Part

 1     1|       leányasszony kis fülét nézte, amely egyszerre lángba borult. Halkan Katherina
 2     1|                 emelet nyitott folyosóján egyszerre kifeszített szárítókötelet
 3     1|         álmélkodás, amikor a kódorgó diák egyszerre Magyarország koronás királyává
 4     1|                  víz.~A csizmadia fejében egyszerre megvillant egy különös gondolat.
 5     1|                   lett volna a csizmában. Egyszerre elfelejtette minden búját,
 6     2|                király mellett feltűnik ím egyszerre a mi kis királyunk, Lajosunk,
 7     2|                    ha ennyi ékszert látna egyszerre. Istenem, mennyi aranytallért
 8     2|                    amikor előállanak csak egyszerre a bécsi udvar csillagjósai,
 9     2|                  szent áhítattal.~De most egyszerre csak felnyitotta a király
10     2|          perelőtől.~És mikor a kis király egyszerre csak kezdett a szerelemről,
11     2|               Magyarország! - hallom csak egyszerre királyomuram jajkiáltását.
12     2| szerencsétlenséget hoznak reánk... S íme, egyszerre telve lett Esztergom az
13     2|                   késhetett soká. És csak egyszerre megjelent a brandenburgi
14     3|                mintha eddigi mulasztásait egyszerre akarná helyrehozni, csapatostul
15     3|                  felelt:~- Sokat kérdezel egyszerre, és én mégis röviden tudok
16     3|                   maga két kezével.~Aztán egyszerre felsóhajtottak:~- Csak már
17     3|                kétszáz burkus támadt ránk egyszerre. És mind levágtam egy szálig.
18     3|                      Engedd meg - mondták egyszerre a tanácsurak.~Jávornoki
19     3|               előtt. Betörték a kaput, és egyszerre szabad lett az út a városba.
20     3|            harangot felhúzták a toronyba, egyszerre híre futamodott a városban,
21     4|                   becsvágy tündöklött föl egyszerre.~- Ah, végre! - sóhajtott
22     4|               volna abból, hogy a császár egyszerre szétnyitotta a köpenyegét.
23     4|                  a helyén, amint a harang egyszerre csendesen megmozdult, és
24     4|                 intésére. Mintha a szívek egyszerre megérezték volna a szabadság
25     4|                   magatartású polgárokat, egyszerre észre kellett volna vennie,
26     4|                   A tántorgó jakobinus is egyszerre kiegyenesedett, amint a
27     4|               minden bécsi gyerek ösmert, egyszerre nyomtalanul eltűntek. Még
28     4|                  amelyeket kezére raktak. Egyszerre elnevette magát.~- Arra
29     4|              feldúlt, kétségbeesett arcán egyszerre a nyugalom csöndessége jelentkezett.
30     4|            alakját, tüzes szemét, és Lizi egyszerre csak így szólalt meg mellettem:~-
31     4|                 hisz mélységes csend lett egyszerre:~- Az egyház azon papjait,
32     5|              csöndesen a tekintetes úron. Egyszerre fölcsapott a láng a gallér
33     5|                   por elfödte a csapatot.~Egyszerre roppant üres, nagyon csöndes
34     5|            nyerítettek a korcsma udvarán. Egyszerre cimbalomszó pendült meg
35     5|                   Bodó uramnak is felment egyszerre az ázsiója. Ha kérdezték
36     5|                 sem járt rajta napok óta.~Egyszerre csak recsegő trombitaszó
37     5|           belefújt. Hej, hogy zendült föl egyszerre az erdő! A huszárparipák
38     5|                   is volt az apámnak, aki egyszerre volt jószágigazgató, ispán
39     5|                  volt, a főztje legalább. Egyszerre több helyen főzött egy időben.
40     5|              domboldalban ülő vándorokat. Egyszerre aztán így szólt:~- Menjen
41     5|                megcselekedni azt? De most egyszerre felugrott az asztaltól,
42     5|                  már nem hozta meg a bor.~Egyszerre, amikor az országútra pillantottam
43     5|                 emberek. Így lett előttük egyszerre bölccsé, naggyá a hazaáruló,
44     5|               régi idők elevenednének fel egyszerre; Leopoldus hívja-e a magyarokat