnyitott, és kegyeletes hangulatban forgatta meg a kulcsot az 2832 8 | amelyek onnan belülről hangzanak. ~~Úrnőm jókedve egész héten 2833 5 | diák-nótát, amely századok óta hangzik, különböző változatokban. ~ 2834 3 | hallgatta az odabévülről hangzó nehéz lépések döngését. ~ 2835 4 | Mit ágálsz, ember? Mit hánykolódol, ugrándozol, rúgkapálsz? 2836 5 | mentét, amely bőven ki volt hányva aranyhímzéssel, vadgalambszínű 2837 5 | valamely láthatatlan, rejtett harag. Lizinek a hangját hétszámra 2838 5 | Kavaczkynak oszlani kezdett haragja -, honfitárs, béküljünk 2839 7 | simogatta. A kisasszonyt nagy haragra lobbantotta ezt a jelenet. 2840 8 | odabenn? Sír-e, jajgat-e vagy haragszik-e? ~A Poprád kutya az ajtó 2841 5 | Csak ki vele bátran! Nem haragszom már. Hiszen kétszer is elszöktetted 2842 4 | leányka cselekedetét. Aztán a haragtól kivörösödve dobta el szerszámjait. ~- 2843 5 | megállapítani, hogy a románcokra haragudjon-e inkább, vagy a hűtlen ebre, 2844 5 | járókelőket, amíg a házból harangcsöndítés jelentette, hogy odabenn 2845 10 | lipovnicai kolostornak valamennyi harangja szólott, amikor Riminszky 2846 3 | ült éjjel és nappal, és a harangkondításra siető léptekkel indult a 2847 10 | trombitást. ~- Húzd meg a harangot - mondta neki. A harang 2848 4 | hadd el, vén bolond... Nem harap az én bundám. ~A szeme akaratlanul 2849 2 | No, ne félj, én nem harapok... Nem vagyunk ám mi olyan 2850 2 | Nem vagyunk ám mi olyan harapósak, mint ahogyan a világ hiszi. 2851 5 | nagyon, hisz kajlán álló, harcsabajusza alatt már mosolyog is. Csak 2852 5 | arcára. ~Riminszky, ez a harcsabajuszú, annál inkább tettette a 2853 5 | ennyit jegyzett meg: ~- No, a hárfának nem vagyok éppen ellensége. ~ 2854 12 | És a várban néha mégis hárfapengés hallik csöndes éjszakákon, 2855 5 | szerint az angyalok sem hárfázhatnak szebben odafönn az égben, 2856 5 | mondotta lehangoltan. - Lizi hárfázni szokott esténkint. ~Kavaczky, 2857 2 | kisasszonyka rejtegeti most a harisnya alatt. ~- A vállam is fehér - 2858 5 | vén cipőben csónakázott harisnyás lábaival, és a botocska 2859 3 | egyenlők a nizsderi váriakkal. ~Harmadnapra begurult Kranyokára a szamaras 2860 5 | ahol ezentúl esténkint hárman ültek és Lizi pengette a 2861 4 | lakatos-üllőre. Kettőt, hármat, négyet. ~Mert az üllő, 2862 4 | Herkules, és legyen bár csak harminc esztendős, azokra a gyümölcsökre 2863 5 | vasajtaját. A tarackok a várfokon harminchármat pukkantak, hogy Lublón már 2864 5 | Pogrányi. - De azt hiszem, ha harminckettő leszek, még akkor sem teszek 2865 10 | asszonyi beszédet. Körüljárta háromszor-négyszer a szarkofágot, de nem vette 2866 6 | nyelvecskédet tedd lakat alá. Háromszoros lakat alá. A lakat kulcsa 2867 11 | felejtettek. ~- Ide vele! - harsant fel Riminszky. - A lengyel 2868 2 | Az öreg Mik még mindig harsogó hangon kérdezte: ~- Hová 2869 5 | elmosolyodott erre a különös hasonlatra. De Kavaczky de Nizsder 2870 2 | lehet. Másképpen hogyan is hasonlítanál te ahhoz a Máriához? ~Ancsurka 2871 5 | hirtelen nem látta, hogy miféle haszna lehet Wart uramnak a titoktartásból. ~- 2872 4 | felfogása, hogy aki orvosságot használ, az bizonyosan meghal. Azért 2873 9 | csupán nagy ünnepeken szoktak használatba venni; amely lakatok mögött 2874 5 | amely nyilván sokat volt használatban, a verset: egy kóborló lovagról... ~- 2875 5 | utánam. Mondd, Riminszky, használható állapotban vannak a vár 2876 5 | az is rozsdás fülig. Arra használhatók, hogy nevednapján elpukkanjanak, 2877 9 | amelyet tízakós hordókhoz használtak, de volt olyan kicsike csap 2878 5 | diáknak nem lehetett semmi hasznát venni, az Poprád társaságában 2879 5 | helyes. Aztán a tótoknak mi hasznuk lesz abból, hogy a tarackok 2880 11 | igazolta, hogy a nizsderi vár haszonélvezeti joga az övé. Aztán pedig 2881 11 | szoba hátterébe: ~- Ottan a hátad mögött, nemes uram. ~Riminszky 2882 8 | elátkozott várból, a boszorkány hatalmából. ~De nem mertem egy kukkot 2883 4 | ha a felsőbb természeti hatalmak is beleegyeznek a dologba. 2884 6 | Ancsurkához: ~- Te ide állsz a hátam mögé és ha intek, elveszed 2885 Val| Poprád sietett, futott a határ felé, a nagy hegyek, sötét 2886 10 | éjszaka érkezett a podolini határba. A négy fehér ló vígan szántotta 2887 11 | időmmel. Nincsen olyan ember a határban, akit földhöz ne vágnék; 2888 12 | vagy. Mint egykor a toporci határcsárdában megálltál Riminszky úr háta 2889 11 | jövet megpihent a toporci határcsárdánál. Talán eszébe sem jut neki 2890 1 | piacteret négyszög alakban határolták, nem volt a legfiatalabb, 2891 5 | bírni. Már csaknem arra határoztam magam, hogy golyót küldök 2892 3 | egy nagy erdőség is, túl a határszélen. Ennek az erdőségnek meghalt 2893 Val| városkát: Podolin. Közel a határszélhez, a Kárpátok alatt, mély 2894 2 | talán sohasem ért volna határt, ha ebben a percben ki nem 2895 5 | hogy a melódia, amelynek hatásában Wart uram minden lélegzetét 2896 9 | lenne, hamarosan megtette hatását. Az álmos, mozdulatlan atyák 2897 5 | rendeletet, hogy vezessék elő a hátaslovakat. Csakhamar két nyergelt 2898 5 | az oboa legszebb futamai hatástalanul enyésztek el abban a sarokban, 2899 6 | Hatodik fejezet~MIT CSINÁL TOVÁBB 2900 3 | ismétli Kavaczky erős hangon. ~Hátradőlt. Inkább csak intett, mint 2901 6 | szemét. ~Ancsurkának a fejét hátrafelé fordította és Ancsurka megrázkódott. 2902 5 | észre, hogy ő csendesen hátrafordítja fejét, és egy nagyon öreg 2903 5 | keréknyomot nézte, amelyet itt-ott hátrahagyott egy előttük elhaladt kocsi. 2904 11 | Riminszky úr ült, és fejét hátrahajtotta. A nyári hajnal fölébredt 2905 10 | felnyitotta a levelet, aztán hátrahőkölt. Megdörzsölte a szemét, 2906 5 | idegen ezalatt csendesen hátrahúzódott. Úgy látszik, igen komolyan 2907 3 | Kavaczkynak sötétkék a teste. Hátralépett. ~- Vissza, emberek - kiáltotta. - 2908 5 | hangot. A kutya szűkölve hátrált. ~Kavaczky elképedve nézte 2909 3 | a kolera... ~A cselédek hátráltak. A szoba kiürült, csak a 2910 5 | Szerelmesen, boldogan. ~Kavaczky hátramaradt, és hátat fordított a jelenetnek. 2911 5 | költők - dünnyögte. ~Az ifjú hátrasimította hullámos haját: ~- Igazad 2912 11 | fölött mutatott a szoba hátterébe: ~- Ottan a hátad mögött, 2913 10 | a férfi. ~Az udvar sötét hátteréből halk zsolozsma hallatszott. 2914 6 | poharak állottak. Egy karcsú, hattyúnyakú kristályüveg alján még látszott 2915 12 | kísértetnek. A kürtöt a hátunkra kötöttük és elindultunk. 2916 3 | legény volt, közelebb a hatvanhoz, mint az ötvenhez. A Rákóczin 2917 4 | hajnal volt odakünn, talán havazott is, a szél dorombolva kóborolt 2918 5 | férfiruhában szokott kilépni házából, hogy megmeneküljön a férfiak 2919 3 | rongyos kis tót falucska - a hazáé volt, és az odavaló tótokat 2920 9 | olvasót. Egyszer a magyar hazáért verekedtek, másszor a lengyel 2921 9 | Mária Terézia ajándékozott a hazafias és jómagaviseletű kolostornak. ~ 2922 10 | tovaragadta, és csakhamar hazáig vitte. ~A rózsaszínű, vidám 2923 Val| lengyeleké maradt: örökre hűtelen hazájához, amelybe minden folyó befelé 2924 5 | este. ~- Magam is szeretnék hazajárni - mormogta az órás bácsi -, 2925 5 | Az kellene, hogy mindig hazajöjj, délben és este. ~- Magam 2926 5 | ha talán nem volna kedved hazajönni, György, itt is megköthetjük 2927 5 | hűséges volt, és szépen hazajött, mire megvirradt. ~Lizi 2928 Val| el egy hónapot sem. Az új házakat, amelyeket itt-ott építettek, 2929 3 | elől, és évekig nem mert hazakerülni. Ezen idő alatt Salamon 2930 7 | esztendő előtt került a házam udvarába. Jószívű cselédeim 2931 7 | A leányka ott maradt a házamban, nemigen láttam, nemigen 2932 Val| szívvel gondoltak a messzi hazára, mint a száműzöttek gondolnak 2933 5 | fölállott helyéről: ~- Nem házasodnék meg - felelte kurtán. ~S 2934 5 | lóháton kísérik el a fiatal házaspárt. ~Riminszkynek sehogy sem 2935 5 | Olyan furcsa dolog is az a házasság! ~Lizi kisasszony fölvetette 2936 4 | számíthat-e arra, hogy házasságának gyümölcse legyen? ~A doktor 2937 5 | alispán addig hordott kardot a házasságban, míg megkívánta levágni 2938 5 | Mi az ördögnek a kard a házassághoz? Valamikor olvastam egy 2939 3 | lett volna a vége annak a házasságnak? Semmi esetre se lett volna 2940 3 | rendet teremtett, a veszekedő házastársakat kibékítette. Segített a 2941 5 | félreismerné az öreg Wartot és házát. Mi becsületes, rendes polgáremberek 2942 5 | reggel felé, és úgy tudott hazatalálni az azelőtti szelíd költő, 2943 5 | sokáig késett ezen az éjen. A hazatérő diákok és korhelyek éneklése 2944 Val| esztendőkig el volt szakítva a hazától a kis középkori város. Lengyel 2945 2 | életében. Egyszerre akar hazatoppanni, egyszerre akarja az ő feleségét 2946 6 | szőke hölgy jelent meg. Bő házi ruha volt rajta, és kis 2947 5 | a dolog. A lány csinos, házias, és úgy beszél magyarul, 2948 6 | egyhangúan múltak a napok. A házigazda meggyógyult, és a medvebőrt 2949 5 | szegényt. Búsul az öreg házigazdánk után. ~- Hm - dörmögte Riminszky 2950 6 | A toporci szalmafödeles házikóban öregasszonyoktól hallott 2951 5 | régi rossz órához, egy ódon házikóhoz, és egy ódon házban egy 2952 5 | olykor megvillantotta kis házikójában. Az ablak melletti kalitkában 2953 7 | völgybe nézett, ahol a falusi házikók akkoráknak látszottak, mint 2954 10 | Visszavonom: nem kell ilyen ember háziorvosnak. Menjen a pokolba az úr 2955 10 | gyógyíts meg. Kinevezlek háziorvosomnak. Tudod, hogy ez nagy hivatal, 2956 4 | sokkal szigorúbban ügyelt a házirendre, mint akkor, midőn az úr 2957 7 | Heidelbergre, emlékszik a régi kis házra?... Mikor először megláttam, 2958 5 | Wart Sámuelné belefáradt a háztartás gondjaiba, és egy ábrándos 2959 5 | következtében Lizi kisasszony háztartási erszényéből nemcsak az aranypénzek, 2960 4 | került. A kis macska tán a háztetőkön kalandozott, és kíváncsi 2961 4 | megfelelni? Talán a podolini háztetőkről tudott volna egyet-mást 2962 4 | aludtam, édesanyám. ~- A háztetőn voltál-e? ~- Voltam, voltam, 2963 6 | Ancsurka karjából, és a háztetőre menekült. Onnan nézte nyivákolva 2964 2 | az Úristennek nem lehet hazudni, ő tud mindent... ~Mik elkeseredve 2965 2 | tud mindent, neki hiába hazudozol... ~A törpe elvörösödött. ~- 2966 11 | mindig mindenkit megcsaltál? Hazug és csalfa voltál. ~- Végül 2967 5 | hogy diákokat fogadnak a házukba. Mondd, Lizi, nem volna 2968 5 | urat hajlandók volnának házukhoz fogadni. A hirdetés után 2969 10 | akik jóllakva indultak el hazulról. Hát még mennyire érdeklődtek 2970 5 | magunkban vagyunk, és a házunk sokkal nagyobb, mint hogy 2971 5 | Egy-két diákot veszünk házunkhoz, és csendesen éldegélünk. ~ 2972 1 | tudott velük mit csinálni. Ha hébe-korba meglátogatta valamelyik 2973 3 | szamarat fogott a kordéjába, ha hébe-korban lejött a várból, és a szamarak 2974 5 | várúr. ~- Megvallom... - hebegte Kavaczky, de Riminszky nem 2975 5 | Riminszky. ~A nagyszakállú törpe hebegve keres szavakat mentségére: ~- 2976 3 | eszmékkel az urak ellen heccelte. Ez a Krumpli György különben 2977 9 | Amikor kétszer szüreteltek a Hegyalján - mondta. ~És az atyák áhítatosan 2978 3 | lengyel zsidók hoztak a Hegyaljáról a nizsderi várba. Ennivaló 2979 6 | játszadozni. A nap valamely hegycsúcs mögül még vissza-visszapislogott 2980 3 | megrakták a felső-magyarországi hegycsúcsokat. Bástyái, tornyai nemigen 2981 8 | nagyon közel látszott lenni a hegycsúcsokhoz, szikráztak a csillagok. ~ 2982 1 | kettőt. Azon kívül egész hegyeket vett meg, ahol a nyájai 2983 4 | gomb volt a cipőn, az orra hegyes, mint a kecsegéé, a sarka 2984 5 | iddogált ott. Az egyik, egy hegyesszakállú, intelligens arcú, nyomban 2985 6 | bőségesen, mintha a legnagyobb hegyet is el akarná borítani, mintha 2986 11 | zsidóember volt, aki a nyavalyás hegyháton csak úgy tudott megmaradni, 2987 3 | megmaradt bort egy kiszáradt hegyikútba öntette a vár új tulajdonosa, 2988 8 | után, amíg az eltűnt egy hegykanyarulatnál. ~Milyen boldogok lehetnek, 2989 Val| keresztül a határszéli hegyláncokon, nagy magasságban járja 2990 11 | feküdt, a kezében hosszú hegymászóbot, és sietve ment a hegyeknek 2991 1 | hogy magasabb volna a Lynt hegynél, - Riminszky pedig még mindig 2992 9 | tavaszi szelek bujkáltak. A hegyoldalak világoszöld ruhába öltözködtek, 2993 3 | zsuffa-lován lefelé léptetett a hegyoldalból, a vár valamelyik ablakában 2994 2 | fejszével ásták meg a sírt a hegyoldali kis temetőben. ~- Prihodáné 2995 10 | halálból. ~Dél elmúlt, és a hegyoldalon kanyargó ösvényeket mindig 2996 12 | a mennykő belecsapkod a hegyormokba, sudár fenyőszálakba - a 2997 12 | szabadban. Meg-megáll a hegyormokon, és hosszan hallgatja az 2998 11 | elfújta volna valami szél a hegyről - vagy pedig elüldözte volna 2999 Val| megvédelmezték a polgárokat a hegyvidéki rablóbandáktól. A várost 3000 5 | Riminszky sohasem jön ide Heidelbergába. Éreztette vele eleget ezután 3001 5 | Próbáljunk megélni úgy, mint a heidelbergaiak már számos esztendő óta 3002 7 | szerettem magát. Emlékszik Heidelbergre, emlékszik a régi kis házra?... 3003 5 | legjobb barátja, a földsüket helikonista is elhagyta. ~- Nem, Sámuel, 3004 5 | vasvillatekintetek azzal biztatták a helikonistát, hogy vágja hatalmas hangszerét 3005 3 | befészkelhetnék magukat. Fontos hely volna ez, Péter bácsi. ~ 3006 3 | milyen a színe. Elaludt ott helyben a borozó-asztalnál, de csak 3007 12 | sem lelheted föl máshol a helyed. ~Péter intett galambősz 3008 11 | homlokát. - Másféle ember a helyedben már régen az asztal alatt 3009 3 | járásbíróságnál és még mindazokon a helyeken, ahol gazdátlan ingatlanokat 3010 9 | hordócska felé. ~Riminszky helyeslőleg bólintott a fejével. ~- 3011 5 | boldogságára megy itt a játék. Helyesnek tartja ezt, Riminszky úr? ~ 3012 11 | fizetni kell, a kutyám fizet helyettem. A szájából kiejt egy aranypénzt; 3013 5 | gyermekkorában. ~Esténkint így bátran helyettesíthetné az öreg urat, és az utca 3014 4 | de felelt és kérdezett helyettük Rocskay. ~Riminszky dühöngése 3015 6 | az nyomban hadiállapotba helyezkedett: gombóccá összehúzódva és