1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3011
Part
1001 V | ellendülnek a felszéllel a tájról, ahol késő őszig
1002 V | Mindnyájunk megújhodása: a tavasz - rebegte a költő. -
1003 V | megújhodása: a tavasz - rebegte a költő. - Amerre a tavasz
1004 V | rebegte a költő. - Amerre a tavasz jár: onnan szélűzte
1005 V | szélűzte fellegként oson tova a szomorúság, a bánat. A tél
1006 V | oson tova a szomorúság, a bánat. A tél sötét hadaival
1007 V | tova a szomorúság, a bánat. A tél sötét hadaival északnak
1008 V | talán még ott áll lesben a messzire látszó szigeteken,
1009 V | mintha arra számítana, hogy a gyengéd tavasznak nincs
1010 V | Ó, hogy szeretne őkelme a vad északi szél szárnyán
1011 V | szárnyán visszanyargalni a Dunán, és kiverni a szigetről
1012 V | visszanyargalni a Dunán, és kiverni a szigetről mindent, ami a
1013 V | a szigetről mindent, ami a tavaszi gyengédséget, a
1014 V | a tavaszi gyengédséget, a kikeleti örömet hirdeti.
1015 V | kikeleti örömet hirdeti. A tél az emberek örökös ellensége.
1016 V | emberek örökös ellensége. Ő az a gonosz lélek, aki csak a
1017 V | a gonosz lélek, aki csak a pusztulásban, a halálban
1018 V | aki csak a pusztulásban, a halálban leli örömét. Ámde
1019 V | halálban leli örömét. Ámde a tavasszal nem bír el a tél.
1020 V | Ámde a tavasszal nem bír el a tél. Vékony fűzfavesszőkkel
1021 V | fűzfavesszőkkel kötözi meg a szörnyeteget, ibolyaszálakkal
1022 V | ibolyaszálakkal erősíti meg a köteléket, amely ibolyaszálak
1023 V | amely ibolyaszálak erősebbek a legvastagabb hajókötélnél.
1024 V | legvastagabb hajókötélnél. És a mormogó, dühöngő telet úgy
1025 V | egyszerre kívül találja magát a küszöbön.~A tavasz csak
1026 V | találja magát a küszöbön.~A tavasz csak látszólag olyan
1027 V | között az ő karjaiban van a legtöbb erő. Neki nemcsak
1028 V | hanem újra kell építeni a földet az ellenség rombolása
1029 V | Csízek, cinkék ugráltak a fagallyakon, és csodálatos
1030 V | amelyeket csak tavaszkor tudnak a madarak. A stiglicek kitárták
1031 V | tavaszkor tudnak a madarak. A stiglicek kitárták farktollaikat,
1032 V | kitárták farktollaikat, mint a legyezőket. A cinkéknek
1033 V | farktollaikat, mint a legyezőket. A cinkéknek szavuk volt minden
1034 V | amelyen végigugráltak. A rigók, amelyek Szent Margit
1035 V | Karcsú lábaikon végigfutottak a réteken, fénylő szemük kivillant
1036 V | fénylő szemük kivillant a bokrok alól, farkollóikat,
1037 V | alól, farkollóikat, mint a tavasz kis zászlócskáit,
1038 V | futamodás közben.~Ebben a percben Máriási Ilona hangosan
1039 V | hangosan felkiáltott: - Gonosz!~A még lombtalan fák között
1040 V | közé.~Úgy rohant elő, mint a lesből a haramia, zuhant
1041 V | rohant elő, mint a lesből a haramia, zuhant a magasból,
1042 V | lesből a haramia, zuhant a magasból, mint a leesett
1043 V | zuhant a magasból, mint a leesett kő, siklott, mint
1044 V | leesett kő, siklott, mint a tűzsugár.~Egy vércse volt,
1045 V | vércse volt, amely megzavarta a madarak tavaszi istentiszteletét.
1046 V | Bizonyosan régen keringett már a fák felett, mielőtt kiválasztotta
1047 V | mielőtt kiválasztotta volna a támadás tárgyát, egy kis
1048 V | mellényes madárkát, amely a fa derekához lapulva szokott
1049 V | járni-kelni. Hasznos madárka. A magatehetetlen fákat azoktól
1050 V | tisztítja meg, amely férgek a legerősebb fákon is halálos
1051 V | Sohase növekedhetnének meg a fák e madárka nélkül. Ő
1052 V | fák e madárka nélkül. Ő a fáknak a háziorvosa.~És
1053 V | madárka nélkül. Ő a fáknak a háziorvosa.~És a vércse
1054 V | fáknak a háziorvosa.~És a vércse éppen ezt a madárkát
1055 V | háziorvosa.~És a vércse éppen ezt a madárkát választotta ki
1056 V | választotta ki zsákmányának.~A vércse már hozzácsapott
1057 V | vércse már hozzácsapott a madárkához, midőn Ilona
1058 V | midőn Ilona felkiáltott. És a vércse eltévesztette a máskor
1059 V | És a vércse eltévesztette a máskor halálos biztonságú
1060 V | biztonságú hóhérvágást.~A madár olyan kicsinyre kuporodott
1061 V | olyan kicsinyre kuporodott a fa kérgén, hogy akkora se
1062 V | egy gyermeknek az ökle.~A vércse még egyszer támadott,
1063 V | még egyszer támadott, de a madarat már nem talált a
1064 V | a madarat már nem talált a helyén. A madárka oly gyorsan
1065 V | már nem talált a helyén. A madárka oly gyorsan ereszkedett
1066 V | oly gyorsan ereszkedett le a fáról, mint a cirkuszi légtornász
1067 V | ereszkedett le a fáról, mint a cirkuszi légtornász a magasból.~
1068 V | mint a cirkuszi légtornász a magasból.~Ámde a rabló utána
1069 V | légtornász a magasból.~Ámde a rabló utána vetette magát.~
1070 V | magát.~Vijjogva kergette a menekülő madarat, éles csőrét
1071 V | kitágultak, félelmetes volt ez a villámként vágtató nagy
1072 V | villámként vágtató nagy madár a fák alatt...~Minden énekesmadár
1073 V | énekesmadár elhallgatott a környéken. Kis szívük megdermedt
1074 V | környéken. Kis szívük megdermedt a félelemtől. Magukban bizonyosan
1075 V | De Ilonának helyén volt a szíve.~Miután kiáltásával
1076 V | kiáltásával nem tudta elzavarni a rablót, hirtelen felkapott
1077 V | amely lábai előtt hevert, és a vércse felé dobta.~Olyan
1078 V | dobta.~Olyan szerencsés volt a kődobás, hogy a vércsét
1079 V | szerencsés volt a kődobás, hogy a vércsét eltalálta.~A szürke
1080 V | hogy a vércsét eltalálta.~A szürke rabló hirtelen megfordult,
1081 V | gyors iramban elmenekült a fák alatt. Kivágódott, ahol
1082 V | Kivágódott, ahol rést talált a gallyak között, és eltűnt
1083 V | gallyak között, és eltűnt a messziségben:~- A sziget
1084 V | eltűnt a messziségben:~- A sziget csúcsán áll egy százesztendős
1085 V | százesztendős vén szilfa. Annak a csúcsán fészkel a vércsepár,
1086 V | Annak a csúcsán fészkel a vércsepár, amely rettegésben
1087 V | amely rettegésben tartja a Margitsziget madarait. Ha
1088 V | velük - szólt Máriási Ilona.~A költő nem felelt, a földet
1089 V | Ilona.~A költő nem felelt, a földet nézte a romfal tövében,
1090 V | nem felelt, a földet nézte a romfal tövében, mintha felfedezett
1091 V | valamit.~Egy kútgödörnek a maradványa tűnt fel a romok
1092 V | kútgödörnek a maradványa tűnt fel a romok között.~- Régi könyvekben
1093 V | könyvekben sokszor olvastam erről a kútról, de magam még sohasem
1094 V | sohasem láttam - szólalt meg a költő, miután huzamosabb
1095 V | huzamosabb ideig szemlélte a félig eltemetett kutat.~
1096 V | eltemetett kutat.~Szó van erről a régi kútról még a kincsásók
1097 V | erről a régi kútról még a kincsásók könyvében is,
1098 V | könyvében is, de tudnak róla a legrégibb csíziókönyvek
1099 V | legrégibb csíziókönyvek is.~A kincsásók könyvében az van
1100 V | könyvében az van mondva erről a kútról, hogy fenekén egy
1101 V | megszólal, és megmutatja az utat a jámbor életű, istenfélő
1102 V | még senki se akadt, aki a harang szavát hallhatta
1103 V | szavát hallhatta volna.~A domonkosrendi szerzetesek
1104 V | szerzetesek ugyanis, mikor a Mohács alól a Duna mentén
1105 V | ugyanis, mikor a Mohács alól a Duna mentén felfelé nyomakodó
1106 V | lettek volna biztonságban a kincsek. A törökön kívül
1107 V | biztonságban a kincsek. A törökön kívül mindenfelé
1108 V | országban, amelyek kifosztották a jámbor utasokat.~A szerzetesek
1109 V | kifosztották a jámbor utasokat.~A szerzetesek tehát jobbnak
1110 V | szerzetesek tehát jobbnak vélték a kolostori kincset a szigeten
1111 V | vélték a kolostori kincset a szigeten hagyni és elrejteni.
1112 V | Remélték, hogy majd elmúlnak a háborús esztendők, egykor
1113 V | magukénak, hanem az egyházénak.~A legenda szerint abban a
1114 V | A legenda szerint abban a mély kútban, amely a kolostort
1115 V | abban a mély kútban, amely a kolostort ivóvízzel ellátta,
1116 V | állítólag egy rejtekút vezetett a Duna alatt a folyam túlsó
1117 V | rejtekút vezetett a Duna alatt a folyam túlsó oldalára, halmozták
1118 V | oldalára, halmozták fel a kincseket.~Legelsőnek a
1119 V | a kincseket.~Legelsőnek a zárda ezüstharangját bocsátották
1120 V | ezüstharangját bocsátották a mélységbe, amely harang
1121 V | hangjával meggyógyította a nagybetegeket, megvigasztalta
1122 V | nagybetegeket, megvigasztalta a haldoklókat, megmutatta
1123 V | ugyanide eresztgették le a kincseket, drágaságokat,
1124 V | királynék ajándékoztak a kolostornak. Híres gyöngyökből
1125 V | való rózsafüzérei voltak a dominikánusoknak, amelyeket
1126 V | imádkozás közben sem vettek a kezükbe, mert hitvallásuk
1127 V | ajándékozták koronáikat, amelyeket a kolostorban őriztek. Az
1128 V | idekívánkozott. Gazdag volt a domonkosok kincstára.~És
1129 V | domonkosok kincstára.~És az a sok kincs ebbe a kútba került,
1130 V | És az a sok kincs ebbe a kútba került, midőn a szerzetesek
1131 V | ebbe a kútba került, midőn a szerzetesek a török előtt
1132 V | került, midőn a szerzetesek a török előtt menekültek.~
1133 V | török előtt menekültek.~A domonkosok sohasem tértek
1134 V | vissza régi otthonukba. Sem a papok, sem az apácák nem
1135 V | apácák nem láthatták többé a nagy fákat, amelyeket ők
1136 V | időnként most is felássák a szigetet a dominikánusok
1137 V | most is felássák a szigetet a dominikánusok kincsei után,
1138 V | de sohase talált senki a kincsekből.~Az apácák a
1139 V | a kincsekből.~Az apácák a kolostorukból csupán Margit
1140 V | márványkoporsóban, és épen maradt.~A legenda szerint olyan illata
1141 V | királyleány holttestének, mint a rózsának. A sziget rózsafái,
1142 V | holttestének, mint a rózsának. A sziget rózsafái, amelyeknek
1143 V | csodálatos illata messzire belepi a Duna mindkét partját, Margit
1144 V | vitték magukkal az apácák a török elől való menekülésükben.~-
1145 V | Pozsony: egy-egy állomása volt a bujdosóknak. Nagyváradon
1146 V | de mire Pozsonyba értek, a holttest eltűnt. Egy szent
1147 V | Egy szent legenda szerint a holttest egy éjszakán kiszállt
1148 V | az apácákat. Visszatért a szigetre, régi sírhelyére,
1149 V | se tudja, merre fekszik a szent királyleány.~~Máriási
1150 V | elgondolkozva hallgatta a költő szavait:~- Én majd
1151 V | szavait:~- Én majd megtalálom a csodatevő Margitot, mert
1152 V | meggyőződéssel. Ő itt van most is a szigeten.~~
1153 VI | VI. FEJEZET~A Hét testvérek fája~Midőn
1154 VI | testvérek fája~Midőn elhaladtak a nádorispán kastélya mellett,
1155 VI | nádorispán kastélya mellett, a magas termetű, napbarnított
1156 VI | napbarnított férfiú még mindig a rózsafái között kertészkedett.~
1157 VI | rózsafái között kertészkedett.~A költő halkan Ilonának súgta:~-
1158 VI | József, Magyarország nádora.~A kék kertészkötényes, szalmakalapos
1159 VI | zászlósurára. Sáros volt a két keze az ültetéstől.
1160 VI | ültetéstől. Ő ültette azokat a szomorúfűzfákat a régi kút
1161 VI | azokat a szomorúfűzfákat a régi kút környékén. Valamint
1162 VI | már sok ezer rózsafa van a szigeten, amelyet őszidőben
1163 VI | őszidőben hozzáértő kertészek a közelgő tél elől úgy rejtenek
1164 VI | közelgő tél elől úgy rejtenek a földbe, hogy a legnagyobb
1165 VI | rejtenek a földbe, hogy a legnagyobb fagy se árt nekik.
1166 VI | árt nekik. Meghajlítják a rózsafát, mint az íjat,
1167 VI | rózsafát, mint az íjat, és a rózsafa fejét földdel, szalmával,
1168 VI | meghajlított rózsafákkal a sziget közepe.~De akkoriban
1169 VI | közepe.~De akkoriban még csak a régi kastély körül voltak
1170 VI | József nádor ültetgetett.~A nádor nemcsak az országos
1171 VI | országos ügyeket, de még a háborús táborozást is otthagyta,
1172 VI | otthagyta, mikor tavaszi időben a kerti munka ideje elkövetkezett.
1173 VI | munka ideje elkövetkezett. A kertészet szenvedélye a
1174 VI | A kertészet szenvedélye a nádorok családjában apáról
1175 VI | családjában apáról fiúra szállt. A boldogult emlékezetű József
1176 VI | emlékezetű József főhercegnek (a magyar honvédség főparancsnokának)
1177 VI | főparancsnokának) már nemcsak a Margitszigeten volt rózsáskertje,
1178 VI | nemesebb szenvedély, mint a jó Isten országában, a virágok
1179 VI | mint a jó Isten országában, a virágok és a fák között
1180 VI | országában, a virágok és a fák között foglalatoskodni.~~
1181 VI | között foglalatoskodni.~~És a múlt század nemes költője,
1182 VI | múlt század nemes költője, a magyar Werther, aki a német
1183 VI | költője, a magyar Werther, aki a német Goethe leghűbb fia
1184 VI | akkoriban Pest-Budán, amikor a nagy germán költőt még senki
1185 VI | talált egy pihenőhelyet, a szivattyús kút peremét,
1186 VI | szivattyús kút peremét, ahol a margitszigeti délutánt méltó
1187 VI | legnagyobb korszaka volt a tizenkilencedik század kezdete
1188 VI | tizenkilencedik század kezdete abban a viszonylatban, amely a férfiak
1189 VI | abban a viszonylatban, amely a férfiak és nők közötti társalgást
1190 VI | Valóban azért képezték magukat a férfiak, hogy testi-lelki
1191 VI | társaságban. (Kármán - "a magyar Werther", mint kortársai
1192 VI | nevezték - valóban tudott azon a nyelven, amely nyelvészeti
1193 VI | korabeli "széplélekben".)~A nádorispán kertje alatt
1194 VI | mivel töltse idejét itt, a Szent Margit szigetén, ha
1195 VI | meglepnék az unalom órái. A fák, a növények, állatok
1196 VI | meglepnék az unalom órái. A fák, a növények, állatok sohasem
1197 VI | ember volt az első, aki a nagy természetben unatkozni
1198 VI | természetben unatkozni kezdett. A természettel való barátkozás
1199 VI | unalmi lehetőségnek. Miután a természet mindig él, mindig
1200 VI | mindig megtalálhatja azt a hű barátot.~A kertésznek
1201 VI | megtalálhatja azt a hű barátot.~A kertésznek megvannak a maga
1202 VI | A kertésznek megvannak a maga saját külön örömei
1203 VI | emberektől valók, hanem a nagy természettől.~A jó
1204 VI | hanem a nagy természettől.~A jó kertész még télen is
1205 VI | süvöltöz az északnyugati szél a budai hegykoszorú felől,
1206 VI | hegykoszorú felől, fehérek a hegytetők a túlsó parton,
1207 VI | felől, fehérek a hegytetők a túlsó parton, a Dunán a
1208 VI | hegytetők a túlsó parton, a Dunán a felső-magyarországi
1209 VI | a túlsó parton, a Dunán a felső-magyarországi folyók
1210 VI | jegét és havát sodorják elé a hullámok, amikor a jó kertész
1211 VI | sodorják elé a hullámok, amikor a jó kertész már elkezdi a
1212 VI | a jó kertész már elkezdi a maga tennivalóját az ő kis
1213 VI | országában.~Januárban kezdődik a fák megtisztogatása.~A fák
1214 VI | kezdődik a fák megtisztogatása.~A fák is olyanok, mint az
1215 VI | mindenféle betegségeknek. A nem gondozott fa idő előtt
1216 VI | fa idő előtt meghal, mint a beteg, aki nélkülözi a kellő
1217 VI | mint a beteg, aki nélkülözi a kellő ápolást.~És ezek a
1218 VI | a kellő ápolást.~És ezek a szigeti fák oly szelídek,
1219 VI | hogy szinte maguk közlik a kertésszel a betegségüket.
1220 VI | maguk közlik a kertésszel a betegségüket. Messzire kinyújtják
1221 VI | gallyaikat, szinte hívogatják a kertész fűrészét. Jó dolog
1222 VI | dolog az: zúzmarás télen a kályha mellett üldögélni,
1223 VI | üldögélni, és az udvarról a favágók kopácsolását hallgatni.
1224 VI | kopácsolását hallgatni. De még jobb a közelgő enyhe időjárást
1225 VI | közelgő enyhe időjárást a szabadban tölteni, midőn
1226 VI | szabadban tölteni, midőn a kertészek fűrésze olyan
1227 VI | hangokat ád, mintha magát a zord telet fűrészelnék ketté.~
1228 VI | telet fűrészelnék ketté.~És a fák beteg gallyai nemcsak
1229 VI | olyanféleképpen jelentkeznek, hogy a szélben letöredeznek a kertész
1230 VI | hogy a szélben letöredeznek a kertész feje felett. A jó
1231 VI | letöredeznek a kertész feje felett. A jó kertész megfigyeli azokat
1232 VI | kertész megfigyeli azokat a fákat, amelyekre a varjak
1233 VI | azokat a fákat, amelyekre a varjak szeretnek telepedni
1234 VI | pirosló alkonyaton. Azoknak a fáknak a koronája bizonyosan
1235 VI | alkonyaton. Azoknak a fáknak a koronája bizonyosan tele
1236 VI | tele van elszáradt ágakkal, a fák kihullott hajszálaival,
1237 VI | hajszálaival, amelyektől a kertésznek kötelessége megszabadítani
1238 VI | kötelessége megszabadítani a fát, hogy az kellően tudjon
1239 VI | kellően tudjon lélegzeni a finom, éltető tavaszi áramlásból.~
1240 VI | éltető tavaszi áramlásból.~A szigeten mindig nagy fák
1241 VI | segítségével tudtak felkapaszkodni a kertészlegények. Néha olyan
1242 VI | is felmennek, ahova csak a varjú tud szállni.~A legnagyobb
1243 VI | csak a varjú tud szállni.~A legnagyobb fa, a tányérlevelű
1244 VI | szállni.~A legnagyobb fa, a tányérlevelű platánfa (boglárfa),
1245 VI | tányérlevelű platánfa (boglárfa), a nádorispán kertjében volt.
1246 VI | nádorispán kertjében volt. Ez a fa lehetett tán ezeresztendős
1247 VI | alatt, talán éppen együtt a honfoglaló magyarokkal.
1248 VI | magyarokkal. Harminc méter volt a magassága, a törzse pedig
1249 VI | méter volt a magassága, a törzse pedig olyan, hogy
1250 VI | tudja átölelni.~Itt állt a hétágú fa ezer esztendő
1251 VI | idők óta együtt viselte a nemzettel a balsorsot. Krónikák
1252 VI | együtt viselte a nemzettel a balsorsot. Krónikák vannak
1253 VI | Krónikák vannak arról, hogy a fa mindig megérezte, ha
1254 VI | fa mindig megérezte, ha a magyar nemzetet veszedelem
1255 VI | veszedelem fenyegette... A tatárjárás alatt hirtelen
1256 VI | alatt hirtelen derékba tört a fa, a szélvész elragadta
1257 VI | hirtelen derékba tört a fa, a szélvész elragadta koronáját,
1258 VI | hatalmas lombozatát. Csak a puszta törzs maradt a helyén.~
1259 VI | Csak a puszta törzs maradt a helyén.~Amint kitakarodtak
1260 VI | helyén.~Amint kitakarodtak a tatárok: a fa ismét életre
1261 VI | kitakarodtak a tatárok: a fa ismét életre ébredt,
1262 VI | életre ébredt, mint akár a szegény magyar nemzet. Lombosodni,
1263 VI | mintegy örök példájára a honfoglaló hét vezéreknek.~
1264 VI | Második szerencsétlenség a mohácsi vész napján érte
1265 VI | mohácsi vész napján érte a napkeleti boglárfát.~Az
1266 VI | napjain, rettenetes vihar dúlt a Duna felett. A vihar malmokat
1267 VI | vihar dúlt a Duna felett. A vihar malmokat szakított
1268 VI | letépte az ezüstharangot a margitszigeti szerzetesek
1269 VI | tornyából, és kidöntötte a hétágú fát a sziget közepén.
1270 VI | kidöntötte a hétágú fát a sziget közepén. A krónika
1271 VI | hétágú fát a sziget közepén. A krónika szerint olyant dördült
1272 VI | krónika szerint olyant dördült a fa, amikor a vihar kitörte,
1273 VI | olyant dördült a fa, amikor a vihar kitörte, mintha ágyúkat
1274 VI | szentül hitték, hogy hallották a Mohács alól feldörgő ágyúkat.~
1275 VI | alól feldörgő ágyúkat.~Ámde a vén fa kiheverte a mohácsi
1276 VI | Ámde a vén fa kiheverte a mohácsi vészt is, mint akár
1277 VI | mohácsi vészt is, mint akár a magyar nemzet. Amikor a
1278 VI | a magyar nemzet. Amikor a törökök kitakarodtak Budáról,
1279 VI | törökök kitakarodtak Budáról, a basák elhagyták margitszigeti
1280 VI | margitszigeti nyári lakjaikat: a szigetre tóduló pesti és
1281 VI | budai polgárok már ismét a régi nagyságában, hétágra
1282 VI | árvíz, jég, villámcsapás is a nagy fát, néha úgy látszott,
1283 VI | többé nem ébredhet fel, de a vén fa minden alkalommal
1284 VI | minden alkalommal kiheverte a sorscsapásokat, mint akár
1285 VI | sorscsapásokat, mint akár a magyarság, amelyet ugyancsak
1286 VI | ugyancsak annyi balsors ért. ~A hét testvérek fája, a magyar
1287 VI | A hét testvérek fája, a magyar nemzet fája.~Bezzeg
1288 VI | fája.~Bezzeg volt gondja a nádorispánnak, hogy a vén
1289 VI | gondja a nádorispánnak, hogy a vén fát vegye elő legelőször,
1290 VI | midőn tavaszi munkára kerül a sor. Nem kerülte el a figyelmét,
1291 VI | kerül a sor. Nem kerülte el a figyelmét, ha a harkály
1292 VI | kerülte el a figyelmét, ha a harkály sűrűn látogatta
1293 VI | harkály sűrűn látogatta a hét testvérek fáját. A harkály
1294 VI | látogatta a hét testvérek fáját. A harkály jó kalauza a kertésznek.
1295 VI | fáját. A harkály jó kalauza a kertésznek. Megmutatja,
1296 VI | Megmutatja, hol férgesedik a fa. És ha nem lehet a férgektől
1297 VI | férgesedik a fa. És ha nem lehet a férgektől megszabadítani
1298 VI | kell azt vágni hamarosan. A fa majd beforrja a sebet.~~
1299 VI | hamarosan. A fa majd beforrja a sebet.~~
1300 VII | VII. FEJEZET~Tavasz a szigeten~Amikor a Duna felett
1301 VII | Tavasz a szigeten~Amikor a Duna felett felszállt az
1302 VII | Duna felett felszállt az a tavaszi légáramlás, amely
1303 VII | aranyos felhő mögül tűnnek fel a budai házak, Nagyboldogasszony
1304 VII | Buda városából kiemelkedik: a nagy fák hangos szóval jelentették,
1305 VII | jelentették, hogy megkezdődött a tavasz.~Mintha a dermedt
1306 VII | megkezdődött a tavasz.~Mintha a dermedt vérkeringés kezdené
1307 VII | meg folytatólagos útját a fák kérge alatt, mintha
1308 VII | jelentené egy kis szellem, amely a fák koronái között gubbaszt,
1309 VII | koronái között gubbaszt, mint a matróz az árbockosárban,
1310 VII | árbockosárban, hogy látja közelegni a tavaszt, arról dél felől,
1311 VII | arról dél felől, amerre a Duna folyik, mintha felébrednének
1312 VII | egymásnak, hogy mit álmodtak a hótakaró alatt, amíg az
1313 VII | északi szél garázdálkodott a szigeten: hangos kurrogás
1314 VII | hangos kurrogás hallatszik a szigeten. A magasban darvak
1315 VII | kurrogás hallatszik a szigeten. A magasban darvak vonulnak,
1316 VII | veszik első énekleckéjüket a mindig hallgató vén fák...
1317 VII | vén fák... hinnéd, hogy a képzelet játszik veled.~
1318 VII | tavaszkor megszólalnak a vén fák Szent Margit szigetén.~
1319 VII | fákkal, hallgatag ősökkel, a tél pattogó rőzselángjaival,
1320 VII | pattogó rőzselángjaival, a szívringató magánnyal, a
1321 VII | a szívringató magánnyal, a kerti utakkal, amelyeket
1322 VII | amelyeket oly mélyen betemetett a havazás, hogy néha a házból
1323 VII | betemetett a havazás, hogy néha a házból se lehetett kilépni...
1324 VII | sírdogálását, megnyugodtam a hervadásban, messzire elkísértem
1325 VII | elkísértem tekintetemmel a lehullott faleveleket, amelyek
1326 VII | Szentendre felől közelgett a hódító tél. Voltam szelíd,
1327 VII | tél. Voltam szelíd, mint a bokrok alján elgondolkozva
1328 VII | rigó (amely nagyon szereti a szigetet), mikor mereng
1329 VII | szigetet), mikor mereng a nyár elmúlásán; voltam víg,
1330 VII | elmúlásán; voltam víg, mint a cinke, amely oly gyermekes
1331 VII | gyermekes örömmel érkezik meg a budai hegyek közül egy novemberi
1332 VII | és meggondolkozott, mint a tél, amely a régi ház kéményeiből
1333 VII | meggondolkozott, mint a tél, amely a régi ház kéményeiből halkan
1334 VII | de voltam fürge is, mint a nyúl, amely a tavasz zsengéinek
1335 VII | fürge is, mint a nyúl, amely a tavasz zsengéinek megkóstolására
1336 VII | hogyan szólongatják egymást a régi fák, mint öreg katonák
1337 VII | öreg katonák csata után.~A nádorispán a hét testvérek
1338 VII | csata után.~A nádorispán a hét testvérek fája után
1339 VII | testvérek fája után elővette a sziget többi fáit is.~Volt
1340 VII | Volt itt sok fa, amely a török hódoltság emlékéből
1341 VII | emlékéből maradt itt, amelyet a budai basák kertészei ültettek
1342 VII | magvakból, oltványokból.~A törökök szent fája, a tulipánfa
1343 VII | oltványokból.~A törökök szent fája, a tulipánfa ugyancsak sok
1344 VII | példányban volt feltalálható a szigeten. És nemcsak a szemet
1345 VII | feltalálható a szigeten. És nemcsak a szemet gyönyörködtette virágaival,
1346 VII | Messzi vidékről eljártak a lázbeteg törökök a margitszigeti
1347 VII | eljártak a lázbeteg törökök a margitszigeti tulipánfához,
1348 VII | elmúlott lázas betegségük.~A Szent Margit-kolostor romjainak
1349 VII | romjainak közepén, mintha csak a kegyes zárdaszűzek emlékezetére
1350 VII | csupa különleges ritkaságai a kertészetnek, amelynek megcsodálására
1351 VII | országokból is eljöttek a kertészek.~De talán valamennyinél
1352 VII | valamennyinél szebb példányok a tölgyek, amelyeknek maradékai
1353 VII | maradékai manapság is láthatók a kolostor környékén.~És a
1354 VII | a kolostor környékén.~És a Duna partjai felé ott lengetik
1355 VII | partjai felé ott lengetik a szélben síró gallyaikat
1356 VII | szélben síró gallyaikat azok a szomorúfüzek, amelyek alatt
1357 VII | szomorúfüzek, amelyek alatt a hagyomány szerint Toldi
1358 VII | nyugvóhelyet talált, miután a halál megváltotta szenvedéseitől
1359 VII | megváltotta szenvedéseitől a Margit-kolostorban.~Arany
1360 VII | költeményét Toldiról, ámde a szigeti szomorúfűzek alatt
1361 VII | nyugodott Piroska, akiről a költő így emlékezett meg: ~"
1362 VII | árnyékolják az apáca-szüzet."~A nádorispánnak tavaszkor
1363 VIII| VIII. FEJEZET~Levél a nyárfa héján~Máriási Ilona
1364 VIII| találkozott József nádorral, midőn a legkedvesebb munkájával:
1365 VIII| legkedvesebb munkájával: a vasfa megtisztításával volt
1366 VIII| megtisztításával volt elfoglalva.~A vasfa arról nevezetes, hogy
1367 VIII| korában kezd virágozni. És a szigeti vasfa ezen a télen
1368 VIII| És a szigeti vasfa ezen a télen múlt el kilencvenkilenc
1369 VIII| esztendős. Elképzelhető, hogy a szenvedélyes kertész, a
1370 VIII| a szenvedélyes kertész, a nádor, mily szorgalmas gondossággal
1371 VIII| szorgalmas gondossággal vigyázott a vasfára.~Ugyan kinek adatik
1372 VIII| láthatni? Ritka ember, még a kertészek között is, aki
1373 VIII| kertészek között is, aki a vasfát kivirágozni látja.~
1374 VIII| vasfát kivirágozni látja.~A nádorispán kezében hosszú
1375 VIII| darab ideig észre sem vette a leánykát, aki csendesen,
1376 VIII| csendesen, illedelmesen nézte a nádor munkálkodását.~- Ki
1377 VIII| kérdezte József nádor, amikor a piruló leánykát szemügyre
1378 VIII| Máriási Ilona megmondta a nevét.~- Ismerlek - felelte
1379 VIII| nevét.~- Ismerlek - felelte a nádor. - Ott laktok édesanyáddal
1380 VIII| édesanyáddal nem messzire a Margit-kolostortól. Az én
1381 VIII| Margit-kolostortól. Az én seregemben, a magyar nemesi felkelők között
1382 VIII| hívnak.~- Ő az én édesatyám.~A nádorispán most már figyelmesebben
1383 VIII| figyelmesebben vette szemügyre a leánykát. Megkérdezte, hogy
1384 VIII| Megkérdezte, hogy mióta lakik a szigeten, mikor kapott édesatyjáról
1385 VIII| szenvedélyes kertész módjára a szigeti növényzetre terelte
1386 VIII| szigeti növényzetre terelte a beszédet a jó nádorispán.~-
1387 VIII| növényzetre terelte a beszédet a jó nádorispán.~- Ennek a
1388 VIII| a jó nádorispán.~- Ennek a fának neve és ismertetése,
1389 VIII| körül íme foglalkozom, még a híres, nevezetes debreceni
1390 VIII| Füvészkönyvben sincs benne.~Az a neve ennek a fának magyarul:
1391 VIII| sincs benne.~Az a neve ennek a fának magyarul: vasfa, latinul:
1392 VIII| Észak-Amerikában, azokban a csodálatos őserdőkben szokott
1393 VIII| megteremni, amely őserdőknek a növényzetét még ma sem ismeri
1394 VIII| ismeri teljes pontossággal a tudomány. Ki tudná, hogy
1395 VIII| kalandos úton-módon került a messzi világrészből a vasfa
1396 VIII| került a messzi világrészből a vasfa a Margitszigetre.
1397 VIII| messzi világrészből a vasfa a Margitszigetre. Igaz, hogy
1398 VIII| földjét, de tudomásom szerint a Margitsziget lakói közül
1399 VIII| magával hozhatta volna ennek a nevezetes fának az oltványát.
1400 VIII| legalább százesztendős ez a fa. Abban az időben verte
1401 VIII| verte ki Lotaringiai Károly a törököt Magyarországból.
1402 VIII| Magyarországból. Lehetséges, hogy a törökverő hadvezér seregében
1403 VIII| amerikai vasfa oltványát.~- A vasfa megnő huszonkét méter
1404 VIII| huszonkét méter magasra is. A levelei pedig, amelyek a
1405 VIII| A levelei pedig, amelyek a fa koronája körül nőnek,
1406 VIII| szűkiben van édesanyád otthona a szappannak, csak jöjjön
1407 VIII| szappannak, csak jöjjön a vasfához. E fa lehullott
1408 VIII| lehet ruhát mosni, mint a legfinomabb szappannal.
1409 VIII| legfinomabb szappannal. Ám ha a kávétok van fogyatékán,
1410 VIII| fogyatékán, akkor is segít a vasfa. A leveleiből könnyűszerrel
1411 VIII| akkor is segít a vasfa. A leveleiből könnyűszerrel
1412 VIII| éppen olyan ízletes, mint a valódi kávé.~Amíg beszélt
1413 VIII| valódi kávé.~Amíg beszélt a jó nádorispán, befejezte
1414 VIII| nádorispán, befejezte munkáját a fa körül, és újabb fát keresett,
1415 VIII| Nem is csodálkozott, hogy a leányka nyomon követi. Azt
1416 VIII| követi. Azt hitte, hogy a leányka éppen olyan szenvedélyesen
1417 VIII| olyan szenvedélyesen szereti a kertészkedést, mint ő maga.~
1418 VIII| magasra emelte koronáját.~- A sziget legrégibb fája tudomásom
1419 VIII| fája tudomásom szerint.~A szilfától a gyertyánfákig
1420 VIII| tudomásom szerint.~A szilfától a gyertyánfákig jártak, mely
1421 VIII| oly egyenesen nőnek, mint a gyertyaszál. Hatalmas példányok
1422 VIII| példányok voltak belőle a szigeten.~- Tudományos néven
1423 VIII| Amerikából, Ázsiából jöttek ők is a szigetre - mondá a nádorispán.~
1424 VIII| ők is a szigetre - mondá a nádorispán.~És sorba járták
1425 VIII| nádorispán.~És sorba járták a platánokat, a sátorfákat,
1426 VIII| sorba járták a platánokat, a sátorfákat, a fenyőket,
1427 VIII| platánokat, a sátorfákat, a fenyőket, a különböző törpe
1428 VIII| sátorfákat, a fenyőket, a különböző törpe fákat (melyeknek
1429 VIII| melyeknek hazája Japán), és a jó nádornak minden fáról
1430 VIII| fáról volt mondanivalója a leánykának.~Nem csalódtak
1431 VIII| botanikusai közé sorozták. A legtanultabb kertész se
1432 VIII| tudott volna többet mondani a ritka szép fákról.~Hát még
1433 VIII| ritka szép fákról.~Hát még a rózsákról mennyi elbeszélnivalója
1434 VIII| mennyi elbeszélnivalója volt a nádorispánnak. A sziget
1435 VIII| elbeszélnivalója volt a nádorispánnak. A sziget rózsakertjét már
1436 VIII| idejében növekedett meg a rózsatők száma körülbelül
1437 VIII| száma körülbelül ötezerre. A föld legnemesebb rózsái
1438 VIII| De még korai volt az idő. A rózsák még téli álmukat
1439 VIII| aludták.~Beszélgetés közben a jó nádorispán csak arra
1440 VIII| hogy ugyancsak kongatják a harangot az óbudai parton.~
1441 VIII| harangot az óbudai parton.~Ez a harangkongatás tudvalevőleg
1442 VIII| hogy valaki át akar jönni a szigetre, csónakot hív.~
1443 VIII| szigetre, csónakot hív.~A nádor tenyerét a szeme elé
1444 VIII| csónakot hív.~A nádor tenyerét a szeme elé emelte, amint
1445 VIII| elé emelte, amint átnézett a verőfényes partra.~- Az
1446 VIII| partra.~- Az ebédemet hozzák a budai palotából. Bizony
1447 VIII| ekkor kebléből elővette azt a levelet, amelyben családjának
1448 VIII| mert papirosa nem volt - a nyárfa hártyaszerű, hófehér
1449 VIII| vette. Tavaszkor hámlanak a fiatal nyárfák.~A nádor
1450 VIII| hámlanak a fiatal nyárfák.~A nádor megforgatta kezében
1451 VIII| nádor megforgatta kezében a különös levelet.~- Sok mindenféle
1452 VIII| szólt József nádor. - A világ leghatalmasabb urainak
1453 VIII| szerencsétlen leányka vagyok.~A nádor lehajolt a leánykához,
1454 VIII| vagyok.~A nádor lehajolt a leánykához, megsimogatta
1455 VIII| bajodon, gyermekem.~~Ez a nap volt eddig a legboldogabb
1456 VIII| gyermekem.~~Ez a nap volt eddig a legboldogabb nap Máriási
1457 VIII| felejtette el azt, amit a nádorispántól a Margitsziget
1458 VIII| azt, amit a nádorispántól a Margitsziget különböző fáiról
1459 VIII| elmondta Kármán Józsefnek, a költőnek, mikor legközelebb
1460 VIII| költőnek, mikor legközelebb a szigetre látogatott.~A költő
1461 VIII| legközelebb a szigetre látogatott.~A költő csak meresztgette
1462 VIII| költő csak meresztgette a szemét ennyi tudomány hallatára.~~
1463 IX | csupán éjszaka hallatszott a lépésük. Amint feljött a
1464 IX | a lépésük. Amint feljött a nap, elbújtak a romok közé,
1465 IX | feljött a nap, elbújtak a romok közé, rejtett pincékbe,
1466 IX | rejtett pincékbe, sűrűségekbe. A budai őrjárat fehér kabátos
1467 IX | katonái hében-korban átkeltek a Dunán fekete-sárgára festett
1468 IX | festett csónakjukon, de még a füstjüket sem látták a sziget
1469 IX | még a füstjüket sem látták a sziget bujdosóinak.~Olyan
1470 IX | jelentek meg néhanapján a szigeten. Senki sem tudta,
1471 IX | látta, hova és merre mentek. A Dunán nem hagyott nyomot
1472 IX | Dunán nem hagyott nyomot az a csónak, amely elvitte őket
1473 IX | csónak, amely elvitte őket a sötét éjszakán.~A sziget
1474 IX | elvitte őket a sötét éjszakán.~A sziget felső csúcsán állt
1475 IX | állt egy cigányputri - azon a helyen, ahol valamikor az
1476 IX | pecsétes engedélye arra, hogy a szigeten megtelepedjen.~
1477 IX | éppen olyan nagy úr volt a maga nemzetségében, mint
1478 IX | József nádor az országban. A nádori família mindig nagy
1479 IX | kedvelője és pártfogója volt a magyarországi cigányságnak.
1480 IX | magyarországi cigányságnak. Még a nyelvüket is tudták. (A
1481 IX | a nyelvüket is tudták. (A nádor fia, a későbbi József
1482 IX | is tudták. (A nádor fia, a későbbi József főherceg
1483 IX | cigányszótárt.)~Jóskának tehát a palatínustól volt pecsétes
1484 IX | munkával foglalkozzon.~Ennek a kunyhónak a kéménye egész
1485 IX | foglalkozzon.~Ennek a kunyhónak a kéménye egész nap füstölgött,
1486 IX | füstölgött, csengett benne a kalapács a rézüstön, ahány
1487 IX | csengett benne a kalapács a rézüstön, ahány foltozni
1488 IX | Pest-Budán, annak mind Jóska, a cigánykovács volt a mestere.~
1489 IX | Jóska, a cigánykovács volt a mestere.~Mit kerestek volna
1490 IX | volna az őrjárat katonái a szelíd foglalkozású férfiúnál?
1491 IX | Ünnepnapokon aztán felvette a cigánykovács ezüstgombbal
1492 IX | ezüstgombos vajdabotját, és a háznépével együtt csónakra
1493 IX | hogy szent misét hallgasson a tabáni katolikus templomban.
1494 IX | tekintetével végigballagott a vajda a budai utcákon, és
1495 IX | tekintetével végigballagott a vajda a budai utcákon, és a népség
1496 IX | vajda a budai utcákon, és a népség összesúgott a háta
1497 IX | és a népség összesúgott a háta mögött:~- Ott megy
1498 IX | háta mögött:~- Ott megy a cigánypalatínus!~Valóban
1499 IX | Valóban az volt őkegyelme.~A Vaskaputól Komárom magaslatáig
1500 IX | cigánynépségnek. Ő tett igazságot a kereskedők között, az ő
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3011 |