Part
1 II | sokáig váratott magára. A szegény fejedelemasszonynak végig
2 III | esztendeje a táborban van.~- Szegény jó uram életét nem fenyegeti
3 III | Csak attól félek, hogy szegény papa megfeledkezik magáról -
4 III | pirított rá Fanny. - Szegény apádnak nem lehet hazajönni...~-
5 III | tudok, mint ti. Tudom, hogy szegény jó apánk ellen megindult
6 III | volna. Ámde jött a hadjárat, szegény apa felvette régi óbesteri
7 III | nektek szép ruhátok, mert szegény apa a háborúban van!~- Hallgass,
8 III | hadjárat örökké tart, és szegény apánk mindvégig katona lesz!
9 III | halálveszedelméről. Megszenvedett ő szegény; százszor három lányért,
10 IV | felelt Ilona. - Egy beteg, szegény nő története...~Ilona láthatólag
11 IV | volt mindnyájuk között a szegény, sorsüldözött király, IV.
12 IV | Ott térdepelt éjjel-nappal szegény Margit, hogy Isten kegyelmét
13 IV | Anya magához szólította szegény, sokat szenvedett hívét.~-
14 IV | még napjainkban is Margit szegény leányzói vigasztalására
15 IV | legillatosabb a gally, de szegény zárdaszűzek csak a vasrostélyon
16 IV | hozod oktalan kérelmeddel szegény apánkat.~Máriási Ilona sokáig
17 IV | szemét:~- Bizony, annak a szegény fiúnak van elég oka szomorúnak
18 V | a rendbontót sújtják.~A szegény apácák hiába folyamodtak
19 V | sivatag volna az élet, ha a szegény bűnös nem találna feloldozást
20 V | bűnre talált feloldozást a szegény megtérő.~- Én anyámnak szoktam
21 V | is azt tartja, hogy nem szegény az az ember, akinek az apja
22 V | ember, akinek az apja él.~- Szegény apám! - sóhajtott fel Ilona. -
23 V | elvitt egy mosolygó vonást szegény apám arcáról. Amint az őszi
24 V | gyermekeire gondol.~- Szegényke... Szegény kis öreg apám!~Kármán József
25 VI | életre ébredt, mint akár a szegény magyar nemzet. Lombosodni,
26 X | a levélke olvasására.~- Szegény húgunk. Megártott neki a
27 XI | Gyötrelem és szenvedés volt szegény király élete, mert semmi
28 XII | jelentenek a kőbe vésett nevek: szegény szolgálót, aki kegyességével,
29 XIII| hogy segítségére voltál szegény árva szívemnek.~Így szólt
30 XIV | egymástól a földön. De a mi szegény atyánk békességben élt mindenkivel,
31 XIV | találja ki, hogy mit tesz egy szegény árva leány, aki elvesztette
32 XIV | fátyolát a fejemre tűzzem.~- Szegény gyermek - felelt részvéttel
33 XIV | gondoljon arra, hogy egy szegény árva leány imádkozott önért
34 XIV | az én eltávozásom. Az én szegény testvéreim boldog köznapi
35 Utoh| ahogyan utazik is minden szegény szívbajos, amint már ezt
|