Part

 1     1|           csizmadia, bizonyos Gaál Sámuel. No hiszen, hogy csizmadia
 2     1|           hogy csizmadia volt Gaál Sámuel, ezzel ugyan sohase lett
 3     1|            lábak tulajdonosa.~Gaál Sámuel azért csodálkozott a lábakon,
 4     1|       csirizzel ragasztották. Gaál Sámuel utálta a bőrt és a csirizt.
 5     1|          lyuk volt azon. Amíg Gaál Sámuel munkához látott, megkérdezte:~-
 6     1|          ütne, ha megismerne.~Gaál Sámuel nagy elhatározással emelkedett
 7     1|      tréfás királyok fajtája.~Gaál Sámuel, a mi csizmadiánk ott a
 8     1|           Buda körül járt már Gaál Sámuel. A csizma a lábán, verejték
 9     1|      partján, valódi bársony. Gaál Sámuel nem is lett volna igazi
10     1|          cselédeim - mormogta Gaál Sámuel, mert azt hitte, hogy az
11     1|            térdre ereszkedett Gaál Sámuel előtt.~- Mit parancsol felséged
12     1| Megsimogatta, megcsókolgatta.~Gaál Sámuel hallgatott csendesen. Ugyan
13     3|        magyaroktól.)~- Te vagy az, Sámuel? No, mi újság van a városban? -
14     3|     egyszer csak megjelent Linczer Sámuel, a takács, aki a finom szepességi
15     5|      írhassunk,* mint az öreg Bodó Sámuel az én gyerekkoromban. (Erre
16     5|     kanyarítani a neve mellé.~Bodó Sámuel abban az időben - még a
17     5|           az a legkönnyebb.~A Bodó Sámuel idejében még minden határban
18     5|  vármegyének volt táblabírája Bodó Sámuel. A lustaságot tehát négy
19     5|         farkasbőr bundája is. Bodó Sámuel még akkor sem mozdította
20     5|              recsegett vissza Bodó Sámuel ékes deák nyelven.~A szomszédok
21     5|            a tekintetes urat. Bodó Sámuel ekkor ugrott fel először
22     5|           szakállú ember volt Bodó Sámuel, amikor a lustaság pálmáját
23     5|       emberből? Itt született Bodó Sámuel is, és innen kísérték örök
24     5|       Bisztrán is meghallotta Bodó Sámuel. A Bodó fegyvereit se az
25     5|            a karddal, amelyet Bodó Sámuel a derekára köt, valamikor
26     5|          elkésett lovas, mint Bodó Sámuel, a lusta Bodó Sámuel...~
27     5|          Bodó Sámuel, a lusta Bodó Sámuel...~Egy vén hajdú pipázott
28     5|       mutat.~- Ott mennek!...~Bodó Sámuel megint szorítja a lovat,
29     5|           ijedt meg útközben.~Bodó Sámuel hallgatta a híreket az elmentekről,
30     5|          úr a faluba.~Szegény Bodó Sámuel így bujdosott úttalan utakon
31     5|       ölelték át a tájat, hol Bodó Sámuel megpihent utoljára. Egy
32     5|           baj! - kiáltott föl Bodó Sámuel, és visszadugta a kardját
33     5|           úr - mondogatta, ha Bodó Sámuel már nagyon hánykolódott,
34     5|            Higgyük, hogy csak Bodó Sámuel volt az egyetlen, aki táborba
35     5|           kemence mellett töltötte Sámuel a telet, amely gyorsan beköszöntött.~
36     5|       alakuk. Akkor lemászott Bodó Sámuel a padlásról.~- Nem addig
37     5|         tehát Bodó Sámuellal? Bodó Sámuel? Olyan nevű ember is van
38     5|        vitéz?~Senki más, mint Bodó Sámuel.~Szorította öreg kancáját,
39     5|      szabolcsiak vitézségét?!~Bodó Sámuel lustán csóválta a fejét.~-
40     5|        Nagy híre futamodott a Bodó Sámuel ágyúgolyójának. Csodájára
41     5|   inszurgensek.~- Ott se volt Bodó Sámuel Győr alatt! - kiabáltak. -
42     5| fölkelésből. Ajándékozta: ns. Bodó Sámuel.~~
43     5|     megmondják nektek, hogy Sárffy Sámuel eladta a hazáját, eladta
44     5|     udvarán. Amott jön éppen Bittó Sámuel a vármegye Rákóczi-korabeli
45     5|       viszi a méltóságteljes Bittó Sámuel. Az öreguracska gyámoltalanul