Part

 1 1 |         elgondolkozva lépkedett föl és alá a peronon egy pesti úrnő,
 2 17|             betűt jegyzett az üzenetei alá - még élt a szegény Psilander -,
 3 23| könyvespolcokról elmerengve nézegetnek alá a tegnapi szép könyvek,
 4 24|              Dunán a visegrádi tornyok alá, ahol színes, üveggömbös
 5 24|         üléstől, nem kellett az asztal alá dugdosni lyukas cipőjét,
 6 24|            nevéről, aki őket az asztal alá itta; hallottam igazgatókról,
 7 25|              orgonavirágot is) szórtak alá az ájtatos városra, a csirizes,
 8 27|          bokázva kíséri a kiszemelt ág alá az öngyilkosokat, és hidakat
 9 27|           gondolatot rejtenek a fürtök alá, mint azóta mindig, mióta
10 30|    öregasszonyok védelmező télikendője alá bújva a hajnali misére topog
11 38|                benézeget a fakeresztek alá, valamint a címeres családi
12 40|       másodpercben ismét a mélybe nyom alá a sarkantyú alatt lihegő
13 40|            folyam nedves, hideg dunnái alá az ember, aki éppen úgy
14 40|                 Legjobban szeret a víz alá merülni, mikor a partok
15 40|            amikor tavaszonként a város alá sodorja őket az áradó Duna?
16 41|           magyarok Mekkájába, Budapest alá.~Hiszen igaz, hogy a külső
17 42|           hagyományozta.~A végrendelet alá az 1920-as évszám került.