Part

 1     1|    Kornádi vaspántos szekerével harminc esztendeig járta az országutakat.
 2     3|         a láthatatlan bujdosók.~Harminc polgára volt Késmárknak
 3     3|       látni lehetett hébe-hóba.~Harminc hazajáró halott.~Harminc
 4     3|        Harminc hazajáró halott.~Harminc hazafi, aki a föld alá menekült
 5     3|  medvebőrrel letakart kőszékek.~Harminc szék volt a kőasztal körül,
 6     3|       volt a kőasztal körül, és harminc őszbe csavarodott, öreg
 7     3|    köszörülik-e már a kardokat?~Harminc tompa, mély hang felelte:~-
 8     3|        Készen vagyunk - felelte harminc hang.~A torzonborz öregember
 9     3|    tudunk, és mindent látunk.~A harminc ember sorban felemelkedett,
10     3| visszhang, hallatszott utánuk a harminc száműzött kiáltása:~- A
11     3|       városba. A "halottak" - a harminc bujdosó polgár - ez időben
12     3|          kiáltotta haragosan.~- Harminc diáktársam nevében jövök.
13     3|       diáktársam nevében jövök. Harminc késmárki diák áll odakünn,
14     3|  harapott, és szótlanul intett.~Harminc egyforma ruházatú késmárki
15     3|      Atyám! - esdekelt Benci. - Harminc fiatalember, harminc késmárki
16     3|            Harminc fiatalember, harminc késmárki diák áll előtted.
17     3|   láncot Benci kezére csukta.~A harminc diák szinte megkövülve állott
18     3|         pattant, és a föld alól harminc ősz, öreg ember tolakodott
19     3|        északi kapuhoz őrségre a harminc száműzött és visszatért
20     3|       öreg Jávornoki.~Mögötte a harminc késmárki öreg polgár visszhangként
21     5| századbeli magyar ember, amikor harminc és egynéhány esztendő előtti
22     5|       fiai hazatérhessenek...~ ~Harminc esztendő előtti ifjúnak