Part
1 1| szalmaözvegy Lubomirski kapitány asszonyának szobáját foglalták
2 2| Messericzi János morva kapitány halála. A kapitány szép,
3 2| morva kapitány halála. A kapitány szép, szőke bajszával, bátorságával,
4 2| káplánom híradása. A morva kapitány nem volt gőgös ember, a
5 2| barátkozás zavarta meg a kapitány egészségi állapotát.~Este
6 2| királyunkkal.~Ezért néhány kapitány, aki napját a lófuttatásnál
7 3| visszajövök.~Stupovszki kapitány mélyen meghajolt a kuruc
8 3| Tudod-e, hogy ki vagyok én, kapitány? Én vagyok a Rákóczi villámának
9 3| rémület kerekedett. Stupovszki kapitány rendbe szedte a várnépet.
10 3| a kontyukon. Stupovszki kapitány azt hitte, hogy álmodik.~
11 3| Stahrembergnek mondja ezt, kapitány uram.~Még azon az éjjel
12 3| SZÉLKAKAS KAPITÁNY~Késmárk városától alig egy
13 3| nézve olyan volt Szélkakas kapitány, hogy az ember mosolygás
14 3| nagy vitéz volt Szélkakas kapitány, különösen a szájával. Mert
15 3| hallatszott, és Szélkakas kapitány abban a percben elbújt vára
16 3| legmélyebb pincéjébe.~De még a kapitány csak hagyján. Hisz vitéz
17 3| láttátok volna csak Burkót, a kapitány fegyverhordozóját, a szolgák
18 3| már igaz, hogy a Szélkakas kapitány kardja olyan volt, mintha
19 3| élt, éldegélt Szélkakas kapitány hűséges fegyverhordozójával
20 3| régi toronyra Szélkakas kapitány.~- Ugyan mi ütött Szélkakas
21 3| ormán lengő zászlót.~- A kapitány megbolondult - mondogatták
22 3| polgárok összesúgtak:~- A kapitány, úgy látszik, megszagolt
23 3| várra kell nézni! Szélkakas kapitány már kitűzte a lobogót.~E
24 3| volt a piacon. Szélkakas kapitány és az ő hűséges fegyverhordozója,
25 3| piacon történt.~Szélkakas kapitány honnan, honnan nem, lovat
26 3| nevetve állta körül.~Szélkakas kapitány nagy üggyel-bajjal kihúzta
27 3| ló háta mögé.~Szélkakas kapitány erre tele torokkal kezdett
28 3| dörgő hangon.~Szélkakas kapitány kinyújtotta kardját, amire
29 3| Főbíró! - kiáltotta Szélkakas kapitány. - Tudja meg kend, hogy
30 3| szomorúan mondogatta:~- Ugye, kapitány uram, mindig mondtam, hogy
31 3| kiáltotta a dragonyos kapitány.~Az első dragonyos, aki
32 4| Amelyről éppen Laczkovics kapitány tudósítja a ma érkezett
33 4| tiszt, bizonyos báró Kern kapitány, a svájci udvaron át a kerti
34 4| az ajtókat, és báró Kern kapitány mély meghajlással várta
35 4| bajuszú férfiút.~- Laczkovics kapitány, te ismersz engem gyermekkorom
36 4| harcias katona vállát.~A kapitány mogorva arca hirtelen megenyhült,
37 4| érdempénz! - dörmögte közbe a kapitány. - És irodalmi működésemről
38 4| Kérlek - kiáltott közbe a kapitány dörgő hangon -, valóban
39 4| magyar testőrt! - dörmögött a kapitány, még mindig fölhevülve. -
40 4| méltóan simogatta meg a kapitány hátát. - Vén medve! Ha egyszer
41 4| a vért kívánod, mint vad kapitány barátunk?~- Nem - felelt
42 4| megcsókolta.~- Mérséklet, kapitány. A császár nem szereti a
43 4| előszobájában báró Kern kapitány teljesít ma szolgálatot.
44 4| teljesít ma szolgálatot. A kapitány mozdulatlanul ül egy széken,
45 4| rendjelei sem. A fiatal kapitány hiába sóvárog tehát azon,
46 4| mint egy ajtó, és az ámuló kapitány elé az udvari vegyészek
47 4| Martinovics Ignác.~- Pardon, kapitány úr, az ijedelemért, amelyet
48 4| mosolygott.~- Ne fárassza magát, kapitány. A rendelkezést ön adta
49 4| magyar barátja, az a kemény kapitány...~- Laczkovics, felség!~-
50 4| hatóság emberei. A mogorva kapitány keserves káromkodása kilenc
51 4| Az álarc alól Laczkovics kapitány zordon, sápadt arca tűnt
52 4| levelet - folytatta a haragvó kapitány -, amelyben az aluvó vármegyék
53 4| igazgatóm? - kérdezte a főnök.~A kapitány vállat vont, aztán komoran
54 4| palotáig, hogy Laczkovics kapitány, akit nyugdíj nélkül eresztettek
55 4| száma annyira szaporodik.~A kapitány vad türelmetlenséggel rázta
56 4| az öreg Gotthardi, Billek kapitány és az ősz Riedl báró. Gilovszky,
57 4| magyaroknak?~Egy osztrák kapitány és egy század katona van
58 4| kapitánynak! - mondja csöndesen.~A kapitány átveszi a levelet.~Megforgatta
59 4| gondolkozik egy darabig. A kapitány nagyon indulatos ember,
60 4| fogoly vagy orgyilkos. A kapitány a delírium tremensnek abban
61 4| szárnyát kissé felhajtotta. A kapitány láthatta a köpenyeg alatt
62 4| önnek! - felelt Soitten kapitány, és a sarkantyúját összeütötte. -
63 4| menne.~Mögötte Laczkovics kapitány, sokkal mogorvábban, mint
64 4| gróf nyakát. Laczkovics kapitány borzalmasan káromkodott...~...
|