| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Krúdy Gyula A podolini kísértet IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Part
7032 6 | szalmakalapját tartva egy szőkefürtös, mosolygó ifjú állott. Mintha 7033 3 | neked ajándékot előre. ~S szoknyája mély zsebéből egy kis ezüst 7034 11 | otthon ülök feleségem szoknyáján. ~(Ilyen lágyan is gondolkozott 7035 3 | Takarodj a szemem elől, te vén szoknyakergető. ~Kitárta az ajtót, és kitaszította 7036 4 | No, beszélj hát! Mit szoktál mondani a macskádnak? Mi 7037 4 | utóvégre ahhoz még nem szoktatták a tótok. De filozófus létére 7038 9 | régi szerszámot meg tudta szólaltatni, hol egy fráter, hol egy 7039 5 | zeneszerző útmutatása szerint szólanak. Az oboa a legünnepélyesebb 7040 9 | füléig hajolva így talált szólani: ~- Mi ugyan csupán Istennek 7041 5 | fejbőrét mozgatta. Miután a szólás éppen most megtiltatott, 7042 3 | nizsderi uraság! Megyek a szolgabíróhoz. Egy szabad polgárt nem 7043 3 | nizsderi várúr saját külön szolgabírójának veszedelmes híre volt. Ez 7044 3 | olyan kedve volt a lublói szolgabírónak. De hát ki az ördögnek jutna 7045 3 | szolgabíró, pap, még több... A szolgabírónál is nagyobb úr volt ez az 7046 3 | annyi tudomány hozzá, mint a szolgabírósághoz.) No hát Borocskay Gyurka 7047 9 | csupán Istennek egyszerű szolgái vagyunk itt Lipovnicán, 7048 12 | feledkezhet meg teljesen régi öreg szolgájáról. Hátha ad újból azokból 7049 9 | másszor a lengyel királyok szolgálatába szegődtek - majd - ha nagyon 7050 11 | vágtak. Egyszerre nagyon szolgálatkész lett valamennyi. Mind tömjénért 7051 5 | azok. Korenyákot állandó szolgálatomba fogadom. Szeretem a bátor 7052 5 | a kezét. - Éppen lovagi szolgálatról van szó. ~Schiller Siegfried 7053 5 | veszi. ~- Így beszélnek a szolgalelkek - mormogta Pogrányi. ~Riminszky 7054 2 | Így került Prihoda Anna szolgálócskának a podolini Riminszky-házba, 7055 4 | is akadt bőven. ~Hogy a szolgálói teendőkben nagyon ne erőltesse 7056 10 | óriási oszlop tartott, a szolgálók végtelen abroszokat kezdtek 7057 3 | közvetítette a várúr parancsait a szolgálókkal. Tudniillik - és ez jellemző 7058 9 | volna - mormogta -, ha egy szolgálóleányka olyan nagyon érdekelné. ~ 7059 9 | is kelj föl innen. Annyi szolgálóleányod lesz, ahány ujjad van, és 7060 12 | amikor ő a nizsderi várban szolgált. ~- Köszönöm - felelt remegő 7061 8 | annyi esztendőn át hűségesen szolgálta a nizsderi várat. ~Erre 7062 9 | hát aztán ebben a ruhában szolgáltál? ~- Ebben - felelt a kisasszonyka. - 7063 9 | veszett... Öreg Mik, kedves szolgám, tudnál-e lóra ülni, mint 7064 8 | alatt megásom a sírját a vén szolgának amely annyi esztendőn át 7065 11 | Meghalt az uraság, oda a szolgaság. Hát mentem... ~Amikor Lipovnicára 7066 9 | ellágyulással nézte az öreg szolgát, aki csizmájába kapaszkodott. ~- 7067 3 | rendeletére. ~- Ha már nem szólhatnak az ágyúim a bástyákon, legalább 7068 6 | búscsengésű hangja volt. Ugyan ki szólhatott tehát a vak embernek? ~A 7069 7 | vak trombitást a szobába szólította... Rémes éjszaka volt az. 7070 2 | bányába, vagy másképpen szólították el a világból, bizony azt 7071 6 | Parancsolatot várok! - dünnyögte. ~- Szólj, hogy tálalhatják a vacsorát - 7072 11 | néha hallotta a kísértetről szóló híreket, de mert személyesen 7073 5 | elhaladt kocsi. Parasztokat szólongatott meg, majd hosszasan tárgyalt 7074 4 | legkedvesebb név előtte, így szólongatta valamikor az édesanyja, 7075 5 | mégsem jöhetnék haza?... Mit szólsz hozzá, Lizi? Ha nem jönnék 7076 1 | városban. Néha még el is szólta magát: ~- Csak addig maradok 7077 8 | a toporci árvaleány: ~Ma szombat van, és a kisasszonyom egész 7078 8 | vissza. Már a következő hét szombatján vagyunk, és ő még mindig 7079 8 | elhagyni. S itt ülünk és szomorkodunk. ~Anci rám mereszti a szemét, 7080 5 | öreg órásmester elment azon szomorúfűzfák alá, ahol nincsen sem jó, 7081 6 | várkisasszony lehangoltnak és szomorúnak látszott. ~Ott, ahol Ancsurkának 7082 7 | fölnyitotta a szemét. Valami nagy szomorúság látszott abban. De erőt 7083 4 | lebecsülését látta a leányka szomorúságában. ~- Menj, te kis béka! - 7084 7 | látszott abban. De erőt vett szomorúságán, és elég vígan válaszolta: ~- 7085 10 | rombadőlt bástyák álltak nagy szomorúságban, a lovak hirtelen meghőköltek, 7086 12 | nizsderi várat és a többi szomorúságot. ~Mister Prihoda a világlátott 7087 9 | összeszorult a fájdalomtól, szomorúságtól. ~Most már nemcsak a hónapok 7088 9 | ember ismeri: meghaltak szomszédai, ismerősei, és többé nem 7089 5 | csendesen így folytatta: ~- A szomszédaink és ismerőseink kitűnő kenyérkeresetre 7090 5 | szavakat mentségére: ~- A szomszédban jártam, csak egy percre 7091 5 | Rudolficiszt átszólítanánk a szomszédból. ~Az öreg Wart a haldoklók 7092 10 | és mikor visszajött, a szomszédjai is alig ismerték meg. A 7093 3 | megyebeli urak, korhelykedő szomszédok, vándorlólegények és ingyenélők ( 7094 2 | egy-két napig meghúzódott a szomszédoknál. Sírdogált, melengette fázós 7095 3 | kereskedőkre, vagy pörlekedő szomszédokra. ~S így Nizsder váráról 7096 5 | panaszkodott emiatt egyik szomszédunk sem. Ön sem fog panaszkodni, 7097 5 | Az némán rámeredt. Egy szónak nem volt az ura. Mintha 7098 5 | volna, hogy nem csupán a szonáta hangjaira hallgat, hanem 7099 5 | ugyanakkor csengő-bongó szonettben énekelt arról, hogy akkor 7100 5 | megjutalmazná magát a terjedelmes szónoklatért. Nem is várt egyebet, mint 7101 6 | aranytól. Nehéz, vastag szőnyegek lógtak az ajtókon, ablakokon 7102 2 | a vitézi próbát. ~Szóról szóra ezt mondta az én uram, nemes 7103 9 | mind a két kezüket a bő szőrcsuhából, sőt egyik-másik mezítelen 7104 6 | szőke hölgy kétségbeesetten szorítja le a szemhéját, mintha így 7105 6 | ugye, Ancsurka? Jobban szorítsd meg a kezem. ~A szőke hölgy 7106 1 | kezébe a kanalat a puffadt, szőrös ember, hogyan veszi a szájába 7107 2 | tedd le a vitézi próbát. ~Szóról szóra ezt mondta az én uram, 7108 4 | lakatos, amint a kapukulcsot szorongatja, a méltatlankodó sánta suszter 7109 3 | a várúr ezüst húszasokat szórt volna közibük a toronyablakból. 7110 6 | fogatlan fehér kutya feküdt a szőrtakarón. Fáradtan emelte föl fejét 7111 11 | bátorsága, szíve és esze szorult. Senki sem tudta, csak te, 7112 9 | színben szalma volt a földre szórva, odafektette az ital legyőzöttjeit. 7113 9 | volna. Öt nagyszakállú, szótalan és komoly férfiú gyülekezett 7114 5 | ketyegésében valamely különös intő szózatot látott. Hirtelen előrelépett. ~- 7115 4 | Tudom, ha újra cipőre lesz szükséged, nem kell többé a Fintor 7116 3 | is, a bírót. Tanúkra van szükségem, végrendelkezem. ~A cselédek 7117 7 | Ha maga véletlenül nem születik erre a világra, más lett 7118 3 | az asszonyokhoz? Én úgy születtem, hogy ne szeressem őket, 7119 5 | amilyeneket Kavaczky hajdanában a szülői házban látott, ugyancsak 7120 5 | odalenn a földszinten a zenei szünetekben, amely ugatásról Kavaczky 7121 5 | A zeneestélyek korántsem szüneteltek a Wart-házban; bár oda új 7122 3 | hát tovább... ~Egy újabb szünetnél aztán megint más jutott 7123 5 | a kutya felé bökött, és szüntelenül hallatta a különös hangot. 7124 9 | aranykorból való. Amikor kétszer szüreteltek a Hegyalján - mondta. ~És 7125 9 | szerint ezt a bort Tokajban szüretelték az 1722-ik esztendőben. ~ 7126 2 | batár, amelynek deszkáját szürkére mosta az idő. A vasrészeket 7127 3 | kendőcske. Az lobogott a hajnali szürkületben mindaddig, amíg Riminszky 7128 5 | folyosóra, a kacskaringós szúette falépcső korlátján virágfüzérek 7129 9 | Istenben boldogult páter Szuhai följegyzése szerint ezt 7130 9 | kopogott az ivó asztalán. ~Szuhinkának nagyon megörültek. ~A lőcsei 7131 9 | Ismerem azt a fránya Szuhinkát - mormogta - szép leánynak, 7132 3 | szegény népét mindennel. Szűkölködő nemigen akadt azon a tájon. 7133 3 | kibékítette. Segített a szűkölködőkön, és köszönetet nem fogadott 7134 5 | különös hangot. A kutya szűkölve hátrált. ~Kavaczky elképedve 7135 6 | megszólalt: ~- Nyergeljék meg a Szultánt, és állj vele te meg odakünn 7136 4 | kergették egymást a képek szundikálásában, amíg végre eszébe jutott 7137 10 | helyet. Félig ébren, félig szundikálva mormogták az imát. A kápolnában 7138 12 | amíg az csöndesen el nem szunnyad az éjszakában ~- A kísértet 7139 4 | Én vágom a dohányt, és szurkálom a pipát, és tartom számon 7140 3 | egyetlen ablak eresztékein szűrődhetett az éjszakába. A vak trombitás, 7141 6 | meleg valami rejtekúton szűrődött a szobákba. ~Véletlenül 7142 6 | betűvetését, most nagyot szusszantva előlépett: ~- A pincekulcs 7143 11 | trombitát le-letette, nagyokat szuszogott, és olykor beszédeket intézett 7144 10 | világon, mint Prihoda Anna. A Szűz Mária vigyázott reá a bölcsőjében, 7145 9 | a magyar urak a Rákóczi táborába, mintha valami mulatságba 7146 9 | felesége előtt, hogy a zajgó tábori élet helyett a víg, tétlen 7147 5 | költőért! Elhozom azt a tacskót. Legalább felvidít a bolondságaival. ~ 7148 9 | Riminszky úr - mert hiszen nem tagadhatta -, beleegyezőleg bólintott. ~- 7149 6 | Pedig jártak itt, hiába tagadod! - mormogta rekedtes hangon. - 7150 5 | már jelentkezett is egy tagbaszakadt, egészséges arcú, rövidszakállú 7151 5 | magyarok voltak. Kavaczky is tagja volt természetesen a kórusnak, 7152 2 | azalatt fölmelegítette dermedt tagjait a kályha lobogó rőzselángjánál. 7153 5 | személyesen a körüknek valamennyi tagját, de annál inkább ismerték 7154 3 | híre volt. Ez a kemény, tagos asszonyszemély kegyetlenül 7155 7 | ezeket a híreket. A szemét tágra meresztette, és rózsaszínű 7156 9 | parancsolhatsz. ~Ancsurka tágranyitott szemmel hallgatott. ~- Selyemből, 7157 12 | virágok között rózsás tavaszi tájak felé... A podoliniak még 7158 1 | Nem is jött többet még a tájékára sem Podolinnak. ~A Dócziné 7159 2 | bocskora valahol a padláson, ha takarékosan bánt vele. ~Körülbelül ezek 7160 11 | A macska tudja, valahogy takarékoskodtam az időmmel. Nincsen olyan 7161 6 | vidáman pattogott a tűz, és a takaréktűzhelyen éppen töltött káposzta rotyogott. 7162 7 | cicájával játszott, ha éppen takarítani, vagy asztalt teríteni nem 7163 1 | Riminszky uram egy véka aranyat takarított meg a bocskorokkal... ~Azon 7164 3 | akarok tudni se felőled. Takarodj a szemem elől, te vén szoknyakergető. ~ 7165 3 | fonott fűzfavesszőből való takarókban szállítanak, úgy itta, mint 7166 10 | ahol hosszú bársonyfüggöny takarta el a falat. ~Riminszky jött 7167 8 | nyomban egy kis selyemkendőbe takartam, hogy valahogy meg ne fázzon 7168 3 | amelyhez Kavaczky verte a taktust. Igen ám, de nem volt merre 7169 6 | rakta Ancsurka a kiürített tálakat, tányérokat. ~A várkisasszony 7170 5 | hölgynek. ~Riminszky minden találékonyságát összeszedte, hogy találkozhasson 7171 12 | keresne, amit soha meg nem találhat. ~Ha zivatar orgonáz a hegyek 7172 6 | dünnyögte. ~- Szólj, hogy tálalhatják a vacsorát - mondotta most 7173 12 | keresem mindenfelé, meg nem találhatom. Lenn fekszik mélyen a föld 7174 1 | amely már semmiben sem találja gyönyörűségét. Agglegény 7175 9 | menyecske -, de vajon hol találjam föl én a türelemnek a forrását? ~ 7176 5 | találékonyságát összeszedte, hogy találkozhasson a műlovarnővel. De Wart 7177 6 | egyszerre sohasem jöhetnek, nem találkozhatnak soha. És ezt tudják ők is, 7178 12 | alkonyi órákban néha szembe találkoznak a skarlátruhás kísértettel, 7179 8 | hogy Riminszky úr velem találkozzon. ~Ezalatt fölvettem sárga 7180 3 | Pohánka János udvarmester találmánya volt a jegesfürdő, amely 7181 4 | felelnétek, ha Riminszky úr meg találná kérdezni, hogy milyen nap 7182 8 | egy percnyi nyugalmat nem találni? ~- Tudod-e, mit érzett 7183 3 | úriemberhez illik. A várakban találódtak megtermett menyecskék, bájos 7184 5 | nevetségesnek, unalmasnak találom. A sört nem szeretem, bort 7185 5 | mozdulok sehová. Mindig itthon találsz. ~Majd az ajtónál más jutott 7186 1 | megtalálja-e? ~Megtalálta-e, nem találta-e meg - Riminszky sohasem 7187 5 | jelentette, hogy odabenn ebédre tálaltak. ~Kavaczky ekkor szobájába 7188 3 | egyszerű földmíves abban találtatott, hogy a parasztokat mindenfelé 7189 6 | az összes fazekak üresnek találtattak. ~~A szán pedig repült a 7190 5 | aranypénzek, de még az ezüst tallérok is nyomtalanul eltűntek, 7191 3 | volna a birtokában, amely tálnak a tükörvizében meglátott 7192 2 | lássuk, legény vagy-e a talpadon? Az angyalát, öreg Mik, 7193 3 | raktározott el. Özvegy Komárominé talpon volt egész éjjel, és ha 7194 3 | Komárominé a szamaras talyigán már indulóban volt, de erre 7195 3 | kalapálták, ha élén csorba támadott. ~A lovagregényeket a valóságos 7196 9 | esztendő előtt is hadaikkal támadtak a barátokra, ha kincseik 7197 11 | hosszú meztelen pallosra támaszkodott, amely olyan volt, mint 7198 9 | tót, hosszú lándzsájára támaszkodva. A kapu alatt a kis fülkében 7199 5 | esti időben, hogy valami támasztékot leljek, ha szemeim nem látják 7200 6 | a parancsot. Nagy létrát támasztott a csatornához, és a létrán 7201 5 | a hárfát, elgondolkozva támasztotta karjára fejét. Az öreg Wart 7202 11 | Riminszky pedig fejét öklére támasztva hallgatta. ~- Mégiscsak 7203 6 | bejött valahonnan olyan támolygó léptekkel, mint a részeg 7204 3 | vár körül mámoros emberek támolyogtak. Kavaczky nevetve nézte 7205 Val| lakója voltam, a városi tanács mindenféle elavult jogoknak 7206 1 | köntöse leszakadozott róla, a tanácsbeli urak már azt várták, hogy 7207 2 | fordulhatott volna máshoz tanácsért, amikor ilyen nagy út előtt 7208 5 | Aznap délben igen nagy tanácskozás volt az óráséknál. Lizi 7209 6 | folyosó végére, és bizonyosan tanácskoznak ott, hogy mitévők is legyenek. 7210 5 | ebben az irányban szeretnék tanácskozni önnel, kedves fiam. ~Kavaczky 7211 5 | található. Riminszky napokon át tanácskozott a főzőasszonnyal, amíg az 7212 7 | magam, ha Riminszky is azt tanácsolja." Erre én megijedtem. Nem 7213 2 | bocskorok miatt is. Egy darabig tanácstalanul állott a kapu alatt, amely 7214 1 | nézzenek egész bolondnak. ~A tanácsurak összenéztek, és elszégyellték 7215 3 | dallamára. Ha kifáradt a táncban, ráordított a cselédjeire: ~- 7216 7 | szeme. ~- Talán bizony még táncolnátok is néha - kiáltotta. - No, 7217 6 | kipillantott az ablakon. Imbolygó, táncoló, nagy hópelyhekkel volt 7218 2 | leányka volt. (A toporci tanító, Kusnya György sokszor emlegette, 7219 5 | reszketett egész testében. ~Tántorogva tett egypár lépést. A leány 7220 11 | Ugyanaz a Schiller, aki tanúja volt a gyilkosságnak... ~ 7221 3 | hívjátok Korubányt is, a bírót. Tanúkra van szükségem, végrendelkezem. ~ 7222 6 | szőke kisasszony is régen tanulhatta maga befonni a haját. ~Az 7223 10 | részletdolgokat. ~Tehát a vajdák régi tanyáját elnyelte a föld, és helyébe 7224 9 | fejével. ~- Holnap lipovnicai tanyámról tizenkét juhot hajt be a 7225 5 | Gyermekkorom óta egy magyar tanyán laktam, ahol éjjelenkint 7226 9 | lengyel és szepesi gyolcsos tanyázott az ivóban. Vásárokról jöttek, 7227 1 | késő őszig a hegyek között tanyáztak, aztán elvitték őket a majorságokba. ~ 7228 6 | Ancsurka a kiürített tálakat, tányérokat. ~A várkisasszony hatalmasan 7229 6 | és ha intek, elveszed a tányért előlem. Vizet öntesz vagy 7230 3 | csakhamar arra a különös tapasztalásra jutott, hogy Kavaczkyval 7231 5 | óráséknál. Lizi elmondta tapasztalatait, amelyeket az idegen úr 7232 5 | egy jól járó órácskánál. Tapasztalni fogja ezt kedves fiam, és 7233 10 | volt. ~Nagy csodálkozással tapasztalta, hogy azok az ajtók, amelyek 7234 7 | a másik. Most pedig azt tapasztaltam, hogy maga nem egészen viaszbábu... ~- 7235 11 | sarokban levő ládára. Arcára tapasztott kezeit levette és zavarosan, 7236 6 | pillanatig ujját ajkára tapasztva, hallgatódzva figyelt ki 7237 8 | színét ugyan nem látta, de tapintásából azt érezte, hogy ez valami 7238 4 | volt. Egész nap dajkálta, táplálta, dédelgette. Az öreg Mik, 7239 5 | állott minden bútordarab. A taplósapka éppen úgy az asztal közepén 7240 6 | ember vak. Remegő kézzel tapogatódzott, majd mozdulatlanul megállott. ~- 7241 10 | vissza. Előbb a pulzusát tapogatta meg Riminszkynek, aztán 7242 5 | másodperc még és erősen tapsolt. ~A diák fordult meg előbb. 7243 5 | állapotban vannak a vár tarackjai? Az én gyermekkoromban volt 7244 5 | életét, hogy a nizsderi tarackokat elsüsse néhanapján. ~Kavaczkynak 7245 5 | Korenyáknak, hogy lőjön a tarackokból. Hadd tudja az egész vidék, 7246 5 | A csomagban mindig egy tárgy volt: gömbölyű ólomgolyó. 7247 5 | szólongatott meg, majd hosszasan tárgyalt egy mezei csősz-féle emberrel. 7248 5 | is elszöktetted szerelmed tárgyát! ~Pogrányi elpirult, zavartan 7249 9 | fráter, hol egy páter - a tárogatón kívül másféle zenét nemigen 7250 3 | mindig fej nélküli emberekkel társalkodott. ~- Meglássátok - mondta 7251 5 | leghűségesebb barátom, társam, mindenem volt. Mert nincs 7252 10 | árnyék suhant ki a házból. Társammal, Gavra Pállal, az árnyék 7253 5 | Pogrányi korhely bursok társaságába keveredett, akikkel reggelig 7254 5 | keresem a bursok léha, zajos társaságát. Ami a bursokat mulattatja, 7255 5 | kérdezte Riminszky szekundáns társától. ~- Hogyne, hogyne - felelte 7256 5 | aranytekercseket izzadt ki Riminszky a tarsolyából. - Elég lesz már - mondogatta. ~ 7257 11 | mindenki tudja, hogy nem tart tovább, mint egy-két napig. 7258 5 | öreg botocskát, jókedvűen tárta ki ajtaját: ~- Wart bácsi - 7259 7 | ivott. Versenyt kellett vele tartanom, mert kényszerített rá. 7260 10 | várúr. ~Riminszky ekkor nem tarthatta tovább vissza megrázó felindulását. ~ 7261 6 | száját, amelyikben a krumplit tartják. Be nagy zsák krumpli lehet 7262 11 | hallatára. ~- Hát aztán hol tartod az aranyaidat, hogy eddig 7263 9 | megtiltotta, hogy fegyvert tartogassanak a lipovnicai klastromban. ~ 7264 5 | valószínűtlen és rendkívüli dolgokat tartogatja. Wart Erzsébet a csodák 7265 5 | nem tudnak főzni ebben a tartományban! Bezzeg, ha az én Marczinkáném 7266 11 | mindenütt rablónak, zsiványnak tartottak. Már éppen a Poprádnak akartam 7267 9 | megtaláltam, és legjobbnak tartottam mindjárt magammal hozni. ~ 7268 Val| Podolin is újra a magyar haza tartozékai lettek... ~A hosszú középkori 7269 5 | Ezentúl Kavaczky úrnak tartozol azzal az engedelmességgel, 7270 3 | Ellenben a nizsderi árbirtokhoz tartozott egy nagy erdőség is, túl 7271 5 | engedelmességgel, amellyel nekem tartoztál eddig. Jól vigyázz, hogy 7272 9 | menyecskefelesége nemhogy tartóztatta, de küldte: ~- Eredj, apámuram, 7273 11 | a trombitás példáját. ~- Tartsd ide a kezed! - szólt a vén 7274 5 | rohant. ~Odafönn az emeleten tárva-nyitva minden ajtó. Kisírt szemű 7275 5 | ajtóhoz vezető úton, úgy taszította félre, hogy annak eszébe 7276 3 | ráordított a cselédjeire: ~- Mit tátjátok itt a szátokat. Menjetek 7277 5 | elfelejtettem neked mondani, hogy tavasz táján megkérte a kezed bizonyos 7278 2 | annyi tüzelőfa van, hogy tavaszig eltart? Ha egy útszéli szalmakunyhóban 7279 9 | öltözködtek, tél jött őszre, tavaszra nyár. A szép Kállayné egyszer 7280 5 | kopogtak, és valahol egy távoli toronyban, mint egy durcás 7281 12 | Amerikából tizenöt esztendei távollét után, és csinos vagyonkát 7282 7 | és a pesztonkával mulat távollétemben. Ugyan, Riminszky... ~Riminszky 7283 5 | rigmusokban magasztalták a távollevő hölgy testi és lelki szép 7284 6 | a száncsörgés mindinkább távolodott. A várkisasszony félig kihajolt 7285 5 | komolyan. ~Riminszky kimérte a távolságot. Az ellenfeleket háttal 7286 3 | Riminszky rendesen hajnal előtt távozott a várból. Mikor zömök, zsuffa-lován 7287 6 | kedveset. ~A vacsora végén a tea is megérkezett. A várkisasszony 7288 5 | arccal nézett körül. Valami tébolyító, szívethasító éles sikoly 7289 4 | bőven. ~Hogy a szolgálói teendőkben nagyon ne erőltesse magát 7290 3 | Komárominé, aki a várnagyi teendőket végezte, kiugrott ágyából 7291 3 | idejében a kulcsári és várnagyi teendőkkel megbízatott, hiába világított 7292 2 | egészen eltévesztettek volna tégedet, Ancsurka? ~A bocskor már 7293 4 | mosollyal hallgatta. Csak a tegezése bántotta egy kicsit, utóvégre 7294 4 | haragjában, szokása szerint tegezve mindenkit -, semmit sem 7295 4 | Riminszky... ~- Először is ne tegezzen az úr - sziszegte Riminszky, 7296 5 | nem hordanák el a várfalak tégláit, midőn házat építenek. ~ 7297 Val| Nem raktak itt le egyetlen téglát sem azóta - talán még az 7298 4 | meg is szokott házasodni. Tegyük fel, ha egy ötvenesztendős 7299 2 | dollárt küldtek haza, hogy tehénkét vásároltak az itthon maradottak. 7300 3 | barátocskám, vagy meghalsz. ~Mit tehetett egyebet a kántor? Ivott, 7301 7 | Fiatalság, bolondság: akkor nem tehettünk másképpen. A diáknak meg 7302 3 | meghalt, a nizsderi várban tejet ittak, és sohasem muzsikáltak. ~ 7303 10 | mindenféle kellemes illatok tekeregtek a levegőben, érdeklődést 7304 5 | virágkoszorúba. Nem sokat teketóriázik a megszabaduláson: kitépi 7305 1 | idő. Így aztán bizonyos tekintélyre tett szert e ház a többiek 7306 5 | Siegfried halálsápadtan, üveges tekintettel bámulta az előtte pillanat 7307 5 | kalapját, köpenyét. Meleg tekintetű, olajbarna arcú fiatalember 7308 3 | homlokukat, keményítették meg a tekintetüket. Az utolsó Kavaczkyt semmiképpen 7309 10 | Ami bizony igaz lehet, tekintve a szegény szepesi egyházmegyét. ~ 7310 8 | sohasem lesz ép. Mint mikor a telegráfdrót elszakad valahol a hegyek 7311 8 | amelyen át a való élet telegrafirozott az álmok világával. Többé 7312 3 | fiskális egyszer bejelenti a telekkönyvnél, járásbíróságnál és még 7313 5 | egyszerre csak kibújt a teli hold egy százesztendős ház 7314 1 | hegyek között tavasztól télig. Éppen olyan juhászgazda 7315 5 | Csak ne kíméljék a selymet. Telik a nizsderi uradalomból. 7316 6 | Türelmetlenül várta, amíg parancsát teljesítik. A ház előtt könnyű szán 7317 3 | hivatallal kínálta meg a teljhatalmú Komárominé. ~- Ereggy oda, 7318 2 | Riminszkyek, pedig talán inkább tellenék kocsira, mint hercegségükben!) ~ 7319 5 | regényeket mondanak azokról a temérdek reménytelen szerelmekről, 7320 10 | Kíváncsi voltál a saját temetésedre, mint már annyi sokan. De 7321 12 | a nevezetes névnapokra, temetésekre és esküvőkre el szoktak 7322 10 | nizsderi várúr meghalt. Ha a temetésén ott akar lenni, akkor jöjjön 7323 5 | királynak, hogy szeretné látni a temetését. Mi történt azután, hogy 7324 10 | üres volt, mint a legtöbb temetéslátogatóé. ~A lipovnicai barátok se 7325 10 | megcsóválta a fejét. ~- Siessünk a temetéssel - ajánlotta az atya -, mert 7326 10 | persze a kolostor rendezi a temetést, és utána nagy tort rendelt 7327 10 | gondolom, hogy délután nagy temetésünk lesz, persze a kolostor 7328 2 | megakadt a szeme ott a toporci temető akácfái között egy új síron, 7329 2 | meghalt, néni, már el is temettük. ~Marczinkáné egy pillanatig 7330 12 | furakodott a tömegben, és a templomajtónál elébe is került a boldog 7331 1 | babona volt, mint a többi: templomba nem járt, ha kutya szaladt 7332 2 | aki legszebben énekelt a templomban.) ~A világot járt kovács 7333 5 | gyászruhában napközben a templomokat járta, este pedig úgy eltűnt 7334 12 | az utolsó öltésig, és a templomokban hosszan harangoztak a nagyságos 7335 Val| hercegnek, aki a városkának templomot építtetett, arcképét megföstették 7336 3 | Rákóczit - igaz, csendesebb tempóban. Ha elhallgattak, nyomban 7337 1 | bizonyos, hogy törött patkót, tengelyszöget nem hagyott heverni anélkül, 7338 1 | Riminszkynek az apja - akinek annyi tenger birkája volt - annyira elszegényedett, 7339 12 | csinos vagyonkát hozott a tengeren túlról. Föltalálta Ancsurkát, 7340 7 | régen meg kellett volna tennem, hogy semmi félreértés ne 7341 3 | faliszekrényben van papiros, ténta. Korubány, írd, amit mondok. ~ 7342 5 | Kavaczky boldogan forgatta meg tenyerében a sajátságos küldeményt. ~- 7343 5 | kiáltott be, tölcsért formálva tenyeréből. ~Kavaczkyt nem hozta ki 7344 4 | szemeit. Kínjában még Rocskay Teofillal, a podolini körorvossal 7345 4 | kapu alatt utolérte Rocskay Teofilt. A doktor fejcsóválva jött 7346 10 | más senki, csak Rocskay Teofilusz doktor. ~A doktor megvárta, 7347 6 | mormogta zsebkendőjét tépegetve. - Az lehetetlen, régen 7348 3 | toll fröcsögött, karmolta, tépte a papirost, de a haldokló 7349 2 | Ancsurka fölemelkedett térdeiről. A Megfeszített még mindig 7350 7 | Egyik pillanatban esdekelve térdelt elém, hogy később fegyvert 7351 8 | öreg Péter bácsi alakja. A térdig érő hóban lassan bandukolt, 7352 4 | A tekintetes úr bundáját teregetem. ~- Az ördögbe! Hát Mik 7353 1 | Pedig lányok, menyecskék teremtek ezen a vidéken is, nem szebbek, 7354 5 | egy pillanatig. ~- Csinos teremtés - dörmögte és lábait újra 7355 5 | egyike a legkalandosabb teremtéseknek. Nyomtalanul eltűnik néha 7356 Val| zálogból. Míg egyszer Mária Teréziának sok birodalmi tervei, ábrándjai 7357 8 | amelyek lilásszínű virágok terhe alatt reszkettek. ~Mentem, 7358 1 | tudja, micsoda nagy bűn terheli a Riminszky Kázmér lelkét!... 7359 7 | takarítani, vagy asztalt teríteni nem kellett. Igen rosszul 7360 9 | Szuhinka uram a kisasszonykára terített egy vastag pokrócot, aztán 7361 1 | hazakerült, az öreget éppen aznap terítették ki. Valami mérges légy csípte 7362 4 | mondani akart. Határozottan és terjedelmesen a következőket adta elő 7363 5 | kitört belőle a konok, makacs természet. Valahogyan roppant büszke, 7364 5 | csalt ki belőle. ~Kavaczky - természeténél fogva igen lusta, nyugalomkedvelő 7365 5 | Kavaczky de Nizsder pipázott, természetszerűleg volt egy másik sarok, ahol 7366 6 | egyik-másik lakatnak milyen természetű a szerkezete. Voltak furfangos 7367 5 | művésznőnek: ~- Holnap lejár a terminus. Vagy a feleségem, lesz, 7368 11 | ekkorára ismét magukhoz térnek, kipihenik, kialusszák magukat 7369 8 | hogy alig tudtam magamhoz térni, aztán ellökött magától. 7370 9 | felnyitotta azt. A holdvilágos térségen nyargalva jött a fehérszakállú 7371 5 | amidőn az ifjak már aludni tértek és a hárfa, oboa már elpihent - 7372 3 | tartozik Szepes vármegye területéhez, de még az országhoz sem, 7373 3 | földön van-e, vagy lengyel területen. A falu - egy nagyon rongyos 7374 5 | idegennek széles mosolygás terült el az arcán: ~- Azt a kutyát 7375 7 | magamat. Végre az az ördögi terv villant meg bennem, hogy 7376 Val| Teréziának sok birodalmi tervei, ábrándjai közepette eszébe 7377 Val| régi középkorias stílusban tervezték az építők. Lubomirszky hercegnek, 7378 4 | újjáteremteni, kicserélni az emberi testben, akkor meg volna oldva az 7379 3 | hogy Kavaczkynak sötétkék a teste. Hátralépett. ~- Vissza, 7380 5 | magasztalták a távollevő hölgy testi és lelki szép tulajdonságait, 7381 10 | Komárominétól. - Fegyveres testőröket kellett volna ideállítani, 7382 8 | Te leány, tudod-e, mit tesz az, egész életen át szenvedni, 7383 5 | mondta a diák. ~- Azt még se teszed meg - kiáltott föl Kavaczky. - 7384 5 | ismerőseink kitűnő kenyérkeresetre tesznek szert azzal, hogy diákokat 7385 12 | Ennek a kiugró bástyának a tetején látták legtöbbször a kísérletet. 7386 11 | bár ezt róla senki sem tételezte volna fel.) ~A négylovas 7387 10 | Riminszky úr se maradt tétlenül. ~Elutazott Podolinból, 7388 5 | leszel valamikor, György. Tetőled sok minden kitelik. ~- Akarok 7389 6 | hátrafordult, és az ostorral a tetőre mutatott: ~- Oda megyünk - 7390 11 | odabenn a kocsiban. Tán a tetőt is felgyújtotta volna, ha 7391 6 | tisztelendő úr! ~A barát megnézte tetőtől talpig Ancsurkát. ~- Te 7392 6 | és hidegfényű szemével tetőtől-talpig végignézte Ancsurkát: ~- 7393 5 | az erélyes hangra néhány tétovázó lépést tett előre, aztán 7394 8 | lát. Ugyan kinek akarsz tetszeni? ~Úrnőm szenvedélyesen nézett 7395 5 | nem törődik azzal, hogy tetszett-e munkája a közönségnek. Jéghidegen 7396 5 | dörgött Kavaczky. - Tán nem tetszik a lakás? ~- Gyönyörű, a 7397 5 | harcsabajuszú, annál inkább tettette a vidámságot, minél több 7398 1 | Riminszkynek a szobájában. Oda volt téve az asztal közepére. És azé 7399 5 | legfeljebb karácsonykor téved vevő a boltomba. Próbáljunk 7400 2 | gondoskodott is róla, hogy el ne tévedjen azon a nagy havas világon, 7401 5 | gyermekkoromban volt vagy száz... ~- Tévedsz - vágott közbe Riminszky -, 7402 5 | pillanatra a leány arcába tévedt a tekintete. Aztán megfordult, 7403 9 | éjjel holdvilágos, el nem tévesztheted az utat. Nyargalj Toporcra 7404 5 | sarokban álló nagyapó éppen úgy tik-takozta a lepergő perceket, mint 7405 11 | szigorúan. - Nem tudod, hogy tilos éjszakának idején devernyálni? ~ 7406 5 | Fölemelte a fejét, és kezével tiltakozó mozdulatot tett. ~- Nincs 7407 9 | vitte az asztalfőn ülő páter Timóteuszhoz, aki ez idő szerint főnöke 7408 5 | boldogságtól magánkívül tipeg a pohárszékig, ahonnan egy 7409 9 | múltak, hanem az évek is. A tiszaháti vén udvarház jegenyefái 7410 9 | múlott. A menyecske odalenn Tiszaháton már el sem tudta gondolni, 7411 9 | udvari életben, elhozatta Tiszahátról az agarait. A menyecske 7412 5 | és a szemüvegem is mintha tisztább, világosabb lett volna, 7413 1 | nagy erdei tisztásra ért. A tisztás szegletén kis juhásztanya 7414 1 | fenyves erdő, és nagy erdei tisztásra ért. A tisztás szegletén 7415 9 | alázatosan. ~A silbakok tisztelegtek - hosszú dárdájukat kétszer 7416 5 | órásmester iránt érzett tisztelet tartotta volna eddig vissza 7417 3 | ebben az esztendőben is tiszteletét tette Szent-György napján, 7418 10 | Riminszky. ~Az éjjeliőr tisztelgett alabárdjával: ~- Bennem 7419 5 | Legyen szerencsém, doktor úr. Tiszteljen meg, Kavaczky úr. ~Kavaczky 7420 5 | néven, ha doktor úr nem tisztelné meg asztalunkat ~Kavaczky 7421 9 | megbecsülték az uraságot, de tisztelték Riminszkyben azt is, hogy 7422 12 | felelt remegő hangon. - Tiszteltetem a nizsderi halottakat. ~ 7423 5 | ami nem megy, az nem megy. Tisztelünk, becsülünk mint polgártársunkat, 7424 5 | maga körül, hogy ijedten tisztultak előle. ~Egy kis fehér női 7425 4 | volna oldva az örök élet titka. Annyit azonban tudok, hogy 7426 5 | dologban, hogy a lovarnő a titkolózás homályával vette magát körül. 7427 3 | és hallgatott. Kavaczky titkolózva hajolt előre. ~- Nem szeretném, 7428 2 | értenek mindenféle furfangos titkos zárakhoz. Nem nyílt a lakat, 7429 5 | haszna lehet Wart uramnak a titoktartásból. ~- Egynéhány pontosan járó 7430 6 | mélyesztette a kezét, és titokzatosan egy pici lakatot vont elő. ~- 7431 3 | Kavaczkyt. ~A folytonos tivornyában mindig inkább megbomlott 7432 9 | félméteres csap is, amelyet tízakós hordókhoz használtak, de 7433 10 | Tizedik fejezet~A KÍSÉRTET MEGJELEN ~ 7434 11 | Tizenegyedik fejezet~MERRE JÁR A KÍSÉRTET? ~ 7435 4 | Tekintetes uram, ma januárius tizenharmadika, a 40 katona napja vagyon. 7436 12 | Tizenkettedik fejezet~ANCSURKA~Podolinban 7437 11 | fizetni való, kocsmáros? ~- Tizenkettő, tekintetes úr - felelt 7438 6 | felől, hogy mielőtt betölti tizenötödik életévét, már kisasszony 7439 3 | emberről keletkeztek, sokat tódítanak vagy elvesznek az igazságból. 7440 11 | kürtből a Rákóczi dallamai tódultak ki. Fújta az öreg elboruló 7441 3 | élete folyamán megtanulta többek között a szakácskodást is. ( 7442 1 | a Dócziné, aki egyszerre többfelé főzött. Tehát ő is megpróbálkozott 7443 11 | piros bocskorkákat kapott; a többinek Fintor uram, a cipész, az 7444 11 | hosszú lábaival megelőzve a többit, legelsőnek hagyta el a 7445 1 | csupán abban különbözött a többitől, hogy állandóan szép sárgára 7446 9 | hajtotta a fejét. ~De az atyák többsége sem igen maradt nyugodtan, 7447 5 | szeretném! - kiáltott be, tölcsért formálva tenyeréből. ~Kavaczkyt 7448 2 | csonttá fagy, amit idekünn tölt a temetőben. ~De hát Prihodáné 7449 5 | kedve van, doktor úr, velünk töltheti az estét. Ma zenélni fogunk. ~ 7450 5 | Csupán ezen ábrándos hangok töltik be ezen vén falakat. És 7451 5 | Pogrányi -, és unatkozva töltöm az időmet. Nemigen ismerek 7452 5 | Hát Lizi körül hogyan töltötte be hivatását? Itt némely 7453 5 | kiáltotta Kavaczky. - Hol töltötted ismét az éjszakát, te sehonnai? ~ 7454 5 | éppen ilyen falak között töltöttem - mondta. ~Lizi kíváncsi 7455 5 | dolgokat. ~A pisztolyok már töltve. ~- Azt hiszem, elég distancia 7456 1 | legenda a nagy ollóról és a tömérdek birkáról. Ősei szokásához 7457 10 | kápolnát: a gyertyák, fáklyák, tömjén fullasztó levegőjéből sietett 7458 11 | szolgálatkész lett valamennyi. Mind tömjénért akart menni. ~- Hohó - szólt 7459 5 | ebben az időben már igen tömör szőke hajzata volt, és csak 7460 7 | állapotban. A szervezete tönkrement a vad dorbézolásban, lelke 7461 10 | volna be, egész nap azon töprengett Marczinkánéval, hogy mit 7462 5 | intette Kavaczkyt, és halk, töredezett hangon súgta a fülébe: ~- 7463 9 | hogy onnan többé le nem törheted. ~Riminszky a medvebőrre 7464 12 | vélik a nizsderiek, és nem törődnek a dologgal. A kísértet tehet, 7465 3 | környékével nemigen volt kedve törődni senkinek. Az új gazda nyugodtan 7466 7 | nemigen láttam, nemigen törődtem vele, hisz önnek sem szóltam 7467 5 | mozdulatlanul üldögélt, mint a török a Günsberger-féle dohánykereskedés 7468 6 | előre sietett, és széket törölt a fráternek. A konyhában 7469 1 | Csak annyi bizonyos, hogy törött patkót, tengelyszöget nem 7470 2 | mellett sem látszott rossz törpének. Ott állott az ablaknál 7471 2 | Ancsurka szorongva nézett a törpére. ~- Mit akarsz? - kérdezte 7472 4 | Ancsurka ijedten nézte a mérges törpét. Mik, miután a szín különböző 7473 3 | semmit sem jegyez föl a történelem, és így azt kell elfogadni, 7474 5 | meghalok. ~Lizi, akit az egész történet csak a vége felé látszott 7475 3 | volt neki belőle.) Rémes történetek keringtek felőle a vármegyében. 7476 10 | érdeklődtek azok, akiknek gyomruk történetesen üres volt, mint a legtöbb 7477 6 | Véleménye szerint érdekesebb történettel nem is igen mulattathatta 7478 3 | semmi sem lett... ~A mi történetünk idejében is volt lakója 7479 5 | gondoskodhatnék rólad, mielőtt valami történnék... Jelenleg néhány rossz 7480 6 | az udvart és az udvarban történteket. ~- Valami Prihoda Annát 7481 3 | döntötte le Lipót király törvénye, de antul jobban megviselte 7482 3 | egyszerre új szokásokat, törvényeket hozott ezen a tájon? ~A 7483 Val| magyarvilágbéli pecsétjét, törvénykönyveit. Nagy Magyarországot sohasem 7484 3 | tartja kedves tyúkjának tojásait, s a várúr estenden egy 7485 8 | mezőn jártam, ahol fehér tojásokból pici libácskák, kacsák ugrottak 7486 1 | nap paprikásan, másik nap tokánynak, harmadik nap kásának. A 7487 2 | tartozó tőr tokjának. A tokban most egy nagy kapukulcs 7488 2 | maradványa a szíjhoz tartozó tőr tokjának. A tokban most egy nagy 7489 11 | gyerek volt -, és a kardja tokjával megzörgette a kocsma ajtaját. ~- 7490 5 | órásmester egy lekváros gombócot tolt a szájába. ~- Utóvégre csupa 7491 10 | csemegéktől. ~Riminszky dacosan tolta el a doktor kezét: ~- Bolond 7492 11 | hát a kocsmáros zsandárt, tolvajt kiált! Itt van egy ember 7493 5 | pisztollyal foglalkozott volna. ~Tompán kopogott a vasvessző a pisztolyok 7494 5 | selymek, a csipkék. Fehér topánkák kopogtak, és a barátnők 7495 6 | és nagy vadászcsizmában topogott. ~- Öltözzön föl ez a leány - 7496 12 | apraja-nagyja. Eljöttek a toporciak hosszú szekereiken, és eljöttek 7497 3 | hogy, hogy nem, csak elébem toppan egy magas, karcsú, vadászruhás 7498 7 | A kisasszony éppen akkor toppant a szobába - sohasem lehetett 7499 10 | állapotban volt, megszökött a torból és fáradtan ült le a szarkofág 7500 9 | köszönettel öblítette le torkán az út porát csigerrel. A 7501 5 | fizették volna érte. Ugatott torkaszakadtából, és legjobban szeretett 7502 5 | elmondta, hamarosan leöblítette torkát egy pohár borral, mintha 7503 4 | konyhán jó meleg van. ~- Hát a torkoskodással hogy vagyunk? ~- Ma nem 7504 4 | hogy vagyunk? ~- Ma nem torkoskodtam. ~- Akkor jól viselted magad. 7505 6 | csoszogás hallatszott a tornác felől, az ajtón egy meggörnyedt 7506 6 | felelt a kisleány. ~Tágas tornácon haladtak föl - a kőlépcsők 7507 5 | költeményeimben vettem részt vitézi tornákon. ~A diák fehér szalmakalapja 7508 3 | mintha közvetlenül a vár tornya felett lebegnének, a zúgó 7509 3 | meghúzta a lélekharangot a vár tornyában. A harang szava vészesen, 7510 3 | hegycsúcsokat. Bástyái, tornyai nemigen voltak Nizsder várának, 7511 9 | széles bástyáival és mogorva tornyaival. A barátok, akik itt laktak, 7512 3 | nagy része összeomlott, a tornyokat elhordta a Kárpátok felett 7513 5 | történetét! ~Vagy ötven erős torok kiáltott halljukot Kavaczky 7514 3 | húszasokat szórt volna közibük a toronyablakból. A megyebeli urak, korhelykedő 7515 5 | toronyban rekedten ütött a toronyóra. Az óraütésre Wart Sámuel 7516 5 | hangon ütögették az időt a toronyórák, mint bármikor. A falakról 7517 3 | megsiratják.~~A Kavaczky-ősök az ő torzonborz bajuszukkal, szakállukkal 7518 5 | viszálykodások, gyűlölködések és torzsalkodások magvát hordta magában az 7519 3 | idegenről... Fiatal-e vagy öreg? Tót-e vagy magyar? De az idegen 7520 11 | figyelmesen hallgatta meg tótjait. ~Mellette ült a kocsiban 7521 9 | fájt neki, hogy az árva tótleánykáról nem fog tudni semmit. ~Útközben 7522 2 | esze van, mint három öreg tótnak együttvéve. Ezt pedig onnan 7523 2 | megunta várni a szegény tótocskából lett gazdag tótot. Megcsókolta 7524 4 | így szólt hozzá: ~- Némely tótócskákból gazdag tótocskák lesznek 7525 3 | várúr a világba, ügyelni a tótocskákra, hogy pálinkát ne igyanak. ~ 7526 4 | nyújtsa az életét, mint a tótokét. De hiába próbálkozik. Becsületemre 7527 2 | hallottam én már olyan szegény tótokról, akik milliomosok lettek 7528 2 | tótocskából lett gazdag tótot. Megcsókolta Ancsurkát: ~- 7529 3 | Alföldről kerültek ide. Még csak tótul sem tudtak. A vár gazdasszonya, 7530 5 | György, itt is megköthetjük a további szerződést az uradalomra 7531 4 | előnyeit, és Anci ígyen továbbra is megmaradt a zordon házban,