Part

  1     1|            Igazam van, Parka szenátor uram?~- A törvényről beszélj
  2     1|              én a törvényt. Boldogult uram esküdt polgára volt Késmárknak.~
  3     1|                Ne búsuljunk, szenátor uram. A szoknyák Késmárkon is
  4     1|   nyugtalankodva a hadnagy.~Cornidesz uram diadalmasan kiáltott:~-
  5     1|          folytassuk a munkát.~Kornádi uram ismerte ezt a fogadtatást.
  6     1|              Hisz tudod, hogy Kornádi uram nemcsak az esküvőket, de
  7     1|              szélébe.~- Azért Kornádi uram sem tud mindent. Vannak
  8     1|              dörmögte magában Kornádi uram, amint a kertben a fehér
  9     1|          rebegte elfulladva -, tán az uram üzent valamit?...~A Krisztus
 10     1|            Szaniszló királyhoz. Parka uram megkapta a kékróka mentéket,
 11     1|            kellett hazatérni.~- Parka uram, engem tömlöcbe vetnek,
 12     1|          magamban kelek útra. Kornádi uram ravasz ember, de Parka szenátort
 13     1|      megfojtja a rókát - mondta Parka uram, és biztatóan hunyorított
 14     1|               csak induljunk, nagy jó uram. Viszket a bal szemem. Jó
 15     1|               A katona hajtott. Parka uram az utat mutatta. Már leszakadt
 16     1|               azt mondja meg, nagy jó uram, hogy takarosak-e azok a
 17     1|        visszatér a régi házhoz?~Parka uram a hordó alakú várra mutatott.~-
 18     1|          ismerem ezt a várat, Kornádi uram saját magán kívül nemigen
 19     1|             van! - kiáltott fel Parka uram. - Nyomon vagyunk.~A megfagyott
 20     1|              Félre az útból, szenátor uram! Itt most én beszélek. Ne
 21     1|               levágni.~Parka szenátor uram még egy utolsó kísérletet
 22     1|            majd vacsorát főzök.~Parka uram dörmögött még egy darabig,
 23     1|          rendesen az volt, hogy Parka uram térdre vetette magát a katona
 24     1|     mesterséged van?~- Kovács vagyok, uram - felelt Palkó. - Ha volna
 25     1|           mert az emberek - amin Gaál uram szörnyen csodálkozott -
 26     1|        rongyos diák előtt.~- Felséges uram, tégy nemesemberré!~A diák
 27     1|             csizmadiák. Legalább Gaál uram csak amúgy mezítláb indult
 28     1|           lábán volt. Legalábbis Gaál uram úgy érezte, mikor hébe-korba
 29     2|             jobb térdemre ereszkedtem uram előtt.~- A barát aludni
 30     2|          Írhat nekem Szapolyai György uram onnan a hegyek közül akármilyen
 31     2|              az véres maradt utána.~- Uram, királyom - kezdte ez a
 32     2|           hozzám káplánom és derék jó uram, Szerémi György úr:~- Deák,
 33     2|            palotáig, ahol káplánom és uram, Szerémi György ugyancsak
 34     2|        nincsen semmi baj, Bornemissza uram, a várkapitány vigyáz rá,
 35     2|          bíborpiros lett. Bornemissza uram pedig hátulról megérintvén
 36     2|          pulykaméregtől Bakócz prímás uram, mert őkelme azt hitte magában,
 37     2|              vasárnap Szerémi György, uram és káplánom az igazságtalan
 38     2|             még maga Korlátkövy Péter uram, a hopmesterünk se tudta,
 39     2| jegyváltásokat megkössék.~Káplánom és uram, Szerémi György úr egy rocska
 40     2|            Szent István-templomba.~Jó uram, aki majd e feljegyzéseket
 41     2|             szisszent fel Bornemissza uram, a mi budai kincstartónk,
 42     2|               ministránsaival. Bakócz uram kiegyenesedett, most következett
 43     2|            ormaitól (mintha Szapolyai uram gyújtatná ott örökös őrtüzeit
 44     2|       kalitkába szoktak zárni.~Bakócz uram, a prímás, tudta a maga
 45     2|         esketé most az imént a prímás uram a nagy orrú, kesztyűjét
 46     2|           mint nekem.~Szerémi György, uram és káplánom ugyanis azt
 47     2|           voltunk. Szerencsére Bakócz uram gyorsan végzett az előzetes
 48     2|              palotában, Bakócz prímás uram érkezett meg a szokásos
 49     2|              szobában voltunk.~Bakócz uram pap létére tudta, hogy kell
 50     2|         idegenek - felelé most Bakócz uram azon a gyönyörű hangján,
 51     2|              kellett keresnem?~Bakócz uram türelmetlenül legyintett
 52     2|        prépostnak járó dézsmát. Balbi uram, mert éppen ő volt a pozsonyi
 53     2|             búsulni - ismételte Balbi uram a fogai között -, ez is
 54     2|               is volt. Sárkány Ambrus uram a királyné tiszteletére
 55     2|             boldog volt, amikor Balbi uram panaszképpen felemlítette,
 56     2|                  kiáltott fel Rétházi uram, aki öregember létére megengedte
 57     2|            már ilyenkor szokás.~Balbi uram, a pozsonyi prépost a királyné
 58     2|              vala Szerencsésnek is.~- Uram, királyom, szívesen jótállottam
 59     2|   Csepel-szigetekkel sem. Bornemissza uram is dúlt-fúlt mérgében, mert
 60     2|               püspökök barátai közül.~Uram, káplánom, Szerémi György
 61     2|               hallatára maga Verbőczy uram is latroculának, magyarán
 62     2|            midőn meg kell halniok.~Én uram, királyom mellett maradtam
 63     2|        szöktette el a hölgyet Szalkay uram. Minek Helénének ennyi palota?~
 64     2|          kezéből.~- Mindennek Szalkay uram az oka. Ő tette gonosz hírűvé
 65     2|          hozzá:~- Mondja csak, püspök uram, mi baja van magának az
 66     2|              az én pénzemmel?~Szalkay uram nagyot nyelt.~- Nálunk,
 67     2|           gúnyosan királyném.~Szalkay uram ravasz róka módjára sunyított
 68     2|            egész idejét.~- Lelkem, jó uram, szegény Ludovikuszom! -
 69     2|            szemem.~- Szathmáry György uram, akinek a legtöbb aranya
 70     2|             Azonképpen Szalkay László uram is pénzt pakolt egész nap.
 71     2|              jött az öreg Bornemissza uram, Mátyás király korabeli
 72     2|           megbízólevelük?~Bornemissza uram átadta az írást. A királyné
 73     2|  kíváncsiságán. Különösen Bornemissza uram csóválta nagy, mohos szakállát.
 74     2|      ismeretségben vagyok még Ulászló uram idejéből, elmondja, hogy
 75     2|               püspök úr számadójával.~Uram, királyom egyetlenegyszer
 76     2|       jelentette Pekri Miklós.~Tomori uram szemügyre vette a foglyokat.~-
 77     2|               lőfegyverük van.~Tomori uram Nándorfejérvárnál már elegendő
 78     2|       csapatvezér. Jó lenne, ha Pekri uram visszafordulna Nagynyárád
 79     2|         hátulról megtámadhatna.~Pekri uram azonban nem az az ember
 80     2|                  kiabált vissza Pekri uram.~Volt még ezen az estén
 81     2|         vitézség elől. Tharczay János uram Henrik dolinai várgróf személyében
 82     2|              hadakat, ha akarna. Moré uram, a pécsi püspök, ezer darab
 83     2|               messziségben pislogtak. Uram, Istenem, nézegeti-e valaki
 84     2|              ideje.~Batthyány és Tahy uram indultak el legelsőnek,
 85     2|             balszárnyra Perényi Gábor uram indult el, mikor még olyan
 86     2|        álldogáló királyomhoz Tharczay uram, aki a királyi kamarások
 87     2|         parancsolni, Korlátkövy Péter uram, aki a főurak bandériumában
 88     2|           mellvértet - mondta Szerémi uram és káplánom, amikor a királynak
 89     2|              a csatába. Még Majthényi uram is, az udvarmesterünk, amolyan
 90     2|         harcoltam? Talán győz Drágffy uram a jobbszárnyon? Talán tartja
 91     2|           tartja magát balról Perényi uram? De nekünk menekülni kellett,
 92     2|              püspök, Szalaházy László uram.~- Csakhogy még itthon találom
 93     2|              kaptunk Lesieczki Márton uram viselt dolgairól is, aki
 94     2|    Brodaricsot. Saly János és Nádasdy uram, akik Budáról velünk indultak
 95     2|                  Akkor Sárkány Ambrus uram nagyszarvasi kastélyában
 96     2|      előkerült endrédi Somogyi Ferenc uram, a komáromi és tatai vár
 97     2|      Pozsonyba érkeztünk. Bornemissza uram, aki velünk jött Budáról,
 98     2|        üzenetet adá át:~- Bornemissza uram bezárkózott a pozsonyi várba,
 99     2|         királynak adja át Bornemissza uram.~Most már ott voltunk tehát
100     2|              a fejérvári kanonok, Zay uram, akinek nagyon megörvendezett
101     2|             királyné. A sánta Báthory uram, a nádorispán sem késhetett
102     2|             nádor, ott volt Batthyány uram, a horvát bán, Tahy uram,
103     2|              uram, a horvát bán, Tahy uram, akikről mindenki tudta
104     3|            erre a tájra, még Thuróczy uram, a várparancsnok is elment
105     3|          trombita? Legutoljára Ocskay uram járt erre. No, volt is akkor
106     3|           gőgösen nevetett.~- Heister uram jól elbújjon, ha azt nem
107     3|                Parancsára, brigadéros uram.~A várban és a vár körül
108     3|   Stahrembergnek mondja ezt, kapitány uram.~Még azon az éjjel követ
109     3|           labancok előtt. Stahremberg uram állott szavának: a hajdúkat
110     3|              ajtójában.~- Hohó, vitéz uram - szólította meg barátságos
111     3|           fehéredett meg.~- No, vitéz uram - biztatta Siska János a
112     3|            Ugyan honnan jöttél, vitéz uram?~A vitéz Siska János arcába
113     3|         remegő hangon kiáltott fel:~- Uram, ki vagy te?! Mely végzet
114     3|             fejét megcsóválja.~- Diák uram! - kiáltott fel lelkesen. -
115     3|      kobozhatták el tőlem. Íme, lásd, uram, hogy készen vagyok!~Az
116     3|               az acél. Tudd meg, diák uram, hogy ez a kard nincsen
117     3|          mindegyiknek. Ezt mondd meg, uram, a kis Rákóczinak.~Kanizsi
118     3|              mormogta szomorúan Siska uram. - Alighogy a múlt héten
119     3|           felsóhajtott:~- Látja, diák uram, ilyen világ van itt! Nem
120     3|              vállát rázogatja.~- Diák uram! Ha meg nem veti a tanácsomat,
121     3|          gyülekezettel, pedig Travnik uram nem kisebb bűnt követett
122     3|           bujdosók. Az öreg Jávornoki uram az unokáit ringatta a térdén,
123     3|          vásáron tulkokra, és Linczer uram beállott a takácsműhelybe,
124     3|            nyugodtan maradhat, főbíró uram. Nem olyan emberek vagyunk
125     3|        Késmárk városának. Ha a főbíró uram nem sajnálja a fáradságot,
126     3|              a Rákóczi-címert, főbíró uram? Késmárk Rákóczié.~- Csak
127     3|           tart bebörtönözve Jávornoki uram. Ő tudja, hogy miért. Bizonyára
128     3|     tömlöcajtó kulcsait maga a főbíró uram őrzi. Még éjjel is a feje
129     3|               magyarázata:~Kacsinszky uram afféle kóbor lovag volt,
130     3|              Szepességben. Kacsinszky uram arra nyomban bevonta a kuruc
131     3|       ellenséget hívja vissza, főbíró uram? - kérdezte csúfondárosan
132     3|               országban. Akit Kozalik uram ellenségnek nevez, az senki
133     3|              le kétszer a nap, főbíró uram, és minden késmárki polgárnak
134     3|               felelt a kopasz Kozalik uram.~- Tanácsurak! Rákóczi nincs,
135     3|             fia?! - harsogott Kozalik uram. - Maholnap itt lesz. Csak
136     3|          mondogatta:~- Ugye, kapitány uram, mindig mondtam, hogy ne
137     3|             felé.~- Köszönjük, főbíró uram - mondta hangos szóval a
138     3|               dörmögött közbe Kozalik uram.~- Álmodtok! Valamennyien
139     3|              lengett alá.~Siska János uram találta valahol a padláson,
140     4|        burnótszelencéjét.~- Kegyelmes uram! - kiált fel a szerzetes. -
141     4|               foglalkoztam, kegyelmes uram! - felelt most már hidegvérűen
142     4|         Kedves Martinovics professzor uram, ön ismét megvonta a bizalmát
143     4|          testamentumáról.~- Kegyelmes uram, a legszebb tervek sohasem
144     4|                nagyságos tanár úr! Én uram és parancsolom, Leopoldus
145     4|              így szólott:~- Leopoldus uram irántad is kegyelmes volt,
146     4|                  Gotthardi, kegyelmes uram! - kiáltott fel rosszat
147     4|              nagy felindulással, apát uram?~- Nem vagyok felindulva! -
148     4|                   Tudok mindent, apát uram. A fekete cimbora rád zárta
149     4|        veszedelmes dolgokat. Felséges uram, a bécsi nép éppen eleget
150     4|           mélyen meghajtotta magát:~- Uram, a parancsának engedelmeskedem!~
151     5|              bundája, Bodó tekintetes uram! - kiáltott rá.~- Maradjunk
152     5|          kapujában. Azt megkérdi Bodó uram:~- Hol vannak a fölkelők,
153     5|              Sose éri őket utol, Bodó uram!~ ~Persze hogy nem érte
154     5|              De hát bánta is azt Bodó uram. Ment, mendegélt mindenütt
155     5|        erőtlenül lehanyatlottak. Bodó uram nagyokat horkolt a kemence
156     5|               föl az országutat. Bodó uram kipillantott az ablakon.
157     5|               deres nagy fejével Bodó uram dörmögésére, és segített
158     5|          hiányzott közülük, csak Bodó uram. De hát ki törődött volna
159     5|              volna Bodó Sámuelt.~Bodó uram pedig ment fel egyenesen
160     5|             Itt volnék! - kezdte Bodó uram, megigazítva nyakában a
161     5|                felelt foghegyről Bodó uram. - Onnan, ahol az ilyenféle
162     5|         valami játékszerük a vicispán uram gyerekeinek.~Tyű, ez már
163     5|               meresztette szemét Bodó uram. - Hát olyanok is voltak?
164     5|            akarja kétségbe vonni Bodó uram a szabolcsiak vitézségét?!~
165     5|              az trombitálni, őrmester uram, a túlvilági hadseregbe -
166     5|            fel Pap Jánost.~- Őrmester uram, kitakarodott az ellenség
167     5|            elhív most a haza, Dobokay uram egy hordót guríttatott a
168     5|            tömeg lerombolta a Dobokay uram házát; a saját édesfia volt
169     5|               ellen. Csakhogy Dobokay uram a füle botját sem mozgatta,