Part

  1     1|                Krisztus takácsa. - Hát aztán haragba estetek a királlyal,
  2     1|               a keresztlánya volt, meg aztán ő volt a legbölcsebb ember
  3     1|               leányának élelmezéséről, aztán hármas pecsétet ütöttek
  4     1|             hadnagy dörmögött valamit, aztán rendelkezett a továbbutazásról.~
  5     1|         közöttük csinosabb formájú is! Aztán milyen büszkék a pecséteikre!~-
  6     1|               már, se nem használ. Meg aztán magam vigyázhatok az adóimra!~~
  7     1|               valamennyi leányasszony, aztán szerteszéledtek. A bélai "
  8     1|             neki?~A leány körülnézett, aztán remegő keblére szorította
  9     1|           Lublóig az udvari pecérek.~- Aztán? - dörmögte elfordított
 10     1|          elfordított fejjel Kornádi.~- Aztán... talán leüti a hóhér a
 11     1|            Eggyel több unokája lesz.~- Aztán, ha megtudják...~- Soha
 12     1|           megkapta a kékróka mentéket, aztán valahogyan elcsalogatta
 13     1|          tanyát kell megtalálni. Akkor aztán rendben leszünk.~- Segítségedre
 14     1|                ólomkarikás ablak felé, aztán káromkodva csapott a lovak
 15     1|      kísérteties hírük kerekedett, meg aztán nem is lehetett teljes bizonyossággal
 16     1|               marad az én deres fejem!~Aztán mégiscsak Parka szenátor
 17     1|               Lássam a vállatokat! Meg aztán igaz-e, hogy fenyőszaga
 18     1|      szájatoknak? Előbb itt vagyok én, aztán jön a lőcsei hóhér. Tőlem
 19     1|             Gyertek elő, virágszálaim, aztán gyújtsatok tüzet. Azt hiszem,
 20     1|       összesúgtak odakünn az erkélyen, aztán a Veronika kézen fogta őket,
 21     1|             dörmögött még egy darabig, aztán ő is odahúzódott a fellángoló
 22     1|               amíg megtanulta... Akkor aztán már nem is tehetett egyebet,
 23     1|                volna meg néhanapján... Aztán én nem is tudom, hogy mit
 24     1|              legény letette a vizsgát, aztán elment vándorolni, világot
 25     1|            megtanulta a lánccsinálást, aztán továbbvándorolt.~Ment, mendegélt
 26     1|          patájukat.~Az eperjesi kovács aztán úgy megvasalta a német lovakat,
 27     1|               diplomát aláírás végett, aztán nemesember lett az illető.
 28     1|      meglepetten nézett a csizmadiára. Aztán nevetni kezdett.~- Nagyon
 29     1|          Otthon lesz gazdám, a király. Aztán hozz magaddal egy pár rongyos
 30     1|               a csizmát.~- Jó lesz az. Aztán ott legyen kend. A többit
 31     1|               annak úgyis mindegy. Meg aztán ki tudja? A király talán
 32     2|              király, ökleit rázogatva, aztán mintha megint megragadták
 33     2|          kezdeni ez a nagydarab ember, aztán elvágódott a széke mellett.
 34     2|                majd a fénylő homlokát, aztán a száját, mint ahogy a leányok
 35     2|              ÖREGEMBER HALÁLA~Most már aztán javában ráértünk a lábunkat
 36     2|              az utolsó várkapust is.~- Aztán vigyázzatok a királynéra,
 37     2|               brixeni prépost, akikkel aztán körülfogtuk a magyar királyné
 38     2|              jól lehetett ropogtatni.) Aztán volt mindenféle hal, amelyet
 39     2|                felúsznak Komáromig, mi aztán itt megfogdossuk őket -
 40     2|         szegény árnyékkirály.~No, most aztán Lajosunkon volt a sor, hogy
 41     2|              el a Brandenburgi, akitől aztán Budán szöktette el a hölgyet
 42     2|           palotát ellenségeinktől, meg aztán ezek közül a bőrükben nem
 43     2|             aggódik feleségéért. Végre aztán káplánom azt tanácsolja
 44     2|              elbírja a bort.~Mohácsnál aztán találkozánk a kalocsai érsekkel,
 45     2|           feldühösíteni magunkat, hogy aztán a csatában megint csak egymás
 46     2|              volna egymásnak menni, de aztán meggondolkoztunk, mikor
 47     2|                éjszaka előtt, amelyből aztán nincs visszatérés.~Fél szemmel
 48     2|               túlvilági látományéba... Aztán ráborult a sisak a király
 49     2|               a nagy német paripa lett aztán a vesztünk, amikor a csatának
 50     2|   elkormányozhatom az első hadisorból, aztán neki a mezőnek, neki a pataknak,
 51     2|              ellátták a budaiak baját. Aztán pedig a kocsik és poggyászok
 52     2|           valamennyi német volt. Ettől aztán még jobban felbőszült.~Magam
 53     2|      palotájában idegenek laktak. Most aztán kórusban kiáltozhattuk: "
 54     2|     határszélen rekedt, no de most már aztán itt volt Pozsonyban, a királyné
 55     3|                Az volt a szándékom. De aztán láttam, hogy a kísértet
 56     3|           kocsis a lovak közé csapott, aztán megfordult. Hirtelen levette
 57     3|            majd minden magyar asszony.~Aztán Törökország felől sóhajt
 58     3|              szeme a vitéz szavára, de aztán szomorúan csóválta meg a
 59     3|                nem kapnak ebédet. Erre aztán csak odaállott Podoliné
 60     3|             itt lesznek a dragonyosok, aztán nincs biztonságban az élete.~-
 61     3|            ellenségpusztító vasat.~Így aztán lassan-lassan világosság
 62     3|        hallgatta végig Kanizsi szavát. Aztán hideg, kimért hangon kérdezte:~-
 63     3|     toronyszobában nyomban befalazzák. Aztán hazafelé ballagott Jávornoki
 64     3|           környékén találtak.~Most már aztán egyébről sem beszéltek Késmárkon,
 65     3|              felelt Siska János. - Meg aztán minek háborgatnánk szegényeket?
 66     3|             nekünk a maga két kezével.~Aztán egyszerre felsóhajtottak:~-
 67     3|           környéken.~Ezért nevezték el aztán Kacsinszky uramat Szélkakas
 68     3|              viseli. Ő van soron.~Volt aztán erre nevetés utcahosszat.
 69     3|                nagy vitéz katonát, így aztán csak eléldegéltünk valahogy.~-
 70     3|          eléldegéltünk valahogy.~- Hát aztán, Burkó?~- Aztán? Az az igazság,
 71     3|        valahogy.~- Hát aztán, Burkó?~- Aztán? Az az igazság, hogy azokat
 72     3|                holnapra nem marad, így aztán abbahagytam a vagdalkozást.
 73     3|               törvénykönyvet veszem...~Aztán emelt hangon, hideg tekintetét
 74     3|          lassan haladnak a hírek!~- Ez aztán derék dolog! - mondogatta
 75     3|               alig bírta elhúzni.~- Ez aztán a harang! - mondták - Tán
 76     4|             vagy valami a köpenyegben. Aztán, miután semmi látnivalót
 77     4|             kezét ereszti le melléről, aztán egyik lábáról a másikra
 78     4|    elváltozását. Az az arc piros lett, aztán még halaványabb. A félig
 79     4|             vasrostélyos ablak mögött, aztán lépések közeledtek a kapu
 80     4|     lelkesülten nézett a férfi arcába. Aztán hirtelen fölemelkedett,
 81     4|              hölgyeket a veszedelemre. Aztán valószínű, hogy én nemsokára
 82     4|         hallgatta Martinovics szavait. Aztán hideg, metsző hangon fölkiáltott:~-
 83     4|               néznek körül a szobában, aztán keblére öleli a fekete bajuszú
 84     4| Gréven-tiszteket nyomban vasra vernek, aztán azon vesszük észre magunkat,
 85     4|            király kihallgatáson fogad, aztán minden rendben lesz - felelt
 86     4|             szomorú ember kifakadását, aztán halkan így szólott:~- Leopoldus
 87     4|            ajkával a császár kabátját, aztán kisietett az öltözőszobából.
 88     4| Keresztülsietett egy homályos udvaron. Aztán a fáklyafényes részekbe
 89     4|       hangzottak le a havas éjszakába, aztán nekivágott a téli utcáknak.~
 90     4|         mormogta:~- Az ördögbe! Ez már aztán komoly dolognak látszik.~
 91     4|                és alá járt a szobában, aztán hideg, erős hangon így szólott:~-
 92     4|                idegen utazó szobájába, aztán amint rövid lábai csak bírták,
 93     4|       papírlapról valamit fölolvasott, aztán intett a mellette ülő férfiúnak.
 94     4|             suhant keresztül az utcán, aztán még egy másik.~A két árnyék
 95     4|       elhangzottak a szűk utcácskában, aztán előlépett rejtekhelyéből.~-
 96     4|         udvarban kakasok kukorékoltak.~Aztán azt gondolta magában, hogy
 97     4|                könnybe borult a szeme, aztán ragyogni kezdett.~- Mesterem,
 98     4|              úr kezét, és megcsókolta. Aztán szenvedélyesen kipirult
 99     4|                farsangi bolondestélyen aztán megjelentek a társadalom
100     4|              mára. Megyek.~A generális aztán a pohár mellett csöndesen
101     4|                A kapitány vállat vont, aztán komoran maga elé nézett.~-
102     4|               magához vonta a grófnét, aztán előbb a homlokát, majd a
103     4|               vasalt szoknyától.~- Hm, aztán kik viselték? A bécsi lányok
104     4|       fodrokkal.~- No, ebben a ruhában aztán akárki ránk ösmerhet - dörmögte
105     4|             segítségért kiáltott. Ezen aztán mindenki nevetett.~Egy óriási
106     4|               Aranyszarvashoz címezve, aztán A vidám pattantyúsról nevezték
107     4|            urak fejéről. Ezen nevetett aztán mindenki igazán.~Körülbelül
108     4|            juttatni a levelet. Odabenn aztán a dühös ordítás percről
109     4|            olvasta végig az engedélyt, aztán mélyen meghajtotta magát:~-
110     4|         elsőfokú bíróság ítélete volt. Aztán jön a hétszemélyes tábla.
111     4|            Amire én igen csodálkoztam.~Aztán valamennyien a templomba
112     4|         egyházi ruhákat tépte le róla. Aztán késsel levakarta ujjáról
113     4|          könnyebben végzett Majercsik, aztán éjjel eltemették őket a
114     5|            némelyik ötven esztendeig - aztán örökbe hagyta a port a fiának
115     5|      gondolatai... Szálltak, szálltak, aztán erőtlenül lehanyatlottak.
116     5|        szénában. A padlásról hallgatta aztán a vitézek dalolását, kulacsok
117     5|               ő bizony le nem ült. Így aztán úgy segítettek magukon,
118     5|             nem üldözi őket senki, meg aztán biztosan hazaérnek. Hisz
119     5|                lesznek otthon.~Délután aztán fölértek a hegység nyergére.
120     5|        hegytetőn, az édes haza felé...~Aztán lovukra pattantak. A paripák
121     5|            huszár kiugratott a sorból, aztán vitte nagy nevetve az erdőből
122     5|               akasztották a trombitát, aztán kezet szorított vele Pap
123     5|        Galambos bácsi mellételepedett, aztán "Gyí, Ráró!", kigördültek
124     5|                mellette a diófa alatt. Aztán, miután sehogy se tudott
125     5|               szerte az országban. Meg aztán megtanított rá Galambos
126     5|               Öreg, megcsípik egyszer, aztán kisül minden, még az is,
127     5|              ülő vándorokat. Egyszerre aztán így szólt:~- Menjen közéjük,
128     5|               Nem tehetné meg más? Meg aztán egyáltalán szükséges-e megcselekedni
129     5|            pecsenye finomabb részeire. Aztán elment pasziánszozni, vagy
130     5|                összehajtotta az írást. Aztán kigombolkozván, a nevezetes
131     5|              egy durranás hallatszott, aztán betörték az ajtót. Az apám
132     5|                korhadt fáknak szokása, aztán ez a foszforeszkáló fény
133     5|           unokák gondolkozóba estek.~- Aztán megint lesznek jobbágyaink? -
134     5|        mosolyognak a daliás látványra.~Aztán megindul a menet. Legelöl,
135     5|                Kossuth fia a követünk, aztán beszélhet Ferenc József,
136     5|  legtekintélyesebb lapszerkesztő (amíg aztán hátulról előnyomakodik Göndör
137     5|              függ.~- Wilson, Uilson...~Aztán megint csak:~- Wilson, Uilson...~