Part
1 2 | rongyos a katona a harctéren. Most már tudjuk az okát a szegény
2 3 | szeretik. A fiákereseknek most is meglesz a maguk megjegyzése
3 4 | kerekei, hogy: Somosy.) Most fáradtan, végkimerüléssel
4 4 | az égről egy csillag. És most még mindig annyi embernek
5 4 | megérthetőbb lesz minden, mint most látjuk, zűrzavarosan érezzük -
6 4 | túlnövő Déri tanácsos már most is taníttatja a háborút. (
7 4 | kisfiúkhoz? Ki látná még most a történelmet, amelyben
8 5 | szennyes ruhát szerette?~Most meglakolt érte. Úgy járt,
9 6 | barnább hajszálai, és valahol most indul el valaki a régi ház
10 7 | szerződtetné az orfeumába, hisz ő most oly divatban van, mint Haverda
11 7 | bűbájosságát félték is. Most a Vozáry-féle tudós egy
12 8 | korszakos új könyvben,* amely most hagyja el a sajtót, és Budapest
13 8 | és bátor kézmozdulattal most már az egész Budapestet
14 8 | láthatatlan, néma unokáink mondják most a hátunk mögött:~- Vigyázz
15 9 | beláthatatlan sötétségben most mesélné valaki a szendergő
16 10| vártalak, ó, titkos szerelem.~Most újra megyek a ligeten át,
17 10| erre kalandos dolgokat. Most mindegyik azt mondja: itt
18 11| írunk egyszer, ha élünk, most csak a fogadóknál maradjunk,
19 13| Bécstől. Ha az öreg élne, most tán delegátus lenne, újra
20 13| El akarta adni a hazát.~~Most megint Bécsbe készülődnek
21 13| mondják korunk gyermekei. Most megnyugszunk, hogy már többet
22 15| magyar könyvet adott ki. És most az Emlék-et itt hangosan
23 15| fizette meg az üzletet. Ő most nem lát húszezer könyve
24 15| tudunk. Egyet azonban már most megírhatunk, hogy Kisbán
25 15| újságokban a tehetséges fiúhoz. Most majd jön a közönség, amely
26 15| két-háromezer példányát. Bezzeg, most kedvük kerekedett a regény
27 15| eladni huszonnégy óra alatt. Most talán megengedhetnék maguknak
28 15| olajnyomatot sózott az olvasókra. Most ismét nemes mederben törtet
29 15| Terézia e kései testőrzője most a nagy királynő fiáról,
30 15| villamos lámpa alatt... most az elkomorodott házak között
31 15| városban. A civil ifjúnak volna most nagy becse, akit valamely
32 15| férfiaknak és a fiúknak most egyéb dolguk van, mint nők
33 15| Két orosz regény forog most az olvasók kezén. Az egyik
34 15| bizonyára többre hivatott. Most még ifjú és kegyetlen, és
35 15| Charlotte kisasszony-t, amelyet most a Nemzeti Színházban játszanak.
36 15| eszébe Magyarország. De most könnyezik elpusztult szülőföldje
37 15| becsomagolta a párizsi levelet, de most már egy nagyítóüveget is
38 15| irodalomban.)~Az a regény, amelyet most olvastam - a Két testvér-t -,
39 17| Hennynek neveztem magam. De most már itt vagyok, és megmondhatom
40 18| a régi kísértetek közül? Most végigfut valaki a szobákon,
41 21| az üldögélés a kikötőben. Most egyszerre szegény munkásemberekké
42 23| fektesse", mint például divat most bélyeget vagy perzsaszőnyeget
43 24| öregek fognak beszélni.~Most ott áll a magyar költő ismét,
44 24| láttára, amely sáskahadtól most hemzseg Budapest? Csak maradjon
45 24| tudnék is: mit csinálnak most magyar honban a mecénások?
46 25| való nyulat hintáztattak, most már megmutogatnak asszonyi
47 26| Talán a kemény rendőr, aki most foglalja el állomását a
48 26| rab, akit valahol messze most kísérnek börtönébe, talán
49 27| álmaikkal újra találkozhatnak.~Most már munkába állott mindenütt,
50 27| a szedő lányok kosarukba most is szerelmes gondolatot
51 29| elnyargalni udvarokba, ahol most a zsályát, fodormentát szárítják...~
52 30| tüdőgyulladásnak neveztek. Most már úgy álmodom, mindennap,
53 30| fekszem, szűk cipőt húzok... most már úgy álmodom éjszaka,
54 30| szemrehányni valója lett volna; most pedig, mikor már közeledem
55 30| nem kellene kétségbeesnie: most gyakran, majdnem minden
56 32| mondtuk kézlegyintéssel, de most már, annyi esztendő után
57 32| kell főzni.~A hasbeszélő most változtat a hangon:~- Én
58 32| szarvasgombával tálalnék.~Most egy rezes, kongó hang vegyül
59 32| a Balatonból, azt éppen most párolják mártással, gombával.~
60 34| beszélgetéseket halljuk?~~Most elnézegetjük a rézkrajcárt,
61 36| A repülő család, amelyet most adott ki az Athenaeum, sem
62 36| többen ápolnak.~Remélhetőleg most már nem ugrik ismét a Dunába
63 36| tetejéről Lisszabonba.~Hát most itt van az írók szegénysége;
64 37| udvarias jelenlétemet, míg most egy pillantásuk se volt
65 37| színészei és színésznői: ők most mennek vissza őszi állomásaikra,
66 38| bálványkép, a végrehajtó, aki most körüljárja a földet, hogy
67 38| felejtkezéssel feküdtek a föld alatt.~Most aztán igazán elhihetjük
68 39| rodostói fejedelem.)~De majd most, amikor a nemes vármegyék
69 40| város apraja-nagyja! De most, mikor azt hiszik, hogy
70 41| gyalázni...~Ó, távolról most is olyan a város, mint felejthetetlen
71 41| fel, hogy tulajdonképpen most látjuk, milyen szomorú az
72 42| félretettem a felét, így teszek most is. Akárki utánam csinálhatja.~
73 42| ember? - kérdezte a bíró.~- Most másra kell a pénz. Ezer
74 42| árának utolsó rátáját is. Most már ügyvéd úrra kerül a
75 42| megviselték az izgalmak, most már véglegesen feltette
76 42| még fiatalnak érzem magam. Most pedig tegye meg az ügyvéd
77 42| szobába a vén Somogyi Gyula, most már nyíregyházi közjegyző,
78 42| végrendelkezését is pennájára vette. Most ugyanazzal a pennával megjelent
79 42| nyíregyházai ember pedig - most már mindenki előtt jól megérthető
|