Part

 1     1|               kérdezte összehúzott szemmel Parka János, a sánta szenátor,
 2     1|          katona üldögélt. Csillogó szemmel nézte az is a mentéket.
 3     1|        zsoldos katona vérbe boruló szemmel, szinte önkívületben látta
 4     1|            munkához látott, de fél szemmel mindig a diákra pislogott.~-
 5     1|       aranyhím a ruháján. Gaál fél szemmel rákacsintott. Nini, Tamás,
 6     2|        hosszasan, összehunyorított szemmel elnézegette őt gyaloghintaja
 7     2|         magukban, én könnyfátyolos szemmel, öreg deák módjára csak
 8     2|          nagy misemondó, bírálgató szemmel nézegetett, mert tudnivaló
 9     2|     mozgatta egymás körül. Nyitott szemmel álmodott.~~
10     2|           hajzattal, könnyben úszó szemmel feküdt nyugágyán. Egyik
11     2|       aztán nincs visszatérés.~Fél szemmel szundikáltam én is királyom
12     3|        fejüket. Jávornoki villámló szemmel nézett körül a teremben,
13     3| tükröződött arcán.~A főbíró szúrós szemmel nézett a diákra.~- Fiatalember!
14     4|          rejtekfülkéjében, és éles szemmel figyelt ki a zivataros éjszakába,
15     4|         dübörgését hallod! Nyitott szemmel járj, senkinek ne higgy,
16     4|         kitüzesedett arccal, lázas szemmel lépett az apáthoz.~- Ah,
17     5|            De mégis könnybe borult szemmel hallgatták a régi magyarok,
18     5|             kérdezte tágra nyitott szemmel nagyapám. - Talán bizony