| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Krúdy Gyula A podolini kísértet IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
6530 3 | körméről, és a szamaras kordé saroglyájából előkerült az a bizonyos 6531 5 | száma megnövekedett. Azzal a sarokkal szemben, amely sarokban 6532 3 | folytán, és lett belőlük a sarokszobában ablaknál üldögélő, oltárterítőket 6533 5 | azért jöttek haza nyakig sárosan, porosan, hogy folytassák 6534 3 | idejében is volt lakója a sasfészeknek, mint általában mindig. 6535 3 | lovagvárak, nagy nemzetségek sasfészkei a hegytetőkön egymás után 6536 3 | védelmére építették volna a sastanyát a vár építői. Építette bizony 6537 5 | Széles kard az oldalán, sastollas kalpag a fején. Riminszky, 6538 4 | vagyon. Újhold vagyon és a Saturnus bolygó látható az égen. 6539 11 | mulathassunk. ~A többiek savanyú arcot vágtak. Egyszerre 6540 5 | közeledett. A divat a bő Schiller-köpenyegnek hódolt és a nagykarimájú 6541 11 | mint egy-két napig. A csata sebesültjei ekkorára ismét magukhoz 6542 5 | pisztolygolyó halálra ne sebzett volna egy-egy diákot a Heidelberga 6543 11 | Mellette ült a kocsiban a segédje, annak odaszólt: ~- Mindinkább 6544 3 | láthatatlan ember talán az ördög segélyével tartott meg. Nem történhetett 6545 5 | fogva a nyeregbe akarja segíteni. ~- Azt hiszed - mormogja 6546 10 | páncélos, dárdás vitézek segítették le a környékbeli asszonyokról 6547 2 | íziben, ide hátra, János segítsd a kis leány batyuját. ~A 6548 4 | Becsületemre mondom neked, nincs segítség. Úri becsületemre, Riminszky... ~- 6549 5 | töltötted ismét az éjszakát, te sehonnai? ~Poprád felelet helyett 6550 5 | vagyok. Nemigen mozdulok sehová. Mindig itthon találsz. ~ 6551 10 | legdrágább kalapjai neki voltak, selyem, bársony, brokát annyi hevert 6552 6 | pádimentumon is mintha zizegő selyembe süppedt volna a láb. ~A 6553 10 | Hiszen ha Toporcon ebben a selyemben, bársonyban meglátnának, 6554 9 | tágranyitott szemmel hallgatott. ~- Selyemből, bársonyból lesz a ruhád, 6555 8 | Ancit nyomban egy kis selyemkendőbe takartam, hogy valahogy 6556 5 | varrónő dolgozott a Lizi fehér selyemruháján a sötét rézmetszetek alatt. 6557 10 | bocskorokat vett, a másik selyemruhákat. Hát olyan szép vagyok én? 6558 5 | öltöztették. A hosszú uszályos selyemruhát tűzdelték, igazgatták. A 6559 5 | révedezett maga elé. Suhogtak a selymek, a csipkék. Fehér topánkák 6560 7 | És még nem fizetett meg semmiért. ~Riminszky vállat vont. ~- 6561 5 | megszokta, hogy ezen az estén semmin se csodálkozzon. Sietve 6562 5 | nagyokat gondolkozni mindenféle semmiségeken. ~Kavaczky a pipája füstjébe 6563 3 | egészséges asszony mind semmivé lett. Vagy talán csak lesoványodtak 6564 7 | és sárga bársonyruhájában senkihez sem hasonlított azon nők 6565 7 | hogy rajtam kívül nincs senkije, és csupán én tudom elmulattatni, 6566 12 | a szél. Egyedül vagyok, senkim sincsen... Péter bátyó, 6567 1 | húzta; közben nem nézett senkire. ~ ~ 6568 2 | Marczinkánéra: ~- Lódulj, öreg seprő. Az én uram parancsolta, 6569 3 | a fogára nyomta. Nagyot sercentett és a levegőbe bámult. ~- 6570 1 | határon, valamely ellenséges sereg; aztán az ellenfél nem kér, 6571 5 | Lizinek eleinte szokása volt sértődötten felállni és kimenni a szobából. ~ 6572 1 | alatt. Ezekről a végtelen sétákról tartotta a podolini közvélemény 6573 5 | Szeretek a folyóparton sétálgatni, és nagyokat gondolkozni 6574 5 | közeli erdőcskébe mentek sétálni. Riminszky leugrott a lováról, 6575 5 | a neve, hívták Schiller Siegfriednek... ~- Talán a versíráshoz 6576 5 | el - felelte Riminszky. - Siess vele, mert már várnak. ~ 6577 3 | hörögve emelte fel a fejét. ~- Siessetek - kiáltotta. - Egy-két percem 6578 5 | kényelmet szereti, akinek nem sietős a dolga - felelt Kavaczky. - 6579 8 | előtte. És talán a bánat siettette halálát. ~Reggelre kelve 6580 10 | Gavra Pállal, az árnyék után siettünk, de miután lépése nem kopogott 6581 5 | látszott tréfálni. ~- Ha sietünk, még utolérhetjük őket. 6582 5 | Mentünk, mentünk a szűk sikátorban. Ő elöl, a falhoz, lapulva, 6583 Val| is elsikkasztani! ~De nem sikkasztott el egy hónapot sem. Az új 6584 8 | odabenn a szívemben vadul sikoltozom, mint egy menekvő madár... ~ 6585 5 | tébolyító, szívethasító éles sikoly tört ki a melléből. Aztán 6586 9 | kapus fráter alázatosan. ~A silbakok tisztelegtek - hosszú dárdájukat 6587 9 | való kegyeletes szokásból silbakolt a kapualjban két lipovnicai 6588 12 | leheveredett a földre, és kutyáját simogatva, halkan beszélt hozzá: - 6589 4 | és néha nagyon boldogan simultak egymáshoz. ~- Én is olyan 6590 5 | fatörzsről, és a diákhoz simulva, könnyű, boldog léptekkel 6591 5 | Magyarországba. Az okmányok sincsenek teljesen rendben. ~- Pénzért 6592 4 | semmit sem tudtok. Illetőleg sintérelni tudtok. Kezem, lábam le 6593 3 | rettenetes kaszabörtönök és sínylődő foglyok merülnek fel a képzeletemben, 6594 Val| Akkor már nagyon régen sínylődtek a városok az idegen zálogban. 6595 8 | Vajon mit csinál odabenn? Sír-e, jajgat-e vagy haragszik-e? ~ 6596 8 | szobájából hangos beszéd és sírás hallatszott. ~Csakhamar 6597 2 | kemény téli idő volt, hogy a sírásók fejszével ásták meg a sírt 6598 12 | akinek utóvégre volt mit siratni régi gazdáján. ~Riminszky 6599 5 | amikor virágok nyílnak sírdombján, hogy a virágokból bokrétát 6600 4 | vagyok. ~- No, azért ne sírjál, majd csak valahogy gondoskodom 6601 8 | A vár alatt megásom a sírját a vén szolgának amely annyi 6602 2 | temető akácfái között egy új síron, amelyre egy didergő, vékonyka 6603 3 | Künn a cselédek hangosan sírtak, legalább egyszer kisírhatták 6604 8 | fájdalmat? ~- Szenvedtél-e már, sírtál-e már hosszú éjjeleken, amikor 6605 8 | fejemmel. ~Aztán nagyon sokáig sírtam, hogy Riminszky úr elment 6606 4 | hiába jajgatunk, imádkozunk, sírunk; menni kell, ha a másvilági 6607 11 | igen nyájasan bánt velük. ~Skarlát-ruhás alakja csakhamar eltűnt 6608 10 | majd a hozzája tartozó skarlátszínű ruházatú vitéz is megjelent. ~ 6609 5 | hosszú, kevésbé veszélyes slágert, amely karddal vagdossák 6610 6 | konyha felől jó illatok sodródtak kifelé, a fráter arra vette 6611 10 | fekvő halottját. Finoman sodrott aranypáncél volt a melle 6612 5 | földszinti szobájában hordó sörök voltak csapra ütve, ahol 6613 5 | nevetségesnek, unalmasnak találom. A sört nem szeretem, bort soha 6614 5 | illik. Kavaczky de Nizsder a sörtebajusza alatt furcsán nevetett, 6615 5 | meg a kulcsot az órában. A sötétbarna nagyapó a sarokban, amely 6616 3 | ott a Dunajec völgyében, a sötétlő Kárpátok között. ~A parasztok 6617 7 | magas szárú csizmában. Sötétpiros volt az arca és acélszürke 6618 5 | kis szellem, aki az örök sötétségből napvilágra kerülve, idegenkedve 6619 7 | és mikor kocsim az est sötétségében a vár felé közeledett, Kavaczkyval 6620 5 | talán Wart uram felejtett el sóhajtani? Elég az hozzá, hogy abban 6621 5 | mint a Pogrányi ábrándos sóhajtásain. Kavaczky a régibb lakó 6622 9 | járnak az álmok, nem járnak a sóhajtások; se az örömök, se a bánatok. 6623 4 | szebb a bocskor. ~Aztán sóhajtva tette hozzá: ~- De hát ha 6624 Val| népességnek. De akármilyen soká tartott a podoliniak számkivetettsége, 6625 11 | mert ez meg vásárokra, sokadalmakban szeret kóborolni. Ez a kutya, 6626 6 | az ablakhoz lopódzott, és sokáig-sokáig nézte a hópelyhes éjjelt. ~ 6627 3 | idejében lakott benne valami sokaranyú, sokezüstű ember, aki ezen 6628 5 | csontot szereti. ~Wart Sámuel sokatmondólag pislogott gömbölyű szemüvege 6629 3 | benne valami sokaranyú, sokezüstű ember, aki ezen beszédes 6630 6 | sokan jártak odakünn, annyi sokféle volt a lépések zaja, hogy 6631 10 | zsindelyt, és helyébe tarka, sokszínű zsindelyt raktak. Az új 6632 1 | elfogadására. Habár az idők során akadt olyan is közöttük, 6633 3 | mint másfelé, ha rájött a sorja, és az öreg emberek meghaltak 6634 10 | koporsóban, és hűséges embereitől sorjában elbúcsúzott. Amikor a kőmívesek 6635 10 | férjhez is adlak. Csak várj sorodra, egyszer majd férjhez adlak. ~ 6636 8 | kerek betűkkel ezeket a sorokat írta be Prihoda Anna, a 6637 6 | betűket. A barát egymás után sorolta fel azokat a betűket, amelyek 6638 8 | emberek tudatlanságával sorozhatott volna egyébhez is...) ~A 6639 6 | megállapította magában, hogy sorsa akkor fordult jobbra, amidőn 6640 7 | megértetni vele, hogy az ő sorsán már csak az javíthat, ha 6641 5 | Ezen esztendők alatt a sorsnak akaratából kis leánya született 6642 4 | ugrándozol, rúgkapálsz? Sorsod meg van pecsételve, mint 6643 11 | csalogatott a folyó! A jó sorsom ekkor összehozott egy vak 6644 3 | foglalkozás nélkül akarja leélni a sorstól rája szabott esztendőket; 6645 2 | öreg tót asszonyoknak az a sorsuk, hogy meghaljanak és bizonyos, 6646 6 | alaposan megmagyarázott minden srófocskát, amely a lakatokban található 6647 Val| építettek, régi középkorias stílusban tervezték az építők. Lubomirszky 6648 2 | betuszkolta Annát a konyhába. Süketek szokása szerint igen hangosan 6649 5 | valódi ezüstkés, amellyel a sültet földarabolni lehet. Legyen 6650 6 | is mintha zizegő selyembe süppedt volna a láb. ~A szőke kisasszony 6651 7 | volt - belevonni a dologba. Sürgettem, biztattam, rábeszéltem. 6652 2 | Sietve beszélt, mintha sürgősen akarna mindent az Ancsurka 6653 10 | várudvaron gyászruhás vitézek sürögtek-forogtak. A lépcsőkön apródok álltak 6654 5 | minden jóval ellát. Főz, süt, ápol, nem engedi eszembe 6655 11 | konyhán elölről kezdték a sütést-főzést. ~Az utolsó Kavaczky virágkora 6656 10 | egész ökröket, bárányokat sütnek a köznépnek. A pincéből 6657 6 | körülmény, hogy Marczinkáné a sütő ajtaját felnyitotta, ahonnan 6658 3 | akik nagyszerűen főztek, sütöttek, versenyt mulattak a férfiakkal, 6659 12 | felelt senki, csak a szél süvöltött tova a falak között. ~Tapogatózva 6660 5 | diák. ~- Igenis, plágium - süvöltötte éles hangon. - Pogrányi 6661 12 | hegyek között éles szél süvöltözött, és a fenyőfák dideregve 6662 5 | háztetők fölött, és ábrándos sugarai enyhe fényt árasztottak 6663 6 | nyílott föl, és az ajtóban sugártermetű, nagyon fehér arcú, szőke 6664 4 | macska azt, amit Ancsurka súgott neki, nem lehet teljes bizonyossággal 6665 12 | összefonva, és fölötte bánatosan suhan el a szél. Egyedül vagyok, 6666 5 | arccal révedezett maga elé. Suhogtak a selymek, a csipkék. Fehér 6667 5 | levélben. ~Kavaczkyt nem sújtotta le ugyan a hír - mindig 6668 6 | ezüsttányérok, antik edények súlya alatt roskadozott az asztal. 6669 10 | márványszarkofág több mázsa súlyú fedelét. ~Az óriási márványdarab 6670 6 | Mik is tiszteletteljesen sunyított a színben lakatjai között. 6671 10 | kanyargó ösvényeket mindig sűrűbb tömegben lepte el a környék 6672 9 | éppen Fintor, a podolini susztermester melegítette belső részeit, 6673 4 | bundában. Kedvetlenül nézte a susztert meg a leányt. Mintha valamit 6674 10 | Az első éjszaka - felelt suttogva Komárominé - két nizsderi 6675 3 | vadul. - Álmomban éppen egy svadron huszár élén lovagoltam Bécs 6676 4 | munkája, hanem valami pesti svindleré. Úgy ám!... Vagy talán bécsié, 6677 12 | az égiháború közepette a szabadban. Meg-megáll a hegyormokon, 6678 5 | volna. ~Kavaczky dörmögve szabadkozott, mire Pogrányi szomorúan 6679 4 | Ancsurkát, hogy bocsássa szabadon a macskát. Ő majd - tudniillik 6680 3 | fontos pozíció lehet, ahová a szabadsághősök befészkelhetnék magukat. 6681 3 | különböző indulatok. ~- Szabadsághősöké legyen ez a vár, ha én meghalok... 6682 12 | Prihoda Anna elérte azt a szabadságot, amely után életében vágyakozott. ~ 6683 10 | levegőjéből sietett mindenki szabadulni. ~Mindenki rangja szerint 6684 5 | megyünk. ~Riminszky talált egy szabómestert, aki valamikor Magyarországon 6685 5 | párducbőr kacagányt rendelt a szabónál. Kavaczky úgy örült, mint 6686 3 | akarja leélni a sorstól rája szabott esztendőket; legalábbis 6687 5 | olyan sajtról, amelynek szaga nincsen. Poprád el-elhallgatott, 6688 5 | megsimogatta a sarkában szaglászó ebet. ~- Poprád, ezentúl 6689 3 | aki megveretése óta sokat szaglászódott a nizsderi vár körül, egyszer 6690 1 | egyszerre megállott, és szaglászott a levegőben. Majd nagyot 6691 5 | ármányos ebnek látszott, amely szaglászva dugta be az orrát a házba, 6692 10 | Bennem sincs, jó uram. Szagold meg, légy szíves. ~Kinyitotta 6693 4 | a szájadat!... ~Ennek a szájgörbítésnek mégis megvolt az az eredménye, 6694 2 | értette volna meg annak a szájnak a mozgásából az Ancsurka 6695 4 | lakatosműhelyét berendezte, szájtátva bámulta a leányka cselekedetét. 6696 10 | ismerősebbek voltak a dolgokkal, szájukkal csettintve magyarázták: ~- 6697 3 | megtanulta többek között a szakácskodást is. (Sok mindent kell tudni 6698 1 | amelyeket a világ semmiféle szakácsnője nem tud megfőzni. Az éjjel 6699 2 | leányzó, aki gyerekkora óta szakadatlan munkában van. Elbírja tehát 6700 2 | Istenről. Ha pedig el találna szakadni a bocskorod, menj Podolinba 6701 1 | juhászné vállat vont. Majd szakadozott bocskorára esett a tekintete. ~- 6702 2 | vágott. Dohogott valamit a szakállába és elfordult. ~- Már megint 6703 4 | szakállát. ~- Kár lesz a szakálladért! - morogta. - Egyébként 6704 6 | szemeiből víz szivárgott a szakállára, és ijedten állott vissza 6705 9 | Most is azt fújta a szőke szakállú barát, és már mint ilyenkor 6706 3 | torzonborz bajuszukkal, szakállukkal még egy darabig mereven 6707 9 | a puskaporuk -, a saját szakállukra kezdtek valami háborút a 6708 10 | egyházmegyét. ~Riminszky szakított az európai viselettel. Szárnyas 6709 5 | nem is igen kell mondani szakmabeli férfiú előtt. Az jelentéktelen 6710 7 | Valami különös melegség szaladgált ereiben, a fejétől a lábáig, 6711 3 | között a várúr gyerekei szaladoznak együtt a parasztfiúkkal; 6712 9 | A falusi gyerekek utánam szaladtak, a kutyák megugattak. Marczinkáné 6713 9 | hogy hollóhajába ezüst szálakat rakosgatott titkon az idő. 6714 2 | édesapám éljen. Nostyek Péter, Szalan György meg Jánoska, akik 6715 10 | ott a kegyuraság felett. Szálas gyertyák, fáklyák világították 6716 5 | utcácskára. Tavaszi szellő száll a folyó felől és fecskék 6717 5 | Kavaczkynak módfelett tetszett a szállás. A vasrácsos ablakok, bolthajtásos 6718 2 | szalmakunyhóban kínálták volna meg szállással Prihoda Annát, nem hálatelt 6719 3 | fűzfavesszőből való takarókban szállítanak, úgy itta, mint a vizet. 6720 3 | nizsderi váram örökségben szálljon egyetlen örökösömre... ~ 6721 2 | pártfogója? Károgó varjúcsapat szállt fel a közeli mezőkön, sebes 6722 9 | elázott vendégeket. A színben szalma volt a földre szórva, odafektette 6723 11 | Lapos, nagy üveg volt az, szalmába, vesszőbe fonva. Ökölnyi 6724 6 | hogy ébren van. A toporci szalmafödeles házikóban öregasszonyoktól 6725 5 | tornákon. ~A diák fehér szalmakalapja megjelent az udvaron. ~- 6726 6 | pantallóban, félcipőben és kezében szalmakalapját tartva egy szőkefürtös, 6727 9 | macskabundát hordott, nyáron szalmakalapot tett a fejére. Hogy a hegyoldalakban 6728 2 | jó Istenre? Ez pedig nem szalmakunyhó, hanem szép nagy kőház, 6729 2 | tavaszig eltart? Ha egy útszéli szalmakunyhóban kínálták volna meg szállással 6730 3 | a várúr hónapszámra avas szalonnán élt. A vendégei kedvéért 6731 1 | belefogott volna a végtelen számadásba, azaz hogy semmi dolga sem 6732 3 | hébe-korban lejött a várból, és a szamarak ugyancsak emelték a lábukat 6733 3 | nyugodtan, és megindította a szamarakat. ~Megkapta-e Krumpli György 6734 3 | a véletlen vetette. Két szamarat fogott a kordéjába, ha hébe-korban 6735 5 | pedig... Eh, a leányok nem számítanak. ~Kavaczky a kapuig kísérte 6736 5 | minden eshetőségre kellene számítani... Például arra is, hogyha 6737 12 | nagyon keresett. Hisz emberi számítás szerint nemigen lehet az 6738 1 | messzire volt, Riminszky számítása szerint. Amint ment-mendegélt, 6739 6 | Érthetetlen, hogy hová lehetett. Számításom szerint már négyre Podolinban 6740 4 | gyümölcsökre csak akkor számíthat, ha a felsőbb természeti 6741 4 | ötvenesztendős ember megházasodik, számíthat-e arra, hogy házasságának 6742 7 | Erzsébet. - Talán bizony arra számított, hogy ha Kavaczkyé leszek, 6743 Val| soká tartott a podoliniak számkivetettsége, az ódon városházán az egymás 6744 5 | uraságok immár elutaztak. A számla azonban itt maradt. ~Riminszky 6745 6 | betűket, mint egy pap. Hát a számokkal hogy vagyunk? ~A vizsgálatot 6746 11 | Kázmér, az egész életemről számolok most veled. Arról az életemről, 6747 11 | A kocsmáros hamarosan számolt. A kutya szájába vette a 6748 1 | kettő, három... ~Amint egy számot kiejtene a száján, a juhászok 6749 3 | Bécsben. A megbomlott agyában számtalan társa akadt a lefejezett 6750 Val| jogoknak alapján örökös száműzetésre ítélt egy asszonyt, bizonyos 6751 Val| a messzi hazára, mint a száműzöttek gondolnak a honukra. A gazdagabb 6752 5 | a "költőt". Magában igen szánandó figurának találta. Szóba 6753 6 | Riminszky helyet csinált a szánban. Egy pillanatig arra figyelt, 6754 6 | hallhassa a völgyben elhaló száncsörgést... ~Ancsurka a sarokban, 6755 5 | nemulass! De minden rossz szándékának egyszerre vége lett, amikor 6756 9 | éjszaka volt, de fölhagyott szándékával, amikor meghallotta, hogy 6757 5 | legutoljára. Most komoly a szándékom, és a menyasszonyom se valami 6758 5 | Megesett, hogy unalmában szándékosan rontott el egyes órákat, 6759 5 | aki nagyon hosszú időre szándékozik lemondani az oboázásról. ~ 6760 5 | lebeszélni a barátját arról a szándékról, hogy engem feleségül vegyen. ~ 6761 9 | bolondos ruhákba öltözködve szánkáznak vagy lovagolnak, errefelé, 6762 12 | Vitte, vitte Ancsurkát a szánkó az ismeretlen jövő felé 6763 8 | visszajön, és elvisz innen, de szánkójának csörgését nem hallom. ~Vajon 6764 2 | már - türelmetlenkedett a szánkós. - Hová igyekszel? ~- Podolinba, 6765 3 | A parasztok csendesen szántogatták a hegy oldalát, a lányok, 6766 10 | határba. A négy fehér ló vígan szántotta az országutat; a huszár 6767 5 | Kihallatszott az utcára, és mindig szaporodott a diákok száma. Ha Kavaczky 6768 1 | bocskort küldött a juhásznénak. Szaporodtak a bocskorok, messzi vidéken 6769 7 | ördög maga, Riminszky. Sok szárad a maga lelkén. Ha maga véletlenül 6770 2 | csizmában, amely csizma magas szárával mintha arra lett volna jó, 6771 10 | föld felé fordította. ~- Száraz, uram, mint a "Jánosik kútja"! ~- 6772 10 | Körüljárta háromszor-négyszer a szarkofágot, de nem vette magának azt 6773 12 | érte utol Hymen aranyos szárnyaival, bizonyos Angyalffy Gábor 6774 5 | észre Kavaczky urat, aki szarvas-agancsos kését, ezüstkanalát már 6775 3 | cselédjeire: ~- Mit tátjátok itt a szátokat. Menjetek íziben az országútra; 6776 2 | húzhattak a lábukra. Finom fehér szattyán volt a bőr, piros bársonnyal, 6777 10 | fején, és hosszú sarkantyús szattyán-topánka a lábán. Úgy feküdt ott, 6778 10 | Lőcsén olyan valaki, aki zöld szattyáncsizmát hord a lábán, és minden 6779 3 | vár tornyában. A harang szava vészesen, ijedten hangzott 6780 11 | dolog. A múlt héten komoly, szavahihető emberektől hallottam ilyesmit, 6781 2 | voltak a Prihodáné utolsó szavai. Ancsurka a temetés után 6782 4 | megértette a Fintor uram szavainak jelentőségét. Az arca olyan 6783 3 | volt a felelet, a Kavaczky szavaira. ~A harmadik napon - a vak 6784 7 | lett. A kemény, kegyetlen szavak jól estek lelkének, és már 6785 5 | nagyszakállú törpe hebegve keres szavakat mentségére: ~- A szomszédban 6786 5 | mindenféle költeményeket szaval az utca közepén és Poprád, 6787 5 | mutatkozott. A költő pedig már szavalni is kezdte egy piszkos papirosról, 6788 11 | utamba, aki verseit a népnek szavalta, amely röhejjel kísérte. 6789 12 | lépéseket hallott volna. ~De szavára nem felelt senki, csak a 6790 4 | Odabentről a gazdája akadozó szavát hallotta: ~- Tudja, doktor 6791 5 | a régi diák-nótát, amely századok óta hangzik, különböző változatokban. ~ 6792 Val| legelső gondja volt a hosszú századokon át megrongált falakat, bástyákat 6793 6 | vissza-visszapislogott és az út mentén álló százéves fenyők hosszú hidakat raktak 6794 3 | Salamonnak pedig volt csaknem százfőnyi várőrsége, fegyveres, kipróbált 6795 3 | meghagytak egy-kettőt mutatóba a százhatvan vár közül, de annyi bizonyos, 6796 5 | Odahaza Nizsderen akár százszámra fogdoshatod össze az ilyen 6797 7 | meg kellett halni akkor. Százszor meg kellett halni, mert 6798 1 | teremtek ezen a vidéken is, nem szebbek, sem csúnyábbak mint Toporcon, 6799 5 | angyalok sem hárfázhatnak szebben odafönn az égben, mint ahogy 6800 3 | volna előlük. ~Kavarczky szederjes arccal feküdt a földön. 6801 5 | nem szólt többet. Magára szedte a ruháit, aztán ment Riminszky 6802 5 | kertekben, ahol virágot szedtek. Mikor az egyik csízecske 6803 1 | nagy birtoka van valahol Szeged alatt, amelyet bérbe adott.) 6804 2 | egyszer is az elhagyott szegények régi pártfogója? Károgó 6805 3 | Sőt, amikor egyszer nagy szegénységében Kohn Móric, a kranyokai 6806 7 | ponton voltam, hogy fejének szegezem a pisztolyt, amikor a vak 6807 8 | és a tekintete zavarosan szegeződik reám. ~Előtte a háromlábú 6808 7 | acélszürke szeme mint éles penge szegeződött Riminszkyre és a leányra. 6809 3 | ajtókban, akik lándzsát szegeztek a kántor mellének. Kavaczky 6810 1 | tisztásra ért. A tisztás szegletén kis juhásztanya állott, 6811 9 | lengyel királyok szolgálatába szegődtek - majd - ha nagyon fölhalmozódott 6812 2 | Ancsurka persze nagyon szégyenkezett, alig merte fölemelni a 6813 5 | arca borús maradt. Majd szégyenkezve, félig elfordulva kérdezte: ~- 6814 4 | macskád? Nos? ~Ancsurka szégyenlősen nézett a macskájára: - Az 6815 9 | emeletre, és ott a legnagyobb székbe ültette, amely széknek piros 6816 1 | mindig maga mellé ültette a szekérbe, ha elment a juhászokat 6817 9 | hallotta, hogy Szuhinka vásáros szekere erre járt, és a szekéren 6818 3 | borkereskedő lengyel zsidók hosszú szekerei hiába nyikorogtak ezen a 6819 12 | elhallik a moraj, a nehéz égi szekerek tovazörögnek országutakon, 6820 3 | hordókat, amelyeket hosszú szekereken lengyel zsidók hoztak a 6821 9 | Hát akkor ülj föl a szekeremre, éppen arra megyek. - Nemsokára 6822 9 | óra múlva magához tért, a szekerét megtalálta, de a szekérről 6823 9 | érkezett Szuhinka uram a szekerével. Éppen egy csomó lengyel 6824 3 | jókedvűen irányították szekerük rúdját a sziklafészek felé, 6825 11 | mormogta, közelebb húzva székét a trombitás asztalához. - 6826 9 | legnagyobb székbe ültette, amely széknek piros bársonyból volt az 6827 5 | hamuszürke arccal roskadt egy székre. Levegő után kapkodott, 6828 6 | merev nyakkal állott a szekrény előtt. Izgatottan csapta 6829 7 | trombitáját, amelyet a poros szekrényben tartott a folyosó végén, 6830 5 | ólomgolyócskákat legtitkosabb szekrényébe, mint valami ereklyéket. ~ 6831 6 | Izgatottan csapta be a szekrényke ajtaját. ~- Nincs otthon. 6832 3 | is - Kavaczky lebukott a székről. ~- Végem van - hörögte. ~ 6833 5 | lépés? - kérdezte Riminszky szekundáns társától. ~- Hogyne, hogyne - 6834 5 | Annak az úrnak lesz a szekundánsa, kedves izé... ~Így szólt 6835 4 | sudár leányzó, mint a nád a szélben. ~- Jaj, én szép drága bocskoraim - 6836 10 | bóbiskolt. ~Amikor a város széléhez értek, ahol hajdanában kapu 6837 6 | nyomban elővette burnótos szelencéjét. ~Ancsurka megijedve lapult 6838 12 | ahol nem érezte a kegyetlen szelet. Itt leheveredett a földre, 6839 1 | akit vittek az ország egyik szélétől a másikig. Ahol valami nagyszabású 6840 10 | haladni, mintha hosszú köntösű szellemalak lett volna - a köntös ködből 6841 5 | kötelességének. A pince pókhálós szelleme ott vérzett el a sötét ebédlőben 6842 5 | sötétes utcácskára. Tavaszi szellő száll a folyó felől és fecskék 6843 4 | parancsolni Ancsurkának, hogy szellőztesse ki az úr bundáját, sapkáját. ( 6844 5 | boldogság tükröződött a szeméből. ~Kavaczky féloldalt nézett 6845 6 | mai nap emlékéül. ~Öreg szemeiből víz szivárgott a szakállára, 6846 5 | valami támasztékot leljek, ha szemeim nem látják bizonyosan az 6847 5 | zugocska is, ahol fáradt szemein megpihentetem. ~- Nekem 6848 9 | az arcok kipirultak, és a szemek felragyogtak. ~- Más világ 6849 5 | főbelőtte magát a lovarnő szemeláttára. Mondják, hogy a művésznőnek 6850 3 | elfogadni, amit rejtélyes személye felől a legendák mondanak. ~ 6851 5 | ezüstfehér, az orcája beesett, szemén vastag szemüveg. Szemrehányólag 6852 12 | Semmit sem vethetünk egymás szemére, Filkó; egyforma korhelyek 6853 6 | volt a Poprád a fehér téli szemfedő alatt, mintha meghalt volna. 6854 10 | és meglebbentette volna a szemfedőt. ~Hatalmas márvány-szarkofágban 6855 5 | ereklyéket. ~A sors - ez a nagy szemfényvesztő - az egykori heidelbergai 6856 6 | kétségbeesetten szorítja le a szemhéját, mintha így akarná elkerülni 6857 5 | Akkor is - felelte Kavaczky szemhunyorítás nélkül. ~Lizi kisasszony 6858 5 | hallgatózni, de a figyelmes szemlélő azt is észrevette volna, 6859 5 | úr, és nagy érdeklődéssel szemlélte tovább a dolgokat. ~A pisztolyok 6860 10 | urak pedig csak messziről szemlélték az ökörsütést. ~A kiürült 6861 8 | kavarogtak volna abban a szempárban, amely örvények elnyelik 6862 4 | könnycsepp jelent meg hosszú szempilláin. ~- Aztán jó legyen az a 6863 12 | szempontból zárta be, amely szempont neki a legkedvezőbb volt. 6864 2 | maga is megszólalt nagy szemrehányással: ~- Hát miért is nem jöttél 6865 3 | ember még nem látta soha szemtől szembe. Ki volt, mi volt? 6866 5 | orcája beesett, szemén vastag szemüveg. Szemrehányólag nézett rám 6867 5 | fejem nem zúgott, és a szemüvegem is mintha tisztább, világosabb 6868 5 | úr, az öreg órás ragyogó szemüveggel nézett hol Lizire, hol Kavaczky 6869 11 | nyárba hajlott már az idő, és szénaillattal meg juhtúrószaggal volt 6870 7 | az öngyilkosságra. Minek szennyezze be vére az én becsületes 6871 3 | esztendőben is tiszteletét tette Szent-György napján, de a várkapuk csukva 6872 11 | nép a szláv nép. Egyszer a szentek járnak közöttük emberi alakban, 6873 10 | Timóteusz atya volt az első, aki szentelt vízzel a kezében, ide belépett. 6874 6 | Tudod-e azt, hol van Szentpétervár? Dehogyis tudod!... Most 6875 6 | ruháját. ~- Ezt a beszédet Szentpétervárott tanultam... Tudod-e azt, 6876 8 | már nem tud. ~Vajon meddig szenved még idekünn a vén Poprád 6877 11 | ha tudnád, hogy mennyit szenvedek! Jer ide és mondd, hogy 6878 6 | személyében, akinek legnagyobb szenvedélye a zárakkal, kulcsokkal foglalkozni. 6879 11 | szeszélyeidnek, rabja voltam szenvedélyeidnek - mindened voltam. Mivel 6880 8 | az utóbbi időben nagyon szenvedélyes, Erzsébet. ~Úrnőm lesütötte 6881 4 | látott vendég. ~A Riminszky szenvedő arcán valóban valami játszi 6882 4 | medvebőrön. Nagyon fáradtnak, szenvedőnek látszott. ~- Ne féljetek! 6883 8 | szerez, csak fájdalmat? ~- Szenvedtél-e már, sírtál-e már hosszú 6884 7 | betegség fogott elő, és napokig szenvedtem magányosan, elkeseredve, 6885 11 | Riminszky, a nagy bozontos ember szepegve állott a sarokban, mint 6886 12 | alakjában... el az egész Szepességből! ~És mikor már magas domb 6887 Val| ezelőtt egy felsővidéki, kis szepességi városkának voltam a lakosa. 6888 2 | is elmondta, hogy ilyen szépet ő még sohasem látott. A 6889 7 | egész Európát meghódította szépségével és művészetével? És vajon 6890 5 | ennyire belehabarodjon a szerelembe. ~Riminszkynek igaza volt. 6891 7 | fölcserélődött előtte annak a megölt szerelemnek az alakjával. ~Riminszky 6892 5 | kétszer is elszöktetted szerelmed tárgyát! ~Pogrányi elpirult, 6893 5 | azokról a temérdek reménytelen szerelmekről, amelyek már a lovarnő útjába 6894 7 | kis arany medalionban, a szerelmem arcképével együtt. Elővettem 6895 7 | amellyel az én szegény szerelmemet kivégezte. És még nem fizetett 6896 5 | várúr még el sem mondta szerelmének történetét. Halljuk szerelme 6897 5 | baktereknek az utcákon és a szerelmeseknek, akik szobájukban ilyenkor 6898 11 | szembe állítottad az én szerelmesemet. És a te pisztolyod terítette 6899 3 | feltálalta volna. Az volt a jó szerencse, ha éppen a várban időzött 6900 12 | Hiába, a nizsderieknek szerencséjük van! ~A hegyeken elterülő 6901 5 | szerelem örvényében... De hát szerencsére elég mély az a pince. ~Mondta 6902 12 | lublói úriember volt az a szerencsés, akit Ancsurka kezével boldogított. 6903 5 | Remélem, elbúcsúzik tőle a szerencsétlen flótás. ~Aztán a postakocsi 6904 7 | vendégként kopogtatott nála. A szerencsétlennek az volt az első dolga, hogy 6905 5 | tréfásan veszem föl a dolgot. Szerény véleményem szerint az én 6906 11 | nyugszom bele, hogy többé ne szeress. Kinevettél és kigúnyoltál, 6907 3 | Én úgy születtem, hogy ne szeressem őket, hogy ne állhassam 6908 5 | Felelj az órás bácsinak! Szereted-e a kendermagot? ~Poprád morogva 6909 5 | különösebben kitüntetni szeretetével. Éppen olyan szívesen mosolygott 6910 11 | Nem volt fiatal, kedves és szeretetreméltó, és te megölted őt? ~- Kavaczky 6911 5 | megérezte valahogyan: igazi nagy szeretettel csupán a romlott órák csüngenek 6912 7 | Férjhez kellene menned. Szeretnél férjhez menni, Ancsurka? ~ 6913 5 | emberek vagyunk; mi azt szeretnénk, ha tisztelt doktor úr otthont 6914 5 | Sámuel fia gyanánt kezdte szeretni a csendes és komoly Kavaczkyt, 6915 5 | ezt a mondást. És csalfa szerető szokása szerint különböző 6916 11 | sarokban, mint egy gyerek. ~- A szeretőm voltál, az életem voltál, 6917 5 | Mintha csak valamely csalfa szeretőtől hallotta volna ezt a mondást. 6918 11 | és mondd, hogy még mindig szeretsz. Jöjj és csókolj meg. Mondd, 6919 10 | akik idejében tudomást szereztek a temetés órájáról. Megszokott 6920 5 | mutatja be Kavaczky, és szerfölött meglepődött, amikor Lizi 6921 5 | Az akkori idők divatja szerinti sapkát viselt, pipa volt 6922 5 | megrendülve Kavaczky. ~A régi szerkezet még egy utolsót ketyegett, 6923 5 | már olyan órás, aki az én szerkezetemet megjavítaná. Csak annak 6924 5 | beleegyezőleg bólintott: ~- Jeles szerszám - mondta. ~- No, ugye megmondtam 6925 10 | várurat. Lakatosok nyúltak szerszámaikhoz, és kalapálva zárták le 6926 4 | különböző sarkaiba hajigálta szerszámait, földhöz csapta a lakatot, 6927 4 | haragtól kivörösödve dobta el szerszámjait. ~- A szemem csal? - kiáltotta. - 6928 5 | mindig nehezebben fogta meg szerszámjaival és a kerekek, azok a bolondos 6929 3 | aki egykedvűen billegette szerszámját. ~- Bátyikó - kiáltott rá -, 6930 9 | akadt valaki, aki a régi szerszámot meg tudta szólaltatni, hol 6931 12 | fekete kutyával előtte. A szertartás után ő is előre furakodott 6932 10 | semmit se mulasszanak el a szertartásból. ~Özvegy Komárominé zokogva 6933 10 | lipovnicai barátok se húzták a szertartást végtelenig. Elmondtak mindent, 6934 1 | nyája volt Riminszkynek szerte a hegyek között. A felvidéki 6935 5 | gonosz álom. - A szobában szerteszét hevertek ruhadarabok, virágok 6936 7 | beszámítható állapotban. A szervezete tönkrement a vad dorbézolásban, 6937 3 | Ha sok volt a vendég, a szerződött rezesbanda két csoportra 6938 3 | időközben pincemesternek szerződtette valamelyik felvidéki püspök, 6939 1 | öregnek ugyanis különös szeszélyei voltak. Néha megkívánt egyes 6940 5 | De hát nem jó nagyurak szeszélyeibe beavatkozni. ~Pogrányi egy 6941 11 | lenni a kedvedért. Éltem szeszélyeidnek, rabja voltam szenvedélyeidnek - 6942 3 | ember szokva volt Kavaczky szeszélyeihez, bolondságaihoz. Tudta, 6943 3 | mértéktelenül élvezték a szeszt. Ha a várban szólott a rezesbanda - 6944 5 | A szilaj fiatalság néha szétbontotta az egész korcsmahelyiséget. 6945 3 | nyitotta fel a bekecsét. Szétfeszítette az ingét és elborzadva látta, 6946 5 | lovásszal az erdőbe küldte. Majd szétnézett a kocsma ivójában. Néhány 6947 5 | jól kezdte magát érezni. Szétterpesztett lábbal, pipázgatva állott 6948 5 | dörmögte és lábait újra szétterpesztette, kutyájára engedékeny pillantást 6949 10 | hirtelen fölébredne, és szétütne a koporsó körül a pallossal!) 6950 5 | ha hadaim volnának. Most szétveretném az egész csűrhet. ~A diákok 6951 12 | valahol a kalapját, a haját szétzilálta a szél, mintha egy csomó 6952 10 | csak mintha valami kemény, szigorú vonás rajzolódott volna 6953 4 | Riminszky távollétében sokkal szigorúbban ügyelt a házirendre, mint 6954 2 | vasrészeket megette a rozsda, a szíjak, bőrök elrongyolódtak. Ki 6955 12 | ember bandukolt, kezében szíjat tartva, amely egy kis fekete 6956 2 | fityegett valami maradványa a szíjhoz tartozó tőr tokjának. A 6957 11 | kibotorkált a szobából annál a szíjnál fogva, amely a kutyája nyakában 6958 5 | nevének néhány betűjét. - Szíjunk el egy pipát! ~Kinyitotta 6959 8 | kőkemény legyen, mint a szikla? ~- Tudod-e, hogy milyen 6960 12 | pedig áll merőn valamely sziklacsúcson, s szemét az égre veti. ~ 6961 12 | nyelte volna el; a bástyák, a sziklák. De hiszen azért volt kísértet! ~~ 6962 11 | előled. Végül elhoztál a sziklavárba, és ott elrejtettél a magad 6963 5 | verekedések napirenden voltak. A szilaj fiatalság néha szétbontotta 6964 5 | esztendőnek végső napján, havas Szilveszter éjszakáján, midőn visszagondolt 6965 4 | gonosztevők közül is mindig az a szimpatikus, amelyik nyugodtan, bátran, 6966 4 | mérges törpét. Mik, miután a szín különböző sarkaiba hajigálta 6967 9 | bársonyból lesz a ruhád, és színaranyból a papucsod. Mindent megkapsz, 6968 6 | rendre, nyomban kilépett a színből, és hosszú karjával Ancsurkára 6969 5 | a pohár óbort, amelynek színében és illatában már régóta 6970 2 | vándorlegény ugyan egy rongyos, színehagyott kendőt felakasztott a feszületre, 6971 2 | Aztán sietve bezáródott a színesüvegű ablak. Marczinkáné betuszkolta 6972 8 | ékességekkel, amelyeknek színét ugyan nem látta, de tapintásából 6973 5 | nagyapó a sarokban, amely színével azon ó-tajtékpipákhoz hasonlított, 6974 10 | megmaradtak, csak a régi színüket váltották föl mással. Azelőtt 6975 4 | Először is ne tegezzen az úr - sziszegte Riminszky, mert már nem 6976 6 | összehúzódva és csendesen sziszegve, a vén eb ügyet sem vetett. ~ 6977 6 | emlékéül. ~Öreg szemeiből víz szivárgott a szakállára, és ijedten 6978 3 | csizmát hordott és vasárnap szivarozott. A parasztokkal semmi egyebet 6979 3 | nizsderi vár körül, egyszer szivarozva így beszélt a kranyokai 6980 10 | lesz óvakodni a bortól, szivartól, zsíros pecsenyétől és egyéb 6981 5 | hangjai mintha egyenesen szívébe lopództak volna, és az ottani 6982 5 | fiatal és a vén emberek szíveit, és Poprád is ugatott odalenn 6983 5 | található fiatal és ódon szívek világában megesett. Az özvegy 6984 5 | ebédlőben levő ódon s fiatal szívekben, Wart úr észrevétlenül úgy 6985 12 | nyitja fel az ajkakat, és a szíveket megdobogtatja... ~Riminszky 6986 8 | hallotta meg, hogy odabenn a szívemben vadul sikoltozom, mint egy 6987 11 | akiért eldobtad az én gyémánt szívemet, az egy darab sár. Egy kis 6988 10 | uram. Szagold meg, légy szíves. ~Kinyitotta a száját, Riminszky 6989 5 | időközben, Wart úr különös szívességéből, a kis udvar hátulsó sarkában, 6990 1 | megkörnyékezte volna a gazdag ember szívét. Pedig lányok, menyecskék 6991 5 | körül. Valami tébolyító, szívethasító éles sikoly tört ki a melléből. 6992 10 | hisz az odavaló levegőt szívja, meg a vizet issza - Riminszky 6993 10 | Dehogy is fél. Egy kis szívszorultságtól is jobban fél, mint tizenkét 6994 4 | mintha vén, összeszáradt szívükbe valami napsugár útján különös 6995 11 | fantaszta, álmodozó nép a szláv nép. Egyszer a szentek járnak 6996 5 | este pedig úgy eltűnt kis szobácskájában, hogy Kavaczky nem is értette 6997 5 | nap álmodozva fekszem kis szobácskámban, és estére sem keresem a 6998 4 | valami kínzó reuma kötötte szobájához. Az öreg Mik minden tudománya 6999 9 | volt, hogy kezében maradt a szobájának a kilincse, amidőn oda benyitott. 7000 5 | ketten meglakjuk minden szobáját. Nekem elég egy sötét zugocska 7001 5 | és a szerelmeseknek, akik szobájukban ilyenkor felébrednek. S 7002 5 | kutyás embernek a földszinti szobákat, amelyeket diákoknak rendezett 7003 10 | Bejárta a házat, végigment a szobákon. Csupán arra ébredtem fel, 7004 5 | minden ajtó. Kisírt szemű szobalányok futkostak fel s alá. ~- 7005 6 | Ezentúl te leszel az én kis szobalányom, a barátném... Majd megtanítalak 7006 6 | magában, hogy mily nagyszerű szobalányra tenne szert a várkisasszony 7007 8 | várban, amikor a boszorkány szobaleánya volt? Mit csinált ott a 7008 5 | volna az öreg Wart úr. ~Szobaleányok, frájok szaladgáltak a folyosókon. 7009 6 | azért nyugodtan időznek szobámban. Nem türelmetlenkednek. 7010 1 | városi nótárius ebben a pár szóban terjesztette a fiú elé apja 7011 5 | hiányzott neki. Nézegette a szobasarkokat, bepislogott az ágy alá, 7012 9 | megfeszült rajta, mintha szobor volna. A fejedelem nem is 7013 6 | pillanatban hátul egy bronzparipa szobra mögött azt gondolta, hogy 7014 5 | férfiak, kisasszonyok lógtak szögeiken, és az ablak mellett nagy 7015 9 | egy ezüstcsapot vett le a szögről, és hamarosan a hordóba 7016 10 | felindulását. ~Egyetlen szökéssel az emelvényen termett, ott 7017 5 | Bolond kérdés! Hát utánuk, a szökevények után. Hamar lóra, Kavaczky! 7018 5 | megfenyegette az öklével: ~- El ne szökj a házból! - mondta. ~Tehát 7019 10 | Wart Erzsébet egyetlen szökkenéssel eltűnt a kápolna hátterében, 7020 3 | Igen ám, de nem volt merre szöknie. Fegyveres cselédek álltak 7021 5 | hűtelenről? Az ördög vigye a szökős kisasszonykáját. Jobb, hogy 7022 7 | magamban, hogy ha a diák nem szöktette volna el, én szöktettem 7023 7 | nem szöktette volna el, én szöktettem volna. Mert szerettem akkor, 7024 4 | Egy macska mulattatja! Szörnyű! Érteném, ha furfangos lakatokat 7025 6 | a boldogtalanság fonalát szövi? ~A bútorok ragyogtak az 7026 5 | dörmögte: ~- Az ördög bújjon a szokásaitokba. Utóvégre, ha már szokás, 7027 3 | kranyókai rezesbanda ősi szokáshoz híven ebben az esztendőben 7028 Val| korában. Ugyanazok a divatok, szokások uralkodtak; Coronini ezredes, 7029 5 | álmosan hunyorított: ~- Nem szokásom dalolni. ~Majd midőn látta, 7030 5 | Kavaczky hallott már erről a szokásról. A Pannóniában ugyanis az 7031 5 | Hallgassa csak meg... ~Szokatlan fürgeséggel nyitotta fel