Part
1 1| torkát.~- Mit csináljanak a szegény szoknyák? A magyar királynak
2 1| mögött.~Ment, mendegélt.~A szegény vándorló legénynek akkoriban
3 1| állással együtt járnak. Volt szegény ember, volt kolduló vándor,
4 1| csárdások, akik szállást adtak a szegény diáknak, amikor beleült
5 1| kérdezte mogorván.~- Egy szegény diák van idekünn - hangzott
6 1| ezt a legrongyosabbat. Egy szegény diák hagyta nálam, mert
7 2| nagy kongó szobában, ahol szegény királynőnk halála óta virrasztanom
8 2| úgy csoszogni, mint a mi szegény királyunk Anna királyné
9 2| búskomor királyt talán én, a szegény deák szerettem legjobban
10 2| táncmulatság a palotában, mióta szegény királynénk meghalt, ugyanezért
11 2| világról, mégiscsak olyan szegény ember, aki a maga négy bolthajtása
12 2| házigazdának, nem pedig nekünk, szegény elárvult magyaroknak és
13 2| végezte el az egybekelést a szegény kis magyar lány és a gazdag
14 2| vagy valamelyik fiának. Szegény bolond deák létemre, hol
15 2| jobban ismerik, mint mi, szegény budaiak, elmondták vala,
16 2| gyülekezetben, mint a mi szegény Lajosunk.~A bécsi cimboráktól
17 2| Ulászlóm nem int vala nekem, a szegény, térdeplő deáknak, és fülembe
18 2| Fogadja el az egyház javára. Szegény Lajos, én mindig gondoltam
19 2| kevesebb lett. Ha Lajosunk, szegény feje, felébred vala napközben,
20 2| volna. De szeretlek, te szegény árnyékkirály.~No, most aztán
21 2| templomok egyházi kincseit a szegény magyar király kölcsönbe
22 2| megcsókolni! De én csak szegény szolga voltam, akinek az
23 2| idejét.~- Lelkem, jó uram, szegény Ludovikuszom! - tört fel
24 2| és a királyhoz siettem.~Szegény Lajosunk bizony rossz bőrben
25 2| mondja a pénteket. Ámde én, szegény diák, már kora gyermekségem
26 2| másvilágra.~- Ne bántsd a szegény magyarokat - felelé az uramkirályom -,
27 2| 11.~SZEGÉNY MAGYARORSZÁG~- Hol vannak
28 2| ott is úgy szorongatják a szegény magyarokat a kutyafejű sáskák,
29 2| pogányság fogságába esni.~- Szegény Magyarország! - hallom csak
30 2| meg kell kötözni. Hát a szegény komornák nem is nagyon mertek
31 2| halálát. A vízbe fulladt szegény jó Lajosunk.~Dominám szólott:~-
32 2| neki dolga, talán ott, ahol szegény királyunknak. Ellenben előkerült
33 2| megyünk! - kiáltott fel szegény dominám, mert nem lehetett
34 2| magatartását a csatában, ahol is szegény királyunk jobb oldalán állott,
35 2| nevetett.~- Hiszen az egy szegény koldus. Se vagyona, se hatalma,
36 2| azt, királyné, hogy egy szegény osztrák főherceget valaha
37 3| ha én megengedem. Az a szegény Tisza Ilona, bizony mondom,
38 3| megállította paripáját. A szegény pára csaknem összeesett
39 3| érdemesítettél bennünket, szegény rabokat, hogy szót szólj
40 3| vas, fegyverdarab, hogy a szegény paripa csak úgy görnyedt
41 4| az igazi nemesembereknél. Szegény megboldogult nőm mondhatná
42 4| gyakran úgy rémlik nekem, hogy szegény drága nőmet is azért veszítettem
43 4| elhatározta, hogy valamennyi szegény, leigázott, szolgaságban
44 4| kézfogás után:~- Grácia szegény fejemnek! - mondta tréfás
45 4| Hogy lobogtak akkor azok a szegény fehér szoknyák!)~Éjféltájban
46 4| az egyetlen pártfogójuk a szegény fogoly magyaroknak?~Egy
47 4| fordíthatjuk ellene. És a bírák, a szegény, ostoba, korlátolt magyar
48 4| kiáltotta. - Egy gyönge, szegény asszony indul el útjára,
49 4| nyugodalmas.~Hajnóczy, egykori szegény főnököm, olyan volt, mintha
50 4| félig elájulva feküdt a szegény Sigray gróf, aki véletlenül
51 5| ha gazdag, se gazdag, ha szegény, se szegény; baja senkivel
52 5| se gazdag, ha szegény, se szegény; baja senkivel nincs, még
53 5| ne menjen az úr a faluba.~Szegény Bodó Sámuel így bujdosott
54 5| nem rendelkezik. Hogy egy szegény asszony sírdogált valahol
55 5| nem hallottam róla. Grácia szegény fejemnek, de én nem emlékszem
56 5| vissza Lengyelországból szegény, leigázott hazájába. Kárpát
57 5| kanyargott felfelé a dombtetőre. Szegény vándorlók, fáradt utasok
58 5| számítani. Kopott ruházatú, szegény vándorlók voltak, elkényszeredett
59 5| ebédeltünk, észrevettem, hogy a szegény utasok, akik eddig fáradtan
60 5| hová menekülhetett volna szegény apám? A zsandárok már körülvették
61 5| következő bús időszak. Sok ilyen szegény bolond kóborolt, peregrinált
62 5| ő tudja, hogyan kell a szegény néppel bánni!~No de hát
|