Part

 1     1|         Igazad van, nagyon furcsán áll a szeme annak a takácsnak
 2     1|     gondolat. Hátha éppen a király áll odakünn a sűrű éjszakában!
 3     2|      szakállához kapott.~- Odalent áll a csorda a Duna-parton,
 4     2|           szála közepén egymagában áll egy tízesztendős leányka,
 5     2|       György urat, aki az oltárnál áll, és azért ügyel, hogy majd
 6     3|          azóta már a Havasalföldön áll a kis Rákóczi hadaival.
 7     3|            A kis Rákóczi a határon áll, és hozza nektek a legdrágább
 8     3|       jövök. Harminc késmárki diák áll odakünn, és kard van mindegyiknek
 9     3|      felett. Rákóczi fia a határon áll Havasalföldnél, és holnap
10     3|          tudós, jó fiam fegyverrel áll atyja elébe?! Nem, nem,
11     3| fiatalember, harminc késmárki diák áll előtted. Ma még kérünk...
12     4|            erősíti meg, egy férfiú áll, aki figyelmesen vizsgálódik
13     4|    szerzetes, aki összefont karral áll az ablak mellett, mintha
14     4|            olyan hideg nyugalommal áll helyén, mintha odabenn,
15     4|         keresztútnál óriási svájci áll hatalmas lovagcsizmáiban,
16     4|      észrevette volna, már egyedül áll a pálmafa mellett, és a
17     4|        csak rendkívüli alkalmakkor áll a rendőrség szolgálatában.
18     4|         mellette, és mozdulatlanul áll, mint a cövek. A császárt
19     4|              Emitt meg Hebenstreit áll, a költészetkedvelő főhadnagy.
20     4|           kalapú, szakállas férfiú áll, akit eddig a kapus sohasem
21     5|            A múlt idők ködében úgy áll az apám alakja, mint azoké
22     5|   sajtófőnök mindentudó mosolyával áll Károlyi mellett. Vészi József
23     5|        jegyezget. Lenkey szótlanul áll egy ablakmélyedésben. Bródy
24     5|           kezdenek. Károlyi Mihály áll az emelvényen, a két karjával