Part

 1 I   |        egészen addig a helyig, ahol majd valamikor a Lánchidat fogják
 2 I   |             csízek, pintyek kezdik, majd a fülemile, amellyel telve
 3 I   |   állatállomány. Mire kitavaszodik, majd elnyerik szabadságukat.
 4 II  |      bizonyára várják halálát, hogy majd összevesszenek egymás között
 5 II  |         tollaim festve vannak? - No majd mindjárt megmutatom. Felségednek
 6 III |    kifejezését örömének.~- Vigyázz! Majd szólunk anyánknak! - fenyegették
 7 IV  |            oka szomorúnak lenni. De majd megtudod, ha nagyobb leszel.~~
 8 V   |           elrejteni. Remélték, hogy majd elmúlnak a háborús esztendők,
 9 V   |     hallgatta a költő szavait:~- Én majd megtalálom a csodatevő Margitot,
10 VI  |           azt vágni hamarosan. A fa majd beforrja a sebet.~~
11 IX  |             vízszínéig, vontassanak majd felfelé, könnyen nekivágódhattak
12 X   |             selymes hímpor, amelyet majd a virágok kelyhéből szerez,
13 X   |          vőlegénye lovagol. Egyszer majd eljön értem egy tűzszemű,
14 X   |           is lehet hordani? Hogyne, majd elkoptatom! Aranyból van
15 XIII|          odúba vitt. Ez az odú lesz majd a fészek, ahol a gyermekeiket
16 XIII|      valahol, csak neked nincsen.~- Majd lesz nekem is, csak a szakállas
17 XIII|        idegen verebet a faodúból.~- Majd adok én neked, te kis tolvaj!~
18 XIV |           nótájára, a verbunkosra - majd ha a vajda jelt ad ezüstgombos
19 XIV |             atyám temetésére. Aztán majd egy szomorúbb, bánatosabb
20 XIV |           fúltak valamennyien, hogy majd meghasadt a szívük.~Hiába
21 XIV |        mondhatok...~- A kolostorban majd imádkozni fogok önért, Kármán
22 XIV |           hallgatok fájdalmamról.~- Majd a kolostorban megerősödik
23 XIV |            lépcsőjéről jobban látom majd az embereket és a világot,
24 XIV |          vissza az életbe. És akkor majd a távolból az én imádságom
25 XIV |    elviselhesse lelke fájdalmát. Ha majd gyógyulni kezd a seb szívében,
26 XIV | boldogságukat. Egy levelet találnak majd párnám alatt, ha én eltűnök,
27 XIV |         félelmetes útra, ő hozza el majd a hírt a szigeten maradottaknak,
28 Utoh|           az a sok emelet? Ki lakik majd a százon felüli szobákban,
29 Utoh|          egy magyar főispán, akiről majd azt mondják a halotti beszédben,
30 Utos|             hatályon kívül helyezik majd az országot megcsonkító
31 Utos|          alagúttal később visszatér majd egyik legizgalmasabb regényében