Part

 1 Elo |         közeledtek a kápolna felé, amelyet a szigeti kertészek testőrsége
 2 I   |           is abba a nagy háborúba, amelyet a világ hatalmasai a hódító
 3 I   |          legelész.~Van tyúkketrec, amelyet jól védelmez a rács az éjszakai
 4 I   |          felé Máriásiné levelével, amelyet mindennap küld leányainak
 5 I   |        kergettek valamely állatot, amelyet farkasnak néztek, de utóbb
 6 I   |               Az a sánta vadkacsa, amelyet a vadászok megsebeztek,
 7 I   |            rekedt gabonás hajóról, amelyet a Dunán lepett meg a tél,
 8 I   |            szigetnek olyan pontja, amelyet meg ne örökített volna.
 9 I   |          Ilyenek voltak a levelek, amelyet Máriásiné küldött a galambpostával.~ ~
10 II  |           távol hasonló törzsű fa, amelyet gyermekének lehetne nevezni.~
11 II  |          csalogassák a napsugarat, amelyet eljátszadozzanak, búvóhelyet
12 II  |           Ilona hallotta a táncot, amelyet a bőszoknyás fenyők lejtettek,
13 III |          szegletes Napóleon-kalap, amelyet egész Európában hordtak
14 IV  |      vagyunk a kolostor romjainál, amelyet Boldogasszonyról nevezett.
15 V   |             mint valami szőnyegen, amelyet szövőszéken készítettek.
16 V   |      kerteket, keresték a magányt, amelyet ájtatos foglalkozásuknál
17 V   |        visszajöhetnek kincseikért, amelyet úgysem tekintettek magukénak,
18 VI  |            rózsafa van a szigeten, amelyet őszidőben hozzáértő kertészek
19 VI  |             mint akár a magyarság, amelyet ugyancsak annyi balsors
20 VII |    hódoltság emlékéből maradt itt, amelyet a budai basák kertészei
21 IX  |             a kincsásók könyvében, amelyet jámbor életű barátok írtak
22 IX  |      kincsnek sem a nyomára jutni, amelyet a kincsásók könyve felsorol.~-
23 X   |          tánca a téli pihenő után, amelyet bizonyosan egy faodúban
24 X   |            fénylő, selymes hímpor, amelyet majd a virágok kelyhéből
25 X   |           Valóban, azon a füzéren, amelyet Rézike visszacsatolt a nyakára,
26 X   |          talaja tele volt gallyal, amelyet a tél lesodort, letördelt.
27 X   |      csodáit mutatta. S ez az óra, amelyet a három nő az oltár lépcsőjén
28 XI  |       kalácsot készített húsvétra, amelyet reggel szentelni visznek
29 XI  |          akár Szent Margit hangja, amelyet délután, midőn mélyen elmerült
30 XI  |           ének hagyta el keblüket, amelyet egész életükben énekeltek:
31 XII |       annak az alagútnak a nyomát, amelyet minden valószínűség szerint
32 XII |            titokzatos aranytallér, amelyet párnája alatt talált: vitte,
33 XII |         lelkének nyugodalmasságát, amelyet nyilván olyan hitbuzgalom
34 XII |             utolsó koporsóhely az, amelyet Máriási Ilona keres.~Álombeli
35 XII |      gördül ki nyomban az üregből, amelyet a törökök elől menekedő
36 XIII|         egy-egy felesleges pehely, amelyet kis társa azonnal az odúba
37 XIII|            lehetne az a rossz hír, amelyet tőled hallanék! - felelt
38 XIV |         annak a kincsnek a helyét, amelyet századok előtt rejtettek
39 Utoh|           margitszigeti levegőjét, amelyet a régi világban bizonyára
40 Utoh| kormányozhatták egy szanatóriumba, amelyet ügyes kezek a nagy szálloda
41 Utoh|        kiválasztok néhány könyvet, amelyet ebben az életben még érdemes
42 Utoh|            úr ama két hónap alatt, amelyet a Margitszigeten töltött,
43 Utoh|  ismeretlen, távoli emlék. A hit - amelyet szinte azóta felejtettem,
44 Utoh|         öregnek, hogy ez a forrás, amelyet ő itt Szent Margit lábnyomán
45 Utos|     vallásos hitnek a föléledését, amelyet indokol a halál pitvarából
46 Utos|       pesti környezetébe helyezve, amelyet az író már oly szuggesztívan