Part

  1     1|           volt a legbölcsebb ember ez idő tájt Késmárkon.~- Úgyis
  2     1|         már rendben vagyunk, Anna. Ez a tizenöt hajadon-asszony
  3     1|     tréfásan felkiáltott:~- Mit ér ez, ha a kürtőn mégis bedúdol
  4     1|             Hejnye! - kiáltotta. - Ez már cifra dolog.~A leányasszony
  5     1|            mutatóujját.~- Valóban, ez ellen nem lehet kifogása
  6     1|           a nótát a zsoldosok.) Ha ez a nóta jutott eszébe a katonának,
  7     1|           folyosóról.~- Igaz, amit ez a leány mond? - kérdezte
  8     1|         készséggel elvégzem.~- No, ez derék dolog! - kiáltott
  9     1|        őfelsége. Éppen erről mesél ez a történet.~Hogy sorjában
 10     1|      nemesember lett az illető. De ez csak a külföldről bevándorolt
 11     1|            álom folytatódik.~Pedig ez már nem álom volt, hanem
 12     1|           szemét. Hadd tartson még ez a kedves álom.~Az a vitéz,
 13     1|            a tenyerét. Meddig tart ez a bolond álom?~A pecsenyét
 14     2|          meg, és felkiáltott:~- Mi ez, te deák?! Csapszék lett
 15     2|            Uram, királyom - kezdte ez a ragyavert képű, tigristekintetű,
 16     2|    szűkecskén méreget - nem javult ez az ember semmit azóta se,
 17     2|        csak maga a király - de hát ez egy Jagelló.~Pozsonyba érkeztünk
 18     2|       munkájuknál egy jó kovácsra, ez pedig igen jól érti a kovácsmesterséget.
 19     2|         lehet büntetlenül hagyni. "Ez is igaz - mondának a parasztok -,
 20     2|          gyermek ül vala bölcsőben ez érmeken, amíg birtokomban
 21     2|    hazájába. Nem Isten hírével van ez, mondám magamban, amikor
 22     2|        helyre húzódtam. Nagy ördög ez a Szapolyai.~No de az utolsó
 23     2|   moszkovitájával versenyre kelni. Ez a moszkovita egy csupasz
 24     2|         volna. Nagy kár érte, mert ez a bölcs férfiú előre látta
 25     2|        fáklyatáncba akarna kezdeni ez a nagydarab ember, aztán
 26     2|          asztal végén. Talán éppen ez a sok méltatlan barátkozás
 27     2|          hamar észbe kaptunk, hogy ez a parabola nem vonatkozhatik
 28     2|   óvatosnak, gyanakodónak látszott ez az öregember, aki nem teszi
 29     2|            neki a helye.~- No, hát ez derék dolog, hogy a lányunkat
 30     2|      budaiak, elmondták vala, hogy ez a Mária kisasszony, a mi
 31     2|         még azt is megtudtam, hogy ez a mozgékony, fürge, nyugtalan
 32     2|       legyen miről beszélgetniök - ez a leányka annyit tud enni,
 33     2|          izgalmasságot érezhetett. Ez pedig királyom, Ulászló
 34     2|            mosolygott a szerencse, ez a ledér, amelyről azt hivém,
 35     2|         lelkemből szeretek.~Balbi, ez a ravasz pap, akit mindenki
 36     2|       Balbi uram a fogai között -, ez is csak amolyan böjtös ebéd
 37     2|        egész pénzküldeményt, amint ez már szokásuk volt.~A királyné
 38     2|        kovácsműhelyben.~- Mi dolog ez?! Nem veritek a pénzemet? -
 39     2|         kancellárt, az urakat mind ez ideig hiába vártam, majd
 40     2|        vadkan elejtése után. Pedig ez az idő valóban nem arra
 41     2|         mondja neki káplánom, hogy ez mindig így szokott lenni
 42     2|       hadba vonulás óta megmaradt. Ez a barát, aki komiszabb posztóból
 43     2|       naphosszat könnyezett, mióta ez a kutya pap a táborba jött.~~
 44     2|            volna arra valaki, hogy ez legyen az utolsó éjszakája
 45     2|           lábában van az ereje.~...Ez a nagy német paripa lett
 46     2|         kardszúrással megölte. Nem ez az igazság, Czettricz? Vigyázz
 47     2|     mellett is éveket töltött. Hát ez a bizonyos Lesieczki is
 48     2|      minden Habsburg nagyevő, mert ez családi tulajdonságuk, de
 49     2|            mindent, amit adtak, de ez nem is volt baj, mert legalább
 50     2|             Királyném! - ismételte ez a Fanyűvő Jankó, amikor
 51     3|      babonásán dörmögte:~- Grófnő, ez az Ocskayné gondolata volt.
 52     3|     látszott.~- Hol van a lovam? - Ez volt a vitéz első szava.~-
 53     3|        másért senkiért se röpül ki ez az acél. Tudd meg, diák
 54     3|          Tudd meg, diák uram, hogy ez a kard nincsen egyedül ebben
 55     3|    beleszóljak a társalgásba, mert ez a jó fiú - a barát a diákra
 56     3|            polgára volt Késmárknak ez idő tájt bujdosásban, de
 57     3|            kemény munka lett volna ez, amit János pap minden látható
 58     3| kedvetlenül nézett a jövevényekre.~Ez volt az élő Jávornoki, a
 59     3|   Különösen, ha olyan embernek van ez a tudománya, akiben megbízni
 60     3|           esküdött a fejedelemnek. Ez árulás, ez becstelenség!
 61     3|           fejedelemnek. Ez árulás, ez becstelenség! Késmárk a
 62     3|      rakhatjátok a rabbilincseket? Ez a nemzet nem a rabságra,
 63     3|           harminc bujdosó polgár - ez időben nem mutatkoztak a
 64     3|    zsindelydarabra öreges betűkkel ez volt írva:~Addig nincs víz,
 65     3|         sohasem jut el a napsugár.~Ez volt egy deszkadarabra írva,
 66     3|    becsülni hallotta az édesapját. Ez volt az első kő, amit az
 67     3|    lánccsörgés kísérte a hangokat. Ez a legszomorúbb zene a föld
 68     3|       környéken, hogy miért, annak ez a magyarázata:~Kacsinszky
 69     3|        csak volt. Ma már csak álom ez a név. Egy álom, amelyből
 70     3|       ezüstbotját.~- Hogy merészel ez a fiatalember a tanácsterembe
 71     3|         jövünk többé.~- Mit jelent ez a fenyegetés?! - kiáltott
 72     3|    csóválta.~- Mégiscsak álom lesz ez! Hess, te rossz álom! Ugyan,
 73     3|            le Késmárk városára, de ez a téli alkonyat nem volt
 74     3|         lassan haladnak a hírek!~- Ez aztán derék dolog! - mondogatta
 75     3|         diák. - Miért e csüggedés, ez a szomorúság? Rákóczi nevét
 76     3|          leköszönt főbíró hol volt ez idő tájt? Otthon ült, a
 77     3|           a halálos zúgása...~Amíg ez az északi kapunál történt,
 78     3|    nagyharangnak pedig a története ez. Hallottam vagy álmodtam-e? -
 79     3|           is alig bírta elhúzni.~- Ez aztán a harang! - mondták -
 80     4|            száj arról beszél, hogy ez a férfiú nemcsak a bánatot
 81     4|     mozdulatlanságán látszik, hogy ez az ember megtanult várakozni.
 82     4|           lettek volna arcán, hogy ez az orr még nagyobbnak lássék.
 83     4|       Ismered ezt a sapkát, Ignác? Ez a jakobinussapka!~Martinovics
 84     4| elmosolyodott.~- Miféle új öltözet ez, Marie tant? - kiáltott
 85     4|            tant? - kiáltott fel.~- Ez lesz a forradalmi divat
 86     4|            sorsa és jövője fölött. Ez a kéz bátorította, midőn
 87     4|      lehetetlenségnek. Talán éppen ez a század, amelyhez felséged
 88     4|          ezt a láncot a nyakamban. Ez Flórencban készült fekete
 89     4|          személyes bátorságával.~- Ez az elismerés az obsit volt
 90     4|  macedóniai vitézt. De különben is ez utóbbi Trenk Frigyes miatt
 91     4|        fölhevülve. - És mikor lesz ez a kinevezés? A hitelezőim
 92     4|              felelt Martinovics. - Ez éppen olyan járvány most
 93     4|            mormogta:~- Az ördögbe! Ez már aztán komoly dolognak
 94     4|              felelt a jakobinus -, ez ugyan nem tartozik reátok,
 95     4|         isteni nép parancsolatát!"~Ez az éles hang olyan hatással
 96     4|           Fehérhajó utca irányába, ez volt a polgári élet utolsó
 97     4|       kivételt Barkó generális. És ez a kegyelmes úr volt, akinek
 98     4|      ellátva minden meghívókártya. Ez arra volt jó, hogy az álarcosok
 99     4|         dörmögött a fülébe -, hogy ez az estély nem egyéb, mint
100     4|    értelemben kormányoz Thugut, és ez a szellem terjed az iskolában
101     4|            gárdistáitól kísérve.~- Ez kell! - mondta a császár. -
102     4|         pattantyúsról nevezték el. Ez volt a neve akkor is, midőn
103     4|             Ezen az éjszakán pedig ez történt:~Éjfél után, amikor
104     4| összehajtogatott írást vett elő. - Ez az irat felhatalmaz engem
105     4|           még nagyon messzire van. Ez még csak az elsőfokú bíróság
106     4|         elé bámulva. - Hogy is van ez a vers?~Szép a hazáért tűrni,
107     4| megbilincselhették volna kezeiket. Ez így volt elvégezve, Livinska.
108     4|             hogy Gutfreund Kristóf ez egyszer - szokása ellenére -
109     4|             mind azt mondták, hogy ez a pap vagy egy nagy ördög,
110     5|          Félig legenda, félig való ez az egész nemesi fölkelés,
111     5|             De én azt hiszem, hogy ez a nagy könyv éppen olyan
112     5|          fegyvere rozsdás. Ki volt ez az elátkozott vitéz?~Senki
113     5|    vicispán uram gyerekeinek.~Tyű, ez már nem volt tréfadolog.~
114     5|            tűnődtek a kishitűek.~- Ez ugyan kivágta a rezet! -
115     5|             Mégiscsak vitéz gyerek ez a Bodó! A többiek még egy
116     5|        kevés van a világon.~De hát ez az út se olyan, mint a többi
117     5|        minden. Nem is szabályos út ez! Csak onnan lehet tudni,
118     5|     veretem. Igazi Krimóczy-huszár ez!~~
119     5|     meglehet, hogy boszorkány volt ez a Dócziné: boszorkányosan
120     5| szemrehányólag nézett az apámra.~- Ez a csacska főzőasszony tud
121     5|              Nekem sohase tetszett ez az ember.~Az apám felemelte
122     5|             halva feküdt a földön.~Ez a fái szüret története.~~
123     5|      kutyabőrt padlásra tették, és ez az egy emberöltő elvégezte
124     5|          korhadt, vén lehetett már ez a fa, amely egyetlen szélviharban,
125     5|      korhadt fáknak szokása, aztán ez a foszforeszkáló fény is
126     5|     megkopott a ruhája, de a sors, ez a nagy színházigazgató,
127     5|   visegrádi majálisokon (aminthogy ez időben még okos ember hírében
128     5|     gyerekek, seregélyek, szajkók (ez utóbbi mindig szeretett
129     5|         adatik magyar embernek, és ez az utolsó sóhajtás, mire
130     5|            összes vendégfogadókban ez idő tájt. A fogadós egy
131     5|            Finom szövetből készült ez az öltöny, de mégis úgy
132     5|       ellenben petyhüdtnek látszik ez az arc, mint azoké az uraké,
133     5|       beszélni hallom, mert hiszen ez a drága magyar nyelv olyan
134     5|      vissza nem térő korszaka volt ez a magyar vidéki hírlapírásnak!
135     5|       Kossuth Ferenc beszéde után?~Ez volt a penzum. Vívókardokat,
136     5|      zeneszám előadása körül pedig ez: Rudnyánszky Gyula szerkesztő
137     5|          és oltár elé vezeti őket.~Ez az öregember, aki vénségére
138     5|        szivarra rágyújtani. (Pedig ez a virzsinia azok közül a
139     5|          házikabátban ült, amelyet ez idő tájt otthon viselni
140     5|        csak Hock főtisztelendő úr, ez a végzetszerű jós fogja
141     5|           Szinte érthetetlen, hogy ez a pap a helyén maradt, mikor
142     5|         mintha Wilsonra haragudna. Ez a keménykötésű ember olyanformán
143     5|            kiáltoznak. Népünnepély ez, nincs itt többé nagyképű
144     5|            út fölött. Magyarország ez, bánatos tájképeivel, amelyen
145     5|        tájéka felé eső földeken.~- Ez eddig az enyém volt. Mától