Part

 1 4 |         derengett a köd, mint egy vén csősz pipájának keserű füstje.~-
 2 4 |      második téli hadjárat...~Egy vén éjszakai fiákeres, akinek
 3 6 |      vendéglátó házat keressen. A vén kövek, amelyeken már annyi
 4 8 |         Az volt a tudománya, hogy vén emberektől távoltartotta
 5 8 |           gyönyörű ifjú hajadon a vén Duna partjain, és tavasszal
 6 8 |           úton, és olyan vénséges vén kocsisok hajtották az öreg
 7 8 | díszítették a kalapokat. Ah, mily vén város volt akkor Budapest!
 8 8 |     kifliformájú öregasszonyok és vén bibliai kezdőbetűkhöz hasonló
 9 8 |          száz esztendeig vénséges vén belvárosi polgárok igazgatták
10 9 |        földönfutó, mint siketnéma vén halász, aki már nem várja
11 15|      élettel végképpen leszámolt. Vén bagoly módjára éldegélt
12 21|           helyben állani a köves, vén partokon. Vadmadár módjára
13 24|       regéket mondogattak, mint a vén iharok, midőn a behavazott
14 24|       teszik az élet országútján? Vén fák halkan remegő, gyengéd
15 24|   elkezdték, telve volt diákkal a vén ház. És szívdobogva mentem
16 24|         írókkal, költőkkel is. A "vén Rágóczi" (mint Bécsben csúfolták
17 25|          utca, minden tér, minden vén ház valamely különös jószághoz
18 25|      mintha elfelejtettük volna a vén kópé régi csínytevéseit.~(
19 30|        havas mentében állongtak a vén fák, az északi szél hópelyheket
20 42|           tehát megállt, mintha a vén Jeremiás összeszedett volna
21 42|    gazdálkodott tovább, amelyet a vén Jeremiás hagyományozott
22 42|      belépett a kórházi szobába a vén Somogyi Gyula, most már
23 43|         azért, hogy a nagybajszú, vén bormérőtől meghallják, hogy