Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
medveszemét 1
medveszemükkel 1
medvetáncoltató 1
meg 435
még 480
meg-kegyelmeztetése 1
meg-meglobbant 1
Frequency    [«  »]
569 egy
532 már
480 még
435 meg
390 de
387 csak
318 mint
Gyula Krúdy
Rákóczi Harangja

IntraText - Concordances

meg

    Part
1 1| udvarából.~- No, most csípd meg, Peter Hans! - kiáltotta 2 1| mondani, mégiscsak ő hozta meg a nagyvilági híreket Késmárkra.~ 3 1| No, hát akkor ezt fejtsd meg! - kiáltott diadalmasan 4 1| érintetlenségéről.~- No, most csípd meg, Peter Hans! - kiáltott 5 1| urak! A késmárki adóm bánja meg!" Az öreganyám úgy emlékezett, 6 1| Szerencsésen válogatta meg a zálogba küldött menyecskéket...~ 7 1| vigyáztak. Asszonyszoknya óvta meg a veszedelmektől. Már a " 8 1| szamárságokkal zavartok meg gondolkozásomban? Nem látjátok, 9 1| takácsnak a lábában van az esze meg az ereje, amivel a szövőgépet 10 1| szövőgépet hajtja...~- Ezt csípd meg, Peter Hans! - dörmögött 11 1| a levegőt, vénasszonyok meg szakállas polgárok, akik 12 1| királynak! A leányzót kérdezzük meg elsősorban. Fiacskám, Annuskám, 13 1| legfeljebb a kezét érinthette meg addig a feleségének, ott 14 1| tapasztalataiban egyaránt meg lehetett bízni. Kozsnyiczki 15 1| hiszen a keresztlánya volt, meg aztán ő volt a legbölcsebb 16 1| vagy kelletlen volta őrzi meg. Pedig az ördög bújjék bele, 17 1| asszony hamarább feledkezik meg magáról, mint a nagyon szép.~ 18 1| közöttük, ő világosította meg a rejtélyes esetet.~- Alighogy 19 1| csiklandoznák. A Fáber Friderika meg egyszer csak felkelt a helyéről, 20 1| János babuskálva ölelte meg a keresztlányát.~- Lám, 21 1| árt már, se nem használ. Meg aztán magam vigyázhatok 22 1| hogy megfogyott! A másik meg meghízott. De az aranypecsét 23 1| tompán -, hogy nem érdemlem meg az imádságát érettem, még 24 1| Soha senki sem tudja meg. Csak most segítsen innen 25 1| Az éjjel álommal lepte meg, a bor leterítette lábáról, 26 1| a Kornádi nyomát?~- Már meg is van! - kiáltotta Parka, 27 1| bírót. De ki vigasztalja meg a búsongó Parka uramat? 28 1| találok. Ahol megint kardot meg zsoldot kapok.~Parka szenátor 29 1| fogadóstól szánt bérelt meg három erős lovat. A város 30 1| ülésben.~- Legalább azt mondja meg, nagy uram, hogy takarosak-e 31 1| akivel balkézről esküdött meg egy külföldi utazása alatt. 32 1| kísérteties hírük kerekedett, meg aztán nem is lehetett teljes 33 1| tudni, hogy nem húzódott-e meg a pincében egy-egy elaggott 34 1| Kornádi széket emelt rám, én meg buzogányt fogtam . Az 35 1| a lányokat a szultánnak meg a basáknak. Tavaszkor volt 36 1| Parka szenátor pillantotta meg legelőször a feje fölött 37 1| ember! Lássam a vállatokat! Meg aztán igaz-e, hogy fenyőszaga 38 1| orcátokat mostátok volna meg néhanapján... Aztán én nem 39 1| ünneppel volt összekötve. Meg is érdemelték a kis inasok 40 1| még mai napig se mozdult meg lábukon a patkó.~Köln városába 41 1| munka a háznál, szóért meg szíves bánásmódért készséggel 42 1| gyermekfej.~- Most mutasd meg, hogy mit tudsz - mondta 43 1| pénzhez. Hát csak töltsd meg talléraimmal nemcsak a süveged, 44 1| azt, hogy az isten áldja meg.~- A zöld vadász senki más - 45 1| hogy Szárkodit, a várispánt meg kellett venni pénzzel. A 46 1| minek is varrattad volna meg máshol, amikor itt van Gaál, 47 1| most nyomatékosan szólalt meg:~- Én nem vagyok király, 48 1| fegyveresek közül. Sohasem tudták meg, hová jár a király hajnalonként. 49 1| már mindegy, Gaál uramnak meg jólesett. Rongyosabb már 50 1| csizma, annak úgyis mindegy. Meg aztán ki tudja? A király 51 1| szemű, őszülő férfiú jelent meg a küszöbön. Kelevéz a kezében, 52 1| csizmáim még a női szíveket is meg tudják hódítani!...~- Micsoda 53 2| Miksa császárnak Bécsbe, hol meg Szapolyai uramnak ibi-ubi. 54 2| hangját minden más papucsétól meg lehetett különböztetni a 55 2| királyné utoljára csókolta meg a kezét, és lázas ajkaival 56 2| még mindig nem érkezett meg a francia király követe, 57 2| barát is, hogy a fiamat meg ne haragítsátok, mert azt 58 2| hogy a haskója nem szakad meg tőle. Vagy talán a veresborképű 59 2| bordézsmával, aminek én adtam meg az árát száraz kortyaimmal.~ 60 2| régen látott tűz villant meg, és felkiáltott:~- Mi ez, 61 2| bíborpapucsos érsekek, no meg a mindenütt lábatlankodó 62 2| jöjjenek elő most a törökjeim meg a moszkovitám, hadd lássuk, 63 2| megszervezni, amelyek mindig meg tudnák védelmezni Magyarországot 64 2| méltatlan barátkozás zavarta meg a kapitány egészségi állapotát.~ 65 2| borús hangulatban érkeztünk meg a palota nagytermébe, ahol 66 2| három irányból érkezett meg az erdő széléhez, és a hintóvivők 67 2| bizonyítja, hogy egyik se előzte meg a másikat. A királyok nem 68 2| kétezerhatszázan, mert most meg az idegen császárért is 69 2| utolsó rohamot kísérelt meg. Gyaloghintóikban valóban 70 2| Gyaloghintóikban valóban meg lehettek elégedve az uraságok, 71 2| intették az alabárdosok meg egyéb éjjeli bakterok, akik 72 2| Kázmér, a lengyel herceg meg a mecklenburgi herceg némileg 73 2| valahonnan Nándorfejérvárról jött meg, ő másféle táncokhoz volt 74 2| idősebb nővérre, hogy igazítsa meg kontyában a hajfésűjét.~ 75 2| értette a kincsek értékét.~Hát meg kell adni, Miksa császár 76 2| szívem a szomorúságtól, hol meg a torkomban kopogott az 77 2| udvari háztartásban, írnám meg jövendőbeli királynénk, 78 2| halállal még ő sem birkózhatott meg. Anyja ama kasztíliai Johanna 79 2| lovagjátéknál sem jelenhetek meg. A bormérés egy hűvös sarkában 80 2| mondják, hogy nem addig van. Meg kell próbálni, hogy a négy 81 2| olyan gyakorlottan pörgette meg az elefántcsont karikákat, 82 2| Bakócz prímás uram érkezett meg a szokásos hatszáz lovasával 83 2| Dobzsénak gúnyoltak. Senkit meg nem ölettem, pedig az összes 84 2| Mondd, prímás, mit bánjak meg itt a halálos ágyamon? A 85 2| mellett. Magyarokat bízzál meg ezzel. Erre kérnek személyemben 86 2| volt benne élet.~Így halt meg ágyon kívül az utolsóelőtti 87 2| pápa küldött a nyakára:~- Meg akarok házasodni. Elég volt 88 2| égnek meresztett sörénnyel meg akarták rohanni a vadászokat. 89 2| vadászokat. Itt kergették meg az őzeket, szarvasokat, 90 2| egyre azt hangoztatta, hogy meg akar házasodni, mert unja 91 2| császár fia, Ferdinánd, és meg is esküdött vele annak rendje 92 2| mellett üldögéltem, hol meg gyalogosan baktattam, de 93 2| Innsbruckba. Csupa apáca meg pap lakta a várost, ugyanezért 94 2| Dietrichstein gróf, Roggendorf báró meg a sehonnan el nem maradható 95 2| ugyanezért nem érthettem meg belőle egy szót sem. Bécsből 96 2| nézték az idegen kocsikat, de meg nem ismerik vala Mária királynét, 97 2| a süvegüket se billentik meg.~Máriának olyan fehér arca 98 2| úton-módon mindig tudott magának meg udvartartásának valamely 99 2| hogy a Isten bocsássa meg a bűnömet. Zálogba tettük 100 2| márkiéhoz, aki azért növesztette meg a szakállát, mert azt hitte, 101 2| amikor éppen a pozsonyi vámot meg a máramarosi sóbányákat 102 2| innsbrucki embert tűrnek meg maguk körül. Az innsbruckiról 103 2| voltak. Tán akkor is, midőn meg kell halniok.~Én uram, királyom 104 2| némettel, akikről később tudtuk meg, hogy tanult pénzverő legények. 105 2| ellátogatni. Hadd nézzem meg, mit csinálnak a pénzverőim.~ 106 2| Hatalmam van Prágában is. Meg fogom menteni a királyt! 107 2| szellemileg hanyatlik. Meg van rontva erkölcseiben. 108 2| király ajtónállója zavarta meg. Jönnék azonnal a királyhoz 109 2| híveimnek mutatták magukat. Írd meg mindegyik levélben, hogy 110 2| ezért kéri segítségüket. Írd meg, deák, hogy a király maga 111 2| . Thurzó Elek urammal meg Szalaházy püspökkel, akiket 112 2| palotát ellenségeinktől, meg aztán ezek közül a bőrükben 113 2| mert királyom nem engedte meg, hogy királyném útjában 114 2| pincére én vigyázok. Kérdezd meg a mi urainkat, hogy melyik 115 2| társzekerek a hadiszerekkel meg fegyverekkel.~- Útban vannak - 116 2| elszállítására. Hadd hallja meg az igazságot mástól a pap, 117 2| vitézség, amely sohasem ijedt meg a kétszer annyi ellenségtől?~ 118 2| ellenség fejét, íjas puska meg közönséges íj a gyalogosoknál. 119 2| mellvértjét, de nem sebesíté meg.~Itt volt az ideje, hogy 120 2| János koporsóját mentsétek meg a pogányok elől! - dördült 121 2| egyetlen fáklyát sem gyújtottak meg, mert semmi szükség nem 122 2| királyné két kézzel ragadta meg a kincstárnok vállát.~- 123 2| Ó, hogy ezt a napot is meg kellett érnem! Beszélj, 124 2| prímási palotában szállottunk meg, amelynek gazdája ugyan 125 2| szolgálójától leghamarabb tudták meg a mohácsi eseményeket, nem 126 2| hetvenhat hajót olvasott meg - hetvenhatot olvastam magam 127 2| amelyik ellenkeznék, azt meg kell kötözni. Hát a szegény 128 2| is a király nélkül tette meg az utat, mert a királynak 129 2| csaknem egy hajót töltöttek meg ezek a régi kutyabőrök, 130 2| bőségesen küldték a halat meg a bort a királynénak. Mindjárt 131 2| köpenyegben és papucsban érkezett meg, hogy nekünk kellett ruhával 132 2| Szeged alól, Fegyvernekig meg sem állott.~Megjött a csatából 133 2| borzalom után, becsüljük meg az életünket.~- Mit csinál 134 2| hogy az ő nyugalmából, meg nem tört bátorságából új 135 2| fegyveresekkel érkezett meg késő éjszaka az udvarba. 136 2| miatt elővette -, nekünk meg kell békülnünk egymással, 137 3| szépségükből nem maradt meg semmi - csak emlékezetük. 138 3| regék alakjában értheti meg a mai magyar? Ha az idők 139 3| Hogy ott már sohasem harsan meg a trombita? Legutoljára 140 3| tudtak. Hol is tanultak volna meg az asszonyok nyelvén szólni, 141 3| időben is távíró útján tudták meg azt, ami őket érdekelte. 142 3| nála - meghökkenve állott meg a fáklyával kivilágított 143 3| tánctól piros volt az arca, meg talán attól is, hogy Thuróczynénak 144 3| nősténytigrisre.~- Bocsáss meg, Ocskay - rebegte.~A brigadéros, 145 3| gyönge asszony vagyok. Engedd meg, Ocskay, hogy itt maradhassak 146 3| haja szála se görbüljön meg. Nemsokára visszajövök.~ 147 3| asszonyok azzal bosszulták meg magukat a betolakodott Julianna 148 3| brigadéros úrnak felesége meg gyermekei is vannak.~Szunyoghné 149 3| csak akkor csókolhatja meg az ő daliás urát, minden 150 3| Stupovszki uramat nem csalta meg a rossz sejtelme. Három 151 3| De Stahremberg nem ijed meg a szoknyás vitézektől.~Amíg 152 3| menyecskék voltak, nem ijedtek meg a maguk árnyékától. De meg 153 3| meg a maguk árnyékától. De meg mulattatta őket, hogy egyszer 154 3| csak brigadérossal elégszem meg.~Stahremberg türelmetlen 155 3| érthetetlen volt. Engedje meg, hogy szerencsés utat kívánjak 156 3| amelyben az asszonyok húzták meg magukat, fegyveres őrök 157 3| aki a hintó bakján ült, meg se mozdult. A lovak repültek 158 3| már nem akadályozhattam meg. Most elviszem oda, ahol 159 3| látta, az csodálkozva állott meg. Mintha jégből lett volna 160 3| vitéz uram - szólította meg barátságos hangon a lovast -, 161 3| csak a hótól fehéredett meg.~- No, vitéz uram - biztatta 162 3| apró gyerek is. Nem termett meg ebben a földben a labanc. 163 3| aztán szomorúan csóválta meg a fejét.~- Nem tér vissza 164 3| imádsága az, hogy: "Áldd meg, Isten, Rákóczi fejedelmünket!", 165 3| szobájában, és csak azért állott meg, hogy a fejét megcsóválja.~- 166 3| ember vagyok. Nekem már meg van számlálva a napom. De 167 3| röpül ki ez az acél. Tudd meg, diák uram, hogy ez a kard 168 3| mindegyiknek. Ezt mondd meg, uram, a kis Rákóczinak.~ 169 3| vacsorára is itt maradnak. Meg tán reggelire is. A késmárki 170 3| van itt! Nem lehet nekünk meg se moccanni, mert nyomban 171 3| rázogatja.~- Diák uram! Ha meg nem veti a tanácsomat, amondó 172 3| feltámadnak a halottak! - szólalt meg ekkor egy mély hang az őrtoronyban, 173 3| vagyok én kísértet - szólalt meg az előbbi mély hang. - Meg 174 3| meg az előbbi mély hang. - Meg se haltam, fel se támadtam. 175 3| búsuljon azon kend! - szólalt meg a barát. - Menjen kend a 176 3| főbíró uramhoz, és jelentse meg neki, hogy ebédre vendégei 177 3| Az ellenség sohasem tudta meg.~Néhány év múlva azonban 178 3| hogy a késmárki polgárok se meg nem haltak, se el nem bujdostak, 179 3| csak a nyomát sem találták meg. Pedig legalábbis szárnyuknak 180 3| égett, hogy egy ökröt is meg lehetett volna sütni rajta. 181 3| menjetek, és kérdezzétek meg az élőket, hogy készen vannak-e 182 3| készen vannak-e ők is?~- Meg fogjuk őket kérdezni - felelt 183 3| magiszter nevetve rázta meg a fejét.~- Bizony, előttem 184 3| Rákóczi fiától! - szólalt meg egy mély öreg hang, amely 185 3| vándorló legénytől szerezte meg a város. Láncok, kerekek 186 3| jönne, lovas emberrel hívták meg Késmárkra: javítaná meg 187 3| meg Késmárkra: javítaná meg a kutat. A híres Fabriczky 188 3| kutat. A híres Fabriczky meg is érkezett, és az egész 189 3| fogság? Sohasem pillantják meg többé a napvilágot, mint 190 3| aranyforintba. De csak az kapta meg a könyvet, aki előbb letette 191 3| csillagokba néző nem látja meg, hogy mi történik körülötte 192 3| nevezetű, így szólította meg:~- Hallod-e, Jávornoki, 193 3| nézett bátyjára. Nem szokta meg, hogy ennyit beszéljen vele 194 3| kiszabadítjuk. Kérdezzük meg talán édesapánkat, mielőtt 195 3| jóvátennünk, hogyan kérdezhessük meg akkor őt?~- Én nem tudom, 196 3| Siska bácsi - szólította meg Jávornoki Benci az öreg 197 3| felelt Siska János. - Meg aztán minek háborgatnánk 198 3| Egy másik hang szólalt meg a börtönben:~- Mondd, jámbor 199 3| pislogó mécsvilág csillant meg. Az öreg Siska János tért 200 3| faggatták az öreget, amíg meg nem vallotta, hogy a tegnapi 201 3| Végre János magiszter törte meg a csendet:~- Furcsa csillagok 202 3| magiszter, amit ma kaptunk? Azt meg Ágneske főzte nekünk a maga 203 3| kétfelé téptek a kurucok meg a labancok, annyira szerettek 204 3| némelyik háznál nem kapta meg Burkó azt, amire szüksége 205 3| és sehogy sem értették meg a dolgot. De nem értették 206 3| dolgot. De nem értették meg egykönnyen azt sem, hogy 207 3| mély, rezgő hangon szólalt meg:~- Vigyázz, főbíró, hogy 208 3| dacosan, emelt fővel állott meg bírái előtt. Semmi félelem 209 3| Szélkakas kapitány. - Tudja meg kend, hogy Késmárk városát 210 3| a lengyel diák. - Engedd meg, főbíró, hogy a diákok a 211 3| terembe lépjenek.~- Engedd meg - mondták egyszerre a tanácsurak.~ 212 3| főbíró. - Én nem értelek meg benneteket. Varázslat alatt 213 3| foglyot!~- Még nem! - dördült meg egy mély, öreg hang a terem 214 3| név van: Rákóczi. Halld meg, főbíró, a halottak szavát! 215 3| halottak szavát! Hallgasd meg atyád szavát! Jávornoki 216 3| Jávornoki János -, hallgasd meg ősz, öreg atyádat!~A férfiak 217 3| Jávornoki hangja dördült meg:~- A kardok kirepülnek!~ 218 3| szárnycsattogása, pendültek meg az acélok, amint elhagyták 219 3| ahol érte, ott simogatta meg. János magiszter váltig 220 3| zászlójához csatlakozik. Hej, de meg is dicsér majd érte a kis 221 3| harangkongás szűnne már meg. Olyan vészessé, rettenetessé 222 3| az északi kaput támadta meg napfölkelte előtt. Betörték 223 3| János magiszter szólalt meg az ő falakat rázó, dörgő 224 3| rodostói követ, méltóan halt meg hősi nevéhez. Húsz sebtől 225 3| hazámért szívesen halok meg.~A bakó lesújtott.~Így halt 226 3| bakó lesújtott.~Így halt meg Jávornoki András, az utolsó 227 3| kockáztatásával mentett meg az égő városból. Sietnek 228 3| bujdosóútjokban. Hadd találják meg boldogságukat, ha ugyan 229 3| csak nagy ünnepen szólal meg. Mikor mély, zúgó szava 230 3| volna, hogy sohasem látja meg az ő kedves országát többé.~- 231 3| szomszéd utcában sem hallották meg. Azt határozták tehát a 232 3| szól. Hadd hallják! Tudják meg, hogy Debrecennek telik 233 3| harangnak? A harangot is meg szokták keresztelni, mint 234 4| ódon ólomereszték erősíti meg, egy férfiú áll, aki figyelmesen 235 4| utcáról várna valakit, akinek meg kell érkeznie.~Az arc, amelynek 236 4| még közelebbről vizsgáljuk meg ezt az arcot, szemet és 237 4| rendkívüli óvatossággal fordítja meg egy nyitott levélnek a hátsó 238 4| simára lehet esztergályozni. Meg kell önnek bocsátani egy 239 4| tervek sohasem valósulnak meg - felelt alázatosan a szerzetes. ~ 240 4| Talán éppen ezért nem ismert meg, kedves Martinovics, hisz 241 4| A világért sem engedte meg, hogy Martinovics a folyosóra 242 4| ajtónak hátat fordítva állott meg ismét az ablaknál, kezét 243 4| célzattal, hogy abban jelenik meg a császár előtt. Bozontos 244 4| éjszakáját fáklyaként világítják meg a mindenfelől föllobbanó 245 4| hajnalt már nem akadályozhatja meg az, hogy a denevérek még 246 4| sapkát, és tetszelegve állott meg Martinovics előtt.~- Ismered 247 4| Hiszen éppen te tanítottál meg Lembergben arra, hogy csak 248 4| forradalom még nem érett meg, a papok által kitalált 249 4| amelyet zászlóként lobogtatott meg Martinovics felé, midőn 250 4| Mi már együtt várjuk meg a napot, amikor a forradalom 251 4| szavait sem hallgathatom meg többé. Báró Riedl nélkülem 252 4| állok, amíg az idő teljesen meg nem érett a forradalomra. 253 4| vissza Lembergbe. Mentsd meg magad!~A lengyel asszony 254 4| üvegházak ablakai csillannak meg a vöröslő napsugárban. Egy 255 4| A császár maga mutatta meg az utat.~- Ért ön az aranycsináláshoz?~- 256 4| vegyészethez, és azt hiszem, hogy meg lehetne találni a biztos 257 4| Azonkívül, kérem, nézze meg ezt a láncot a nyakamban. 258 4| részeg jurátus nem ismeri meg a cégtáblákat a sötétben!~ 259 4| halovány férfiarcot világítanak meg a faggyúgyertyák, amelyek 260 4| hogy te ígéretedet mindig meg szoktad tartani.~Az újonnan 261 4| aki csendesen húzódott meg az asztal mellett, örömmel 262 4| mellett, örömmel ragadta meg a felé nyújtott kezet. Megrázta, 263 4| bajuszát harciasan csavarta meg, mintha legalábbis közelgő 264 4| megtelnek jelentésekkel. Bocsáss meg tehát, ha a császár még 265 4| vette? Bizonnyal nem. No de meg is fizetett a burkus királynak. 266 4| szeretetre méltóan simogatta meg a kapitány hátát. - Vén 267 4| mindenben igaza van - szólalt meg most csöndes hangon. - Nagy 268 4| szenvedéstől kíméltettem volna meg! Álmatlan éjjeleimen gyakran 269 4| mi vetésünk még nem érett meg a nyaktilóra.~- Köszönöm, 270 4| A köztársaságot alkotjuk meg, és a papok elkobzott vagyonából 271 4| járnak a nyomodban! - szólalt meg titokzatos hangon a .~- 272 4| állottak el az útját.~- Add meg magad! - kiáltotta egy kemény 273 4| ablaka. Fáklyák világítják meg az udvarokat, a kapuknál 274 4| teljes parádéban jelenjen meg a bálban.~Egy ember nagyságú 275 4| talán századszor olvassa meg a király kabátján a rendjeleket. 276 4| császárt öltözködés közben is meg lehet látogatni. A titkos 277 4| az urak sohasem gondolják meg, hogy mit cselekszenek. 278 4| egyetemi tanár szervezte meg a Reformátorok Társaságát...~- 279 4| viszonyban van a memóriám. Tegye meg írásbeli jelentését a kabinetirodának.~ 280 4| fanyar nevetéssel csóválta meg a fejét, és hirtelen haraggal 281 4| tálak egymás után jelentek meg a konyha felől, és éjféltájban, 282 4| ölébe hajtotta.~- A császár meg fog halni. És nekem végem 283 4| után a gomba, úgy termett meg egyik viskó a másik után. 284 4| kolerával egy időben látogatta meg a külvárost, akkor kerekedett 285 4| egész Madridig nyúljon, meg volt rakva bőségesen fogadókkal.~ 286 4| Arany Oroszlánban szállottak meg rendesen. Évszázadok múltán 287 4| dolgait, sohasem haragudott meg azért, ha az Arany Oroszlánból 288 4| aprópénzét. Csak akkor rázkódott meg, ha kocsigördülés hangzott 289 4| tüzes szemet világított meg csupán a M. Pilleau lámpása, 290 4| éjszakát!~Nehezen találta meg a kilincset, és sóhajtva 291 4| hátranézett, hogy nem gondolta-e meg a dolgot az idegen.~- Komoly 292 4| piros lángok világították meg az éjszakát a külváros felől. 293 4| gondoskodni, hiába írták meg a flórenci titkos szekrénykékbe 294 4| Titokzatosan világította meg az olajlámpás a halovány 295 4| után egy terv fogamzott meg bennem: a tervet, íme előterjesztem. 296 4| oroszláni bátorsága azon törött meg, hogy nem tudott ellenállni 297 4| számvetés útján tudhatjuk meg, hogy hányan vagyunk azok, 298 4| reggel hét órakor jelenjen meg minden ember, aki tagja 299 4| sörtés hajú férfiú mozdult meg a helyén. A zsinóros mentéjéből 300 4| szépen beszélt, hogy ezt meg kell hallania a francia 301 4| a főnök közli veletek.~- Meg fogjuk hallgatni, és úgy 302 4| társainál, előrehajolt.~- Mondd meg most, jámbor utazó, hogy 303 4| káromkodva tisztították meg a polgároktól a szűk utcát.~ 304 4| kapumélyedés alatt húzták meg magukat.~- Elvakult zsoldos! - 305 4| gyermekeknek homlokát kenték meg vérrel, és a Louis lila 306 4| kabátját. Aranykereszt villant meg a mellén, és Hebenstreit 307 4| négykézlábra ereszkedve vizsgálták meg a kapuboltozat kövezetét. 308 4| zápor újult erővel indult meg. A szászvári apát a tekervényes 309 4| a falakhoz, és állapítsd meg a falak mögött felhangzó 310 4| senkinek ne higgy, és nézd meg az arcokat olyankor is, 311 4| mintára akkoriban honosított meg egy élelmes szabómester. 312 4| melyik percben kísérlik meg a kitörést a Neugebä udéból!~ 313 4| akinek estélyein ő maga is meg szokott mindig jelenni.~ 314 4| helyőrség tisztjei töltötték meg a Kalap utcai palota termeit, 315 4| ember nem különböztethette meg a grófot a komédiástól. 316 4| fülébe. Még arra sem rendült meg, hogy a hadifoglyok kitörnek 317 4| Végre is abban állapodott meg a rendőrség, hogy sokan 318 4| testvérek. És most hallgassátok meg mai szakmányunkat! - mondá 319 4| felvilágosítása: hogyan szerezhesse meg öldöklés és gyilkosság nélkül 320 4| se a kiadót nem találja meg soha. Somogy vármegye, ahol 321 4| türelmetlenséggel rázta meg bozontos fejét.~- Én huszár 322 4| papucsok lépését szokta meg eddig. Most egy nyúlánk, 323 4| majd a száját csókolta meg... ~Az ajtón kopogtattak:~- 324 4| számos nővel ismerkedett meg barátai révén. A szép Ürményiné 325 4| lépett, meghökkenve állott meg a küszöbön.~Az asztalon 326 4| Saurau gróf gyakran lepi meg Ferenc uralkodót, amikor 327 4| Amikor az udvari bolondom meg szokott bosszantani benneteket. 328 4| jakobinussapkában jelent meg a kertben hátul, ahol mulattatni 329 4| Csaknem a vállamra ültek.~- Meg fogom nekik mondani, felség. 330 4| valóm van, hogy engedtessék meg ma éjszakára a régi városkapuk 331 4| Akli Miklósnak sem mondta meg, hogy hová készül éjszakára. 332 4| bársonyba kötött mappával jelent meg, amelybe a nagy császárnő 333 4| legjobb rajzolói örökítették meg a császárnő egyes élményeit... 334 4| jövőbe, s így nem mondhatta meg a császárnak a nemsokára 335 4| Végre heroldokkal nyugtattam meg a város lakosságát. A kapukat 336 4| hogy katonasággal töltötte meg estefelé az utcákat, amitől 337 4| Ignáciusz, sohasem változol meg. Az élet ellátott elég tapasztalattal, 338 4| kormánytanácsos... Emitt meg Hebenstreit áll, a költészetkedvelő 339 4| hogy erős karok ragadják meg, a levegőbe emelik, és tovasietnek 340 4| aggodalmas arcát pillantotta meg maga mellett egy vágtató 341 4| hajnal felé a lakására tért meg, a szobájában Livinskát 342 4| rendelve.~- Livinska! Ments meg! - kiáltotta Martinovics, 343 4| Megvadult kopók módjára ragadták meg az apátot, de az nem védekezett.~ 344 4| amelyek mostanában töltik meg a falakat?~Ötven fogoly 345 4| szurony. Dehogyis menekülhet meg innen valaki.~Mielőtt az 346 4| bizalmas emberei ismertették meg magukat.~- Rendelkezésére 347 4| barna fakereszt.~A férfi meg sem mozdult az ágyon, pedig 348 4| szerzetesi mivoltomtól fosztanak meg a templomban - mormogta 349 4| kezét megérintette.~- Nekünk meg kellett halni. Mielőtt kihallgattak, 350 4| bizonyos volt, hogy sorsunk meg van pecsételve. A császár 351 4| már előrement. Szépen halt meg, golyót kapott, mert katona 352 4| tudjuk, hogy miért halunk meg!~- Miért, miért? - kérdezte 353 4| tettünk!~- Azért kegyelmez meg a császár, mert semmit sem 354 4| hogy majd magától mozdul meg a föld lábaink alatt. A 355 4| megcsókolta az apát kezét.~- Áldj meg, mesterem! - kérte.~Letérdepelt 356 4| hol illuminátusoknak, hol meg jakobinusoknak nevezték, 357 4| álomlátók voltak) egynéhány meg fog halni. A vasárnapi ebédeknél 358 4| egyszerre csak így szólalt meg mellettem:~- Szeretném, 359 4| mondták, hogy most átkozzák meg a bűnös apátot.~Most két 360 4| az ő homlokát világítaná meg.~A budaiak csöndesen széjjeloszoltak, 361 4| hajós köszörűkövét vette meg két húszasért. Tudtuk, hogy 362 5| esztendő! Vajon hányan érjük meg a nagy időt, hogy nevünk 363 5| oroszlánok gyakran félve lapulnak meg otthon az udvarházban. És 364 5| hogy Napóleon gránátosaival meg nem ízleltették a magyar 365 5| tekintetes úr csendesen húzódott meg az égő mentében - kemény 366 5| nézték, mikor mozdul már meg a híres lusta ember.~A mente 367 5| még akkor sem mozdította meg a szemhéját. Pedig tán már 368 5| vidéken, a váradi püspöké. No meg a Serény Gaál N. Frigyesé 369 5| Még egy hosszú éjszaka, meg még egy utolsó tánc: reggel 370 5| csapat, és semmitől nem ijedt meg útközben.~Bodó Sámuel hallgatta 371 5| alatt táborba szálltak. Majd meg azt hozták hírül, hogy nem 372 5| hol egy-egy inszurgens meg ne húzta volna magát. Hazamenni 373 5| Egyszerre cimbalomszó pendült meg odalenn. Egy boglyas, vén 374 5| volt az. Ma már nincs is meg.~Dehogy is nem volt meg.~ 375 5| meg.~Dehogy is nem volt meg.~Még el sem hangzott a dáridó 376 5| a nagyapákat, dédapákat meg még az ezután jövendő nemzedéket 377 5| Sári Emánuelt nem zavarta meg semmi. Ő beszélt virradatig. 378 5| csendet évszámra nem zavarja meg semmi emberi vagy állati 379 5| máig sem építették volna meg. A lelkesedés építette ezt 380 5| Itt nem üldözi őket senki, meg aztán biztosan hazaérnek. 381 5| túlvilági hadseregbe - jegyezte meg egy vén huszár.~De hát most 382 5| félember. A trombitaszó tanítja meg arra, hogy mit kell tennie. 383 5| fújja hozzá az indulót. Ha meg pihenőre tér este, a trombita 384 5| nevettek. Nekik mutatná meg Vad Marci a bátorságát, 385 5| kigördültek az udvarból. A Szerda meg loholt utánuk. Amíg a négy 386 5| Pedig csak a vándorok ittak meg Galambos bácsi.~Délfelé, 387 5| Most már csak a párizsi meg londoni cigány muzsikus 388 5| Beszéltem azóta bácskaiakkal meg kassaiakkal, hogy a dunántúliakat 389 5| valamennyien akkor tudták meg, milyen a étel, mikor 390 5| még megzavarsz!... Nézze meg az ember. Az ilyen kis béka 391 5| bujdostak szerte az országban. Meg aztán megtanított Galambos 392 5| kell végezni? Nem tehetné meg más? Meg aztán egyáltalán 393 5| végezni? Nem tehetné meg más? Meg aztán egyáltalán szükséges-e 394 5| asztalra.~- Kell ólomra meg lőporra.~Az apám felsóhajtott:~- 395 5| hogy a csatatéren halhassak meg.~A vándorok komoran hallgatták, 396 5| hírében állok. Kérdezzétek meg az embereket a környéken, 397 5| hajlott az idő... Nem mertem meg se moccanni a tetőn. Pedig 398 5| az ő kedvét már nem hozta meg a bor.~Egyszerre, amikor 399 5| Eszeveszetten zörgettem meg a zsindelytetőt, és kétségbeesett 400 5| akarják megválasztani, Váradon meg Klapkát, hát én azt mondom, 401 5| ember, akit mindennek inkább meg lehetett volna választani, 402 5| merő szánalomból maradtak meg a tehetetlen öregember mellett, 403 5| kúriájában, sohasem fordult meg talán annyi úri hintó, homokfutó 404 5| veteményeskertjében ült egy gyeppadon, és meg se mozdult a deputáció láttára. 405 5| dolgot, hogy a nagy öröm meg ne ölje a hazaárulót, az 406 5| veteményeskertből.~- Nagyon meg van bántva az ember. Haragszik 407 5| az esze. Sohasem is volt meg minden kereke - mondogatták 408 5| körül. Minduntalan újabb meg újabb hírek keltek szárnyra 409 5| táblabíró azzal fenyegette meg a legutoljára nála járt 410 5| fegyveres hadsereggel jelent meg, mintha a király táborába 411 5| lovasok, gyalogosok. Leghátul meg a cigánybanda húzza a friss 412 5| szabadságharc tanította meg a magyarokat, és a káromkodás 413 5| nagyon gyakran jelennek meg röpiratok azokon a magyar 414 5| minden esztendőben jelennek meg röpiratok, pedig maholnap 415 5| szempontokból világítsák meg. Ámde jött a háború, és 416 5| tábornokról, hogy ekkor meg ekkor így szólott (mint 417 5| emlékezései közé, hogy ekkor meg ekkor ezt vagy amazt csinálta 418 5| engedett igazából, Görgeynek meg kellett maradnia "visegrádi 419 5| csak magyarok érezhetik meg azokat a hangulatokat, amelyek 420 5| a végét járja, nemsokára meg is hal Nyíregyházán, a magyar 421 5| nagybőgős emlékezett.~K. F. meg pláne nem tudta, hogy miről 422 5| benne a piros lábát. Amint meg tudjuk mondani első pillanatban, 423 5| veszekedtek, hogy engedtessék meg nekik ama szokásos hírlapírói 424 5| is, de két költő nem fért meg benne. A lírikusok - bár 425 5| Gyula szerkesztő úr rendelte meg a cigánynál a nótát...)~ ~ 426 5| vitték olyanformán rendezték meg ezt a dolgot, mint általában 427 5| háziasszonyt sem forgatott meg tánc közben, pedig az a 428 5| olyan embereket látogatta meg, mint például Nyíregyházán 429 5| piros zsinórral kötötték meg a derékon. A slafrokhoz 430 5| emlékek ezek...~Párizsból jött meg, amikor a nyarak még álmosak 431 5| Homicskóval.~Száz lépésnyiről meg lehet ismerni egy magyar 432 5| pályafutását vizsgáljuk, meg kell rendülni bennünk minden 433 5| befutott lépcsőkön érkezünk meg. Diplomatás miniszterelnökségi 434 5| hivatalnok, falusi politikus, pap meg jegyző holnap is vivátot 435 5| nak a szeme se rebbent meg többet. Fásultan nézte az


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License