Part

 1     4|                             5.~AZ APÁT ÚR MEGJELENIK~A titkos szoba
 2     4|         felismerte:~- A szászvári apát! - mormogta.~- Nem. Most
 3     4|     esetleg nem tudtok - szólt az apát. - Titkos jelentés érkezett
 4     4|  eszközeiben - felelt a szászvári apát. - Sokat tudnék beszélni,
 5     4|          de többé nem a szászvári apát lesz a nevem, hanem Democrite
 6     4|   hatalmasan megrázta a szászvári apát kezét.~- Testvéri üdvözletünk
 7     4|      Saurau kopóitól! - mondta az apát, és gyorsan elbúcsúzott
 8     4|      főhadnagy balra.~A szászvári apát jó darabig meghúzódott a
 9     4|         és halkan összesúgott.~Az apát azt gondolta magában: "Nini,
10     4|         világosodó éjszakában.~Az apát megvárta, amíg a lépések
11     4|           indult meg. A szászvári apát a tekervényes Bécsi utcákon
12     4|           ahol ebben az időben az apát úr lakott egy földszinti
13     4|          teljes hosszúságában.~Az apát úr tanácstalanul állott
14     4|           az ökölütések alatt. Az apát megriadva ugrott talpra.~
15     4|       teljesen elszegényedvén, az apát tanácsára az utóbbi időben
16     4|    köpönyegét ledobta magáról, az apát úr könyvekkel megrakott
17     4|           lehetetlen! - felelt az apát, és köpönyeget vett magára.~-
18     4|    összejövetelről és a szászvári apát hirtelen megjelenéséről
19     4|  végképpen megkötözte a szászvári apát kezét, és kénye-kedve szerint
20     4|      fokozatosan tüzesedett ki az apát úr szavaira. Előbb könnybe
21     4|      nevében!~Livinska elkapta az apát úr kezét, és megcsókolta.
22     4|      közölt a lengyel nővel.~- Az apát otthon töltötte az éjszakát? -
23     4|   rendőrség egyik vezetőjét.~- Az apát hajnalban került haza! -
24     4|    Martinovics Ignác, a szászvári apát a kabinetirodában jelentkezett
25     4|           oly nagy felindulással, apát uram?~- Nem vagyok felindulva! -
26     4|      megcsalni?"~- Tudok mindent, apát uram. A fekete cimbora rád
27     4|         levetette, és Martinovics apát lobogó szeme világított
28     4|         fogunk benned - felelt az apát.~A háziasszony elkapta az
29     4|          A háziasszony elkapta az apát kezét, és megcsókolta.~Martinovics
30     4|            nagy forradalomban.~Az apát eltűnt a hosszú folyosón,
31     4| forradalmi jelszavakat vésett. Az apát most sem csalatkozott a
32     4|       kerül ön ide? - kérdezte az apát.~Az asszony szomorúan intett.~-
33     4|  Kéményseprő utcát? - mormogta az apát. - Ön talán tud valamit,
34     4|         föl nagy felindulással az apát. - Hát nincsenek már megbízható
35     4|        emlékszem... - mormogta az apát. - Azazhogy mégis... Mintha
36     4|            Színész! - dörmögte az apát. - Miféle ember lehet egy
37     4|     Bécsbe utazzam? - kérdezte az apát, megértve az asszony célzását.~-
38     4|  Figyelmeztetni akarlak valamire, apát...~- Tudom, mit akarsz mondani! -
39     4|       életére.~- Ne menj a bálba, apát! - csengett Livinska. -
40     4|     lengyel asszony megragadta az apát úr karját.~- Martinovics,
41     4|      asszonyálmok! - dörmögött az apát.~- Fuss Franciaországba,
42     4|             Fuss Franciaországba, apát, ott biztonságban vagy!~
43     4|         ott biztonságban vagy!~Az apát komoran összeráncolta a
44     4|         az asszonyi rendőr, de az apát többé nem hallgatott rá.~
45     4|  testvérek között? - kiáltotta az apát.~- A grófnak olyan hangja
46     4|           emelte föl a szemét.~Az apát talpra ugrott.~- Livinska!
47     4|           ma éjjel a városból.~Az apát fölrántotta az ablakot.~-
48     4|     legrosszabb helyre jöttél!~Az apát tágra nyílt, rémült szemekkel
49     4|         Őrület! - kiáltott föl az apát.~- A vágtató katonaság pedig
50     4|          kiáltott vad haraggal az apát.~- Sajnos, hiába kerestelek
51     4|          nőszemély! - süvített az apát vad felindulással. - Az
52     4|          Martinovics, a szászvári apát! - kiáltotta Livinska.~A
53     4|           is veletek?~A szászvári apát amint beszélt, még jobban
54     4|      semmit sem követtetek el.~Az apát oda sem hallgatott.~- Mindig
55     4|      felállott, és megcsókolta az apát kezét.~- Áldj meg, mesterem! -
56     4|           a folyosón. A szászvári apát révedezve nézett utána,
57     4|           hogy a pap (a szászvári apát) könyörögve kéri bocsánatát
58     4|        volt, hogy a főtisztelendő apát egy csöppet sem volt megijedve
59     4|          az érsek elé kísérik. Az apát még most is magasan tartja
60     4|         le! - mondja az érsek.~Az apát engedelmeskedik.~Az érsek
61     4|        tartott, amire a szászvári apát felemelte lehajtott fejét:~-
62     4|           degradálom.~A szászvári apát erre felemelkedett, és szintén
63     4|           kalapjába.~Csak a bűnös apát maradt nyugodtan az egész
64     4|       gyalog lépkedtek, köztük az apát gyönyörű alakja, fehér homloka