| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Krúdy Gyula A podolini kísértet IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
4524 1 | alakban határolták, nem volt a legfiatalabb, de a legvénebb sem az az 4525 5 | pillanatra. No, most itt a legfőbb ideje, hogy véget érjen 4526 7 | történt volna az állapotokon. Legföljebb annyiban történt valami, 4527 2 | tudomása van. És, ami a legfontosabb, a gyönyörű pár bocskor, 4528 5 | Az egészben csak az a legfurcsább, hogy egy leány boldogságára 4529 5 | a lakás? ~- Gyönyörű, a leggyönyörűbb, amelyet láttam valaha - 4530 11 | Jánosik bandájából! kiáltozta legharsányabban. Én pedig megtudtam, hogy 4531 5 | mellényemben. Sohasem hagyott el, leghűségesebb barátom, társam, mindenem 4532 3 | sarjadéka volt nemzetségének, a legislegutolsó. Utána már nem következett 4533 9 | Toporcon megtaláltam, és legjobbnak tartottam mindjárt magammal 4534 5 | hogy a lovarnő egyike a legkalandosabb teremtéseknek. Nyomtalanul 4535 12 | be, amely szempont neki a legkedvezőbb volt. Tudniillik, szerelem 4536 5 | kérdezte csendesen. ~- A legkomolyabban - felelte Kavaczky nagy 4537 5 | sem. Lásd, én sem. Mikor legrosszabbul jártak az órácskák, mikor 4538 9 | fönn pedig a pincemester a legrozsdásabb lakatkulcsokat kereste elő. ~ 4539 5 | beleugrott a folyóba ott, ahol legsebesebb az ár. Sehogy se akart beleegyezni 4540 2 | azonkívül ő volt az, aki legszebben énekelt a templomban.) ~ 4541 5 | heidelbergai polgár előtt a legtermészetesebb esemény volt, hogy a győztes 4542 5 | eltette az ólomgolyócskákat legtitkosabb szekrényébe, mint valami 4543 5 | szerint szólanak. Az oboa a legünnepélyesebb pillanatokban megfeledkezett 4544 3 | tudomást szerzett. Másnap legurult Komárominé kordéja a hegytetőről, 4545 4 | csinosságáért vásárolt meg a legutóbbi országos vásáron, Ancsurka 4546 5 | most másféleképpen, mint legutoljára. Most komoly a szándékom, 4547 9 | az ital legyőzöttjeit. A legutolsók között volt Szuhinka uram 4548 3 | Kavaczky György, m. p. ~- És ki légyen az a bizonyos Pogrányi Sámuel? - 4549 6 | tanácskoznak ott, hogy mitévők is legyenek. A középen báránybundásan, 4550 5 | órásmester azonban mégis legyőzetett a vitában, és helyét a városi 4551 9 | szórva, odafektette az ital legyőzöttjeit. A legutolsók között volt 4552 5 | A Pannóniának voltak a legzajosabb ivóestéi, amikor a verekedések 4553 5 | estére sem keresem a bursok léha, zajos társaságát. Ami a 4554 5 | kényszerítették arra, hogy lehajtsa fejét és gondolkozzon, elgondolkozzon. ~ 4555 9 | felesége van. ~Riminszkyt lehangolták a Cservenkán hallott hírek. 4556 5 | Kár, igazán kár - mondotta lehangoltan. - Lizi hárfázni szokott 4557 6 | szólni, mert a várkisasszony lehangoltnak és szomorúnak látszott. ~ 4558 1 | Lengyelországban, hogyan lehessen az Podolinban polgármester? 4559 6 | zsebkendőjét tépegetve. - Az lehetetlen, régen otthon kell lennie. 4560 5 | Nincsenek, de éppen úgy lehetnének. Mit csinálnék akkor, ha 4561 5 | előkészületeket tehát csendben, de lehető gyorsasággal intézte Riminszky 4562 5 | És ennek a mindennek a lehetősége indította arra Lizit, hogy 4563 6 | véleménye szerint alkalmasak lehettek a növendék megtévesztésére. 4564 12 | a kegyetlen szelet. Itt leheveredett a földre, és kutyáját simogatva, 4565 4 | Riminszky úr éjjel sem tudta lehunyni a szemeit. Kínjában még 4566 3 | talán senki sem járt arra - lehunyták a szemüket, és aludni mentek 4567 3 | fenyőfa-fuvarozás közben pálinkával leitta magát és részegségében megverte 4568 5 | a művésznőnek: ~- Holnap lejár a terminus. Vagy a feleségem, 4569 5 | az előtte pillanat alatt lejátszódó gyilkosságot. Aztán futva, 4570 4 | kiáltozol? ~Az öreg Mik lekapta vidrabőr kucsmáját deres 4571 5 | Lizi. ~Az órásmester egy lekváros gombócot tolt a szájába. ~- 4572 5 | hatásában Wart uram minden lélegzetét kiadta, nem talált süket 4573 5 | kiléptem. ~Kavaczky nagyot lélegzett. ~- No az órákkal még csak 4574 9 | Riminszky visszafojtott lélegzettel hallgatott. ~A vén barát 4575 3 | helyzetet a folyton csilingelő lélekharangtól. Azt szakadatlanul húzták 4576 5 | és Lizi teljes szívvel és lélekkel, ábrándozva dalolta a régies 4577 12 | velem, nálam... Úgy sem lelheted föl máshol a helyed. ~Péter 4578 5 | hogy valami támasztékot leljek, ha szemeim nem látják bizonyosan 4579 9 | akart volna olvasni a férfi lelkéből. ~- Igen bolond dolog volna - 4580 7 | Riminszky. Sok szárad a maga lelkén. Ha maga véletlenül nem 4581 10 | uram - kiáltott az öreg Mik lelkendezve. - Csak egy perccel előbb 4582 5 | estélyeken Pogrányi képviselte a lelkes, rajongó hallgatóságot, 4583 10 | kedvetlenül dörmögött: ~- Valami lelket láttak a lovak. ~Az ostorával 4584 1 | terheli a Riminszky Kázmér lelkét!... Míg aztán néhány nap 4585 10 | ezt az utat, most a hideg lelte egész úton. Az üveges hintó 4586 5 | hosszú időre szándékozik lemondani az oboázásról. ~A diákok 4587 3 | menyecske volt, aki szörnyen lenézte azt a görbe országot, ahová 4588 12 | nemigen lehet az ifjúságot és lenge szerelmet visszavarázsolni. 4589 11 | alázatosan mosolygott. ~- A minap lengyelek jártak erre, és egy nagy 4590 Val| megváltoztatni. A Poprád örökre a lengyeleké maradt: örökre hűtelen hazájához, 4591 Val| a Poprád is kifelé folyt Lengyelországba; keresztül a határszéli 4592 1 | egyik-másik nyájat eladta a lengyelországi vásárokon, vett helyébe 4593 3 | történik Magyarországon vagy Lengyelországon? Hátha kiüt még egyszer 4594 8 | melegítsd a kezem. ~Egész lényében reszketett, és halotthalványan 4595 1 | olló alá, amely egyszerre lenyírná a bundáját. Riminszky olvasna, 4596 1 | juhokat, az olló nyírna, a lenyírt juhok száma annyi volna, 4597 11 | tőle, mint minden másvilági lénytől, de később csaknem megbarátkoztak 4598 4 | jövendőmondó szerint, mielőtt a Nap lenyugszik, hózivatar lészen. Ezt felelné 4599 5 | mind elmondta, hamarosan leöblítette torkát egy pohár borral, 4600 2 | ilyen nagy út előtt állott? Leoldozta a batyut a nyakából, odatérdepelt 4601 10 | fáradtan ült le a szarkofág lépcsőjére. ~A doktor ügyet sem vetett 4602 5 | az álomjáró. A falakon, lépcsőkarokon mindenütt virágfüzérek. 4603 5 | az ajtót, és három-négy lépcsőt ugrott egyszerre, mert gonosz 4604 12 | a hegyek hátát csillámló lepellel borította be a holdfény, 4605 5 | éppen úgy tik-takozta a lepergő perceket, mint talán száz 4606 5 | elég distancia lesz húsz lépés? - kérdezte Riminszky szekundáns 4607 10 | után siettünk, de miután lépése nem kopogott a kövezeten, 4608 8 | magamban Ancival s hallgatom a lépéseit, amelyek onnan belülről 4609 6 | ismerem valamennyinek a lépését... Ülj le ide a lábamhoz, 4610 10 | hord a lábán, és minden lépésnél finoman muzsikál az ezüstsarkantyú? 4611 5 | fogadott, akik lépésről lépésre követték a művésznőt; semmit 4612 5 | Riminszky kémeket fogadott, akik lépésről lépésre követték a művésznőt; 4613 5 | lépcsőkön, amelyeken sietve lépkedett lefelé Kavaczky. ~A földszintre 4614 10 | ösvényeket mindig sűrűbb tömegben lepte el a környék népe. ~Sokan 4615 5 | mintha meggyorsította volna lépteit. És Kavaczky leshelyéről 4616 10 | hallatszottak az udvaron. A léptek egyenesen a kápolna felé 4617 10 | akik nyakukban hurokkal lépték át a másvilági ösvényt - 4618 3 | figyelé az onnan kihangzó lépteket. De az ajtó nem nyílott... ~ 4619 3 | zömök, zsuffa-lován lefelé léptetett a hegyoldalból, a vár valamelyik 4620 5 | kérdezte Kavaczky a szobába lépve. ~De csakhamar belátta ennek 4621 5 | megszabaduláson: kitépi kezét, lerántja vele a virágot is. ~A földszinti 4622 3 | története van, hogy a várak lerombolására kiküldött bizottság nem 4623 3 | hegytetőn nagyon fogyatékos, leromlott ruházatban húzta meg magát. 4624 9 | előtt van, ott fáradtan leroskadt, mintha messzi útról jött 4625 5 | volna lépteit. És Kavaczky leshelyéről egyszerre fölismerte benne 4626 12 | kísértet észrevette, hogy leskelődnek reá, nyomtalanul eltűnt. 4627 6 | meg, amíg öltözködöm. Ha leskelődöl, kiszúrom a szemed. ~Nem 4628 10 | arcát érte. ~Mozdulatlanul, leskelődve figyelte azt az arcot: ~- 4629 3 | egy nagy vihar mindenestül lesöpri őket a magasságból. Bagolynak, 4630 3 | semmivé lett. Vagy talán csak lesoványodtak valami varázslat folytán, 4631 11 | Honeczkyék - a híresek -, Lestyenszky Kázmér Gácsországból, Lukai, 4632 8 | szenvedélyes, Erzsébet. ~Úrnőm lesütötte a szemét, és ebben a pillanatban 4633 5 | halkan nevetett. ~A kutya lesunyított fejjel állott az utca közepén, 4634 5 | előrebocsátotta. A hűtlen Poprád lesunyt fejjel közeledett. Farkát 4635 1 | nyomorúságát. A csizmája, köntöse leszakadozott róla, a tanácsbeli urak 4636 6 | ölében. ~Midőn már csaknem leszakadt az este, Riminszky hirtelen 4637 11 | szemét. ~- Eljöttem veled leszámolni, Riminszky - monda mély, 4638 1 | múlva újra látták Riminszkyt leszegett fejjel, még komorabban, 4639 Val| még mindig föltalálható leszen ez a kor. Ők elmaradtak 4640 12 | Jöttünk, jöttünk... ~Filkó letelepedett az út közepére, és ez annyit 4641 7 | tökéletesen elegendő, ha néha letelepedhetek egy kedves asszony mellé, 4642 6 | Ancsurka macskájával oda letelepedjen. Az öreg Mik tovább foglalkozott 4643 7 | életen keresztül. Szépen letelepedtem melléje és okosan, világosan 4644 7 | volt már külsőleg is és letelepedve Riminszky mellé, azt kérdezte: ~- 4645 5 | ideje. A gyászév nemsokára letelik. Lizi pedig elunja a várakozást. ~ 4646 5 | Mielőtt a három esztendő letelt, csupán annyit írt a művésznőnek: ~- 4647 5 | hogy ő meghalt? ~- Láttam letenni a kriptába. ~- Onnan kijöhetett. ~- 4648 12 | amelyről minden virágot letépnek. ~Riminszky úr már halott 4649 6 | este, Riminszky hirtelen letért a rendes országútról. Hegynek 4650 3 | versengés azzal végződik, hogy letörök, beletörök... De könnyen 4651 10 | homlokáról sem volt ideje letörölni a verejtéket. ~A véső a 4652 5 | Ezentúl lesbe állok, és letöröm a derekadat. ~Poprád ezzel 4653 6 | támasztott a csatornához, és a létrán oly fürgén futott föl, mint 4654 6 | ismételni a parancsot. Nagy létrát támasztott a csatornához, 4655 3 | borocskámat megittad, mégis hűtlen lettél hozzám. ~Ünnepnap volt, 4656 11 | gondoskodik rólam, mióta árva lettem. ~- Hát az aranyakat is 4657 4 | üljetek oda és játsszatok. ~Leültek és játszadoztak a maguk 4658 5 | éppen magam derülök kedvre - leüzenek az udvarra Korenyáknak, 4659 5 | házasságban, míg megkívánta levágni a karddal a felesége fehér 4660 1 | a birkahús ára. ~Kázmér levágta a fejét. ~- Mást nem mondott? ~- 4661 5 | arccal roskadt egy székre. Levegő után kapkodott, és nehéz 4662 3 | fellocsolt terem fülledt levegőjében. ~- Pogrányi Sámuelre - 4663 10 | fáklyák, tömjén fullasztó levegőjéből sietett mindenki szabadulni. ~ 4664 3 | de már csak az üres levegőnek beszéltem, a vadász úr eltűnt. ~- 4665 5 | öltözködött, és a szabad levegőre vágyódott, hogy elfelejtse 4666 10 | ráragad, hisz az odavaló levegőt szívja, meg a vizet issza - 4667 10 | Megdörzsölte a szemét, aztán újra a levélbe nézett. ~Azt a levelet Komárominé, 4668 3 | fénylőn világított, a bokrok levelét meg lehetett volna olvasni 4669 3 | többször fölkeresem. ~S így levelezett az élelmes Kohn Móric az 4670 9 | nem lett volna érkezése a levélíráshoz. Csak azért nem, mert röstellte 4671 6 | csizma. Ancsurka nem tudta levenni róla a tekintetét... ~- 4672 6 | fráter megtörölte a száját. Leverte a csuhájáról a kenyérmorzsát 4673 5 | egy fatörzsön ült, a diák levetett kalappal előtte hevert a 4674 3 | alabárdot, vitézi köntöst levetették és halinás, bocskoros tótok 4675 5 | fogadós megismeri Riminszkyt, levett sapkával, mosolyogva közeledik. ~- 4676 7 | ápoljon betegségemben, és lezárja valaki a szemem, ha meghalok... ~ 4677 4 | csöndességet, és felnyitotta lezárt szemét. ~- Szeretném, ha 4678 8 | ahol fehér tojásokból pici libácskák, kacsák ugrottak ki, és 4679 8 | mendegéltem a mezőn. ~A libuskák száma mindig több lett, 4680 8 | éppen tegnap olvastam a Lidérc-naptárban. ~Anci megcsóválta a fejét, 4681 8 | olvastam, amely könyv a Lidérc-naptáron kívül a nizsderi várban 4682 3 | kiáltott fel: ~- Tudom - lihegte -, hogy ez a versengés azzal 4683 8 | ereszkedtek a fákhoz, amelyek lilásszínű virágok terhe alatt reszkettek. ~ 4684 11 | szolgaság. Hát mentem... ~Amikor Lipovnicára érek, belenyúlok a zacskóba, 4685 9 | kolostortól, és lovára ült. ~Lipovnicáról Cservenka felé vette az 4686 9 | türelmetlenül intett: ~- Fehér, lisztes paróka a fején, a lábán 4687 10 | hallatszott. A lipovnicai barátok litániáztak ott a kegyuraság felett. 4688 11 | azt is szájába veszi. Hány liter bor van fizetni való, kocsmáros? ~- 4689 5 | sokat gondolt rá. De hát Lizikével jóformán sohasem lehetett 4690 5 | kerekektől, valamint a kis Lizitől: elmenvén egy szebb, nyugodalmasabb, 4691 10 | valamit, akik lámpásaikat lóbálták. ~Riminszky kiugrott a hintóból. ~- 4692 7 | kisasszonyt nagy haragra lobbantotta ezt a jelenet. Aranygombos 4693 2 | gondolkozni, amikor a kályhában lobog a rőzseláng, és az udvaron 4694 2 | dermedt tagjait a kályha lobogó rőzselángjánál. Volt fa 4695 11 | pislogott. A fal mellett a lócán egy bolyhos, fehér ember 4696 11 | világtalan ember fölemelkedett a lócáról: ~- Kezedet csókolom, Riminszky 4697 10 | leányokat a virágokkal. ~A lőcseiek is nagyon büszkék voltak, 4698 10 | Ancsurka látogatására ment Lőcsére, ahol egy egész házat bérelt 4699 4 | ez egy ördöngös macska! - lódította. - Az ördögök kuglizzanak 4700 9 | Hajnalodott, amikor lódobogás hallatszott lenn a piacon. ~ 4701 5 | amolyan németes kedélyességgel lökte előre Kavaczky urat a kacskaringós 4702 5 | pártfogóját várja benned. Száz lövésnek se örülnek meg úgy, mint 4703 2 | egy rézoroszlánfő szájából lógott ki. Meghúzta a karikát, 4704 5 | udvarra Korenyáknak, hogy lőjön a tarackokból. Hadd tudja 4705 5 | Néha Pétervárról, máskor Londonból, vagy Kairóból érkezett 4706 2 | mindenki jól magának. Mik nem lop, nem káromkodik és nem iszik... ~- 4707 3 | volt ott neki. Annyi fát lophatott, amennyit akart, senki sem 4708 5 | Legalább a kutyámat sem lopják el éjszakánkint - dörmögte 4709 5 | öreg órást is meg akarja lopni. ~Ott állott és nem sokáig 4710 5 | mintha egyenesen szívébe lopództak volna, és az ottani kerekecskék 4711 5 | Ugye, Riminszky, még nem loptad el az egészet? ~Majd a csipkéket 4712 5 | nézték a közeledőket, mintha lopva összemosolyogtak volna. 4713 9 | Ha nem csal horoszkópom, lovad éppen a nizsderi magaslatokról 4714 5 | megdörzsölve a kezét. - Éppen lovagi szolgálatról van szó. ~Schiller 4715 5 | artista-újságok mesés dolgokat írnak lovaglásáról, a kartársai pedig regényeket 4716 6 | volt a csodálkozása. Egy lovaglócsizmás, rövidbundás fiatalember 4717 6 | előtte, s kezében vastag lovaglóostor suhogott, amely esetleg 4718 5 | mazurkalépést. A lovarnő aranygombos lovaglóostorával kegyetlenül fejbevágta a 4719 9 | Még mindig a sárga bársony lovaglóruha volt rajta, amelyet a nizsderi 4720 7 | homlokát megcsodálta. A lovaglóruhában kedves ügyetlenséggel mozgott, 4721 7 | ezt a jelenet. Aranygombos lovaglóvesszőjével végigvágott a trombitán, 4722 7 | ráncbaszedlek. ~Már föl is emelte a lovaglóvesszőt, de aztán meggondolta magát. 4723 9 | öltözködve szánkáznak vagy lovagolnak, errefelé, olyanféle maskurája 4724 3 | egy svadron huszár élén lovagoltam Bécs városa ellen... Hogyan 4725 7 | elmulattatni, ha együtt lovagolunk a sötét erdőkben, vagy vadászunk 4726 5 | percben bemutatta a kóbor lovagot a diáknak. A diák mosolygott. 4727 3 | élén csorba támadott. ~A lovagregényeket a valóságos élettől átvette 4728 5 | használatban, a verset: egy kóborló lovagról... ~- A lovag, az én vagyok! - 4729 10 | köznépnek nem jutott eszébe a lovagterembe menni, az urak pedig csak 4730 11 | legtovább a tort. ~A nagy lovagteremből már mindenki elpusztult, 4731 3 | mappájáról, és a középkori lovagvárak, nagy nemzetségek sasfészkei 4732 3 | azt hihetné, hogy a régi lovagvárakban csak két dologról beszéltek: 4733 5 | gyülekezni mindenfelől. Sebesen lovaikra ugrottak és elnyargaltak. ~~ 4734 11 | részeg. Talán ellopják a lovaimat, azt sem bánom most... Semmit 4735 6 | ugyan el! A minap is egyik lovam nem tetszett. Az a ló tíz 4736 9 | is, amikor Riminszky úr lován bekanyarodott a kolostor 4737 9 | vendégszerető kolostortól, és lovára ült. ~Lipovnicáról Cservenka 4738 5 | Európa egyik leghíresebb lovarnője lett néhány esztendő alatt. 4739 5 | sétálni. Riminszky leugrott a lováról, nyomában Kavaczky. Az erdőcske 4740 5 | lábát törte egy cirkuszi lovasmutatvány alkalmával. Ezután egy havas 4741 5 | fekete táskát emelt ki, s egy lovásszal az erdőbe küldte. Majd szétnézett 4742 3 | sovány csirkét a faluban, a lovászlegények ilyenkor nagy hajrázásokat 4743 10 | feleségének, négy fehér lovat fogatott a kocsijába, és 4744 2 | aranycipőben fogsz járni, négy lovon és inasokkal. Mert sokat 4745 12 | szekereiken, és eljöttek a lublóiak, még Lengyelországból is 4746 1 | juhhúsos kásának. Késmárktól Lublóig, de talán még tovább is, 4747 Val| stílusban tervezték az építők. Lubomirszky hercegnek, aki a városkának 4748 9 | összegyülekeztek volna, mivel sohasem lustálkodtak akkor, ha a kolostorban 4749 9 | vagy másnak? ~Szuhinka lustán vállat vont. ~- Nekem van 4750 5 | félelemből, mint inkább lustaságból elkerülte a Pannónia üléseit. 4751 1 | nőne, hogy magasabb volna a Lynt hegynél, - Riminszky pedig 4752 5 | aztán egy este mégiscsak oda lyukadt ki Kavaczky, hogy hirtelen 4753 3 | Nizsderi Kavaczky György, m. p. ~- És ki légyen az a 4754 9 | Riminszky pedig kigombolta macskabőr bekecsét. ~- Tokajban - 4755 7 | állott a várkisasszony rövid macskabőr-bundában, magas szárú csizmában. 4756 9 | változását. Télen rövid macskabundát hordott, nyáron szalmakalapot 4757 4 | eszébe jutott az a fehér macskácska, amely valami véletlen folytán 4758 6 | Ugye, az a neved? Hát a macskádat hogy hívják? ~De már nem 4759 6 | hogy hozzalak el téged a macskáddal. Most itt vagyunk, és ezentúl 4760 4 | hát! Mit szoktál mondani a macskádnak? Mi neked a macskád? Nos? ~ 4761 6 | sokat beszéltem rólad és macskádról. És a nénike azt mondta, 4762 4 | Ancsurka szégyenlősen nézett a macskájára: - Az én gyerekem... ~Az 4763 6 | dohogott: ~- Most már csak a macskákat szereti. ~A sors könyvében 4764 11 | neked. Attól a kis nyavalyás macskától félsz csupán, akinek cérnaszálon 4765 6 | suhogott rajta, mintha egy madár-tábor készülne útra kelni. ~Egy 4766 5 | korán kelek. Korán, mint a madarak. ~Lizi kisasszony elmosolyodott 4767 7 | Jószívű cselédeim a megdermedt madárkát sem hagynák elveszni, és 4768 8 | úrnőm! Bár már ne járna magába odabenn szünet nélkül, megállás 4769 4 | Nem vagy tót? - ordította magából kikelve. ~Rocskay Teofil 4770 4 | közmondást - elég tót vagy magadért, Riminszky -, hogy Jarinkó, 4771 2 | gyöngyöm. Addig is vigyázz magadra, sohase felejtkezzél meg 4772 7 | hogy ha Kavaczkyé leszek, a magáé is leszek?... ~Riminszky 4773 3 | kupájához hozzáütötte a magáét. ~- Sohase láttam még ilyen 4774 4 | Gondolhatod, nem szívesen. Magamfajta tudományos ember pedig már 4775 8 | megrázott, hogy alig tudtam magamhoz térni, aztán ellökött magától. 4776 9 | ezt a kékszemű mézesbabát. Magának-e, vagy másnak? ~Szuhinka 4777 6 | a Poprád. ~- Nem vénebb magánál - felelt duzzogva a várkisasszony. - 4778 3 | volt. ~Mégis volt lakója e magános, elhagyott romnak - igaz, 4779 7 | elő, és napokig szenvedtem magányosan, elkeseredve, addig amíg 4780 1 | olyan garmadává nőne, hogy magasabb volna a Lynt hegynél, - 4781 10 | nizsderi várúr. ~Sokkal magasabban feküdt, semhogy valaki elérhette 4782 5 | holdvilágos este. A hold magasan barangolt a heidelbergai 4783 9 | lovad éppen a nizsderi magaslatokról érkezett ide veled... ~Riminszky 4784 Val| határszéli hegyláncokon, nagy magasságban járja be meredek útját; 4785 5 | Többnyire pattogó rigmusokban magasztalták a távollevő hölgy testi 4786 5 | megbűvölte az idegen különös magaviseletével. A Poprád szelíden lapult 4787 3 | várban esténként nem raktak máglyát az udvar közepén dologtalan 4788 11 | sebesültjei ekkorára ismét magukhoz térnek, kipihenik, kialusszák 4789 3 | a többiek elfelejtették magukkal vinni, vagy az is meglehet, 4790 12 | se fújjuk másnak, csak a magunk mulattatására, Filkó - sóhajtotta. - 4791 12 | Addig még csak nem is tudtuk magunkat jóformán kialudni, amíg 4792 5 | így szólt Lizihez: ~- Mi magunkban vagyunk, és a házunk sokkal 4793 11 | akartam tőled, Péter, most magunkra vagyunk. A kocsis meg a 4794 5 | gyűlölködések és torzsalkodások magvát hordta magában az oboa gyakori 4795 9 | Ferenc még mindig uralkodik Magyar- és Erdélyországokban. ~A 4796 4 | kucsmáját deres fejéről, és magyarázni kezdte a kiáltozás okát. 4797 10 | és a városi bakteroknak magyarázott éppen valamit, akik lámpásaikat 4798 10 | dolgokkal, szájukkal csettintve magyarázták: ~- Nem született még olyan 4799 9 | felelt a vándor. ~- Mi hír magyarföldön? Lesz-e szabadság? Él-e 4800 9 | vagy Magyarországból? ~- Magyarföldről - felelt a vándor. ~- Mi 4801 9 | történt, hogy Rákóczi Ferenc, Magyarország és Erdély nagy fejedelme 4802 Val| mondták -, asszony-király van Magyarországban. Mi bizony azt hittük, hogy 4803 Val| pecsétjét, törvénykönyveit. Nagy Magyarországot sohasem felejtették el teljesen, 4804 Val| gonddal őrizték a város régi, magyarvilágbéli pecsétjét, törvénykönyveit. 4805 6 | Tegye el, csak tegye el a mai nap emlékéül. ~Öreg szemeiből 4806 5 | hűtelen után futni? ~- Kutya máját! Ki beszél itt a hűtelenről? 4807 6 | mormogta rekedtes hangon. - Majdnem minden éjjel eljönnek... 4808 1 | után vette, építtette a majorokat, és a juhászaiból kitellett 4809 1 | száma annyi volna, hogy a majorosok se tudnák már számon tartani, 4810 1 | névszerint a komondorokat, majorosokat, juhászgazdákat. Annyira 4811 1 | tanyáztak, aztán elvitték őket a majorságokba. ~Az ördög tudná, hogy hány 4812 5 | kitört belőle a konok, makacs természet. Valahogyan roppant 4813 4 | csontot, hanem csak egy mákszemnyi ízületet tudnék újjáteremteni, 4814 6 | nyelvével. ~- Kutya-kutyánszki! Malac is van? ~A podolini toronyban 4815 6 | ahonnan valóságos pirosra sült malacka alakja tűnt föl. János pap 4816 3 | gazdasági udvar, ahol a malacok és baromfiak között a várúr 4817 3 | tudta átengedni magát a mámornak. Nem bírt vele a bor. A 4818 3 | csapravert hordóból. A vár körül mámoros emberek támolyogtak. Kavaczky 4819 5 | bogaraiddal! Ki a manó utazik manapság hintón? ~- Csendesen, Riminszky. 4820 10 | van - felelt Rocskay. ~- A manóba! Az a dolgod van, hogy itt 4821 4 | jársz... - dünnyögte. - A manóban! Hát miben járj? Cipőben, 4822 9 | megfordult itt. Honnan a manóból tudnám én valamennyinek 4823 3 | el kell tűnniök az ország mappájáról, és a középkori lovagvárak, 4824 5 | is jóllakik, doktor úr se marad éhesen. Legyen szerencsém. 4825 1 | a Riminszky mondása nem maradhatott titokban. Elment a híre 4826 5 | közepén és Poprád, hogy ő se maradjon hátra, keservesen vonított 4827 5 | szeretném, ha a kutyám éhen maradna. ~Wart Sámuel amolyan németes 4828 6 | az óra; azután nem szabad maradnia. ~- Kegyetlen! - felelt 4829 9 | szemed kíván. Csak itt kell maradnod mindig. ~Ancsurka azt hitte, 4830 2 | tehénkét vásároltak az itthon maradottak. Az én édesapám pedig egy 4831 9 | rablót. ~- No, akkor itt maradunk - dörmögte a leánynak -, 4832 2 | még ott fityegett valami maradványa a szíjhoz tartozó tőr tokjának. 4833 1 | szellem. Gyötri, kínozza, marcangolja: Isten tudja, micsoda nagy 4834 2 | Podolinba öreg nénikédhez, Marczinkánéhoz. Neki még mindig akad egy 4835 5 | tartományban! Bezzeg, ha az én Marczinkáném itt volna! ~Még valami más 4836 1 | tartott vizsgálatot, ahol a Marczinkára bízott nyájak legeltek. 4837 1 | verekedett, táncolt, közben pedig marékszámra szórta az aranyat. De meglehet, 4838 2 | hasonlítanál te ahhoz a Máriához? ~Ancsurka csak ekkor jutott 4839 9 | a kolostorban éppen Ave Mariát harangoztak. Egy kis madárka 4840 10 | sem volt, és a koporsót máris elhozatta Krakkóból. Nagy 4841 5 | dolgában. Egy csomó aranypénzt markolt ki zsebéből. ~- Akár egy 4842 11 | egy zacskó pénzt nyomott a markomba, és szó nélkül kitessékelt 4843 10 | Riminszky, hogy vagy egy tucat markos ember emelgeti a márványszarkofág 4844 4 | gazdátlan lesz a földön. Mármost minden attól függ, hogy 4845 5 | Pogrányi egy vödör vízbe mártotta a fejét. Komor, elszánt 4846 10 | volna a szemfedőt. ~Hatalmas márvány-szarkofágban feküdt a nizsderi várúr. ~ 4847 10 | nem felelt. A kinyitott márványajtót igyekezett visszaállítani 4848 10 | emelkedik a levegőbe. Rajta márványból faragott vitézi sisak, páncél 4849 10 | súlyú fedelét. ~Az óriási márványdarab csendesen himbálózva emelkedik 4850 11 | környéken mondták, és a márványkoporsóból ki-kijött, amikor senki 4851 10 | elhozatta Krakkóból. Nagy márványkoporsót hozatott, amelyet tizenkét 4852 10 | markos ember emelgeti a márványszarkofág több mázsa súlyú fedelét. ~ 4853 5 | bokrocskák szegélyezték az utat, másfelől virágos fák köszöntöttek 4854 7 | menekült egyik szobából a másikba a kis macska elől. Amikor 4855 11 | trombitás elé állította, a másikból maga ivott. ~- Igyál, Péter... 4856 1 | ország egyik szélétől a másikig. Ahol valami nagyszabású 4857 5 | felcseréltem ebben az esztendőben másikkal. ~Mentünk, mentünk a szűk 4858 9 | beengedni a házba. Be furcsa maskara vagy - mondogatta mindig. 4859 9 | kérdezte Szuhinka uram a maskarás kisasszonytól. ~- Szolgálatban 4860 7 | furcsa oldalait látni meg a máskülönben szomorú emberi életnek. 4861 9 | lovagolnak, errefelé, olyanféle maskurája volt a leányzónak. Még mondtam 4862 5 | és a kezükbe adta. ~Egy másodperc még és erősen tapsolt. ~ 4863 5 | de a zenét már csak bízd másra. ~Wart Sámuel szenvedélyesen 4864 7 | aki a szobában van. Az a másvalaki pedig hallgatja, hallgatja 4865 10 | Nem baj, barátaim. A másvilágon folytatjuk a háborút. Odaát 4866 7 | hogy kételkedjem önben. Mától fogva nem hiszek. Hiába 4867 4 | igazat adott volna Fintor Mátyásnak. Ancsurka nem értette mindjárt 4868 4 | cipő? - kérdezte Fintor Mátyástól. ~A suszter felállott. Csúnyán 4869 10 | a márványszarkofág több mázsa súlyú fedelét. ~Az óriási 4870 5 | félreugrott, és elvétette a mazurkalépést. A lovarnő aranygombos lovaglóostorával 4871 6 | Az a ló tíz évig táncolt mazurkát minden este, és dolgozott 4872 5 | Wart, kezében tartva éjjeli mécsesét, amelynek társaságában már 4873 7 | a keblemen egy kis arany medalionban, a szerelmem arcképével 4874 4 | körülöttem. ~Nagyot ásított a medvebőr-kanapén. ~- A lány is bejöhet a 4875 9 | keresztbevetett lábbal a földre ült a medvebőrkanapé mellett, amelyen a fejedelem 4876 3 | rendelem... ~Fölemelkedett a medvebőrről, és kimeresztett szemmel 4877 11 | A szemed fényes, mint a medvéé. Jól mondtam-e? ~- Úgy van, 4878 3 | dalát, és Kavaczky mély medvehangján dúdolt. A trombitás először 4879 10 | jobban fél, mint tizenkét medvétől. ~ ~ 4880 12 | égiháború közepette a szabadban. Meg-megáll a hegyormokon, és hosszan 4881 3 | békén. Amíg a vak trombitás meg-megpihent, hogy kifújja magát, Kavaczky 4882 5 | nélkül. ~Lizi kisasszony megadással hajtotta le a fejét. ~- 4883 7 | bántlak - mormogta -, inkább megajándékozlak. ~Fölnyitott egy tágas faliszekrényt, 4884 6 | amellyel a vizsgálatkor megajándékozta, még mindig a zsebében volt. 4885 5 | amelyek már a lovarnő útjába megakadtak. Cirkuszigazgatók versengtek 4886 6 | vagyunk? ~A vizsgálatot itt megakasztotta az a körülmény, hogy Marczinkáné 4887 5 | Otthon egy egész falura megalkudtam volna ennyi idő alatt - 4888 5 | kutya! ~Nem tudta hirtelen megállapítani, hogy a románcokra haragudjon-e 4889 3 | hallani a hangját, hogy megállapíthasson valamit az idegenről... 4890 6 | mindezen végiggondolt, akkor megállapította magában, hogy sorsa akkor 4891 5 | délután az uraság, és akkor megállapodhatnak a lakás dolgában. ~Kavaczky 4892 8 | magába odabenn szünet nélkül, megállás nélkül. ~Ma a völgyből száncsörgés 4893 11 | Talán eszébe sem jut neki megállítani büszke hintaját, ha észre 4894 10 | gondolta magában Riminszky. ~Megállította a kocsit, és a hintóhoz 4895 2 | bajuszú úr, egy pillanatra megállítva a vágtató fogatot. Ancsurka 4896 12 | a toporci határcsárdában megálltál Riminszky úr háta mögött - 4897 5 | tettem az álmot. ~Hirtelen megálltam - és ő is megállott ugyanabban 4898 2 | csöndített. Mintha csak megálmodtam volna előre, hogy nemes 4899 8 | csöndesen. ~- A vár alatt megásom a sírját a vén szolgának 4900 7 | hozzám. Remélem, mindjárt megbánja, ha arra gondol, hogy én 4901 1 | Riminszky pedig nemhogy megbánta volna az ígértét, hanem 4902 7 | akivel Ancsurka az első nap megbarátkozott, midőn a várkisasszony távol 4903 11 | lénytől, de később csaknem megbarátkoztak vele. Igen jóindulatú, csöndes 4904 5 | aztán a Poprád kutyát is megbecsülte. Hja, a nizsderi uradalom 4905 9 | Riminszky úré volt. A barátok megbecsülték az uraságot, de tisztelték 4906 5 | menyasszonyt! - kiáltotta a megbénult férfiú fülébe. ~Az némán 4907 5 | nem csodálkozott ezen a megbízatáson sem, amint megszokta, hogy 4908 3 | kulcsári és várnagyi teendőkkel megbízatott, hiába világított volna 4909 11 | mindenkinek szabad egyszer megbolondulni, egyiknek előbb másiknak 4910 8 | Riminszky. Anélkül is majd megbolondulok néha a gondolataimtól; legalább 4911 11 | beletörődtek a dologba, Riminszky megbolondult vénségére; mindenkinek szabad 4912 1 | keserűen nevetett fel: ~- Megbolondultak az urak? Ha akarnám, herceg 4913 5 | akármit. A kutyát teljesen megbűvölte az idegen különös magaviseletével. 4914 3 | asztalfiából, és a kántort megcélozta: ~- Iszol, barátocskám, 4915 3 | először azt hitte, hogy talán megcsalja hallása. Kavaczky sohasem 4916 5 | a tükör előtt néhányszor megcsavarta a bajuszát. ~- A kisasszony 4917 10 | éjjeliőr butykosa nyakát megcsavarva, azt a föld felé fordította. ~- 4918 6 | figyelmesen hallgatta, és olykor megcsillanó szemmel mondott neki valamit, 4919 3 | EMBERGYŰLÖLŐRŐL ~Lipót király alatt megcsinálták a törvényt, hogy Magyarországon 4920 2 | lépj be, te kis bogár. ~Megcsippentette az Ancsurka hidegtől kipirult 4921 9 | Lehajtotta a fejét, és titkon megcsípte a karját. Ébren volt, valóság 4922 7 | látta, és fehér homlokát megcsodálta. A lovaglóruhában kedves 4923 7 | ajánlatot tettem neki, hogy megcsókolhat, ha megöli magát. A szeme 4924 5 | kisasszony mind a tíz ujját megcsókolhatná Kavaczkynak, hogy ekkora 4925 9 | felelt a vándorló. ~A barátok megcsóválták a fejüket. ~- Ugyan honnan 4926 6 | odakünn valaki? - kérdezte megcsukló hangon. ~Ancsurka ijedten 4927 7 | udvarába. Jószívű cselédeim a megdermedt madárkát sem hagynák elveszni, 4928 12 | az ajkakat, és a szíveket megdobogtatja... ~Riminszky urat csendesen 4929 5 | állott az apjával -, de a megdöbbenés miatt percekig nem tudott 4930 3 | tudta is, hallgatott róla. Megdöfködte a szamarait, és kordéján 4931 5 | szeretem - felelt Riminszky megdörzsölve a kezét. - Éppen lovagi 4932 4 | gondolatja se volt ezentúl, mint megédesíteni a kis fogoly rabságát. Elnevezte 4933 5 | öreg órás kibékültek, és megegyeztek a zenei élvezetekben. Míg 4934 12 | s így elesett azon nagy megelégedettségtől, amelyet érezhetett volna, 4935 4 | szakállát, mint aki nincs megelégedve a mutatvánnyal. ~- No és 4936 6 | a tündérmesék egyszerre megelevenedtek előtte. Chalupkánénak már 4937 5 | vevő a boltomba. Próbáljunk megélni úgy, mint a heidelbergaiak 4938 11 | tömjént. ~És hosszú lábaival megelőzve a többit, legelsőnek hagyta 4939 5 | a jelenetnek. Riminszky megemelte a kalapját. Fagyos nyugalommal 4940 3 | kipödri a bajuszát, akkor megemlegeted. ~Az amerikai vállat vont: ~- 4941 6 | se szabad, csak azt, amit megengedek. ~- Süket leszek, kisasszonyom. ~- 4942 4 | ha éppen kedved tartja. Megengedem. ~Ancsurka kezet csókolt 4943 5 | Riminszky bólintott. ~- Helyes! Megérdemli. De betartjuk a párbajszabályokat. ~ 4944 9 | kolostornak, mert becsületemre megérdemlitek. ~A legöregebb fráter - 4945 9 | illesztette. ~A pincemester megeresztette a csapot, és aranyszínű 4946 4 | még csak a csizmáját se megérinteni. Azért vagyok itt én, azért 4947 Val| falakat, bástyákat kijavítani, megerősíteni. A kapukhoz polgárőrséget 4948 10 | Klein Márton éjjeliőr megerősítette az öreg Mik szavait. ~- 4949 7 | okosan, világosan próbáltam megértetni vele, hogy az ő sorsán már 4950 5 | tapodtat sem erről a helyről. Megértetted? ~Mik - mert hisz ő volt 4951 3 | tudták volna a hírnököktől, megértették volna a helyzetet a folyton 4952 2 | kész lett volna akármikor megesküdni erre. Aztán hízelkedve simogatta 4953 11 | tótok felé fordulva. ~- Megesküszünk, pan szolgabíró! - felelték 4954 6 | tréfásan. - Nem fél, hogy megesznek a farkasok? ~- Miért féljek 4955 2 | mosta az idő. A vasrészeket megette a rozsda, a szíjak, bőrök 4956 2 | kiáltotta rekedt hangon. - Megfagysz ott a hóban! Hová igyekszel? ~ 4957 9 | melegítette belső részeit, mert megfázott a hosszú útban. Ott koccintottam 4958 6 | a kezét: ~- Hideg volt, megfáztunk. No vetkőzz, Ancsurka. Csókolj 4959 10 | alig ismerték meg. A haja megfeketedett, a bajusza gácsérformájú 4960 5 | magában az oboa gyakori megfeledkezése, míg elkövetkezett az az 4961 10 | a sánta suszter nyomban megfelelt: ~- A püspöknek lehet több 4962 7 | fogva, hogy Péter zenész megfenyíttetett, csak néha találkoztak. 4963 9 | volt. ~A kasmirvörös ruha megfeszült rajta, mintha szobor volna. 4964 Val| templomot építtetett, arcképét megföstették a városháza számára... És 4965 1 | amilyen ő volt. ~Kázmér megfogadta az apai tanácsot. Szaporította, 4966 3 | vasmarok, ha csak akkor tudja megfogni a bűnöst, ha elébe kerül? 4967 6 | diadallal a fehér cicát. ~- Megfogtam, mint egy vasszöget - mondta 4968 5 | egyszer valamit hosszas megfontolás után a fejébe vett. ~- Bolondos 4969 1 | aranyad volna? - kérdezte megfontolva. ~A juhászné vállat vont. 4970 1 | idegen, messzi városokban megfordulni, ahol duhaj kedvében verekedett, 4971 11 | megpihenni. Amerre mentem, ahol megfordultam, mindenütt rablónak, zsiványnak 4972 1 | veszi a szájába a kását, megforgatja nyelvével, végre rosszkedvűen 4973 5 | háztetők felett, amelyek megfrissülni látszanak ezen a kedves 4974 6 | tornác felől, az ajtón egy meggörnyedt vállú, nagy öreg tót ember 4975 5 | eb kedvességének és nagy meggondolással ugyan, de végtére mégiscsak 4976 4 | mintha azt várta volna, hogy meggondolják a dolgot és mégis csak visszahívják. 4977 3 | ákom-bákomokkal írta, amint Kavaczky meggondolt hangon, ünnepélyesen diktálta: ~- 4978 4 | ördöngös macskád csaknem meggyógyított. ~- Az az ördöngös macska! - 4979 6 | múltak a napok. A házigazda meggyógyult, és a medvebőrt többé senki 4980 5 | kutyaugatást meghallotta, mintha meggyorsította volna lépteit. És Kavaczky 4981 5 | Lizire, hol Kavaczky úrra. Meggyőződése szerint az angyalok sem 4982 5 | elé: ~- Pedig - mormogta meggyőződéssel -, úgy érzem, hogy nemsokára 4983 5 | csupán arról akart volna meggyőződni, hogy még nem felejtette 4984 11 | részeire bontotta a lakatokat, meggyőződött arról, hogy azok jobbak 4985 2 | ezzel a mondással okvetlenül meggyőzte volna az idegen leányzót 4986 7 | Midőn már azt hittem, hogy meggyőztem, kezébe adtam a pisztolyt, 4987 3 | Kavaczkyak. Csuda volna, ha békén meghagynák halni az utolsó Kavaczkyt. ~ 4988 9 | nagy vasládák között és meghagyta neki, ha egy tejszemű embert 4989 3 | Lehet, hogy talán másfelé is meghagytak egy-kettőt mutatóba a százhatvan 4990 1 | volt. Széles vállain kissé meghajolt nagy, csontos feje, mintha 4991 6 | Erzsébet lehunyt szemmel, meghajtott fejjel ült, és a keze reszketett 4992 2 | asszonyoknak az a sorsuk, hogy meghaljanak és bizonyos, hogy Prihoda 4993 6 | a furcsa, ha az Úristen meghallgatná a tótok imáját, és hópelyhek 4994 5 | földrengést okozni. A királynék is meghalnak, hát még az órásnék! Lizike 4995 3 | azon gondolkozom, hogy ha meghalnék, nem is volna senki, aki 4996 3 | Iszol, barátocskám, vagy meghalsz. ~Mit tehetett egyebet a 4997 11 | tapasztalt embertől, hogy igazán meghalt-e az, akit mi a nizsderi várban 4998 3 | szóljon az ágyú, ha a várúr megharagszik. Elnémult a fegyvercsörgés 4999 9 | bort ivott. ~Most mégis meghatotta a langyos szél, amely arcába 5000 6 | kisasszonyka - mormogta meghatottan. - Az ördög bújjon belém, 5001 4 | egy ötvenesztendős ember megházasodik, számíthat-e arra, hogy 5002 3 | lehetett arra rávenni, hogy megházasodjon. De ha már megházasodott 5003 10 | komoran. - Mostanában akarok megházasodni, hogyan lehetnék tehát beteg? ~- 5004 3 | megházasodjon. De ha már megházasodott volna is, amúgy bolondjában, 5005 5 | beszélgetés után nemsokára meghirdették, hogy két komoly és rendes 5006 5 | akiket Kavaczky a lakodalomra meghívott. Ott ültek, pipáztak, és 5007 5 | mindent elkövetett újbóli meghódítására. Hangtalanul ültek egymás 5008 7 | valamikor egész Európát meghódította szépségével és művészetével? 5009 3 | elejtette a tollat. A pap meghökkenve nézett a bezárt ajtóra. 5010 10 | szomorúságban, a lovak hirtelen meghőköltek, a vén kocsis káromkodva 5011 5 | most, és ősi szokás szerint meghordozták a vállaikon. Riminszkyt, 5012 5 | amelyet új lakásában töltött, meghozta neki a lakótársat, mégpedig 5013 5 | valahol van egy vára, amelyben meghúzódhat az ellenségei elől. ~- Nincsenek 5014 5 | nézte sokáig a sarokban meghúzódó Poprádot, s dühösen megfenyegette: ~- 5015 10 | ki. ~Amíg az ódon ház így megifjodott, Riminszky úr se maradt 5016 9 | Tisztára annyi az egész, hogy megígértem valakinek, hogy nem hagyom 5017 7 | azt tanácsolja." Erre én megijedtem. Nem akartam egy harmadikat - 5018 6 | burnótos szelencéjét. ~Ancsurka megijedve lapult a falhoz, mert hiszen 5019 2 | hallatszott. A kondulás még jobban megijesztette Prihoda Annát, ijedten lapult 5020 5 | raktam el, más fogja betenni megillető helyükre. ~Az öreg órás 5021 9 | Ancsurkánk? - kérdezte nagy megilletődéssel. - Ugyan kinek fájt rá a 5022 5 | nem volt mester, aki többé megindítani tudta volna. ~...Így jutott 5023 3 | huszonötöt - mondta nyugodtan, és megindította a szamarakat. ~Megkapta-e 5024 2 | nyelvével, aztán hajrá, megindultak a remek lovak a könnyű szánnal.