Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
28 1
4 1
8 1
a 3011
abba 4
abbahagyta 2
abban 22
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
3011 a
723 az
405 és
372 hogy
Gyula Krúdy
Szent Margit

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3011

     Part
1 Elo | katolikus leánykája felvonult a szigeti szent királyleány 2 Elo | voltak az iskolásleánykák a maguk tarkabarka ruhácskáikban, 3 Elo | tavasza jött volna versenyezni a nagytermészet tavaszával.~ 4 Elo | zárdakertjeiket, mint ezen a napon, amely Szent Margit 5 Elo | tiszteletére van rendelve. És a zárdakertek virágocskái, 6 Elo | szorulnának.~Itt mentek el a rózsákkal szegélyezett Duna-parti 7 Elo | Európában nem leljük párját: a katolikus leányintézetek 8 Elo | intézetben csupán ibolyákat, a másikban árvácskákat, a 9 Elo | a másikban árvácskákat, a harmadikban nefelejcseket 10 Elo | arra hivatott kezek. Ezek a sohasem látott leánykák 11 Elo | lábujjhegyen közeledtek a kápolna felé, amelyet a 12 Elo | a kápolna felé, amelyet a szigeti kertészek testőrsége 13 Elo | miséjét az óbudai plébános úr.~A mai élet, a mai Budapest 14 Elo | plébános úr.~A mai élet, a mai Budapest leánykái jöttek 15 Elo | ifjúságukból feláldozzanak egy órát a királyleánynak, akinek valaha 16 Elo | újjáépítésében, mint akár atyjának, a tatárverte bús IV. Béla 17 Elo | királynak. Margit királyleány a magyar női lelkeket vezette 18 Elo | vissza az áhítatba, ahonnan a tatár csordák eltávozásra 19 Elo | tanítá meg újra imádkozni a magyar nőket. Míg atyja 20 Elo | magyar nőket. Míg atyja a magyar férfiakban ébreszté 21 Elo | virtusait.~S itt zengedeztek a leánykák a romfalak között 22 Elo | itt zengedeztek a leánykák a romfalak között olyan régi 23 Elo | régi magyar énekeket, hogy a hallgatónak összefacsarodott 24 Elo | hallgatónak összefacsarodott a szíve a hallásukra.~Ezen 25 Elo | összefacsarodott a szíve a hallásukra.~Ezen a búcsún, 26 Elo | szíve a hallásukra.~Ezen a búcsún, ahová a leánykámat 27 Elo | hallásukra.~Ezen a búcsún, ahová a leánykámat kísértem együtt 28 Elo | leánykámat kísértem együtt a többi apákkal, felfogadtam 29 Elo | könyvet, amilyent mindazok a fiatal lelkek elolvashatnak, 30 Elo | virágokká változván, mint a testté váltott áhítat, körülillatozták, 31 Elo | maradni.~Így születtek meg a következő sorok.~~Abban 32 Elo | még sokkal fiatalabb volt a szürke bundás vén nyúl, 33 Elo | szürke bundás vén nyúl, amely a margitszigeti bokroknak 34 Elo | lakója, fiatalabbak voltak a gyémántszemű gyíkok, melyek 35 Elo | laknak, hatalmasabbak voltak a fák, sűrűbbek a bokrok, 36 Elo | hatalmasabbak voltak a fák, sűrűbbek a bokrok, regényesebb a táj 37 Elo | sűrűbbek a bokrok, regényesebb a táj azon a szigeten, amely 38 Elo | regényesebb a táj azon a szigeten, amely a Duna két 39 Elo | táj azon a szigeten, amely a Duna két partja között fekszik.~ 40 Elo | Margit szigetének ismeri a földrajz.~A vendégfogadók 41 Elo | szigetének ismeri a földrajz.~A vendégfogadók és nyári lakok 42 Elo | átláthatatlan erdő volt.~A Duna a legszárazabb esztendőben 43 Elo | átláthatatlan erdő volt.~A Duna a legszárazabb esztendőben 44 Elo | esztendőben is nedvesítette a sziget talaját, a növényzet 45 Elo | nedvesítette a sziget talaját, a növényzet dús volt itt, 46 Elo | mint az őserdőben. Annak a hídszárnynak, amely a Margit-hídról 47 Elo | Annak a hídszárnynak, amely a Margit-hídról napjainkban 48 Elo | Margit-hídról napjainkban összeköti a szigetet a külvilággal, 49 Elo | napjainkban összeköti a szigetet a külvilággal, még az ideálja 50 Elo | az ideálja se toppant meg a hídépítő mérnökök agyában, 51 Elo | mert híre-hamva se volt a Margit-hídnak. Csónakokkal 52 Elo | Margit-hídnak. Csónakokkal jártak a szigetre azok, akiknek ott 53 Elo | akiknek ott dolguk volt. A nagy nádor, aki a tizenkilencedik 54 Elo | volt. A nagy nádor, aki a tizenkilencedik század elején 55 Elo | tizenkilencedik század elején azt a kastélyt építette a sziget 56 Elo | azt a kastélyt építette a sziget közepén, amely az 57 Elo | csigalépcsőjével és ódon tetőzetével - a nagy nádor csak akkor fogott 58 Elo | akkor fogott az építkezésbe. A Nyulak szigete nem sokban 59 Elo | szigete nem sokban különbözött a vadontól, amelyben a szent 60 Elo | különbözött a vadontól, amelyben a szent királyleány emléke 61 Elo | lakott.~ búvóhely volt a Pest és Buda alatt elterülő 62 Elo | kerülni az embereket. Lakott a szigeten mindkét fajtából. 63 Elo | Meghúzódott itt olyan ember, aki a világban és a világgal csalódva: 64 Elo | ember, aki a világban és a világgal csalódva: remeteségre 65 Elo | szomorú fejét, és elhúzódott a bokrok közé, ha evezőcsapások 66 Elo | evezőcsapások közeledtek a víz felől. De füstölgött 67 Elo | az éjszaka raktak tüzet a lakók, amikor nem látni 68 Elo | észreveszi konyhájuk füstjét a partokról?~~Elég az hozzá, 69 Elo | olvasóm, hogy hiába keresnéd a mai Margit-szigeten hőseit 70 Elo | történetnek.~Elmentek ők a fogyó holddal, elmúltak 71 Elo | holddal, elmúltak azokkal a vén fákkal, amelyeket az 72 Elo | iki árvíz elsodort, amikor a szigetet is csaknem ölnyi 73 Elo | magassággal borított el az ár, a megháborodott Duna; elhervadtak 74 Elo | megháborodott Duna; elhervadtak a régi szép évszázadokkal, 75 Elo | magasságú virágok nőttek a szigeten, mint akár a paradicsomban; 76 Elo | nőttek a szigeten, mint akár a paradicsomban; elbujdostak 77 Elo | paradicsomban; elbujdostak a nyulakkal, az őzekkel, a 78 Elo | a nyulakkal, az őzekkel, a szarvasokkal, melyek a budai 79 Elo | a szarvasokkal, melyek a budai hegyekből átkeltek 80 Elo | budai hegyekből átkeltek a befagyott Dunán, és hóolvadáskor 81 Elo | sohase kívánkozzanak el a Szent Margit-szigetről. 82 Elo | is oltalom alá szorultak. A nagy árvíz vagy a hatóságok 83 Elo | szorultak. A nagy árvíz vagy a hatóságok elől.~A kolostor 84 Elo | árvíz vagy a hatóságok elől.~A kolostor romfalain még látni 85 Elo | betűket: kezdőbetűit azoknak a neveknek, amelyeket tulajdonosaik 86 Elo | itt megörökítettek. Persze a betűk között sok az újabb 87 Elo | újabb kori felírás, hisz a régi betűk eltünedeznek 88 Elo | eltünedeznek idővel. Ám fenn a magasban, az emelet meredekségében, 89 Elo | ameddig manapság már csak a fák koronái érnek el: találhatók 90 Elo | Most csak könnyű dolga van a szigeti látogatónak, amidőn 91 Elo | késsel megörökíti nevét a romfalon, midőn egy szép 92 Elo | kedve és módja felmenni oda a magasba, ahol valamikor 93 Elo | magasba, ahol valamikor a templom karzata körben futott!~ 94 Elo | templom karzata körben futott!~A felírás, amely a magasban 95 Elo | futott!~A felírás, amely a magasban kivésve a kőfalon 96 Elo | amely a magasban kivésve a kőfalon olvasható, így szól:~ 97 Elo | IMÁDÁSÁRA~1800~Úgy hangzik ez a felirat, mint valamely temetői 98 Elo | temetői sírkő felírása. A repkény, a falomb eléri 99 Elo | sírkő felírása. A repkény, a falomb eléri a romfalat, 100 Elo | repkény, a falomb eléri a romfalat, eléri a felírást, 101 Elo | eléri a romfalat, eléri a felírást, és tavasztól késő 102 Elo | előtt. Télen pedig belepi a a romokat, és ugyancsak 103 Elo | Télen pedig belepi a a romokat, és ugyancsak elfödi 104 Elo | romokat, és ugyancsak elfödi a betűket.~Mesemondásunkban 105 Elo | Mesemondásunkban erről a Máriási Ilonáról regélünk. 106 I | I. FEJEZET~A galambposta~A század elején 107 I | I. FEJEZET~A galambposta~A század elején Napóleon, 108 I | század elején Napóleon, a franciák császára félelmetes 109 I | délig. Hadai bejárták azt a tájat, ahol a nap kel, és 110 I | bejárták azt a tájat, ahol a nap kel, és a tengert, amelyben 111 I | tájat, ahol a nap kel, és a tengert, amelyben a nap 112 I | és a tengert, amelyben a nap lenyugszik.~Bármily 113 I | belekeveredett Magyarország is abba a nagy háborúba, amelyet a 114 I | a nagy háborúba, amelyet a világ hatalmasai a hódító 115 I | amelyet a világ hatalmasai a hódító francia császár ellen 116 I | vívtak.~- De mi köze van a Margitsziget remetecsendjének 117 I | durrogásához? - kérdezheti bátran a nyájas olvasó. - A Nyulak 118 I | bátran a nyájas olvasó. - A Nyulak szigetén nem harcolnak 119 I | nem harcolnak fegyverrel, a szent királyleány földjén 120 I | királyleány földjén nem harsog a csata, a tölgyek és egyéb 121 I | földjén nem harsog a csata, a tölgyek és egyéb faóriások 122 I | faóriások alatt nem peng a hódítók sarkantyúja? Idáig 123 I | Pedig bizony odáig ért a francia császár keze.~~Máriási 124 I | keze.~~Máriási Ilonának a madarak és a fák voltak 125 I | Máriási Ilonának a madarak és a fák voltak barátnői, amíg 126 I | még szívesebb otthona volt a madaraknak, mint napjainkban, 127 I | mostanában is szeretnek itt lakni a madarak. De nem lehet hasonlítani 128 I | nem lehet hasonlítani se a mai madárlakosságot a régihez.~ 129 I | se a mai madárlakosságot a régihez.~Volt itt mindenféle 130 I | Volt itt mindenféle madár. A víziszárnyasok a még szabályozatlan, 131 I | madár. A víziszárnyasok a még szabályozatlan, vad 132 I | nádasokban húzódtak meg. A pesti vadászok, akik csónakjaikkal 133 I | akik csónakjaikkal bújták a sziget környékét: kócsagot 134 I | legfeljebb az Al-Dunán vagy a legvadabb tiszai kiöntésekben 135 I | felfelé igyekeztek, azok a gabonás hajók, amelyeket 136 I | amelyeket lovak vontattak a pesti oldalon, amint messzi 137 I | tetőig megrakodva húzták a búzát: a hajókormányos megszólaltatta 138 I | megrakodva húzták a búzát: a hajókormányos megszólaltatta 139 I | hajókormányos megszólaltatta a kürtöt, amelynek hangja 140 I | meg annyi madár röpült fel a szigeti nádasokból, hogy 141 I | szinte fekete lett tőlük a felhő. Volt itt a mogorva 142 I | tőlük a felhő. Volt itt a mogorva vadlibától kezdve 143 I | mogorva vadlibától kezdve a nádi verébig mindenféle 144 I | mindenféle fajta vízimadár. A vadkacsák tarka, kékes tollaikkal 145 I | kékes tollaikkal behintették a Duna-partot.~Odabenn a sziget 146 I | behintették a Duna-partot.~Odabenn a sziget belsejében kora tavasszal 147 I | olyan hangversenyt csaptak a madarak, hogy áthallatszott 148 I | áthallatszott az óbudai partokra. (A pesti part még lakatlan 149 I | nádas, csupa szemétdomb a part egészen addig a helyig, 150 I | szemétdomb a part egészen addig a helyig, ahol majd valamikor 151 I | helyig, ahol majd valamikor a Lánchidat fogják felépíteni, 152 I | iramodó szeleknek otthona a sivatag. De annál tündéribb 153 I | sivatag. De annál tündéribb a Duna közepén a sziget.)~ 154 I | tündéribb a Duna közepén a sziget.)~A nagy fák olyan 155 I | Duna közepén a sziget.)~A nagy fák olyan sűrűn nőnek 156 I | hangzik Isten dicsérete, a madarak éneke.~Legkorábban 157 I | madarak éneke.~Legkorábban a csízek, pintyek kezdik, 158 I | csízek, pintyek kezdik, majd a fülemile, amellyel telve 159 I | fülemile, amellyel telve van a sziget belseje.~Azok a barnapiros 160 I | van a sziget belseje.~Azok a barnapiros begyű, szakállas 161 I | begyű, szakállas madárkák, a stiglicek, amelyek reptükben 162 I | tollazataikat úgy ragyogtatják, mint a lepkék: azok fújják a tavasz 163 I | mint a lepkék: azok fújják a tavasz dalait, hogy csaknem 164 I | dalait, hogy csaknem megreped a szívük a nagy örömtől.~Az 165 I | csaknem megreped a szívük a nagy örömtől.~Az erdei pinty 166 I | erőteljes hangon szólal meg a magasságban, mintha hangjával 167 I | akik márciusig hallgatnak.~A piros derekú, tarka fejű 168 I | derekú, tarka fejű harkályok, a zöld harkályok olyan kopácsolást 169 I | visznek véghez, mint az ácsok a tetőn. A rigók magasra emelik 170 I | mint az ácsok a tetőn. A rigók magasra emelik fel 171 I | emelik fel farkukat, amint a fűben mutogatják e tavaszi 172 I | e tavaszi zászlócskákat. A fehér foltos cinkék izgatottan 173 I | izgatottan járják be még egyszer a bokrokat, a rügyező gallyakat, 174 I | még egyszer a bokrokat, a rügyező gallyakat, az ő 175 I | erdőbe, ahol télig maradnak. A varjak sétálgatnak nagy 176 I | sétálgatnak nagy figyelemmel a mezőkön, a folyó partjain, 177 I | nagy figyelemmel a mezőkön, a folyó partjain, mint megannyi 178 I | hogy újjászületik, mint a madarak és virágok, amikor 179 I | virágok, amikor elmúlik a a szigetről.~~Máriási 180 I | virágok, amikor elmúlik a a szigetről.~~Máriási Ilonának 181 I | Ilonának nagy oka volt szeretni a tavaszt. Gyermekkora óta 182 I | túlvilágias lénye nem bírta el a városok légkörét, sem a 183 I | a városok légkörét, sem a falvak zordonságát. Élettel 184 I | és nagyságban fejlődnek a fák és a virágok: a beteg 185 I | nagyságban fejlődnek a fák és a virágok: a beteg leány is 186 I | fejlődnek a fák és a virágok: a beteg leány is megleli azt 187 I | küzdeni Napóleon ellen. A hadjárat évekig tartott. 188 I | Máriási ezredes meglátogatta a családját.~Mert nem kell 189 I | tréfaságot elhinni, amit a történelem az utolsó magyar 190 I | nyomban ágaskodni kezdett a virtus, amikor valamerre 191 I | virtus, amikor valamerre a világon csetepaté keletkezett.~ 192 I | keletkezett.~Máriási már azok közé a féktelen magyarok közé tartozott, 193 I | is nyomban elfelejtette a polgári élet kényelmességét, 194 I | Az öreg katona nemcsak a Hétválasztónál vagy pedig 195 I | Hétválasztónál vagy pedig a Török Császárnál verdeste 196 I | verdeste az asztalt, amikor a pesti polgárok remegve beszéltek 197 I | remegve beszéltek arról a szörnyeteg Napóleonról, 198 I | Napóleonról, aki nekiindult a világ meghódításának, és 199 I | Pesttel, Budával, ha ez a korzikai tigris idáig merészkedik?) 200 I | merészkedik?) Máriási uram nemcsak a földabroszok mellett vitézkedett, 201 I | valamire való "gyűldében" a falra voltak szegezve, és 202 I | falra voltak szegezve, és a térképeken piros vonalakkal 203 I | hosszúakat lehetett ásítani a pesti házakban. Beleugrott 204 I | úgy eltűnt Pestről, mint a kámfor.~Máriásiné, egyedül 205 I | lánykájával, télen-nyáron a Nyulak szigetén lakott, 206 I | Nyulak szigetén lakott, abban a földszintes, repkénnyel, 207 I | sem találjuk.~Idilli volt a ház és környéke.~Ha az elhaladó 208 I | hajókról valaki szemügyre vette a sárgára meszelt házikót, 209 I | és késő ősszel kiszürkült a sziget fái alól: azt gondolhatta 210 I | gondolhatta magában, hogy ez az a ház, ahol a boldog emberek 211 I | hogy ez az a ház, ahol a boldog emberek laknak.~A 212 I | a boldog emberek laknak.~A zöld zsalugáterek lehunyták 213 I | zöld zsalugáterek lehunyták a szemüket, mintha nem volnának 214 I | kíváncsiak semmire, ami a világban történik.~A kőfallal 215 I | ami a világban történik.~A kőfallal kerített udvarnak 216 I | udvarnak mindig zárva volt a kapuja, mintha senkit se 217 I | mintha senkit se várnának a bent lakók.~Ha valaki történetesen 218 I | történetesen esti órákban járt a Duna-parton: hatalmas kutyaugatást 219 I | hatalmas kutyaugatást hallott a ház felől, s az ugatás nem 220 I | göndör füst szálladozott a kéményből, és a túlparton 221 I | szálladozott a kéményből, és a túlparton szánkázó pesti 222 I | dámák és urak láthattak a Duna jegén iringálni korcsolyáin 223 I | aggódó figyelemmel kísér a partról egy idősebb tekintete. 224 I | ugyanazt gondolhatták magukban a szánkázók, hogy akik az 225 I | lehetnek boldogtalan emberek.~A földszintes ház abból az 226 I | időből maradt itt, midőn a szigeten a budai basának 227 I | maradt itt, midőn a szigeten a budai basának voltak kéjlakai. 228 I | volt, mint minden, amit a törökök építettek. Ha bezárták 229 I | bevehetetlennek látszott a ház. A körkerítés a kőkockákból 230 I | bevehetetlennek látszott a ház. A körkerítés a kőkockákból 231 I | látszott a ház. A körkerítés a kőkockákból emelve, amelyek 232 I | kőkockákból emelve, amelyek a régi apácakolostor helyén 233 I | hozzá, hogy valaki feljusson a falra. Odabent az udvaron 234 I | Odabent az udvaron pedig azok a hatalmas ebek, amelyeknek 235 I | jól meg volt védelmezve a külvilágtól. Ebbe a házba 236 I | védelmezve a külvilágtól. Ebbe a házba nem mehetett be más, 237 I | be más, mint az, akinek a belépésre belülről engedelmet 238 I | adtak.~~Vajon milyen volt a magányos lak belseje?~A 239 I | a magányos lak belseje?~A szobák ablakán kettős vasrács, 240 I | kifogástalanul záródnak. A keresztvasak egy hadsereg 241 I | elég védelmet nyújtanak. A szobák mennyezete bolthajtásos, 242 I | nem lehet. Pincéje nincsen a háznak, mert hiszen a Margitszigeten 243 I | nincsen a háznak, mert hiszen a Margitszigeten a pincék 244 I | hiszen a Margitszigeten a pincék még akkoriban felesleges 245 I | árvízkor úgy meggyülemlik a talajvíz, hogy a sétapálcával 246 I | meggyülemlik a talajvíz, hogy a sétapálcával akárhol forrást 247 I | forrást lehet fakasztani a szigeten.~Ellenben tartozik 248 I | szigeten.~Ellenben tartozik a házhoz egy tehénistálló, 249 I | bekötve, amely napközben a szigeten legelész.~Van tyúkketrec, 250 I | tyúkketrec, amelyet jól védelmez a rács az éjszakai menyétek 251 I | és rókák ellen. Napközben a ház körül szemezgetnek a 252 I | a ház körül szemezgetnek a baromfiak, hangos kiáltással 253 I | hangos kiáltással adják hírül a veszedelmet, amire a kutyák 254 I | hírül a veszedelmet, amire a kutyák hanyatt-homlok rohannak 255 I | abban az időben, amikor a Duna járhatatlan, a házbeliek 256 I | amikor a Duna járhatatlan, a házbeliek levelezését közvetítik 257 I | házbeliek levelezését közvetítik a pesti partokkal. Jól ki 258 I | ki van ez gondolva, hogy a szigetiek ne érezzék magukat 259 I | is megvan az ódon palota a belvárosban, rajta a család 260 I | palota a belvárosban, rajta a család címere látható kőbe 261 I | látható kőbe vésetten: medve a mezőben. Itt laknak a Máriásiak, 262 I | medve a mezőben. Itt laknak a Máriásiak, amikor vidéki 263 I | kisasszony (Ilona nénjei) most a palotában időzik egy öreg 264 I | napra sem hagyja egyedül a szigeten.) Farsang van Pesten, 265 I | szigeten.) Farsang van Pesten, a Máriási kisasszonyok nem 266 I | táncosnők, magasztalt úrhölgyek. A legjobb nevelésben részesültek 267 I | legjobb nevelésben részesültek a híres bécsi nőneveldében, 268 I | udvarnál testőrtiszt volt. A két nagyobbik Máriási kisasszony 269 I | beszél magyarul, miután ezt a nyelvet ők csak felnőtt-korukban, 270 I | előkelő társaság központja a két Máriási kisasszony. 271 I | néni az édesanyjukról és a kis húgukról kérdezősködik, 272 I | öreg táblabíró atyjukat, a hadjáratban elfoglalt vitéz 273 I | elég vígan élnek Pesten a kisasszonyok. Eulália nagynénjük 274 I | is minden reggel megkapja a galambpostával az értesítést 275 I | galambpostával az értesítést a szigetre, hogy mit csináltak 276 I | mit csináltak előző napon a leányai Pesten.~Ezt a levelet 277 I | napon a leányai Pesten.~Ezt a levelet természetesen hárman 278 I | folytatja. Elisabeth befejezi. A galamb a Máriási-palota 279 I | Elisabeth befejezi. A galamb a Máriási-palota csukott erkélyéről 280 I | sohasem téveszti el az utat a sziget felé. Még csak keringeni 281 I | csak keringeni se kell neki a magasban, hogy postagalambok 282 I | Útközben, valahol azon a helyen, ahol a mai Országház 283 I | valahol azon a helyen, ahol a mai Országház áll: találkozik 284 I | galambbal, amely ebben az időben a szigetről indul útnak a 285 I | a szigetről indul útnak a város felé Máriásiné levelével, 286 I | mindennap küld leányainak a szigetről. A két galamb 287 I | leányainak a szigetről. A két galamb a magasságban 288 I | szigetről. A két galamb a magasságban összecsókolódzik, 289 I | folytatja útját északnak, a másik délnek.~A Máriási 290 I | északnak, a másik délnek.~A Máriási kisasszonyok levele 291 I | így farsang táján hemzseg a sok estélynek, bálnak, társaságos 292 I | társaságos összejövetelnek a leírásától. Abban az időben 293 I | akik nem vehettek részt a bálban.~Máriásiné a galambposta 294 I | részt a bálban.~Máriásiné a galambposta révén tud leányainak 295 I | hogy Fannynak elszakadt a cipőszalagja gróf X.-né 296 I | idejekorán megtudja, hogy a tegnapi hangversenyen finom, 297 I | csípőfájdalmai ismét jelentkeznek. A nyarat valamely fürdőhelyen 298 I | alkalmas Balatonfüred.~És a galambposta a Máriási kisasszonyok 299 I | Balatonfüred.~És a galambposta a Máriási kisasszonyok előtt 300 I | kisasszonyok előtt is megismerteti a helyzetet a szigeten.~"Ilona 301 I | megismerteti a helyzetet a szigeten.~"Ilona ismét szomorúságba 302 I | szomorúságba esett, mióta elmúlott a hóesés. A hópelyheknek úgy 303 I | mióta elmúlott a hóesés. A hópelyheknek úgy örült, 304 I | hópelyheknek úgy örült, mint a gyermek."~"A kis szelíd 305 I | örült, mint a gyermek."~"A kis szelíd őzike, amely 306 I | lesántult, megütötte lábát a Duna jegén."~"Az este nagy 307 I | este nagy lövöldözés volt a Dunán, a vadászok kergettek 308 I | lövöldözés volt a Dunán, a vadászok kergettek valamely 309 I | hogy kóbor falusi eb."~"A sárga tökből vájt cinkefogók 310 I | tökből vájt cinkefogók és a stiglincekre kivetett hurkok: 311 I | akkorára úgy megszokják a házat és környékét, hogy 312 I | vissza-visszatérnek."~"Az a sánta vadkacsa, amelyet 313 I | sánta vadkacsa, amelyet a vadászok megsebeztek, amely 314 I | megsebeztek, amely egész télen a konyhán élt, tegnap már 315 I | nem felejti el végképpen a barátságos házat."~"Óbudáról 316 I | barátságos házat."~"Óbudáról a vásárból egy fél disznót 317 I | disznót hozott Bogyó bácsi, a szigeti erdőkerülő."~"A 318 I | a szigeti erdőkerülő."~"A padláson nagyszerűen telel 319 I | nagyszerűen telel az alma, a dió, a mogyoró, egérnek 320 I | nagyszerűen telel az alma, a dió, a mogyoró, egérnek híre-hamva 321 I | híre-hamva sincs, mióta Bársony, a nagy fekete macska a háznál 322 I | Bársony, a nagy fekete macska a háznál van."~"Arról a jég 323 I | macska a háznál van."~"Arról a jég közé rekedt gabonás 324 I | gabonás hajóról, amelyet a Dunán lepett meg a tél, 325 I | amelyet a Dunán lepett meg a tél, a hajósok jöttek, és 326 I | Dunán lepett meg a tél, a hajósok jöttek, és olcsó 327 I | Ilyenkor pénzszűkében vannak a hajósemberek."~"Ilona, midőn 328 I | Ilona, midőn délben áttöri a téli ködöt a napsugár: buzgón 329 I | délben áttöri a téli ködöt a napsugár: buzgón rajzolgat 330 I | az albumába. Alig van már a szigetnek olyan pontja, 331 I | Matyókot is lerajzolta, aki a felső szigeten lakik egy 332 I | kunyhóban."~Ilyenek voltak a levelek, amelyet Máriásiné 333 I | amelyet Máriásiné küldött a galambpostával.~ ~ 334 II | II. FEJEZET~A remetelány udvarhölgyei~ 335 II | Ilona barátnői voltak a fák.~A szigeten mindig nemes 336 II | barátnői voltak a fák.~A szigeten mindig nemes növényzet 337 II | az öreg József főherceg (a mostaninak atyja) kezdte 338 II | mostaninak atyja) kezdte volt a kastély körül nemesíteni 339 II | kastély körül nemesíteni a rózsákat, ojtogatni a fákat.~ 340 II | nemesíteni a rózsákat, ojtogatni a fákat.~Margit királyleány 341 II | idejében települtek meg a zárda körül azok a fehér 342 II | települtek meg a zárda körül azok a fehér derekú nyárfák, amelyek 343 II | áhítat és megadás hangzik a tucatnyi nyárfa susogásában, 344 II | susogásában, ha gyenge szél fúj a Duna felől, hogy a legpogányabb 345 II | szél fúj a Duna felől, hogy a legpogányabb lélek is magába 346 II | térjünk magunkba, vessük meg a világ hiúságát, hisz úgyis 347 II | körülöttük romba omlottak a falak. Csoportosan, egymás 348 II | közelében maradtak meg a zárda környékének, mint 349 II | mint életükben is mindig a szüzeket szolgálták.~Néhány 350 II | szolgálták.~Néhány lépésnyire a szelíd szüzektől komoran 351 II | szüzektől komoran merednek a földből felfelé a sötét 352 II | merednek a földből felfelé a sötét tölgyek. Ugyancsak 353 II | maradtak, mint harcosok, akik a csaták elmúlásával sem válnak 354 II | elmúlásával sem válnak szét. A legenda szerint az apácakolostor 355 II | valaha szerzeteszárda is állt a szigeten. A papok akkoriban - 356 II | szerzeteszárda is állt a szigeten. A papok akkoriban - az Árpád-királyok 357 II | hanem kardokat kötöttek, ha a király háborút üzent. Megharsant 358 II | háborút üzent. Megharsant a kürt, csengtek az acélok, 359 II | csengtek az acélok, és a szerzetesek hadba szállottak.~ 360 II | Legvégül vörös barátok lakták a kolostort, akik nemcsak 361 II | kincset sejtettek. Próbálták a nők zárdáját mindenféle 362 II | utakat is építettek, hogy a jól elzárt zárdát a föld 363 II | hogy a jól elzárt zárdát a föld alól vegyék be. De 364 II | föld alól vegyék be. De a szüzek ellenálltak az ördögi 365 II | ellenálltak minden támadásnak. A föld alatt pedig éppen olyan 366 II | őrséget állítottak fel, mint a kapuknál. Tizenhárom lépcső 367 II | Tizenhárom lépcső vitt le a föld alatti állomáshoz. 368 II | hallatszik-e valamerről, a föld alatt a csákányok, 369 II | valamerről, a föld alatt a csákányok, ásók munkája.~ 370 II | magyar királyunk megunta a panaszokat, amelyek a szigeti 371 II | megunta a panaszokat, amelyek a szigeti vörös barátok ellen 372 II | hangzottak, és eltörölte a kolostort. Lerombolták a 373 II | a kolostort. Lerombolták a falakat; csupán egy óriási 374 II | egykori dicsőségből.~Ezek a harcias barátok maradtak 375 II | maradtak meg tölgyfák alakjában a szigeten.~Úgy zúgnak éjszaka 376 II | szigeten.~Úgy zúgnak éjszaka a szélben, mintha csatára 377 II | meg lehet hallani, amit a rengő habok beszélnek a 378 II | a rengő habok beszélnek a Dunában.~~Fenyők voltak 379 II | magasra megnőttek, mint a torony.~A fenyő-királynő, 380 II | megnőttek, mint a torony.~A fenyő-királynő, a legmagasabb, 381 II | torony.~A fenyő-királynő, a legmagasabb, éppen Máriási 382 II | biztosítaná őt védelméről.~A fenyő-királynőnek már alig 383 II | alig volt ruhája, letépte a szél, elhordta a vihar; 384 II | letépte a szél, elhordta a vihar; kopár, komor, de 385 II | öreg fejedelemnő, lemondva a világ hiúságáról, szikáran, 386 II | magasan kezdődtek, ahova a többiek koronája sem ért 387 II | csak akkor beszélhettek a fejedelemasszonnyal, hogy 388 II | nagy szél kerekedett, és a szélvész még a hallgatag 389 II | kerekedett, és a szélvész még a hallgatag úrnőt is megszólaltatta.~ 390 II | ijesztő hangokat hallatott a királynő, mintha eszébe 391 II | összevesszenek egymás között a fejedelemségen.~S ezeknek 392 II | fejedelemségen.~S ezeknek a szolgálóknak nem járt egyében 393 II | lengessék bő szoknyájukat a szél muzsikájára, magukhoz 394 II | muzsikájára, magukhoz csalogassák a napsugarat, amelyet eljátszadozzanak, 395 II | eljátszadozzanak, búvóhelyet adtak a vércsék és kányák ellen 396 II | azért megkövetelték, hogy a vándorló zenészek legszebb 397 II | rigófüttyeiket fújják el.~~A fejedelemnő bízvást elégedetlen 398 II | hölgyeivel. Panaszkodott is annak a százesztendős hollónak, 399 II | gondolata mindig csak mulatság.~A vén holló, bár félig vak 400 II | vak volt, mert kelet felé, a nap felé már nem szeretett 401 II | amerről nem bántotta szemét a világosság, komoran hallgatta 402 II | világosság, komoran hallgatta a fejedelemnő panaszait. Ott 403 II | lettem, mindenki elhagyott. A sereg másfelé jár, senki 404 II | legjobban repülni, én voltam a legbátrabb a seregben. Az 405 II | én voltam a legbátrabb a seregben. Az én szemem látott 406 II | seregben. Az én szemem látott a legmesszebbre, én voltam 407 II | legmesszebbre, én voltam a vezér. Mit szóljak én, akinek 408 II | közelgő tavaszokon, amikor a vén holló a nap elől menekülve 409 II | tavaszokon, amikor a vén holló a nap elől menekülve a sziget 410 II | holló a nap elől menekülve a sziget sűrűségét választotta, 411 II | hogyan beszélgetnek odafent a magasban a madár és a fa.~ 412 II | beszélgetnek odafent a magasban a madár és a fa.~A fejedelemnő 413 II | odafent a magasban a madár és a fa.~A fejedelemnő láthatólag 414 II | magasban a madár és a fa.~A fejedelemnő láthatólag megnyugodott, 415 II | barátjának. Estefelé, midőn a holló továbbröpült, elhallgatott, 416 II | felvidultak és táncoltak a réten. Meglátogatták egymást, 417 II | elhagyhassák helyüket, mert hiszen a földbe voltak gyökerezve.~~ 418 II | Máriási Ilona hallotta a táncot, amelyet a bőszoknyás 419 II | hallotta a táncot, amelyet a bőszoknyás fenyők lejtettek, 420 II | szíve mélyéből sajnálta a magányos fenyő-királynőt. 421 II | elmondotta, hogy mit ér a rang és a cím, amikor senki 422 II | elmondotta, hogy mit ér a rang és a cím, amikor senki sem szereti 423 II | érte az embert? Lám, ha a vén fenyő megmaradt volna 424 II | kihívó lehetett ifjúkorában a fenyő, hogy királynő lett 425 II | hogy királynő lett belőle a többi között? Lehetséges, 426 II | növekedtek, elvette előlük a napot és a levegőt? A fejedelmek 427 II | elvette előlük a napot és a levegőt? A fejedelmek útja 428 II | előlük a napot és a levegőt? A fejedelmek útja gyakran 429 II | Egy tavaszon aztán, mikor a szigeti telet és a hófúvásos 430 II | mikor a szigeti telet és a hófúvásos viharokat csak 431 II | hófúvásos viharokat csak a legnagyobb küzdelemmel bírta 432 II | küzdelemmel bírta kiállni a vén fenyő, befejeztetett 433 II | vén fenyő, befejeztetett a királynő élete.~Már a télen 434 II | befejeztetett a királynő élete.~Már a télen elveszítette legnagyobb 435 II | gallyait, megmaradott lombjait, a hóteher alatt eltöredeztek 436 II | eltöredeztek az öreg csontok. Ha a legkisebb szél fújt; könyörgős 437 II | könyörgős nyögés hallatszott a vén fa derekából, mint a 438 II | a vén fa derekából, mint a nagybetegek sóhajtanak álmatlan 439 II | éjszakákon. Ha orvosa lett volna a vén fának, aki meghallgatja 440 II | vala szíve dobogását, mint a beteg emberét szokás: az 441 II | kiáltások is hallatszottak a vén fa belsejéből. Talán 442 II | senki sem hallgatott . A többi fenyők, akik a vén 443 II | . A többi fenyők, akik a vén királynő védelme alatt 444 II | csendesen kiteleltek és a havakat, viharokat alig 445 II | ragyogtak, hogy magukra hívták a rigók figyelmét, akik messze 446 II | Elfújdogálták mindazokat a nótákat, amelyeket télen 447 II | próbálgatták.~Egy napon, mielőtt a nap alászállott volna, megérkezett 448 II | alászállott volna, megérkezett a pesti homokmezők felől a 449 II | a pesti homokmezők felől a vén holló.~Nagy utat tehetett 450 II | mert lassan szállt által a Duna felett, és vérpiros 451 II | megfiatalodott volna, még a hangja is erősebb volt, 452 II | hangja is erősebb volt, amint a magasból üdvözölte a királynőt.~ 453 II | amint a magasból üdvözölte a királynőt.~A fejedelemnő 454 II | magasból üdvözölte a királynőt.~A fejedelemnő felsóhajtott 455 II | hogy egyetlen barátja, a holló így kicsípte magát 456 II | holló így kicsípte magát a tavaszi napokra. Az lett 457 II | lett volna rendjén, hogy a holló is megöregedett volna, 458 II | Szomorúan tapasztalta, hogy a nők korábban és alaposabban 459 II | alaposabban vénülnek, mint a férfiak. Ugyanazért nem 460 II | Ugyanazért nem fogadta a régi szívességgel barátját, 461 II | létére, hogy kifesti tollait.~A vén holló megharagudott 462 II | vén holló megharagudott a királynő szavaira.~- Mit? - 463 II | Felségednek már gyönge a szeme, ugyanezért tollaim 464 II | felkiáltottak, hogy csak a rosszakarat mondhatja, hogy 465 II | rosszakarat mondhatja, hogy a holló tolla festett. Olyan 466 II | festett. Olyan az, mint a bársony, sőt tán még a bársonynál 467 II | mint a bársony, sőt tán még a bársonynál is puhább.~Aztán, 468 II | Dobálták, forgatták, simogatták a közéjük dobott tollat. És 469 II | közéjük dobott tollat. És a vén holló diadalmasan távozott.~ 470 II | diadalmasan távozott.~Ezt a megaláztatást nem bírta 471 II | anyakirálynő.~Abbahagyta a sóhajtozást, a nyögést, 472 II | Abbahagyta a sóhajtozást, a nyögést, mert hiszen úgy 473 II | egyszer az égnek szegezte a fejét, mintha megmutatni 474 II | alattvalójánál.~Megvárta, amíg a hold sarlója felemelkedett 475 II | hold sarlója felemelkedett a Dunából, és ezüst koporsószegekkel 476 II | koporsószegekkel rakta ki a fekete habokat. Ez a fényesedő 477 II | ki a fekete habokat. Ez a fényesedő vén Duna lesz 478 II | lesz az ő koporsója, amint a hold emelkedtével felébredt 479 II | hold emelkedtével felébredt a szél, és a hold udvarlására 480 II | emelkedtével felébredt a szél, és a hold udvarlására siet.~Ám 481 II | hold udvarlására siet.~Ám a szél sokáig váratott magára. 482 II | sokáig váratott magára. A szegény fejedelemasszonynak 483 II | hiúságukban mind azt hitték, hogy a hold az ő tiszteletükre 484 II | vette fel ezüst köntösét. A habok az ő kedvükért locsognak, 485 II | nekik táncolnak oly fürgén a romfalak között.~De végre 486 II | között.~De végre megérkezett a szél.~Gyenge legényke volt 487 II | volt bíz az, alig ért fel a királynő felső gallyaira.~- 488 II | te siheder? - förmedt a királynő. - Küldd az apád, 489 II | valami üzennivalója van.~A szelecske elbujdosott, szégyenkezve 490 II | szégyenkezve lapult meg a bokorban. De éjféltájban 491 II | fiának hírét nem hallotta.~A fenyő-királynő hirtelen 492 II | hirtelen. És nagy roppanással a szél karjaiba dobta magát, 493 II | megtántorodott.~Aztán belezuhant a Dunába a holt fejedelemnő.~~ 494 II | Aztán belezuhant a Dunába a holt fejedelemnő.~~Másnap 495 II | holt fejedelemnő.~~Másnap a galambposta egy hírrel gazdagabban 496 II | hírrel gazdagabban repült a pesti Máriási-palota felé.~" 497 II | Máriási-palota felé.~"Kidőlt a legnagyobb fenyőfa éjszaka 498 II | legnagyobb fenyőfa éjszaka a házunk körül. Ilona megsiratta, 499 III | hetében látogatói akadtak a hölgyeknek a szigeten.~Bocskoros 500 III | látogatói akadtak a hölgyeknek a szigeten.~Bocskoros csónakos


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3011

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License