Part
1 2 | szemügyre veszem.~Mindnyájan azt hittük, hogy 1915-ben legfeljebb
2 2 | kellett volna. Ő szegény, azt hitte, hogy az idén a gyászruha
3 3 | ragasztva egy cédula, amely azt adja hírül, hogy magyarok
4 4 | utaztamkor a legtöbb kocsi azt mondogatta éjszaka a kerekei
5 4 | utasnak végig a Nagykörúton azt kalapálja a fülébe: Téli
6 4 | gyorsabb lendülettel még azt is ki tudják mondani, hogy:
7 4 | éjszaka - midőn magamban azt számlálom: hányszor tudják
8 4 | muszka faluban megtalálja-e azt, akihez adresszálva van?
9 5 | félreismerhetetlen párfőmöt használ, azt hiszi, hogy a fodrász a
10 7 | léggömbjét, az első gőzhajót vagy azt a sok furcsa találmányost,
11 7 | repülőgépről. Mégsem lehet azt mondani, hogy ő ezeket feltalálta.
12 8 | jelenlegi polgármesteréről azt a legendát találta ki egy
13 8 | Budapestről az utazási könyvek azt írják, hogy gyönyörű ifjú
14 8 | öreg lovakat, hogy szinte azt hihette az ember, mindig
15 8 | gyönyörűeket sóhajtott, és azt a rövid negyedórácskát,
16 9 | Igaza volt az öregúrnak.~Azt hiszem, a legkönnyebb meghalni:
17 10| megyek a ligeten át, mert azt hiszem, hogy gazdagabb lettem
18 10| dolgokat. Most mindegyik azt mondja: itt van az ősz,
19 10| az őszi ligetet, mintha azt akarnák tudni, hogy mankóval
20 11| úr társaságát, akár pedig azt a méla fiatalembert, aki
21 12| között látható kopaszság azt a véleményt ébresztette
22 12| egymás között. De legfőképpen azt szerettem volna tudni, hogy
23 13| megtörve utazott haza, ahol azt mondták:~- Úgy kell a kutyának.
24 15| új magyar regényről. Csak azt csodálom, hogy azokat a
25 15| válogatta ki. Mintha csak azt akarná bizonyítani, miért
26 15| megengedhetnék maguknak azt a becsületességet a könyvkiadók,
27 15| megírom talán végre-valahára azt a regényemet, amelyben kipéldázom:
28 15| tollára, hogy beárassza azt költészete holdsugarával.
29 15| tetszésére van bízva. Én azt hiszem, hogy boldog lett
30 15| nincs tudomásunk. Ellenben azt pontosan följegyezték Petőfiről,
31 15| barátságot úgy felrúgta, hogy azt többé nem lehetett talpra
32 15| Császár-ból megírt. Ám nem kell azt hinni, hogy a kézirat későbbi
33 15| beleveszni a Dunába, csak azt akarta elolvasni, mit írnak
34 15| Debrecenben, holott eleinte azt hitte, hogy egyetlen úr
35 15| parancs a banda hangszerein azt a nótát szólaltatta meg
36 15| fizetett közleményenkint, de azt legalább vadonatúj bankóban
37 15| De Kaczvinszky úr volt. (Azt hiszem, régebben a lovasságnál
38 17| Békét, a Kilencujjú embert; azt gondoltam magamban, hogy
39 20| volt Pest, ami ma Pest? Ti azt nem is tudhatjátok, akik
40 20| szagairól. Bécsről például azt figyeltem meg, bár több
41 21| láttunk. Nem lehet leírni azt a változást, amelyen a révészlegények
42 21| egymásra, mert mindegyik azt csinálja, mint a másik,
43 23| asztalfiókjuk részére írják meg azt, ami eszükbe jut... A nemzet,
44 24| legtöbb magyar házban még csak azt a könyvet ismerik, amelyet
45 24| titokteljes utcáival, ahol mindig azt vártam, hogy egy kormos,
46 24| leányával együtt) vasárnaponként azt leste, mikor jön Benedek
47 24| akadnak rá. Ismét folytathatja azt a félvad, regényes és regénykönyvekből
48 24| korcsmák pókhálós ablakánál azt várják, hogy valaki a megmentésükre
49 24| napjainkban az elhagyott költő azt az álmodozó, vadgalamb hangú
50 24| kicsinyes életében bízvást azt hihette, hogy suszterműhelyén
51 24| irodalomban is. Itt nem lehet azt mondani, hogy visszament
52 24| olvashassa nekrológját (mint azt mostanában fiatal költők
53 24| elmúlással kacérkodván: titkon azt hitték, hogy nevüket majd
54 25| szemetesládában megpillantjuk azt a hervadt virágbukétát,
55 25| áramlik felénk, amelyről azt hisszük, hogy még sohasem
56 27| megtanítsa az új borral táncolni azt is, aki odáig sohasem táncolt:
57 28| meglátogatták: az ember mégis azt hiszi, hogy ő kivételes
58 28| józanság és tapasztalat azt bizonyítják, hogy minél
59 28| mint az apja.~~Korunkban azt hinné az ember, hogy egyetlen
60 29| ezüstössé őszült Becsület, azt mesélte egyszer, hogy ilyenkor,
61 29| takarékpénztári kasszír még azt is megérezte a bankókon,
62 30| amely talán nem is volt. Azt hittem, hogy egészséges
63 30| életemben bekövetkezik. Azt hiszem, siralomházban vagyok,
64 30| másik fiú volt, és az élte azt az életet, amelyet hol keservesen,
65 30| egy másodpercig mindig azt hiszem, hogy már talán nem
66 30| álmaimmal zavarlak, de én azt hiszem néha, hogy az emberek
67 32| fogast kaptunk a Balatonból, azt éppen most párolják mártással,
68 33| tegnapi világjárás után.~Azt hihetne a távoli szemlélő,
69 35| akkor végre észrevesszük azt is, aki nemest és jót cselekedett
70 36| VÍZBE UGRÓ KÖLTŐ~Azt hiszem, hogy a könyvszekrény
71 36| írnak), és csak próbálgassák azt a szent szegénységet, amelyet
72 36| hallgatott az öregúr hullámaira. Azt hittük, hogy repülni is
73 37| mint minden utazó, aki azt hiszi, hogy a városban mindenki
74 37| öregasszonyt, mint valami hordár. - Azt hiszem, akkor kellett volna
75 37| kertjében, és őkelme még azt hiszi, hogy ezentúl mindig
76 38| Mihály lova, leveti magáról azt, akinek nincs elég pénze
77 39| hiszen nem könyvből tanulja azt az ember. Se Szenczi Molnár,
78 39| szomszédomban egy suhanc azt a mulatságot találta ki
79 39| aztán lassan rendbejövünk, azt a ragyogóját.~(1924)~
80 40| apraja-nagyja! De most, mikor azt hiszik, hogy a nyári napok
81 40| akadnak a folyampartokon, hogy azt hazudják, ők látták az 1838-
82 41| mindenfelé az utazót, mintha azt kérdezné tőle a legtöbb
83 42| túl a tíz-húsz holdat, de azt is meg kellett szerezni
84 42| évről évre a vagyonát, hogy azt mindig megtetézi?~- Nagyon
85 42| a csizmaszárában hordja azt a teméntelen bankót, amelyre
86 42| küszöböt nem lépi át.~- Csak azt akarom mondani, hogy tegnap
87 42| mellől Somogyi Gyula.~- Azt nem teszem - monda Jéri
88 42| ügyvéd úr az én kedvemért azt, hogy jöjjön velem, keressünk
89 42| tanyáján a gazdasági írnok, és azt javasolja, hogy jó volna
90 42| Nos, hát megvalósítom én azt, ami a nagyapámnak nem sikerült.
91 42| megérthető okból - nem ismerte azt az antiszemitizmust, amely
|